Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-11 / 59. szám

1999. március 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARDRSZAG& Kultúra 8 hírcsokor • Nyers és Blue. A Nyers együttes mutat­ja be Mi, rendes emberek című CD-jét és kazettáját március 12-én, pénteken este 8 órától a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.). A koncert ven­dégegyüttese a Blue. A belépő elővétel­ben 400 forint, a helyszínen 500. • Sunflowers-klub. A '80-as és a '90-es évek slágerei szólalnak meg élőben már­cius 13-án, szombaton este 9 órától a mis­kolci Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri ka­pu 27.) Sunflowers-klubjában. • Száguld a Disco Express. A közelmúlt­beli televíziós szereplése után a Vian Clubba várja közönségét március 13-án este 9-kor a miskolci Disco Express. A se­besen száguldó miskolci zenekar hamaro­san nagylemezével is megörvendezteti rajongóit: májusban a'Premier Art kiadá­sában kerül a boltokba CD-jük. <{0-4'MIM t 07!\'í Március 12. - április 6.: Aranykincsek (Hermán Ottó Múzeum papszeri épület) Március 13-14.: XVII. Nemzetközi Ásvány­fesztivál. (Miskolci Egyetem) Április 12.: A múzeum barátainak találkozója. (Miskolci Akadémiai Bizottság székháza) Április 24.: 100 éves a HÓM - középiskolások ve­télkedőjének döntője. (HÓM központi épület) Április 24. - október 3.: 100 év - 100 plakát (HÓM papszeri épület) Május 11. - 2000. március 1.: A 100 éves Her­mán Ottó Múzeum műkincsei. (HÓM közpon­ti épület) Május 16.: Madarak és fák napja (Lillafüred, Hermán Ottó Emlékház) Május 17.: 100 év a múzeum szolgálatában - konferencia. (MAB-székház) Május 24-25-26.: Országos múzeumigazgatói értekezlet. (Lillafüred, Palotaszálló) Június 26.: Tokaj-Óvár borgazdaság múzeumi partija. (Tokaj) Augusztus 25-26-27.: Fa-, fém- és textilrestau­rátorok XVII. országos konferenciája. (MAB székház). Szeptember 17-18-19.: Nyílt múzeumi hétvé­ge. (HÓM papszeri épület) Október 4-6.: Természettudományos muzeo­lógusok XVII. országos találkozója. (MAB szék­ház, Aggtelek) Október 15-16.: Magyarországi uradalomtör­téneti kutatások. (MAB székház) Október 21. - december 31.: Döbröczöni Kál­mán emlékkiállítása. (HÓM papszeri épület) Október 29.: Centenáriumi emlékmű avatás. (HÓM papszeri épület) December 13.: A B.-A.-Z. megyei Múzeumi Szervezet múzeumi napja. (HÓM központi épület) Kire ütött ez a gyerek? Miskolc (ÉM) - Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című kisregényének dramatizált változatát mutatják be a mis­kolci Ifjúsági és Szabadidő Ház színjátszói március 12-én, 19-én és 31-én este 6 órától. Az előadás rendezője Horváth István, a szereplők: Lukács Ágnes, Hudáky Zsuzsa, Máté Bence, Kertész Gábor, Orosz Lilla, Horváth Ildikó, Tóth Zoltán, Figeczki Ni­kolett és Csáki Péter. Hegedűhangverseny Miskolc (ÉM) - Mol­nár Noémi ad hege­dűhangversenyt március 12-én, pén­teken este 7 órától Miskolcon a Zenepa­lota Bartók-termé- ben. Műsorában Bach-, Mozart- és Bartók-művek szere­pelnek. Közreműkö­dik a Kostyál Kál­mán művészeti vezetésével 1996-ban ala­kult Sándor Frigyes Kamarazenekar, és Balaskó Mária zongorán. (A közreműkö­dők utazásához a Pro Orchestra Alapít­vány és Miskolc város nyújtott anyagi segítséget.) * Molnár Noémi 1976-ban született Miskol­con. Az Egressy Béni Zeneiskolában kez­dett hegedülni tanulni, majd a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta zenei tanulmányait. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Akadémiai Tagozatának hallgatója, taná­ra Perényi Eszter. Aranyásvány, aranyszarvas, aranypénz... A 100 éves Hermán Ottó Múzeum jelképe, a szkíta aranyszarvas is Miskolcon lesz Miskolc (ÉM - DK) - A Hermán Ottó Múzeum (HÓM) centená­riumi rendezvénysorozata az Aranykincsek - a termés­aranytól az arany ékszerig cí­mű kiállítással indul: a meg­nyitót március 12-én, pénte­ken délelőtt fél 12-kor tartják a HÓM papszeri épületében.