Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

1999. április 1., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Rekviem egy erdőért. Ilku János fotó­művész alkotásaiból nyílik kiállítás - a II. Országos Filmhét keretében - április 2-án, pénteken délután 5 órakor az Ifjúsági és Szabadidő Ház fotógalériájában (Miskolc, Győri kapu 27.). A Rekviem egy erdőért című tárlatot Végvári Lajos művészettör­ténész ajánlja a közönség figyelmébe. • Új múzeum Vácott. Új múzeum építé­sét határozta el a váci önkormányzat, hogy méltó otthont teremtsen a 900 éves település gazdag régészeti, helytörténeti, képzőművészeti gyűjteményének. A terv szerint regionális közművelődési intéz­ményként is használható az új múzeum, ha a szükséges összeg rendelkezésre áll, egy éven belül megnyithatja kapuját. Soproni vendégek Fotó: Czapák Veronika A soproni VARhely a miskolci Kós-házban Miskolc (ÉM - DK) - A soproni VÁRhely című folyóiratot - Szabó Lő­rinc szemüvegén kívül - az köti térsé­günkhöz, hogy gyakran szerepelnek benne írások megyénk szerzőitől. így a lap miskolci bemutatkozásán isme­rősként köszönthették egymást ér­deklődők és előadók. Nagyrészt helyi költőink voltak kíváncsi­ak a VÁRhely című folyóirat közelmúltbé­li bemutatkozására a Kós-házban. Az est vendége volt Sass László főszerkesztő, Bö- röndi Lajos költő, szerkesztő, Kerék Imre költő, műfordító és Sarkady Sándor költő, műfordító (aki az esten többek között fel­olvasta - a miskolci születésű költőt meg­idézve - Szabó Lőrinc szemüvege című versét). A Kelet Irodalmi és Társművésze­ti Egyesület szervezte beszélgetést Cseh Károly költő vezette, aki szerint a szép ki­vitelű folyóirat szinte megszólal. De ezen az estén természetesen nem a lap, hanem szerkesztői beszéltek. Elsőként - ahogy az illik - a főszerkesztő. Elmondta, hogy az idén 5. évfolyamát élő folyóirat előtt - a más jellegű Soproni füzetek antológián kí­vül - nem nagyon volt irodalmi lapja a vá­rosnak. Nehezen született a VÁRhely is, hiszen sokan szívügyüknek tartották, ám tudták, nem kifizetődő egy ilyen jellegű lap indítása. Már idáig is többször kerül­tek nehéz helyzetbe, de az akarat és a sze­rencse mindig továbbvitte a lapot. A szerkesztők szélesre nyitották a kiad­vány érdeklődési körét: gyakran számol­nak be helyi kulturális eseményekről, ki­állításokat, hangversenyeket, színházi előadásokat elemeznek, bemutatják Sop­ron egykori - a kulturális életben jelentős szerepet játszó - nagyjait... Bár a folyóirat országos terjesztésű, és a szerzői kör is országos - olykor „borsodi különszám- mal” -, mégis a helyiek elvárásainak sze­retnének elsősorban megfelelni. De amíg a kétféle kritika - „túl soproniak”, illetve „nem soproniak” - kiegyensúlyozza egy­mást, addig úgy gondolják a szerkesztők, nincs szükség változtatásra... Képekkel a békéért Budapest (ÉM) - Nemzetközi fesztivál az emberiségért (International Festival of Hu- manity) címmel az Egyesült Világkollégiu­mok-diákjai fesztiválsorozatot rendeznek, melynek alapgondolata a béke és a békés együttélés. Ennek keretében várják egy horvátországi tárlatra magyar művészek alkotásait film, videó és fotó műfajokban. A megadott témák: társadalom, avagy ho­gyan élünk együtt, ökológia és természet. A horvátországi programmal párhuza­mosan Magyarországon is fesztivált ren­deznek, ennek témája a segítségnyújtás. A pályázat kritériumai, bővebb informá­ció és a jelentkezési lap az interneten a http://maxpages.com/sasa címen találha­tók meg. A személyes részvétellel kapcso­latban a horvátországi koordinátor, Sasa Tkalec nyújt felvilágosítást a (385 1) 326- 907-es telefon- és faxszámon. Húsvétkor ismét megelevenedik az írás A Mária evangéliuma című rockopera a Miskolci Nemzeti Színházban Jézus (Tóth Sándor) tanítványai körében Fotó: Strassburger Alexandra Miskolc (ÉM - FG) - A Miskol­ci Nemzeti Színház 1997-ben mutatta be a Mária evangéli­uma című rockoperát. A hús­véti ünnepkörben