Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

1999. április 29., csütörtök HÍRCSOKOR • A hídavatás elmarad. Az idén sem lesz korszerűbb Sajó-hídjuk a sajókazai- aknak. A Dunántúlról szállították volna ide a Taksonyban leszerelt, nagyobb te­herbírású szerkezetet a jelenlegi, egysá­vos átkelő helyett. A megyei közútkeze­lő kht-nek ebben az évben sincs kerete a hídcserére. • „Átjáróház" helyett. Elkészültek a ter­vek a szűkösnek, zsúfoltnak ható kurityá- ni községháza belső átalakítására. A nyár folyamán, ha az anyagi lehetőségek en­gedik, a falak áthelyezésével megoldódik a jelenlegi áldatlan állapot, miszerint a szociális ügyintéző szobáján keresztül kell megközelíteni több más helyiséget. • Gyors reagálás a Szuha-völgyben. Ma 9 órától Ormosbányán tartják az első tré­ninget az Amerikai Egyesült Államok ál­tal támogatott Gyors Reagálás pályáza­ton nyertes Szuha-völgyi település- szövetség községvezetői és foglalkoztatá­si szakemberei. A saját válságkezelő programjukat kidolgozók június 15-én összegzik tapasztalataikat. A szószóló Tardona (ÉM - SZN) - Kónya Györgyné nem csupán titkára, de egyik legfőbb szószólója is a Tardonai Kulturális Egyesületnek, amelyet egyszerűen muszáj volt létrehozni tavaly január­ban. Miért? A tardonai emberek igényelték a közösségi életet, s nem csak kezdeményezést, szervezettséget is kívánt ez az igény.- Az egyesület tagjaival magánember­ként is rendszeresen összejáró, jó barátok vagyunk. Ilyenkor, amikor rendezvényre készülünk, mint most a majálisra, meg­többszöröződik a harmincegynéhány em­ber, a családok minden tagja dolgozik, asz­talt cipel, a gyerekek műsorral készülnek, a nagymamák is krumplit pucolnak. Ez a szép az egészben: eddig bárkihez mentünk akár helyben, akár a környéken, vagy Bar- cikán, mindenki segített, mellénk állt. Ha van is visszahúzó erő, az olyan csekély, hogy nem állít meg bennünket - lelkesedik Ilona, aki tardonai születésű, gyökerei, családja, lakása is ide köti. Dolgozni per­sze, mint majd mindenkinek, neki is a vá­rosba kell járnia, a közjegyzői irodába. Hatüstnyi gulyás Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy kimozdítsa a helyieket: valóban egy kis élő társadalom legyen Tardona. A tavalyi ma­jális is jól sikerült, a szüreti mulatság, az idősnap is, a legnagyobb esemény mégis augusztus 20. volt.- Talán a lehetőségeinkhez képest túlsá­gosan is nagy ünnepünk volt, óriási tömeg­gel, Tőkés Lászlóval; megható és csodála­tos. Akkor voltak először itt az erdélyi test­vértelepülésünk, Hatolyka képviselői. Mi március 15-ére négyen utaztunk hozzájuk, de nem akármilyen érzés volt látni az igaz magyarságot. A hargitaiak a nagy hideg el­lenére szekerekkel, tömegestül mentek az ünnepségre. A meghatódás persze nem kö­telező az. együttgondolkodáshoz, most má­jus elsején például a felhőtlen szórakozás lesz a lényeg. A hat üstnyi gulyás, az Irigy Hónaljmirigy-koncert, az utcabál és a többi program. Az egyesületünk elnöke, Kakszi Györgyné nagyon jó szervező, van egy re­mek konferansziénk is a szintén elnökségi tag Bállá Bálint személyében, és óriási se­gítség a polgármester, Tóth József, aki az egész helyi mozgalom szülőatyja egyben. Az oldalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu Iszak-mabyarorszAg # Itt-hon 6 Újra élet költözik a kolostorfalak közé Régészeti kutatás és egyetemi pályázat a kurityáni középkori