Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-23 / 68. szám
1999. március 23., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Lelkigyakorlat. A felsőhámori templomban nagyböjti lelkigyakorlatot tartanak március 25-26-27-én az este fél 7-kor kezdődő szentmisék keretében. Szentbeszédet mond P. Szabó József jezsuita szerzetes. • Képek Szendrőn. Bállá Aranka alkotásaiból nyílt kiállítás az elmúlt pénteken a szendrői Közművelődési Központban. A tárlat április 20-ig tekinthető meg. NYIK-es versmondók Miskolc (ÉM) - A NYIK, nyelvi, irodalmi és kommunikációs program szerint tanuló diákok versmondó versenyén a következő eredmények születtek. Megyei versenyzők 1. Kossuth Katalin, Szabó L. Ált. Isk., Edelény; 2. Papp Edina, Ált. Isk., Mező- csát; Pintér Éva, Újváros Téri Ált. Isk., Ózd; 3. Fodor Andrea, Szabó L. Ált. Isk., Edelény. Miskolci versenyzők 1. Hanvay Eszter, Jókai Mór Ált. Isk.; 2. Gál Balázs, Jókai Mór Ált. Isk.; 3. Sztankó Ágnes, Istvánffy Gy. Ált. Isk.. Pápai Anita, Soltész Nagy Kálmán Ált. Isk. Az országos döntőben a két első helyezett diák vesz részt. Tavaszváró Fecske Csaba Kétségtelen, aktuális cím. A komisz tél után várjuk az enyhet adó tavaszt. A költészet mindig is tavaszvárás, vigília. Kerék Imre új kötetének három ciklusa verseket, versfordításokat és műhelyforgácsokat tartalmaz. Vegyes műfajúsága ellenére egynemű, koherens kötet, a műhelyforgácsok is arról szólnak, amiről a versek, a világról. Úgy az irodalomról, hogy az életről. Pontosabban a létezésről, mert Ottlik szavaival a költő a létezés szakmában dolgozik. Kerék Imréről is bízvást elmondható, amit Alföldy Jenő, a költő egyik mesteréről, Csanádi Imréről mondott; takarékos, magas színvonalon birtokában van a nyelvnek, a költői formáknak, és hibátlanul teljesíti a vállalt költői feladatot. Minden időszerű benne, ami jó, és minden jó, ami nem időszerű. A lényegre tapintó paradoxon ez. Kerék Imre aktualitása sem napi eseményekhez köthető, hanem magas esztétikai értékekhez. Költészetét a már említett mesterségbeli tudáson, formai virtuozitáson túl a temrészetközeliség jellemzi. A nyelv jó ízét, régi zamatát érzi az ember az ő verseit olvasva,-a poézis egykori hitét, hitelét adja vissza. Halkan szól, de megindítóan: Olyan közel most az ég, mintha együtt nézném veled. Nyújtott kézzel érinthetem a Medvét, Göncölszekeret. Hallom a hangod is, pedig csönd kívül-belül, semmi zaj, míg roppant tengelyén az égbolt elfordul csillagaival. (Éjszaka) A műfordításciklus képet ad Kerék Imre költészeti vonzalmairól, világirodalmi mestereiről. Többek között Horatiusi, Rilkét, Apollinaire-t, Jeszenyint fordít, ezek a költők lelki rokonai. Három évvel ezelőtt megjelent kétnyelvű fordításkötetét teljes egészében Rilkének szentelte. Jeszenyinről tanulmányt közöl a műhelyforgácsok ciklusban, ahol ír többek között Ta- káts Gyula, Keresztúry Dezső könyvéről, portrét rajzol elődeiről, költőtársairól, pl. Szepesi Attiláról, a barátról, akit poéta doctusnak nevez. Ez a cím megilleti Kerék Imrét is. „Mesterségbeli tudáson itt nem pusztán a verselés, a formakincs, az elsajátítható költői eszközök, fogások birtoklását értem, hanem a valóság minél sokoldalúbb feltárására irányuló törekvést.” A kötet a Kaposi Kiskönyvtár Örökség sorozatában jelent meg a Kaposvári Városi Közgyűlés támogatásával. E nemes lokálpatriotizmus terméke a kéthavonta megjelenő patinás Somogy című folyóirat is. Kaposvár vézna kisöccse Miskolcnak nagyságát tekintve, lám mégis... De mielőtt túlságosan zöldnek látnánk a szomszéd kertjét a miénkkel szemben, sietünk leszögezni, Miskolcnak is van kéthavi folyóirata, sajnos, nemhogy a kaposiak nem tudnak róla, de mi miskolciak sem nagyon. Szörnyű víg komédia fegyveres szponzorral A Szentivánéji álom című Shakespeare-dráma bemutatója a miskolci színházban Matus György mint Oberon a két Puck, Miklós Attila és Nemcsák Károly között Fotó: Dobos Klára Fiup Gabriella Miskolc (ÉM) - Theseus, athéni uralkodó Shakespeare drámájában már nem a történelemkönyvekből feltámasztott görög hős, hanem az író korának embere lehetett. A Csiszár Imre által rendezett miskolci Szentivánéji álom című előadásban pedig a mai kor királya Theseus. Övé a hatalom, az igazság, a fegyver, ő az élet és a halál ura, mert az ő zsebében van a pénz. A Miskolci Nemzeti Színház színpadán Szlávik István díszlet- tervező felépítette a Miskolci Nemzeti Színház színpadát. így amikor megjelenik a színpadi színpadon innen Matus György mint Theseus - nyomában a két napszemüveges testőrrel -, és Zborovszky Andrea mai bőmad- rágos amazonként, pontosan tudjuk: itt és most játszódik a történet. A lakodalomra előkészített zenés szórakozóhely haknibrigádja azonnal abba is hagyja a szolgáltatást, amikor a kedves vendég fizet. Jó, hogy fizetett az úr, mert szörnyen szólt a nóta, hogy a’szondja: Lakodalom van a mi utcánkban... Legalább ilyen szörnyű a színpadi színpad képe is. A mesterek műkedvelő előadása előtt látnunk kell, mi lett belőlük: kivétel nélkül munkanélküliek. Őket is azonnal megismerjük, hisz nap mint nap találkozunk velük, vagy a hozzájuk hasonló hajléktalanokkal, kukázókkal, a városszéleken, a hidak alatt, pályaudvarokon menedéket kereső sorstársaikkal. A színpadon - ahogy a Shakespeare-drámák esetében szokás - egyetlen faág jelzi: erdőben vagyunk. De ez a díszlet- telenség nem az, amit megszokhattunk. Bár más szempontból nagyon is megszokott, mert hasonló képet mutatnak parkjaink, erdőink, ugyanígy sodorja a szél az elkoszlott nejlonzsákokat, ugyanígy elborít mindent a szemét. A színpadon innen és túl a szegénységgel együttjár a reménytelenség, a lemondás, a kedvtelenség. Lassan megszokjuk saját koszunkat, beletörődünk az igénytelenségbe. Jobb híján jó nekünk a mások által levetett rongy. Elbódulunk az olcsó szeszektől is. Szórakozásképpen mulassunk, dáridózzunk... A Shakespeare-dráma mai álomvilágában a lecsúszott csavargók ismét mesterek, szakik lehetnek, az első jelenetben megismert sánta pincér (Nemcsák Károly) gyorslábú manó, a szigorú apa (Csapó János) jó tündér, a kemény és megközelíthetetlen „királyi pár" pedig levetkőzheti gátlásait - indulhat a transzvesz- tita-show, mindent szabad, ami egyébként aberráció. Ez az álomvilág nem a rózsaszín álmodozások vidékén keresendő. Ezek a látomások a mindennapok keserűségeit, kudarcait, sérelmeit, mocskos üzelmeit továbbkomplikáló, valóságalapú, de a tudatalattinkból előtörő elfojtott vágyakkal keveredő víziók. A hagyomány szerint az eredeti vígjáték egy főúri esküvőre készült. Ennek megfelelően a szerelmet és a nászt ünnepelte vele a szerző. De ebben a világban, ebben az elmocskolódott ligetben beszennyeződik a két fiatal pár, Hermia (Kovács Vanda) és Lysander (Samu Nagy Ádám), valamint Helena (Major Melinda) és Demetrius (Fandl Ferenc) szerelme is. Hiába múlik el a gonosz varázs, hiába a happy end - a szűzi hófehérbe öltözött ártatlan menyasszony combján fölényes nyugalommal pihen a pénzember keze. De a nász megjelenítése sem igazán ünnepélyes. Riasztó a szerelem nélküli testiség, a szexuális identitáskeresés, és az ördögi phallosz látványa. Külön méltatást igényelne - együtt és külön - a színészek játéka, gyors átváltozása. Egy újabb tanulmányt érdemelnének Szakács Györgyi jelmezei. Az előadás egészében különös értelmet nyernek a hímnős tündérekre adott tüllszoknyácskák, az ifjú szerelmesek variálható kosztüméi, a Puck (és a második énje) fejére húzott rózsaszín sapka... De azon is el kellene gondolkodni, miként kettőződött meg Puck személyisége?! Vagy mire figyelmeztet a fejedelmi párt elrepítő autó