Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-23 / 94. szám

1999. április 23., péntek Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Tanulmányi verseny Nádaskán. Komplex tanulmányi versenynek adott helyet a tornanádaskai gyermekotthon április végén. A 15 iskola és 50 tanuló versenyében az első a miskolci Éltes Má­tyás-iskola lett. Második az ózdi, harma­dik pedig a mezőcsáti és a sályi általá­nos iskola. Az országos döntőt június végén tartják, Pásztón. • Tavaszi nagytakarítás. A hidvégardói önkormányzat kéri a helyi polgároktól, intézményektől és vállalkozásoktól, hogy ki-ki a saját ingatlanján, a hozzátartozó járdán és úton önállóan végezze el a nagytakarítást. Az összeszedett hulladé­kot az önkormányzat csütörtökönként szállítja el a portákról. A fagyialtos Boldva (ÉM PTA) - A boldvai Fagyizó vevőkö­zönsége nem szere­ti a gyümölcsfagy­laltokat. A vanília, a csokoládé és a puncs a sláger; esetleg a citrom, ha nagy a kániku­la. Mindez Pásztor Istvánné tapaszta­lata, aki már 3 éve dolgozik a Fagyizó nevű fagyizóban. íratlan szabály a fagylaltárusok között, hogy március de­rekán, általában 15-étől megkezdődik a fagylaltszezon. Boldván is ekkor nyitott a kis üzlet, de a városokban már megszo­kott forgalom itt rendre elmarad.- Idén nem kedvezett az idő sem, túl hi­deg a levegő a fagyizáshoz - vélekedik Pásztor Istvánné. - Másrészt a település ezen részén elég szerény körülmények kö­zött élnek. A fagylalt luxusnak számít, csak ritkán engedik meg maguknak az emberek. Akkor is csupán a gyerekek kérlelésének engedve. Családi gombócok Egyes családok szegénységét mi sem jelzi jobban: a gyerekeknek is meg kell eléged­niük azzal, hogy egy alkalommal csak egy gombócot kaphatnak. Épp ezért többször előfordul, hogy az egész család felszede- lőzködik a fagyizáshoz. Ha például négy gyermek várja a hűsítő nyalánkságot, kü­lönféle izt kap mindahány - természete­sen csak egy gombócot. A kicsik pedig kölcsönadják egy kicsit egymásnak a töl­cséreiket, igy mindenki megkóstolhatja a többi ízt is.- Sajnálom ezeket a gyerekeket, hiszen tudom a sajátjaimról, hogy mennyire ra­jonganak az édességekért. Bár ők lassan már kinőnek ebből a fagyizós korból. A lányom középiskolába jár, a fiam pedig már ötödikes. Pásztor Istvánné tulajdonképpen azért váltott munkahelyet, hogy többet lehessen a családjával. Azelőtt egy ede- lényi nagykereskedésben dolgozott, és gyakran csak sötétedéskor ért haza. Nem tudott úgy foglalkozni az otthoni dolgokkal, a gyerekekkel, mint ahogy szerette volna. Amióta a fagyizóban dol­gozik azonban mindez megváltozott. Ko­rábban ér haza, és csupán 3 napot dolgo­zik egymás után. Aztán pedig szintén 3 napig a tulajdonos áll a pult mögé. Elé­gedett a munkájával, jól megérti magát a munkaadójával: mindig számíthat a megértésére és a segítségére. Úgy véli, a kiegyensúlyozott élethez erre is feltétlen szükség van. Az oldalt szerkesztette: Papp Tímea Telefonszáma: (46) 414-022/216 e-mail: pappt@iscomp.hu Pásztor Istvánné Költöztek a cseresiek - a házukkal együtt A tanyasiakkal együtt ebben a házban mintegy húszán laknak Edelény (ÉM - PTA) - Felszá­molták Edelény határában a Cseres-tanyai putritelepet. Az ott élő hét család évek óta kérte: költöztesse őket az ön- kormányzat jobb körülmé­nyek közé. A város kínálta szükséglakásokat azonban nem fogadták el, így maradt minden a régiben. Most azon­ban saját maguk rombolták le a házaikat. A környékbeliek azt hallották a tanyasiaktól: a félelem szülte a hirtelen költözködésüket. Né­hány hete ugyanis csaknem minden éjszaka repülőgépek ro­baját hallani a magasból. Attól tartottak, a NATO gépeiről vé­letlenül rájuk pottyanhat egy bomba, és megsemmisülnek a tanyával együtt. Summa sum- márum, nem érezték biztonság­ban magukat, és a napokban úgy döntöttek, arrébb állnak - házaikkal együtt. A vályog­kunyhókat szétrombolták, a téglaépítményeket lebontották, és magukkal vitték a közeli ut­cákban élő rokonaikhoz. Né­hány „excseresi” még a mai na­pig így meséli. A legtöbben azonban, mint Szabó Gyula is, már átértékelték a történteket. Két szobában harmincán- Soha nem féltünk igazán a re­pülőktől - szögezi le Szabó Gyu­la. - Azért jöttünk el onnan, mert már rettenetes állapotok között éltünk. Düledeztek a házaink, az önkormányzat pedig nem vezette be hozzánk sem a villanyt, sem a vizet. Hiába kértük azt is, hogy akkor építsenek nekünk a tanyá­hoz közeli ingyentelkeken háza­kat. Ehelyett szükséglakásokat akartak adni egy másik, rossz környéken. Az pedig nekünk nem felel meg! Most mind a hét család - mint­egy 30 ember - a rokonaihoz köl­tözött be. De csak ideiglenesen le­hetnek ott, hiszen van ahol már így is 10-15 ember élt néhány szo­bácskábán. Akad aki már most úgy gondolja, ha nem rendezi a város a helyzetüket, újra felépíti a kunyhóját a Cseres-tanyán. Batló Endréné egy hete lakik a rokonainál. Két gyermeket hozott magával a tanyáról, most egy hí­ján húszán élnek néhány helyi­ségben. Mint mondta, nehezen vi­seli ezt a helyzetet.- 51 éve laktam a tanyán - em­lékszik vissza. - Nem bántottunk senkit, köztünk nincsenek bűnö­zők, vagy italosok. Amíg tudtuk, rendben tartottuk a szegénységün­ket. Csak annyit kértünk, hogy se­gítsen nekünk a város, hogy ne le­gyünk olyan nyomorultak. A szükséglakásokba meg azért nem mentünk el, mert nem vagyunk odavalók. Igaz, azon a környéken is romák élnek, de mi becsületes cigányok vagyunk, ott meg tör- nek-zúznak, ellopnak mindent. Mi a nyugodt élethez szoktunk. Nincs visszaút- A Cseres-tanya területére soha sem lett volna szabad építkezni- világít rá Szilágyi Adolf pol­gármester. - Nincs engedély rá, és nem is lehet, hiszen az egy mezőgazdasági terület. Az ott élők most önszántukból számol­ták fel a lakhelyüket, mi is csak utólag értesültünk a dologról. A város - lehetőségeihez mérten ­Fotó: Végh Csaba eddig is próbált segíteni ezeken az embereken. A szükséglaká­sok, amelyeket már annyiszor felajánlottunk, most is rendelke­zésre állnak. Ennél többet saj­nos nem áll módunkban tenni. Nincs olyan anyagi helyzetben a város, hogy új házakat tudjon építeni, még ha adott is az in­gyentelek - amelyeknek azért a közművesítési díját állnia kell a tulajdonosoknak. Van ugyan né­hány önkormányzati lakás is, de azokra már évek óta listán vára­koznak a családok. A tanyasiak valószínűleg már nem települhetnek vissza - tud­tuk meg a polgármestertől -, hi­szen engedély hiányában az sza­bálysértésnek minősül. A jog be­tartásának pedig érvényt fog sze­rezni a város, ha szükség lesz rá. Hamarosan elkészül az iskola Perkupa (ÉM - PTA) - A