romért Nagy Lajos: Most megközelíthetetlen, de ott a rom Fotó: Antal i. Kurityán (ÉM - SZN) - A kuri- tyánit a szakértők a megye legjobb állapotban megma­radt 14. századi pálos kolos­torának tartják. Talán azért sikerült így túlélnie az évszá­zadokat, mert nagyon nehe­zen megközelíthető. Mi sajnos el sem jutottunk a kö­zelébe, de Nagy Lajos polgár- mestertől tudjuk, hogy ők is egy Kamazzal vágtak neki az útnak. Esős, sáros időben ez gyakorla­tilag lehetetlen. Ha valahogyan el is dagonyáznánk a Szuha-pa- takig, ott évtizedek óta nincs meg a régi híd, amin át a völgy­be juthat, aki az egykor, virág­korában a környező települések jelentős vallási-kulturális köz­pontjának számító romot szeret­né felkeresni. A község önkor­mányzata most mégis elindította a folyamatot, amelynek végén az ide érkező turisták is megcso­dálhatják a jó állapotú történel­mi épületet. Jelentős emlék A régi templom és az ahhoz kap­csolódó kis alapterületű kolos­tor falai ma is jelentős magas­ságban állnak és olyan művészi színvonalú részleteket tartal­maznak, amelyek a romokat az egész ország legjelentősebb góti­kus emlékei közé sorolják - ál­lítják a régészek. A ‘60-as évek végén Czeglédy Ilona végzett itt kutatásokat, s feltárta a temp­lom területét. Később állagvédel­mi munkák folytak, ezek azon­ban félbeszakadtak, s azóta a te­rület elbozótosodott, a falakat több ponton pusztulás fenyegeti, a gótikus faragványok szanaszét hevernek, kitéve az időjárás és a vandálok szeszélyének. Az Állami Műemlék-helyreál­lítási és Restaurálási Központ támogatja az önkormányzat kez­deményezését a romok rendbeté­telére és kulturális célú haszno­sítására. Czeglédy Ilona lemon­dó nyilatkozata alapján Simon Zoltán régészt és Vándor And­rás felelős tervezőt jelölte ki a munkára. Czeglédy Ilona sajnál­ja, hogy 12 évvel ezelőtt félbe­szakadtak a munkák. Már akkor is úgy vélte: „Ha egy-két éven belül nem sikerül tenni valamit a jelentős műemléki értéket kép­viselő rom érdekében, déli és nyugati fala lassan leomlik. A kurityáni pálos kolostorrom pe­dig - amely a bükkszentléleki, gönci, martonyi romokkal együtt - a megyében a negyedik fontos kolostormaradvány, meg­érdemelné, hogy ne a biztos pusztulás várjon rá.” Minden kő megmenekül Simon Zoltán szerint a terve­zett feladatok most nagy körül­tekintéssel, lépcsőzetesen való­sulnak meg. A feltárás várható költsége két ásatási idényben 2,8 millió forint. Az önkor­mányzat közmunkásokat bizto­sit a terület körülkaerítésére és addig nem szándékoznak utat építeni, amíg nem biztosítot­ták, hogy minden lehullott kö­vet megmentsenek és visszate­gyék a helyére - állítja a pol­gármester. Az Évizig már hoz­zájárult az ötven éve lerombolt Szuha-híd újraépítéséhez, sokat segít az ügyben Mándoki Jó­zsef, a Műemlékvédelmi Hiva­tal megyei vezetője is. Egy ku­rityáni nyugdíjas, Kerezsi Béla 100 ezer forintot ajánlott fel pá­lyadíjként, hogy az önkormány­zat feldolgoztathassa a kolostor történetét. A pályázatot a Ja- nus Pannonius Egyetem régé­szeti karának hallgatóihoz jut­tatják el, s javasolják a témát szakdolgozatként, vizsgamun­kaként kidolgozni. A legjobb pályázatot aztán meg is jelen­tetnék. Nagy Lajos tervei sze­rint a környező iskolák tanuló­inak vetélkedősorozatot hirdet­nek, a munkálatok végeztével pedig korhű jelmezekben, ide­genforgalmi célzattal bemutat­ják a kolostor és környéke egy­kori