Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

1999. április 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # Kultúra 8 • Nelson mise. A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Bartók Kórus ad kö­zös hangversenyt április 21-én, szerdán este fél 8-tól A Művelődés Házában, Sá­rospatakon. A műsoron Haydn Nelson mi­séje szerpel, vezényel Ménesi Gergely. • Zeneiskolán innen és túl. Sárospataki ze­neiskolai növendékek adnak hangversenyt április 22-én, csütörtökön délután 6 órától A Művelődés Házában, Sárospatakon. A volt diákok koncertjét pedig április 28-án, szerdán délután 6 órától élvezheti a kö­zönség ugyancsak A Művelődés Házában. Gyermekkori dolgok Lóránt-képeken Miskolc (ÉM) - Lóránt János festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás április 22-én, csütörtökön délután 5 órakor a Miskolci Galériában. Lóránt János évek óta a kortárs magyar festészet egyik meg­határozó egyénisége. A művész ezúttal gyermekkora élményeiből merített témát az új, különös hangvételű képeihez, me­lyeken az agyag felhasználásával eleve­nednek meg a „Föld emberek”. A kiállí­tást Földi Péter festőművész nyitja meg. Emlékezés Petrich professzorra (1913-1999) A közelmúltban talál­koztunk Budapesten a Várban a Miskolci Egyetem 50 éves jubi­leumán rendezett kiál­lításon. Nagy érdeklő­déssel hallgatta, hogy a karunk milyen ren­dezvényekkel ünnepli jubileumát. Készült az egyetemi és a kari ünnepségekre, és ké­szült az évről-évre megrendezett Miskol­con végzett gépészmérnökök találkozójá­ra, ahonnan elmaradhatatlan volt. Nem gondoltam volna, hogy ez volt az utolsó találkozásunk. Petrich Géza professzort 1949-ben áthe­lyezték Miskolcra, ahol egy új egyetem indult, és ahol egy új Gépészmérnöki Kart kellett a semmiből létrehozni, a BME-vel azonos színvonalú gépészmér­nökképzést megszervezni. 1949-1952 között ellátta a Bánya és Ko- hómémöki Kar Miskolcon működő részé­nek dékáni feladatait. 1951-től - egy évig az előzővel párhuzamosan - a Gépészmér­nöki Kar dékánja volt 12 évig. Nevéhez fűződik a kar alapjainak a lerakása, az oktató-kutatómunka és nemzetközi kap­csolatok beindítása. Határozott fellépése, szakértelme, megalkuvást nem tűrő tevé­kenysége, lelkesedése, következetessége és mély humánuma magával ragadta, len­dületbe hozta munkatársait, hallgatóit. Sokat követelt, de legtöbbet önmagától. Tizenhét évig volt az Ábrázoló Geomet­riai Tanszék vezetője, a tanszéke tárgyai­ra oktatta egyetemünk akkori mindhá­rom karának hallgatóit. Szakterületének nemzetközileg elismert tudósa volt. Küldetésének befejeztével, utódjainak a kinevelése után 1966-ban visszatért a Bu­dapesti Műszaki Egyetemre, de továbbra is folyamatosan tartotta a kapcsolatot egyetemünkkel. A Miskolci Egyetem részére egyetemet, kart alkotó tevékenységéért, kiemelkedő oktató-kutató munkájáért 1993-ban tisztelet­beli doktori címet (Dr.h.c.) adományozott. Fájdalommal és részvéttel búcsúzunk a maradandó értéket adó dékántól, tanszék- vezetőtől, a kiváló pedagógustól, elismert tudóstól, a nagyszerű embertől. Emlékét és örökségét megőrizzük. CSELÉNYI JÓZSEF, a ME Gépészmérnöki Kar dékánja Második stáció Miskolc (ÉM) - A Varga Rudolf verseiből összeállított Stáció című sorozat második állomásaként Balkay Géza színművész, Szabados Ambrus előadóművész és Árvái István (Sityu úr) zenész irodalmi találko­zót tart április 22-én, csütörtökön délelőtt 11 órától a B.-A.-Z. Megyei Büntetésvégre­hajtási Intézet 2. számú, szirmabesenyői objektumában. A rendezvényen kívülál­lók nem vehetnek részt. Petrich Géza Borinka és Bóbita, József és Attila Choli Daróczi József költő és cigánykutató rendhagyó irodalomóráján Miskolc (ÉM - FG) - A cigány irodalom gyöngyszemei cí­mű sorozat keretében tar­tott rendhagyó irodalom­órát a miskolci József Attila Általános Iskolában Choli Daróczi József. De nemcsak cigány, hanem magyar köl­tők verseit is bemutatta - ci­gányul.- Számomra a legnagyobb ma­gyar költő József Attila! - jelen­tette ki mindjárt az óra elején Choli Daróczi József. Nem a kö­telező udvariasság mondatta ve­le, pedig éppen a József Attila Általános Iskola diákjaival talál­kozott, ráadásul a költészet nap­ja, József Attila születésének év­fordulója alkalmából érkezett Miskolcra. Csak később mesélte el: József Attilának köszönheti, hogy megszerette az irodalmat, az ő versét fordította először ci­gányra, ez a műfordítása jelent meg először nyomtatásban. Mindjárt el is mondta cigány nyelven az Ars poeticát. Aztán elkezdte: Borinka Borinka khe- lel, krujal le inzheri lénia... így tette próbára a cigány gyerekek nyelvi és -verstani ismeretét. Nem kellett szégyenkezniük a mai diákoknak. Adu Zorán mindjárt mondta: Weöres Sán­dor Bóbita, vagyis A tündér... Persze, azért sem kellett szé­gyenkezniük, mert azt is elme­sélte a vendég, hogy annak ide­jén szülőfalujában, a bedői isko­lában ő volt a legrosszabb gye­rek. Csak későn jött rá: nem jó rossznak lenni!- Kilencéves voltam, amikor már törvény mondta ki, hogy kötelező iskolába járni. Előtte azt se tudtam, ki az a Daróczi Józsefi Engem ma is csak Choli- nak ismernek otthon. Amikor megszülettem, jött a nagyné­Fotó: Czapák Veronika Choli Daróczi József ném, megnézett, megköpködött, nehogy szemmel verjen, és mondta: mi van, te, choli?! No, így lettem Choli - a hallgatóság nagy nevetése közben meg is mutatta, hogy a névnek megfele­lően elállóak a fülei, illik tehát rá a füles jelző. Az iskola után tizenhét éve­sen - 5 általános iskolai osztály elvégzését igazoló bizonyít­vánnyal, egy papírzsáknyi ruhá­val és elemózsiával - 1957. feb­ruár 2-án került Pestre. Csepe­len kezdett dolgozni.- Nem szokta a cigány a szán­tást! - emlékezett vissza mun­káséveinek kezdetére. - Három hónapnál tovább nem bírtam. Elkerültem Várpalotára vájárta­nulónak, de utána mégis vissza­jöttem Csepelre. Tizenöt évig dolgoztam az öntödében. Négy fiatal technikus mellett én vol­tam a segédmunkás. Csak hall­gattam őket, mit beszélnek. Ilye­neket mondtak: indukciós ke­mence, kvantumtechnika! Ak­kor határoztam el, én is megta­nulom, mi az a kvantumtechni­ka. Beiratkoztam a dolgozók is­kolájába, utána öntő szakra a Kossuth Lajos Gépipari Techni­kumba. De amikor már tudtam, mi az, már nem is érdekelt a kvantumtechnika, sokkal in­kább az irodalom. Átjelent­keztem a Jedlik Ányos Gimnázi­umba. Ott volt az én osztályfő­nököm Bellér Béla történész, aki elvette tőlem a József Attila- versfordításomat és elvitte a Nagyvilágnak. Utána hívtak ké­pesítés nélkül tanítani Rákospa­lotára, de mindjárt beadtam a jelentkezési lapomat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főis­kolára. így lettem én pedagógus. Choli Daróczi József ma már a leendő pedagógusokat tanítja, a Zsámbéki Katolikus Tanító­képzőn romológiát oktat. Nem­régiben állította össze és jelen­tette meg a mai cigány költők verseit tartalmazó Fekete korall antológiát. De neki köszönhető a cigány nyelven megjelent Bib lia, nagyon fontosnak tartja a pályakezdő művészek támogatá­sát is. És persze szeretné lefor­dítani cigány nyelvre József At­tila valamennyi versét. A saját köíteményeiről nem szólt, de a gyerekek az ő versei­ből összeállított műsorral kö­szöntötték, Horváth Gyula mis­kolci cigány költő is elmondta kedvenc Choli Daróczi-versét. Weöres Sándor Borinka (A tündér) Borinka Borinka khelel, krujal le inzheri lénia, zeleni zhambi gilyaben, cincara bashadyi denla. Borinka Bonnka khelel, phaka kerel pe o balo, pe les beshel, chumidel les, hurarel les ando shanco. Borinka Borinka dyiz lel, zoraki mugjaj e lashi, bút zhene strejinaj andre, krajesko shavo haj rakhlyi. Borinka Borinka lindril, pashlyol pe tomnake patra, duj hircura losarenla: soveltar pej sanyi kranga. Choli Daróczi József fordítása Bányász ecsettel Tölczéki Ferenc kondói szüle­tésű amatőr festőművész mun­káiból nyílt kiállítás hajdani iskolájában, a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. A