fö­démszerkezet és a tető meg­építésénél tart a perkupái ál­talános iskola felújítása, át­alakítása. A beruházás befe­jezését július végére tervezi a kivitelező. A következő tanévet már új iskolafalak közt kezdhetik a kisdiákok. A perkupái általános iskola egy­kori épületét már évek óta élet- veszélyessé nyilvánították. Az önkormányzatnak, többszöri próbálkozás után, tavaly sike­rült pályázati pénzt nyernie a felújításra. A mintegy 60 millió forintos beruházás folytán a kö­vetkező tanévtől sokkal jobb kö­rülmények közt tanulhatnak a kisdiákok. Az iskola két szárnya be­épül, emelet kerül rá, a tanter­mek ablakait nagyra és az ut­cafrontra nézőre építik meg. A tervrajzon szerepel egy tágas tornaterem is. Ez azonban egyelőre nem készülhet el: ke­Készül az iskola födémszerkezete Fotó: Vajda János vés rá a pénz. A tervezett 8 Az átalakuló iskolából a mun- tanteremből is csak hat épül- kálatok alatt egyedül az étkezte- het meg teljesen. A többi is tő működik. Egyrészt eredeti sorra kerül, ha további támo- • funkciójában, másrészt órákat, gatást kap az önkormányzat. szakköröket is tartanak benne. I udoszures autóbuszon Edelény (ÉM - PTA) - Egész­ségügyi szűrőbusz járja az Edelény környéki települé­seket. A járművet a Semmelweis Kórház indítja évek óta út­jára, hogy a szakkórházaktól távol lakóknak ily módon is biztosítsa a tüdőszűrési le­hetőséget. A szűrőbusszal egy kész tü­dőszűrő labor megy házhoz. A helyiek feladata annyi, hogy igénybevegyék a szolgáltatást. Megmérhetik vérnyomásu­kat, megröntgenezhetik a tü­dejüket. De kérhettek EKG-s és vérvizsgálatot is. Egykor minden évben visszatért a kistelepülésekre az egészségügyi busz, az utób­bi években viszont két év mú­lik el az újbóli tüdőszűrési le­hetőségig. A mai napon Lak, a jövő héten Szakácsi és Irata a következő állomás. Gyógynövényüzem indul Hegymegen Hegymeg (ÉM - PTA) - Ha­marosan beindulhat a mun­ka a hegymegi gyógynö­vényüzemben. Egyelőre csu­pán a szerelőmunkások dol­goznak a növényszárító fa­lai között, de a jövő hónap­tól elkezdődhet az érdemi munka is. A technikai feltételek megte­remtésével illetve a műszaki átadást követően, körülbelül 2-3 hét múlva veheti kezdetét a hegymegi gyógynövényüzembe felvett dolgozók betanítása. A beruházó Annona Kft. egyelőre 9 embert alkalmaz, az üzem fej­lődésével később többet is sze­retne - tudtuk meg Bűdy Gabri­ella ügyvezető igazgatótól. A cég felvállalta a munkavál­lalók betaníttatását, akik a gya­korlati munka mellett két hóna­pig tartó tanfolyamon elméleti oktatáson is részt vesznek. A képzést Lak önkormányzatával közösen indítja a társaság. így, bár a növényszárító munkásai hegymegiek illetve damakiak, a szakma rejtelmeit a laki munka- nélküliek is megismerhetik. A növénybegyűjtésben ugyanis ők is részt vállalhatnak majd. Jellemzően vadontermő gyógynövényeket dolgoznak fel az üzemben, de azt tervezik, hogy a későbbiekben növényter­meltetésbe is kezdenek. A vállalkozás - amely a terü­letfejlesztési tanács és a munka­ügyi központ anyagi támogatá­sát is elnyerte - nem csak a már „felvett” dolgozóknak biztosít megélhetést. Munka-, és jövede­lemkiegészítési lehetőséget te­remt és kínál Hegymeg teljes térségében. Két-három hét van hátra az üzem műszaki átadásáig Fotó: Végh

Next

/
Thumbnails
Contents