Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-02 / 51. szám
1999. március 2., kedd Kultúra 8 HIRC • Diplomahangverseny. Lipták Zsuzsanna (cselló) és Kulcsár István (gitár) ma, kedden délután 5 órától tartja diplomahangversenyét Miskolcon a Bartók-teremben. Műsorukban többek között Bakfark-, Bach-, Tarrega-, Haydn-művek szerepelnek. • Emlékműpályázat. Ezeréves a keresztény magyar á'ilam címmel nyilvános emlékműpályázatot hirdetett Pásztó önkormányzata. Pályázni a magyar államiságot, az államalapítás eseményeit megjelenítő képzőművészeti alkotással lehet. Az emlékművet közterületen állítják fel. A nyertes díja 300 ezer forint, további két pályamunkát 100, illetve 50 ezer forinttal jutalmaznak. A beadási határidő május 15-e, a művekkel más pályázatokon nem lehet indulni. • Elhunyt Major Ottó. Életének 75. évében elhunyt Major Ottó író - tudatta a család hétfőn. A kétszeres József Attila- díjas alkotót február 22-én érte a halál. Major Ottó hamvasztás utáni búcsúztatása már cius 10-én szerdán fél tizenegykor lesz az Óbudai temetőben. Major Óttó dolgozott többek között az Újhold, a Magyarok, az Alkotás, valamint a Kortárs című folyóirat szerkesztőségében is. A Laurum méltán aratta le a babért Ózd (ÉM - KM) - Díszhangversenyt rendezett szombaton a 10 éves születésnapiját ünneplő ózdi Erkel Ferenc Zeneiskola Laurum Blockflöteegyüttese. Az ünnepi koncertet megtisztelte jelenlétével Bodza Klára énekművész és Czid- ra l .ászló blockflötemüvész is. Mivel is kezdődhetett volna az ÁMK-ban me grendezett jubileumi rendezvény, mint Ha ndel: Ünnepi zene című művével? A zene ezután rövid időre abbamaradt, de az ünnep folytatódott. Strohmayer László polgármester köszöntője után serleget adott át ifj. Nagy Károlynak, az együttes művészeti vezetőjének eredményes munkája elismeréséül. Kovács László, a Régi Zene Ózdi Alapítvány Kuratóriumának e’lnöke pedig díszoklevéllel és emlékplakettel jutalmazott többeket. Az est folyamán több mint 20 zeneszám h angzott el. Régi táncokat, Purcell-, Hándel-, Öchwertberger-műveket játszott a Laurum. A régi tánczene hallgatását pedig fiatal táncosok produkciója tette még élvezetesebbé. Érezhető volt a nagy sikert aratott együttesen, hogy rutinos fellépő. A Laurum a kezdetektől részt vett zeneiskolai találkozókon, versenyeken, fesztiválokon, fellépett városi rendezvényeken. Néhány év alatt az Erkel Ferenc Zeneiskola legeredményesebben működő együttesévé vált. Műsorukon kezdetben főleg reneszánsz és barokk művek szerepeltek, de csakhamar helyt kapott a régi magyar muzsika, a kortárs magyar szerzők művei, sőt pár. éve a klasszikussá vált könnyűzene értékesebb darabjai is. így állandóan műsoron vannak Susato, Phale- se, Handel, Bartók, Glenn, Miller művei és Czidra László feldolgozásai. Ahogy teltek az évek, a zenekar eljutott egy-két szomszédos országba, 1995-ben pedig részt vettek a VI. Európai Ifjúsági Zenekari Fesztiválon. Ennek emlékét egy magyar és egy eszperantó nyelvű kiadvány őrzi. Alkotóházi képek. Válogatás a Miskolci Galéria Alkotóházában készített munkákból címmel látható kiállítás mától a Miskolci Galéria Rákóczi-házának kamaratermében. Az április 4-ig látogatható tárlaton többek között Borgó, Csontó Lajos, Koronczy Endre, Orosz Csaba, SZur- csik József munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. Felvételünk tegnap, a kiállítás rendezésekor készült. Fotó: Farkas Maya Hiteles szavak az ezredvégi szóözönben Bükkábrányi találkozás Nagy Gáspár költővel, a tízéves Hitel szerkesztőjével Cseh Károly költő, a Kelet elnöke. Nagy Gáspár, a Hitel szerkesztője, és Pap János, a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesületének elnöke Fotó: Farkas Maya Bükkábrány (ÉM - FG) - Huszonkét vacsoravendég, köztük Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Czine Mihály, Sütő András írta alá 1982 novemberében azt a nyilatkozatot, mely szerint megalapították a Hitelt. De csak 1988. november 2-án jelenhetett meg a lap első száma. Nagy Gáspár, a Hitel szerkesztője a Bükkábrányban rendezett irodalmi est vendégeinek ajándékként hozta a tizedik születésnapra megjelent ünnepi kiadványt.