április 3- án, szombaton és 4-én, va­sárnap ismét láthatjuk a bib­liai témájú előadást. A Müller Péter által irt történet szerint sok esztendővel Jézus, és néhány hónappal Mária halála után János apostol, a „menny­dörgés fia” azon gondolkodik: mi­ért mondta neki a keresztre feszí­tett Jézus saját anyjára, Máriára tekintve: „íme, a te anyád!” Já­nos visszaemlékezésének köszön­hetően megelevenedik Mária éle­te és Jézus szenvedéstörténete. Az evangélistával együtt a nézők­nek is végig kell gondolniuk: mit is jelent az igazi szeretet. Jézus is erre tanította anyját, amikor azt mondta:„Ha szeretsz, elengedsz. Ha marasztalsz: elhagysz...”. Müller Péter drámájához Tolcsvay László írt zenét, a dal­szövegek szerzője pedig Müller Péter Sziámi, aki vállalta a mis­kolci előadás megrendezését is. Az ő megfogalmazása szerint en­nek az előadásnak köszönhetően átélhetjük a világdrámát. „A színház alkalom arra, hogy mágikus közösségben ráébred­jünk a tudásra, és alkalom arra, hogy átéljük a vüágdrámát. Hogy szembesüljünk kiürített önma­gunkkal, és megtöltsük magunkat önmagunkkal, miközben eltöltjük a színházban a nekünk rendelt idő egy kicsi, idézőjeles részét. A Mária evangéliuma alka­lom arra, hogy átéljük: a Világ Királyai vagyunk, mindannyi­an, együtt és egyenként. Az anya, aki világra hozott bennün­ket, reményt hozott a világra. Elenged bennünket, mert ez a sorsunk, de közben zokog ér­tünk, zokog a tökéletlenségün­kön. Zokog a világdráma láttán. A Mária evangéliuma elégtétel az evangéliumokban alig emlí­tett Szűz Máriának, és elégtétel minden anyának és fiúnak, mindannyiunknak, akiknek át kell élnünk az elengedés és a ma­gunkra maradás misztériumát. Az előadásnak tehát a magukra maradottak, az elszakadtak kö­zös szertartásának kell lennie” - írja a darabbal kapcsolatban a rendező, Müller Péter Sziámi. A hétvégi előadásokon Mária szerepében Seres Ildikót láthat­juk, Jánosként Vikidál Gyula lép színpadra, Jézust szombaton Tóth Sándor, vasárnap pedig Dézsy Szabó Gábor alakítja. Öntevékeny országos fesztivál a tervasztalon Miskolc (ÉM - FK) - A millen­niumi programsorozat kere­tein belül országos fesztivál van születőben, mely lehető­séget kínál a vidék öntevé­keny művészeti együttesei­nek széles körű bemutatko­zására. Hogy a megyei cso­portok részt vehetnek-e eb­ben, az még kétséges.- Az országos fesztivál megren­dezésre már el is különítettek száz millió forintot a millenniu­mi keretből, melyet pályázatok révén osztanak majd szét a ti­zenhat érdeklődő megye között. Részvételünk mégis kétséges - tudtuk meg Papp Ferenctől a Megyei Közgyűlés elnökének fő­tanácsadójától. A programsorozat mintájául Győr-Moson-Sopron megye fesz­tiválja szolgál, ezt szeretnék most országosan is kiterjeszteni. A verseny több szintből állna össze: kistérségi, megyei, orszá­gos és nemzetközi vetélkedők­kel. Ezeken a versenyeken min­denki részt vehetne, aki méltó­an közvetíti a magyar kultúra ezeréves örökségét. Megyénkben eddig is hagyo­mány volt három évente hason­ló seregszemlék megrendezése. Az idei esztendő éppen a kistér­ségi döntő éve. A millenniumi rendezvénysorozat azonban le­hetővé tenné, hogy a borsodi te­hetségek országos szinten is bi­zonyíthassanak. A nehézséget az okozza, hogy a megye idei költségvetése már kész, és ah­hoz, hogy Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye is bekapcsolódhas­son a programba, még újabb milliókat kellene elkülöníte­nünk - a csatlakozáskor a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériumától kapható hat millió forinton túl. Nem is kis összegről van szó. A dunántúli versenysorozat összköltsége 11 millió forint volt, ez az összeg azonban való­színűleg nagyobb lenne Borsod­ban, mivel megyénk lélekszámút tekintve is nagyobb, mint Győr- Moson-Sopron megye. A pályázatok leadási határ­ideje május elseje, a közgyűlés­nek addig kell eldöntenie, hogy a megye csatlakozik-e a feszti­válhoz. A parányi magtól