Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

1999. április 20., kedd Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Szenyvízcsatornát a turizmusért. Hejő- keresztúrban a település szomszédságában lévő bányatavakra épülő falusi turizmus ki­alakítását tervezik. A tisztább környezet érdekében pályáznak a tőlük légvonalban 4-5 kilométerre lévő Vattával együtt a szennyvízcsatorna mielőbbi megépítéséért. • Hátrányos helyzetűek tábora. A Hejőpapi Általános Iskolából 30, zömében cigány ta­nuló vett részt a napokban Tatabánya mel­lett egy ötnapos, az egészséges életmódra, a környezet védelmére nevelő táborban. • Megcsapolta a dízelmozdonyt. A me- zőcsáti vasútállomáson a késő esti órák­ban egy mozdonyvezetőt rajtakaptak a napokban, miközben 50 liter gázolajat engedett le mozdonyából különböző edényekbe. A kár értéke 7650 forint. A rendőrség gyorsított eljárással vizsgálta ki az ügyet és adta át a bíróságnak. • Pályázatokat készítenek. A hejőbábai önkormányzat a megyei területfejlesztési tanácsnál járdaépítésre, az ivóvízhálózat bővítésére, intézményeinek korszerűsíté­sére és az általános iskola számítógép- parkjának fejlesztésére pályázik. Kántor-tanítónak indult Mezőcsát (ÉM - FL) - Kántor-taní­tónak indult, aztán honvédtiszt lett be­lőle. Később társa­dalmi temetések szónokaként vált járásszerte ismert­té, nyugdíjasként pedig borosüvege­ket, ajándéktár­gyakat, régi pénze­ket gyűjt. Hetvenegy éves nyugdíjas ka­tonatiszt vagyok. Mályiban születtem, Miskolcon végeztem el a négy polgárit az­tán a sárospataki tanítóképzőben levele­zőn tanultam két évet, de 1948-ban az in­tézményt megszüntették - kezdte élettör­ténetét a Mezőcsáton élő idősebb Kovács Árpád. - Katonatisztnek Tatán, majd Esz­tergomban tanultam, zászlóalj törzsfőnök lettem, aztán jött ’56, utána ’62-ben a ku­bai válság és jelentkeztek a betegségeim. Egymás után: érszűkület, szívidegrend­szeri problémák, cukorbetegség... Alko­holt nem fogyaszthatok, elkezdtem hát gyűjteni a bort. Amerre jártam, amíg tár­saim italoztak, dalolgattunk, mindenhol megvettem egy üveg bort. A Balaton mel­lől, a Mátra vidékéről, Tokajból... gyűjtöt­tem és őrzöm a fiaskókat. Féldecistől a félliteresekig. Melléjük vettem és őrzöm a tájjellegű ajándéktárgyakat is. Tányérok, fafaragások díszítik a szekrényemet és a folyosóm falát - mutatja. Temetni már nem tudok Kántor-tanítói hajlamából, adottságából fakadóan Kovács Árpád az elmúlt két-há- rom évtizedben Mezőcsáton és környékén a társadalmi temetések szónoka volt.- Temettem még Miskolcon is, de legin­kább az egykori mezőcsáti járásban Ernődtől Tiszabábolnáig. Legutoljára Me­zőcsáton és Igriciben. 1987-ben eltemettem a feleségem, azóta nem tudok a sírba bele­nézni, meg hát a cukrom miatt a látásom is romlott. Megvagyok a fiamékkal egy fe­dél alatt, a régiségeimmel - sorolja. Aztán egy porcelánedényből régi, különle­ges pénzeket vesz elő. 1947-es Kossuth-cí- meres ötforintost, a magyar űrhajóst áb­rázoló fémpénzt mutat büszkén, a gyűjte­ménye darabjait, régi idők emlékeit. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 E-mail: farago@iscomp.hu Kovács Árpád A múlthoz méltó Tiszataijánért Faluszépítő szombat, sírhely felújítása, tájház avatása szerepel a programban Molnár György gyerekkorától gyűjti a régiségeket és tájházat akar alapítani Fotó: Végh Csaba Tiszatarján (ÉM - FL) - A kis Tisza-parti községet ember- emlékezet óta a környék leg­tisztább településeként tart­ják számon. Édes Gergely re­formátus lelkipásztor és köl­tő, valamint Eötvös József író, költő és államférfi révén vált ismertté. A település mai lakossága pedig azáltal, hogy a múlthoz méltóan próbálja megőrizni tisztele­tet érdemlő örökségét.- Beneveztünk a Magyar Tele­pülés és Területfejlesztők Szö­vetsége „Három szombat a tele­pülés megszépüléséért” jelmon­dattal megfogalmazható verse­nyébe. Jelképes, mindössze négyezer forint volt a nevezési díj, s a szövetség az így befolyt összeg 80 százalékát majd kioszt­ja az arra leginkább érdemes­nek minősített települések kö­zött. Községünkben április 17- én, augusztus 7-én és október 16- án rendeztük, rendezzük meg a faluszépítési szombatokat, rá­adásként május 8-án lomtalaní­tást tartunk. Április 17-én a sze­metet takarítottuk el, virágokat ültettünk, a tetemetőt tettük rendbe - sorolja Vásári József polgármester.