rendszáma: „WS 19 99"?! S az pedig újabb dolgozat témája lehetne, hogy miért süti el pisztolyát az ünnepelt „király", amikor az egyébként támogatott műkedvelő színész belép az ő világába. Persze, mondja szegény: a falakat lebontották, de mintha nem látná, a törmelékből és a szemétből újabbak emelkednek... Csiszár Imre rendező feladta a leckét mindenkinek. A darabbeli haknibrigádot leintette, és a nézőknek sem adja meg a könnyed szórakozást. Régen láthattunk ehhez hasonlóan megrázó, mindannyiunkat ennyire közelről érintő „szörnyű víg komédiát". Kamera-Nova tárlat. A barcikai Kamera és a kassai Nova fotóklub már 15 éve tartja fenn gyümölcsöző kapcsolatát. Ennek az együttműködésnek köszönhetően Jiri L. Horák (képünkön) bmói fotóművész képeit tekinthetik meg az érdeklődők Kazincbarcikán a Városi Kiállítóteremben. Fotó: SzKÁ-né Meghívó az első Stációra Miskolc (ÉM) - Varga Rudolf költő Stáció című sorozatának első állomásaként március 25- én, csütörtökön délelőtt 11 órától zenés irodalmi műsort rendeznek Miskolcon a Baross Gábor utcai Hajléktalanszállóban. A Soros Alapítvány, a TIT megyei szervezete és a Bíbor Kiadó által támogatott rendezvényen Balkay Géza és Szegedi Dezső színművészek Varga Rudolf írásaiból mutatnak be részleteket. Oktatási-nevelési nap Szerencs (ÉM) - Oktatási-nevelési napot tartanak március 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órától a szerencsi Rákóczi Zsigmond Általános Iskolában. Az esemény szervezői az iskola mellett az Oktatás Ellátási Társulás és az Apáczai Tankönyv Kiadó. Az érdeklődők első osztályos matematika, magyar és testnevelés, ötödikes magyar irodalom, valamint hatodik osztályos ének bemutató órákon vehetnek részt. A nap zárásaként Ranschburg Jenő pszichológus tart előadást az átmenet és a serdülőkor problémáiról. Fesztiváli hangversenyek fesztiválon kívül Tiszaújváros, Miskolc (ÉM - SZP) - Különleges koncert részese lehet, illetve lehetett Miskolc és Tiszaújváros zeneszerető közönsége a Budapesti Tavaszi Fesztivál kapcsán, bár a programsorozat fővároson kívüli hét hivatalos helyszíne között egyik város sem szerepel. Miskolcra - a Kamaraszínházba - a Bartók Vonósnégyes várják március 26-án, pénteken. A napokban pedig a Budapesti Csellóegyüttes adott nagysikerű ti- szaújvárosi hangversenyt.- Ez a világ egyetlen állandó csellóegyüttese, tagjai magasan képzett zenészek, sokuk az ország vezető szimfonikus zenekaraiban is játszik - mondta a tiszaújváro- si koncert elején Boldoghy Kum- mert Péter művészeti vezető, majd hozzátette, az előadás minőségére mindig nagy hangsúlyt fektetnek, mert tudják, a világ zenei porondjain csak így számíthatnak megbecsülésre és hosszú távú elismerésre. Az együttes a stílushatárok átjárhatóságát vallja, a Bachtól a Beatlesig című műsorban komolyzenei tételek, rock-, illetve jazzmelódiák csendültek fel, bizonyítva, hogy egy jó átirattal a csellisták képesek „helyettesíteni" egy komplett szimfonikus zenekart is.- Ám helyettesítésnél sokkal többről van szó - véli Déri György, az együttes szólistája -, hiszen a cselló önmagában is virtuóz hangszer, nem véletlen, hogy fellépések előtt háromszor annyit próbálunk, mint egy nagyzenekar. Az eredeti műsorterv szerint Gregor József operaénekes is szerepelt volna a koncerten, ám betegsége miatt nem tudta vállalni a fellépést. Maximális kárpótlást kapott azonban a közönség: Airi- zer Csaba Erkel-díjas operaénekes előadásában hallgathatta meg Rossini Rágalom-áriáját. * Á Bartók Vonósnégyes koncertje március 26-án, pénteken este fél 8-kor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Műsorukon Haydn: G-dúr vonósnégyes, Bartók: 4. Vonósnégyes és Dvorák: A-dúr zongoraötös című műve szerepel. Zongorán közreműködik Nagy Péter. A Budapesti Csellóegyüttes Tiszaújvárosban Fotó: Szegő Péter