az ég végtelenségéig Makoldi Sándor festőművész és a debreceni MAG csoport kiállításán Makoldi Sándor Gyula, Makoldi Sándorné és Makoldi Sándor Miskolc (ÉM - FG) - A debre­ceni MAG csoport néhány tagja nemrégiben Miskol­con, az egyetem galériájá­ban is bemutatta alkotásait. Nevüket csupa nagy betűvel írják, de ne keressük a rövi­dítés értelmét. Semmit sem egyszerűsítettek betűszóvá, csupán így akarták felhívni a figyelmet az önmagában új életet rejtő parányi magra. Makoldi Sándor a debreceni ta­nítóképzőben tanít, de családja Tokajhoz köti, itt van a műter­me is, mégis ritkán láthatjuk al­kotásait megyei kiállításokon.- Mert nagy képű vagyok! - adja meg magyarázatát a gyakori távolmaradásnak. Aztán látva a „nagyképűség” bevallásának ha­tását, elmagyarázza, szó szerint, centiméterben értendő a nagy ké- pűség. Ezeket a hatalmas tábla­képeket nem lehet postára adni, nem lehet a hónunk alá csapva felszállni velük a vonatra, szállí­tásukhoz jármű kellene, bemuta­tásukhoz megfelelő kiállítótér... • A megyében sokfelé bemutat­koztam már. De szerepeltem több miskolci kiállításon is. Az egyete­men 1977-ben jártam legutóbb, 1986-ban volt egy nagy, önálló tárlatom még a Déryné utcai ga­lériában. Arra is volt példa, hogy küldtem képet a Téli Tárlatra... □ Viszont nem mondható rend­szeresnek ez a jelenlét. Lehet, hogy idegenkedik is a nagy se­regszemléktől?! • így is fogalmazhatunk... □ Zavarja a tematikai különbö­zőség? • Azt nem mondanám, hogy za­var a különbözőség. De tény, hogy a képeim eltérnek az átlag magyar képzőművészeti alkotá­soktól. Eltérnek, mert az átlag magyarok nem magyarok... Ide­genek népünktől, hagyománya­inktól, önmagunktól. Ahogy Bartók és Kodály képes volt megragadni zenei anyanyelvűnk lényegét, és ezen az anyanyel­ven újat, maradandót alkotni, úgyanígy a vizuális anyanyel­vűnket is meg kell menteni... MAG A mag a születés-halál-újjá- születés misztériumának szimbolikájához kapcsolódik legszorosabban - az elve­szett magnak meg kell halni ahhoz, hogy új életet hozzon létre, s így megsokszorozód­hasson. A magban a nem megnyilvánult és a megnyil­vánult lényeg ciklikus válta­kozása ölt testet. így a meg­haló és feltámadó istenek egyik attribútuma... Az aratáskor halálra ítélt mag szerepe is kettős: egy részét táplálékként fogyaszt­ják el, viszont második ré­széből vetőmag lesz, melyből minden növényi élet újjá­születhet. (Jelképtár) Nem másokat kell utánoznunk. Kit érdekel az, ha valaki elkezdi majmolni mondjuk a New York 16. utcájában lévő bár zongoris­táját, és sikerül elérnie, hogy majdnem olyan jól játszik?! □ Ahhoz, hogy a debreceni főis­kola hallgatóinak tanítani tudja vizuális anyanyelvűnket, kitől kellett tanulnia? • Saját művészetem három for­rásból táplálkozik. Az egyik a népművészet, a másik Csont- váry példája, az ő művészetének tökéletessége, a harmadik pedig a gyerekrajzok természetessége. A gyerekek még tiszták, termé­szetes módon fogalmaznak. A gyermek veleszületett fogalmi látásmódja, kifejezésmódja ugyanúgy teljes világképen ke­resztül nyilvánul meg, mint ma­gasabb szinten, felnőttkorban a népművészet világképe. Makoldi Sándor alkalmi tárlat­vezetőként képtől képig, motí­vumtól motívumig haladva magyarázza: miképpen van je­len a népművészetben, saját és a MAG csoport tagjainak alko­tásaiban a végtelen, a világ tel­jessége, az életet hordozó pi­ciny mag és a csillagok végte­lensége, az alkotó öröme, bána­ta. A MAG művészei gyakran mutatkoznak be közös kiállítá­sokon, összetartja őket az azo­nos gyökerű művészetszemlé­let, a barátság és a rokonság. A legutóbbi miskolci tárlaton Makoldi Sándor és felesége, Makoldi Sándorné festményeit, lányuk, Túr iné Makoldi Gizella textilképeit, fiuk, Makoldi Sán­dor Gyula szobrait láthattuk. Elhozta Miskolcra saját és gyer­mekei, valamint tanítványai tűzzománcait Gyöngy Enikő, aki szintén Makoldi Sándor ta­nítványaként kezdte pályáját.

Next

/
Thumbnails
Contents