- Eötvös József író és politi­kus első jelentős regényét, a Karthauzit Tiszatarjánban írta. Emlékét a Eötvös kúria (ma polgármesteri hivatal) falán emléktábla őrzi. Édes Gergely református lelkipásztor, a re­formkor költője öregkorában községünkben élő gyermekéhez költözött és hamvai itt nyugsza­nak. Két fia részt vett az 1848/49-es szabadságharcban - ismerteti a település irodalmi emlékeit Kormos Józsefné, a helyi népdalkor vezetője. -‘Há­rom éve nyújtjuk be pályáza­tunkat. Tavaly idei elszámolási kötelezettséggel nyertünk 30 ezer forintot. Többek között eb­ből látogatunk el Monokra és ebből újítjuk fel Édes Gergely síremlékét. Április 18-án ének­karunk egyházi énekekkel tisz­teleg a költő emléke előtt és megkoszorúzzuk a sírját - so­rolja Kormos Józsefné. Idén tájházat is avatnak Ti­szatarjánban. Molnár György huszonhét éves rokkantnyugdí­jas már általános iskolás korá­ban elkezdte gyűjteni édesanyja közreműködésével a régi tárgya­kat, amelyekkel mára szinte teli vannak a tájháznak szánt idős épület helyiségei. A földműve­lés, a kenderfeldolgozás, az állat­tartás régi eszközeivel, a laká­sok egykori bútoraival, berende­zési tárgyaival.- Az időközben cseréptetővel ellátott épületet újra náddal kell befedni, a falu jóérzésű emberei által adomyányozott gyűjte­ményt rendezni kell. Remélem, pályázaton keresztül ehhez anyagi és a múzeumtól szakmai segítséget kapok és lesz idén Ti­szatarjánban tájház - mondta Molnár György. Kiállítás a tiszaújvárosi régió értékeiből Tiszaújvárosban helytörténeti részleggel gyarapodott a tavaly átadott könyvtár Tiszaújváros (ÉM - FL) - Ti- szaújváros és környéke múlt­jának tárgyi emlékeit mutat­ják be a városi könyvtárban. A város új könyvtárát tavaly ja­nuárjában adták át. Az intéz­mény alapterülete ekkor 1600 négyzetméterre bővült, de az idei évnek az elmúlt esztendő­höz viszonyítva 20 százalékkal kevesebb pénzzel indultak. Leg­alapvetőbb feladatukra, a könyvbeszerzésre az elmúlt évi­nek csak a felét költhetik.- Mégis „hajtunk”. Könyvtá­runk szolgáltatásait bővítjük és várjuk nemcsak a városi, hanem a városkörnyéki könyvszerető­ket is. Hozzánk nemcsak diákok, felnőttek is járnak. Átlapozzák a napilapokat, kikölcsönzik az ér­deklődésüknek, hobbijuknak megfelelő könyveket és elbeszél­getnek egymással az olvasóban - mondta Venyigéné Makrányi Margit intézményvezető.- Könyvtárunk az átalakítás eredményeként egy 90 négyzetmé­teres helytörténeti gyűjteménnyel is bővült - vette át a szót Kitka Zsuzsa könyvtáros. - A városban már 1996-tól meglévő gyűjtemény legjellemzőbb darabjait mutatjuk be. Azokat a tárgyakat, amelye­ket Tiszaszederkényben, illetve a város környékén használtak az emberek évszázadokon át Ároktőtől Kesznyétenig, Hejőke- resztúrtól Sajóörösig. A halászat, a földművelés, a kenderfonás esz­közeiről van szó többek között, amelyek megtekintését nemcsak a városi, hanem a városkörnyéki közönségnek is ajánljuk - mondta a könyvtári helytörténész. Venyigéné Makrányi Margit igazgató és Kitka Zsuzsa könyvtáros Szezon előtt a csáti strandon, a város egyre hí resebbé váló strandfürdőjét megnyitása óta Zarándy János he­lyi vállalkozó üzemeltette, gazdagította, szépítette családi vál­lalkozásban. Az elmúlt év elején az önkormányzattól megvásá­rolta és most második szezonjára készül. A nagy hó, a hófúvás tetemes kárt okozott a strandfürdő létesítményeiben, a tetőn, a parkban, amelyeket indulás előtt sürgősen javítani kell. Emellett bővítenék is, egy pancsolót építenek a május elsejé­re tervezett nyitásig. Fotó: Végh Csaba Parkszépítő közmunkások Hejőkeresztúr (ÉM - FL) - Száztíz munkanélkülit tartanak a faluban számon, közülük ti­zenötöt tudnak alkalmazni idén közmunkára. Jelenleg ketten dolgoznak, ottjártunkkor éppen az óvoda bokrait nyírták. Bartha József 53 éves, vasesz­tergályos. Metszik a sövényt a közmunkások- Az ötven feletti korosztályt már sehol nem alkalmazzák - mondja keserűen. Társa, Homenszki Szabolcs, hegesztőnek tanult és 19 évesen nem tud elhelyezkedni.- Apa nélkül élek, édesanyám beteg. Ez van, ezt kell csinálnom, nincs más választásom - mondta. Fotó: Végh Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents