Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-29 / 99. szám
1999. április 29., csütörtök HÍRCSOKOR • A hídavatás elmarad. Az idén sem lesz korszerűbb Sajó-hídjuk a sajókazai- aknak. A Dunántúlról szállították volna ide a Taksonyban leszerelt, nagyobb teherbírású szerkezetet a jelenlegi, egysávos átkelő helyett. A megyei közútkezelő kht-nek ebben az évben sincs kerete a hídcserére. • „Átjáróház" helyett. Elkészültek a tervek a szűkösnek, zsúfoltnak ható kurityá- ni községháza belső átalakítására. A nyár folyamán, ha az anyagi lehetőségek engedik, a falak áthelyezésével megoldódik a jelenlegi áldatlan állapot, miszerint a szociális ügyintéző szobáján keresztül kell megközelíteni több más helyiséget. • Gyors reagálás a Szuha-völgyben. Ma 9 órától Ormosbányán tartják az első tréninget az Amerikai Egyesült Államok által támogatott Gyors Reagálás pályázaton nyertes Szuha-völgyi település- szövetség községvezetői és foglalkoztatási szakemberei. A saját válságkezelő programjukat kidolgozók június 15-én összegzik tapasztalataikat. A szószóló Tardona (ÉM - SZN) - Kónya Györgyné nem csupán titkára, de egyik legfőbb szószólója is a Tardonai Kulturális Egyesületnek, amelyet egyszerűen muszáj volt létrehozni tavaly januárban. Miért? A tardonai emberek igényelték a közösségi életet, s nem csak kezdeményezést, szervezettséget is kívánt ez az igény.- Az egyesület tagjaival magánemberként is rendszeresen összejáró, jó barátok vagyunk. Ilyenkor, amikor rendezvényre készülünk, mint most a majálisra, megtöbbszöröződik a harmincegynéhány ember, a családok minden tagja dolgozik, asztalt cipel, a gyerekek műsorral készülnek, a nagymamák is krumplit pucolnak. Ez a szép az egészben: eddig bárkihez mentünk akár helyben, akár a környéken, vagy Bar- cikán, mindenki segített, mellénk állt. Ha van is visszahúzó erő, az olyan csekély, hogy nem állít meg bennünket - lelkesedik Ilona, aki tardonai születésű, gyökerei, családja, lakása is ide köti. Dolgozni persze, mint majd mindenkinek, neki is a városba kell járnia, a közjegyzői irodába. Hatüstnyi gulyás Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy kimozdítsa a helyieket: valóban egy kis élő társadalom legyen Tardona. A tavalyi majális is jól sikerült, a szüreti mulatság, az idősnap is, a legnagyobb esemény mégis augusztus 20. volt.- Talán a lehetőségeinkhez képest túlságosan is nagy ünnepünk volt, óriási tömeggel, Tőkés Lászlóval; megható és csodálatos. Akkor voltak először itt az erdélyi testvértelepülésünk, Hatolyka képviselői. Mi március 15-ére négyen utaztunk hozzájuk, de nem akármilyen érzés volt látni az igaz magyarságot. A hargitaiak a nagy hideg ellenére szekerekkel, tömegestül mentek az ünnepségre. A meghatódás persze nem kötelező az. együttgondolkodáshoz, most május elsején például a felhőtlen szórakozás lesz a lényeg. A hat üstnyi gulyás, az Irigy Hónaljmirigy-koncert, az utcabál és a többi program. Az egyesületünk elnöke, Kakszi Györgyné nagyon jó szervező, van egy remek konferansziénk is a szintén elnökségi tag Bállá Bálint személyében, és óriási segítség a polgármester, Tóth József, aki az egész helyi mozgalom szülőatyja egyben. Az oldalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu Iszak-mabyarorszAg # Itt-hon 6 Újra élet költözik a kolostorfalak közé Régészeti kutatás és egyetemi pályázat a kurityáni középkori romért Nagy Lajos: Most megközelíthetetlen, de ott a rom Fotó: Antal i. Kurityán (ÉM - SZN) - A kuri- tyánit a szakértők a megye legjobb állapotban megmaradt 14. századi pálos kolostorának tartják. Talán azért sikerült így túlélnie az évszázadokat, mert nagyon nehezen megközelíthető. Mi sajnos el sem jutottunk a közelébe, de Nagy Lajos polgár- mestertől tudjuk, hogy ők is egy Kamazzal vágtak neki az útnak. Esős, sáros időben ez gyakorlatilag lehetetlen. Ha valahogyan el is dagonyáznánk a Szuha-pa- takig, ott évtizedek óta nincs meg a régi híd, amin át a völgybe juthat, aki az egykor, virágkorában a környező települések jelentős vallási-kulturális központjának számító romot szeretné felkeresni. A község önkormányzata most mégis elindította a folyamatot, amelynek végén az ide érkező turisták is megcsodálhatják a jó állapotú történelmi épületet. Jelentős emlék A régi templom és az ahhoz kapcsolódó kis alapterületű kolostor falai ma is jelentős magasságban állnak és olyan művészi színvonalú részleteket tartalmaznak, amelyek a romokat az egész ország legjelentősebb gótikus emlékei közé sorolják - állítják a régészek. A ‘60-as évek végén Czeglédy Ilona végzett itt kutatásokat, s feltárta a templom területét. Később állagvédelmi munkák folytak, ezek azonban félbeszakadtak, s azóta a terület elbozótosodott, a falakat több ponton pusztulás fenyegeti, a gótikus faragványok szanaszét hevernek, kitéve az időjárás és a vandálok szeszélyének. Az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ támogatja az önkormányzat kezdeményezését a romok rendbetételére és kulturális célú hasznosítására. Czeglédy Ilona lemondó nyilatkozata alapján Simon Zoltán régészt és Vándor András felelős tervezőt jelölte ki a munkára. Czeglédy Ilona sajnálja, hogy 12 évvel ezelőtt félbeszakadtak a munkák. Már akkor is úgy vélte: „Ha egy-két éven belül nem sikerül tenni valamit a jelentős műemléki értéket képviselő rom érdekében, déli és nyugati fala lassan leomlik. A kurityáni pálos kolostorrom pedig - amely a bükkszentléleki, gönci, martonyi romokkal együtt - a megyében a negyedik fontos kolostormaradvány, megérdemelné, hogy ne a biztos pusztulás várjon rá.” Minden kő megmenekül Simon Zoltán szerint a tervezett feladatok most nagy körültekintéssel, lépcsőzetesen valósulnak meg. A feltárás várható költsége két ásatási idényben 2,8 millió forint. Az önkormányzat közmunkásokat biztosit a terület körülkaerítésére és addig nem szándékoznak utat építeni, amíg nem biztosították, hogy minden lehullott követ megmentsenek és visszategyék a helyére - állítja a polgármester. Az Évizig már hozzájárult az ötven éve lerombolt Szuha-híd újraépítéséhez, sokat segít az ügyben Mándoki József, a Műemlékvédelmi Hivatal megyei vezetője is. Egy kurityáni nyugdíjas, Kerezsi Béla 100 ezer forintot ajánlott fel pályadíjként, hogy az önkormányzat feldolgoztathassa a kolostor történetét. A pályázatot a Ja- nus Pannonius Egyetem régészeti karának hallgatóihoz juttatják el, s javasolják a témát szakdolgozatként, vizsgamunkaként kidolgozni. A legjobb pályázatot aztán meg is jelentetnék. Nagy Lajos tervei szerint a környező iskolák tanulóinak vetélkedősorozatot hirdetnek, a munkálatok végeztével pedig korhű jelmezekben, idegenforgalmi célzattal bemutatják a kolostor és