- Széchenyi Hiteljére, a legnagyobb magyar szellemi örökségére, az egykor Erdélyben ugyancsak Hitel címmel megjelent lapra is utal folyóiratunk címe, de kifejezi azt a szándékot is, hogy szeretnénk újra hitelt szerezni a szavaknak, és megjelenési lehetőséget adni hiteles emberek hiteles gondolatainak - foglalta össze a XI. évfolyamában járó Hitel névválasztásának indokait Nagy Gáspár költő, a lap szerkesztője, aki február 26-án a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület, a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete, és a helyi önkormányzat meghívására Bükkábrányban mutatta be a folyóiratot. Az előzmények bemutatását, a visszatekintést az Illyés Gyula által szerkesztett, még a háború előtt megjelent Magyar Csillag, és az 1947-ben alapított, 1948-ig élt Válasz példájával kezdte Nagy Gáspár. Majd felidézte azt az estét, amikor Németh László özvegye, Ella asszony felkarolva az ötletet: alapítsanak lapot a perifériára szorult írók, költők számára, népes társaságot hívott otthonába, és helyt adott az első „szerkesztőségi megbeszélésnek”. „Midőn a Hitel-t megalapítottuk” - írta azon az estén a Németh család albumába Illyés Gyula, és alatta huszonkét aláírás erősítette meg a szándékot. De hiába volt az elhatározás, az összefogás, a levelezgetés, a számtalan kérvény, csak 1988. november 2- án jelenhetett meg az első szám. Igaz, azt még akkor sem engedélyezték, hogy Csoóri Sándor legyen a főszerkesztő. Nagy Gáspár, aki a kezdetektől fogva részt vesz a Hitel szerkesztésében visszaemlékezésében szólt azokról az évekről, amikor még független napilapok nem voltak Magyarországon, és a Hitelnek bizonyos politikai szerepet is fel kellett vállalnia. Akkor még különböző pártprogramok is megjelentek a lapban. Később erre már nem volt szükség. Lett, ami lenni szeretett volna a Hitel: irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat. Az évek során változott a szerzők köre. Sokan elmentek, örökre letették tollúkat, mások félreértve vagy félremagyarázva a szerkesztői szándékot elfordultak a laptól. De folyamatosan jelennek meg újabb és újabb nevek, határainkon innen és túl élő magyar írók, költők. Az idők folyamán változott a lap külső megjelenése. De a szándék, a cél továbbra is a régi, ahogy Csoóri fogalmazta: „... az ezredvégi szóözönben újra vissza kell szereznünk a szavak hitelét, az irodalomét, és a valóságét is.” A bükkábrányi esten Nagy Gáspár elmondta azt is, hogy „koldusforintokból” élnek. A Nemzeti Kulturális Alaptól kapnak ugyan támogatást, de ez az összeg az utóbbi években a vártnál kevesebb volt, ám bíznak abban, hogy ezentúl több lesz. Az előfizetők száma ma már nem olyan magas, mint volt a rendszerváltás előkészítésének éveiben, akkor még 70 ezer példány készült a Hitel, ma pedig úgy 20 ezer darab kerül havonta az előfizetőkhöz és az újságárusokhoz. De a „szóbeli terjesztést” is feladatuknak tekintik. Rendszeresen járják a falvakat, városokat, hogy találkozhassanak az írók és az olvasók, és beszéljenek a nemzetünket, magyarságunkat, jövőnket foglalkoztató problémákról. „A népi politizálásnak, és népi irodalomnak, úgy gondolom - az egykor célszerűnek tűnő különút után -, minden értékével és hagyományával együtt arra az oldalra kell kerülnie, ahol nem a múlt nélküli jövő üz- letes manipulációja, hanem a múlt által kijelölt szabadság értékelvűsége uralkodik, s az eltéréseiben is közös nemzeti múltunkat s az ezzel kinyíló emberi távlatokat is védve így szolgálható egy diktatúrában elpusztult erkölcsi világ rendkívül sürgős újjászületése.” Tőkéczki László: Folyóirat a „politikai időben”. Hitel, 1988. november. 1848-49 rajzosai Szerencs (ÉM) - A zempléni régióban élő 10-18 éves fiatalok számára hirdet rajzversenyt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója tiszteletére a szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyvtár. A március 12-én, pénteken délután 2 órától megrendezendő versenyen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről szóló, azt feldolgozó irodalmi és zenei mű meghallgatása után rajzot, festményt kell készíteni A/3- as rajzlapon, két óra alatt. A technika szabadon választott. (Saját felszerelést vinni kell!) Egy iskolából korosztályonként (általános 5-6., 7-8., középiskolán 1-2., 3-4. osztályosai) maximum 3 diák nevezhet március 4-ig, csütörtökig. Bővebb információ telefonon, a 47/362-121/17-mellé- ken kérhető. Mesterkoncert vendégművészekkel Miskolc (ÉM) - A kanadai nagykövet, Susan Cartwright is megtisztelte jelenlétével a Miskolci Szimfonikus Zenekar tegnap esti koncertjét. Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét és Mendelssohn III. („Skót”) szimfóniáját hallhatta a TVK Mesterbérlet közönsége a Miskolci Nemzeti Színházban. A miskolci szimfonikusokat Charles Oli- vieri-Munroe vezényelte, a zongorista Princess Caroline Murát volt. Charles Olivieri-Munroe 1969- ben Máltán született. Zenei tanulmányait Kanadában a Királyi Konzervatóriumban végezte, majd a torontói egyetemen tanult. Karmesteri diplomáját a Brno-i Zeneakadémián szerezte. Princess Caroline Murát a párizsi Conservatóriumban tanult. Több nemzetközi versenyen nyert díjat. Tizennégy éves kora óta koncertezik szólistaként és neves művészek ka- marapartnereként is. Princess Caroline Murát és Charles Olivieri-Munroe megbeszélése a próbán Fotó: Séllei Zsolt Tavaszi fesztivál megyén innen és túl Tiszaújváros (ÉM) - A tavasz újdonsága, hogy az idén Miskolcon és Tiszaújvárosban is ízelítőt kaphatunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál hangulatából. Nem véletlenül: a nemzetközi hírű eseménynek a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Rt. már harmadszor lett mecénása. A március 12-28. között megrendezendő programsorozat eseményei között a TVK jóvoltából idén egy miskolci és egy tiszaúj- városi program is szerepel. Március 17-én Tiszaújvárosban a Derkovits Művelődési Központban Gregor József közreműködésével fellép a Budapesti Csellóegyüttes, műsoruk címe: Bach- tól a Beatlesig. A megyeszékhely szintén neves művészeket köszönthet, a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházának a Bartók Vonósnégyes lesz a vendége március 26-án. Megyén túl A Búcsú a XX. századtól mottóval megrendezett, immár 19. Budapesti Tavaszi Fesztivál - amely mintegy kétszáz kulturális rendezvényt vonultat fel - Budapesten kívüli hivatalos helyszíne lesz még Debrecen, Gödöllő, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Pécs, Sopron és Szentendre. A Vendégünk egy város jelmondattal pedig Szombathely mutatkozik be a fesztivál-fővárosban. A Budapesti Történeti Múzeumban nyílik meg a Búcsú a hangos XX. századtól című kiállítás, amely a hang, illetőleg a hangrögzítés technikáját, szerepét tekinti át a fonográftól a walkmanig. A Fesztiválzenekar két műsorral, négy alkalommal lép pódiumra. A március 12-i és 13-i esten Schönberg Megdicsőült éj, valamint Wagner Walkürjének első felvonása hangzik el kon certszerű előadásban a Zeneakadémián. A hangversenyeknek világhírű szólistái lesznek az amerikai Cheryl Studer, a dán Poul Elming és a német Hans Sotin személyében. A Fesztiválzenekar március 26-27-i hangversenyeit Genna- gyij Rozsgyesztvenszkij vezényli a Budapest Kongresszusi Központban. A neves karmester három évtized után látogat újra Magyarországra. A magyar zenei élet reprezentánsai között hangversenyezik a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a Nemzeti Filharmonikusok társulata és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Az idei külföldi sztárvendégek között ad koncertet a Londoni Filharmonikusok együttese. A Kolozsvári Állami Magyar Opera Lajtha László, A kék kalap című operáját mutatja be a Thália Színházban. Ezúttal is megrendezik az operettfesztivált, továbbá a népzene és a néptánc kiválóságai is pódiumra lépnek. És az interneten A World Press Photo, valamint a Magyar Sajtófotó bemutatóját az idén is a Néprajzi Múzeumban láthatják az érdeklődők. A Budapesti Tavaszi Fesztiválok történetében először követhetnek nyomon koncertet a világháló használói. A Matáv Szimfonikus Zenekar március 21-én a kongresszusi központban szólaltatja meg Berlioz, Faust elkárhozása című monumentális darabját.