életét. Győzött az Irinyi, de nyert minden diák Irinyi-vadnyugat, a győztes diákkaraván Fotó: Bujdos Tibor Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az idei barcikai diáknapok versengéseiben eloszlott a győzelem a város öt középis­kolája között, összességében mégis az Irinyi volt a legjobb és nyert 60 ezer forintot. Ez volt a negyedik és sokak sze­rint a legjobb. Még a ronda idő sem tudta elrontani a diákhan­gulatot Barcikán a múlt héten, amikor a IV. Kazincbarcikai Di­áknapok eseményei zajlottak. A lényeg itt nem csak önfeledt szórakozás, hiszen a drogról, az AIDS-ről, a bűnözésről szóló előadások alatt is megtelt az Egressy Művelődési Központ színházterme, de még a problé­mák megbeszélésére, szekció­zásra is jelentős volt az érdeklő­dés. A helyi tisztiorvosi szolgá­lat és a rendőrség elévülhetetlen érdeme ez - állítja Csorba Csa­ba, a művelődési központ prog­ramfelelőse. Már az előkészületekben nagy erőkkel vettek részt a középis­kolák, az ő igényeik alapján állí­totta össze a „menüt” az Eg­ressy. Ezt kellett népszerűsíteni­ük az iskoláknak a saját diákja­ik körében. A kampányverseny­ben a Deák lett a legjobb, a di­ákkaravánok között az Irinyi- vadnyugat nyert, a nagyvetélke­dőn - egy tűt is nehéz lett volna leejteni a város Fő terén - a Ságvári volt a csúcs. A Hepe- Hupa Kupa nyertese a Jókai, a rejtvényfejtésben megint az Iri­nyi diadalmaskodott. A diák- show-n a Surányi vitte el a pál­mát, de összességében az Irinyi pontszáma volt a legmagasabb, így ők nyerték az önkormányzat 50 ezer forintos díját, ráadásul taroltak a sportversenyekben is, plusz 10 forint volt a jutalmuk.- Még nem beszéltük meg, mi­re költjük a pénzt, csak örülünk neki - lelkendezett Gazdik Niko­letta, a diákönkormányzat elnö­ke. - Az biztos, hogy sok helye van: alapítvány, önkormányzati tábor, vagy bármi, szóval hamar el fog fogyni. Az volt az egész­ben a legjobb, hogy egy páran kezdtük szervezni és a végén már mindenki, az egész suli csi­nálni akarta. így történt a többi iskolában is. Nem véletlenül voltak nyolc- százán kíváncsiak a V.I.P bulijá­ra, s nem véletlenül „utcabálo- zott” a szakadó eső miatt kétezer fiatal az Egressyben, ami nem igazán egészséges, de tudnivaló, hogy sok jó ember ugye... Tojásfa. A lakás, az udvar ünnepi színfoltja lehet, a meg­újulást, a tavaszt jelképezi az előzőleg levágott és kivirágozta- tott somfa-, vagy aranyesőgally, amelyre az aggteleki hagyo­mányőrző, gömöri-felvidéki szokásokat idéző húsvéti rendez­vényen kifújt, írókázott, színes tojásokat aggattak. így készült az aggteleki tojásfa. Fotó: Bujdos Tibor Utat foltoznak, kátyúznak Sajókaza, Kazincbarcika (ÉM) - Jelentős károkat okozott az utak állagában a kemény tél, ezért sokfelé javítják, be­tömik a mély lyukakat. Kazincbarcikán az idén 23 mil­lió forintot szánt az önkormány­zat útjavításra, karbantartásra, de ebben az összegben benne van a járdák, zúzalékos utak helyrehozatala is. A kátyúzást az önkormányzati utakon a Ma­gyar Aszfalt végzi, helyenként - főleg a Herbolyai és a Tardonai úton - egy-egy szakaszon asz­faltszőnyeget is terítenek. A Sa- jókazát és Szuhakállót összeköt- ő aszfaltúton is rombolt a hideg. A méretes jégvályatok azonban nem borzolják már az autósok idegeit, mert a napokban a köz­útkezelő emberei folyamatosan betömték a kátyúkat. Dolgoznak az utakonFotó: Antal István

Next

/
Thumbnails
Contents