környéke egykori életét. Győzött az Irinyi, de nyert minden diák Irinyi-vadnyugat, a győztes diákkaraván Fotó: Bujdos Tibor Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az idei barcikai diáknapok versengéseiben eloszlott a győzelem a város öt középiskolája között, összességében mégis az Irinyi volt a legjobb és nyert 60 ezer forintot. Ez volt a negyedik és sokak szerint a legjobb. Még a ronda idő sem tudta elrontani a diákhangulatot Barcikán a múlt héten, amikor a IV. Kazincbarcikai Diáknapok eseményei zajlottak. A lényeg itt nem csak önfeledt szórakozás, hiszen a drogról, az AIDS-ről, a bűnözésről szóló előadások alatt is megtelt az Egressy Művelődési Központ színházterme, de még a problémák megbeszélésére, szekciózásra is jelentős volt az érdeklődés. A helyi tisztiorvosi szolgálat és a rendőrség elévülhetetlen érdeme ez - állítja Csorba Csaba, a művelődési központ programfelelőse. Már az előkészületekben nagy erőkkel vettek részt a középiskolák, az ő igényeik alapján állította össze a „menüt” az Egressy. Ezt kellett népszerűsíteniük az iskoláknak a saját diákjaik körében. A kampányversenyben a Deák lett a legjobb, a diákkaravánok között az Irinyi- vadnyugat nyert, a nagyvetélkedőn - egy tűt is nehéz lett volna leejteni a város Fő terén - a Ságvári volt a csúcs. A Hepe- Hupa Kupa nyertese a Jókai, a rejtvényfejtésben megint az Irinyi diadalmaskodott. A diák- show-n a Surányi vitte el a pálmát, de összességében az Irinyi pontszáma volt a legmagasabb, így ők nyerték az önkormányzat 50 ezer forintos díját, ráadásul taroltak a sportversenyekben is, plusz 10 forint volt a jutalmuk.- Még nem beszéltük meg, mire költjük a pénzt, csak örülünk neki - lelkendezett Gazdik Nikoletta, a diákönkormányzat elnöke. - Az biztos, hogy sok helye van: alapítvány, önkormányzati tábor, vagy bármi, szóval hamar el fog fogyni. Az volt az egészben a legjobb, hogy egy páran kezdtük szervezni és a végén már mindenki, az egész suli csinálni akarta. így történt a többi iskolában is. Nem véletlenül voltak nyolc- százán kíváncsiak a V.I.P bulijára, s nem véletlenül „utcabálo- zott” a szakadó eső miatt kétezer fiatal az Egressyben, ami nem igazán egészséges, de tudnivaló, hogy sok jó ember ugye... Tojásfa. A lakás, az udvar ünnepi színfoltja lehet, a megújulást, a tavaszt jelképezi az előzőleg levágott és kivirágozta- tott somfa-, vagy aranyesőgally, amelyre az aggteleki hagyományőrző, gömöri-felvidéki szokásokat idéző húsvéti rendezvényen kifújt, írókázott, színes tojásokat aggattak. így készült az aggteleki tojásfa. Fotó: Bujdos Tibor Utat foltoznak, kátyúznak Sajókaza, Kazincbarcika (ÉM) - Jelentős károkat okozott az utak állagában a kemény tél, ezért sokfelé javítják, betömik a mély lyukakat. Kazincbarcikán az idén 23 millió forintot szánt az önkormányzat útjavításra, karbantartásra, de ebben az összegben benne van a járdák, zúzalékos utak helyrehozatala is. A kátyúzást az önkormányzati utakon a Magyar Aszfalt végzi, helyenként - főleg a Herbolyai és a Tardonai úton - egy-egy szakaszon aszfaltszőnyeget is terítenek. A Sa- jókazát és Szuhakállót összeköt- ő aszfaltúton is rombolt a hideg. A méretes jégvályatok azonban nem borzolják már az autósok idegeit, mert a napokban a közútkezelő emberei folyamatosan betömték a kátyúkat. Dolgoznak az utakonFotó: Antal István