bá­nyászpályára került, rajzolni, festeni a gimnáziumban ta­nult, ahol Imreh Zsigmond ta­nítványa volt. Később önkép­zőkörökben alakította ki egyé­ni stílusát. Festői világa sok­színű, témáit a mindennapi környezetéből meríti, és igyekszik úgy fogalmazni ké­peiben, hogy mindenkinek él­ményt szerezhessen művésze­tével. Ez a tizennegyedeik önálló kiállítása. Fotó: Cz. V. Gulyás Mihály köszöntése Miskolc (ÉM) - Gulyás Mihály író születésének 70. évfordulója alkalmából ünnepséget rendez­nek április 21-én, szerdán dél­után 3 órától a miskolci Városi Könyvtár központi épületében (Mindszent tér 2.). A születésnapi ünnepségen köszöntőt mond Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, és Po- mogáts Béla, a Magyar írószö­vetség elnöke. Az ünnepelt író beszélgetőtársai lesznek Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus- művész, Hegyi Imre közíró és természetesen mindenki, aki részt vesz az ünnepi író-olvasó találkozón. Bécs és Budapest díszdobozban Miskolcról Két fotóművész és két író örökíti meg a két főváros ezredvégi állapotát Miskolc (ÉM - FG) - Miskol­con tartják ma megbeszélé­süket az 1999 novemberé­ben megjelenő exkluzív ki­advány, a Bécs-Budapest 2000 című album szerzői: Szebeni András és János Kal­már fotóművész, valamint Hernádi Gyula és Gerhard Tötschinger író. A két szomszédos főváros, Bécs és Budapest ezredvégi állapotát megörökítő album bemutató saj­tótájékoztatóját csütörtökön a bécsi Hotel Intercontinentalban tartják, de a szerzők tegnap dél­után Lillafüredre érkeztek. A kötet két főszereplője helyett azért választottak egy harmadik várost, mert a miskolci székhe­lyű Well-PRess Kiadó Kft. jelen­teti meg a kereskedelmi forga­lomba nem kerülő, különleges ünnepi kiadványt. Körtvélyesi Erzsébet és Ester­házy György, a kiadó két igazga­tója szerint a következő kérdé­sekre próbál meg válaszolni az ezredforduló tiszteletére megje­lenő album: „Mit hagyott örökül egy múló évezrednek két fővá­ros több évszázados közös múlt­tal, számos azonosággal és kü­lönbözőséggel? Mit mutathat két főváros a jö­vő évezrednek a tradíciók és a különbözőségek okán? Hogyan látja az ezredforduló Bécsét Szebeni András fotómű­vész, Hernádi Gyula író? Milyennek látja Budapestet fotóin keresztül János Kalmár bécsi fotóművész és Gerhard Tötschinger író?” A szerzők és a kiadó vezetői most azért találkoznak, hogy mi­előtt elkezdenék az anyaggyűj­tést, egyeztessék elképzeléseiket. Arra törekednek, hogy egymás ötleteit meghallgatva, azokat to­vábbgondolva minél hitelesebb képet adjanak - szóban, fotóban - Bécsről és Budapestről. A 224 oldalon, A/3-as formá­tumban megjelenő albumot dísz­dobozban jelentetik meg. A könyv tervét Futó Tamás készí­tette. A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül. A kiadók szándéka szerint méltó ajándék az ezredforduló tiszteletére. Az ez év novemberi megjelenést kö­vetően 10-10 számozott példányt Bécsben és Budapesten árveré­sen értékesítenek, a bevételből a Kézenfogva Alapítvány és a Le- benshilfe Österreich kap támo­gatást. Szebeni András: „A 2000. év küszöbén ez a két nagy múltú város kínálja, követeli magának a bemutatást és annak megőrzé­sét, milyen is volt és lesz Bécs és Budapest.” János Kalmár: „Számomra Budapest olyan, mint az első nagy szerelem, Bécs pedig, mint az a nő, akivel boldog házasság­ban élek.” Hernádi Gyula: „A magyar ember többet tud Bécsről, mint a bécsiek, az osztrák ember töb­bet tud Budapestről, mint a bu­dapestiek. Főleg, ha vezetik a tekintetüket, és ki tudná ered­ményesebben vezetni a tekinte­tüket, mint a két legérzéke­nyebb ‘szellemi iparág’, a fotó­művészet és az irodalom szár­nyaslovagjai.” Gerhard Tötschinger: „A Du­na, mint egy híd köti össze Bé­cset és Budapestet. Budapest körbefogja, Bécs távoltartja ma­gától a folyót. A Dunán kívül számos hasonlóság jellemzi a két várost, de mégis merőben másak, összetéveszthetetlenül egyediek.”

Next

/
Thumbnails
Contents