- Ezen a különleges kiállításon a magyarországi múzeumok féltett aranykincseit láthatják az ér­deklődők - hallottuk Veres Lász­ló múzeumigazgatótól. - Kap­tunk kölcsön tárgyakat többek között Egerből, Nyíregyházáról, Debrecenből, az ELTE és a Mis­kolci Egyetem ásvány gyűjtemé­nyéből is. És bemutathatjuk mú­zeumunk jelképét, a Mezőkeresz­tes mellett 1928‘-ban előkerült szkíta aranyszarvast, amely egyébként a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Az anyag következő bemutatóhelye éppen a nemzeti múzeum lesz, közösen készítjük a katalógust is. Az egy hónapig tartó kiállítás áttekintést ad az aranyásvá­nyokról, azok Kárpát-medencei lelőhelyeiről, a magyarság aranypénzeiről, régészeti arany­tárgyakról, ötvösművészeti em­lékekről, középkori, újkori és modern arany ékszerekről. A legkülönbözőbb történelmi ko­rokba tehetünk „aranyos” ki­rándulást. Persze, nem minden tárgy szerepel a tárlaton, amit a miskolci muzeológusok ide ál­modtak, ugyanis már így is je­lentős a biztonsági költség: új ri­asztóberendezést kellett csinál­tatni, és a fegyveres őrzés is sokba kerül. Nagy érdeklődésre számítanak a szervezők, ezért már most is kérik a látogatókat, ne legyenek türelmetlenek, ha Aranyat érő (arany)tárgyak várakozni kell, nézzék meg az épületben a többi kiállítást, ígérte az igazgató, a belépőért nem kell majd „arannyal” fizet­ni, hiszen nem a nagy bevétel a céljuk, hanem az - ami az egész rendezvénysorozatnak -, hogy a múzeum középpontba kerüljön, s minél több látogatóban tudato­sodjon, hogy az intézmény a kulturális élet fontos része. Az ötlet, hogy mutassák be az ország aranykincseit, Szakáll Sándortól, a múzeum ásványtá­rának vezetőjétől való. Ő rendezi a kiállítást, és ő az egyik szerve­zője a már régi hagyománnyal rendelkező egyetemi ásványfesz­tiválnak is. így a tárlatnyitó kapcsolódik a XVII. Nemzetközi Ásványfesztiválhoz (március 13- 14. Miskolci Egyetem), ahol ha­gyományosan kiállítás is szól a „kövekről”: a mostanit a múze­um rendezi Ásványok a duna- bogdányi Csódi-hegyről címmel. Fotó: Séllei Zsolt A rendezvényhez tudományos konferencia is kapcsolódik Ásványtani muzeológia Közép- Európában címmel. Kis múzeumtörténet A Hermán Ottó Múzeum előd­jét, a Borsod-Miskolczi Múze­umot 1899-ben a Borsod-Mis­kolczi Múzeumi és Közműve­lődési Egyesület alapította, az országban az elsők között. A múzeum központja kez­detben a papszeri épületben volt, ám akkor annak egyik fe­le ipari iskolaként működött. A ’20-as, ’30-as években már teljes egészében a múzeum birtokolta az épületet. A megyei múzeumi szerveze­tek 1963-ban alakultak meg, ek­kor több megyei intézményt csatoltak a miskolci központ­hoz. A múzeum a ’70-es évek elején nagyot fejlődött, megnőtt a dolgozói létszám, és a múzeu­mi intézmények száma is. A központ 1980-ban költözött jelen­legi helyére, a Görgey utcába. A múzeum gyűjteményei a legjelentősebb vidéki tárgykol­lekciók közé tartoznak. Az Édesvíz hónapja Az Édesvíz Könyvkiadó elsősor­ban az egészséges életmódról, a lelki-szellemi útkeresés ezoteri­kus gyakorlatáról szóló könyvek megjelentetésével foglalkozik. Az idén tízéves kiadó mára közel há­romszáz különböző kötetet jelen­tetett meg. A Bibliofil Országos Könyvkeres bolthálózatban - így a miskolci Kazinczy könyvesbolt­ban is - ez a hónap az Édesvíz Könyvkiadóé. így márciusban több Édesvíz-könyvet jelentős kedvezménnyel vásárolhatnak meg az olvasók. Fotó: Végh Cs. Fotók a fesztiválon Budapest (ÉM) - A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében lát­ható a World Press Photo illető­leg a Magyar Sajtófotó-kiállítás: a tavalyi év legjobb felvételeiből válogatott bemutatóknak a Nép­rajzi Múzeum ad helyet. Itt látható a Róbert Capa és Cornell Capa képeiből összeál­lított, különleges élményt jelen­tő - holnap nyíló - tárlat is. A világhírű fotóriporter fivérpár­nak ez az első magyarországi közös kiállítása. Mindketten Bu­dapesten születtek, Friedmann Endre (1913-1955) és Friedmann Kornél (1918-1974) néven. A Sorszámozott éjszakák provokációi Üveges Tamás harmadik kötetének bemutatója a Zrínyi Ilona Gimnáziumban Miskolc (ÉM - FG) - Provoka­tívnak mondta Hansági Ágnes egyetemi oktató Üveges Ta­más verseit a Zrínyi Ilona Gim­náziumban tartott irodalmi délutánon, de aztán kiderült: a versek inkább szövegek, a pro­vokáció pedig nem erőszakos kihívást, bujtogatást, sokkal inkább figyelmeztetést jelent. Üveges Tamás Miskolcon szüle­tett, de csak 14 éves koráig élt eb­ben a városban. Esztergomban érettségizett, majd a ferences szerzetesekhez került, így jutott el Szegedre, ahol egy évig teológi­át tanult. A hódmezővásárhelyi katonai szolgálat, és a hivatás­tisztázás gyötrelmei után végül úgy döntött: mégsem a szerzetes­séget választja.- Nem kerültem távolabb Is­tentől. Sőt, talán soha ilyen közel nem éreztem magamhoz. De úgy gondoltam, becstelenség lenne, ha látszólag teljes egészében Isten­nek szentelem az életem, holott a figyelmem központjában ott van az irodalom is - indokolta pálya- módosítását Üveges Tamás. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar szakos'hallgató lett. Hogy miért nem katolikus egyetemre ment, ha már egyházi intézményt választott, ennek nincs jelentősége.- így alakult. Már nem is tu­dom pontosan az okát. Talán itt hirdettek pótfelvételit... De köz­ben jelentkeztem az ELTE-re is, ott decemberben fejezem be az esztétika szakot. Hogy a diplomaosztás után mi lesz, azt még nem tudja. Most Pi­linszky költészetéről írja szakdol­gozatát, később is szeretne iroda­lommal foglalkozni, szívesen ok­tatná az esztétikát is. Költői pá­lyája viszont már régen elkezdő­dött. Első kötete, a Tört szárnyak­kal az 1991 és 93 között született verseit tartalmazza, a következő, a Kolostori csendélet címe is utal a helyre, ahol a kötetben közölt gondolatok megfogalmazódtak. A most megjelent, Sorszámozott éj­szakák című összeállítás verseit is inkább szövegeknek mondja a szerző. A szakember, Hansági Ágnes egyetemi oktató a párbe­szédekhez, a lehetséges mértékig leegyszerűsített élő nyelvi meg­nyilatkozásokhoz hasonlította eze­ket a szabadverseket. Véleménye Üveges Tamás Fotó: Séllei Zsolt szerint provokatívak Üveges Ta­más alkotásai, hiszen azokat az értékeket állítja elénk, amelyekről manapság nem szokás beszélni, olyan témákat vet fel, melyek a mai modernnek mondott költé­szetben legfeljebb ha idézőjelben szerepelnek. Áz alkotások újdon­ságait sorra véve Hansági Ágnes kiemelte, hogy az élőbeszéd foly­tonosságára utal a központozás hiánya, a nagybetűk mellőzése. A címnélküliség az egyes művek összefüggését sejteti. A „sorszá­mozott” kötet cím pedig jelentheti a sorrendiséget is, az előrehaladás rendjét, de a sorszámok mutatják - miként a porcelánok, könyvrit­kaságok, grafikák esetében - a rit­kaságot, az értékességet. ............................................ Boldog lennék ha hagynám magam hónom alá csapom szárnyam s eltűnők innen hirtelen .................................................. A köteteimben szereplő má­sik szó, az „éjszakák” magyaráza­tát a szerző, Üveges Tamás adta meg. Mint mondta, ezek a gondo­latok leginkább az éjszakák csöndjében gyötrik az embert. A provokatív minősítést is vállalta. De hangsúlyozta, nem akarja ő hangzatos jelszavakkal buzdítani olvasóit, „csak” azt szeretné, ha rá tudni venni őket, értsék meg, fejtsék meg a gondolatait, foglal­kozzanak ők is azokkal az alapve­tő emberi értékekkel, melyekről hajlamosak vagyunk megfeled­kezni. A Sorszámozott éjszakák című kötet az Összmagyar Testület gon­dozásában látott napvilágot. A kö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents