Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-09 / 57. szám

1999. március 9., kedd Napról napra 16 Sokszemközt. Nehéz négyszem­közt beszélgetni Csabai Alexandrával, ha ez a blúz van rajta, viszont a munkájá­ban előnyös, hiszen eladó Miskolcon, és így jobban figyelhet a vásárlók igényeire. Fotó: Czapák Veronika HÍRCSOKOR • 71 éves szupernagyi. A 71 éves Madelei- ne Lefevre-t választották vasárnap a fran­ciaországi Poitiers-ban az idei év szuperna­gyijává. A rövid bőrszoknyás Mado - Ma- deleine - valósággal elbűvölte a zsűrit, amikor ragyogó színészi tehetséggel pros­tituáltat utánzóit, maga mögé utasítva ez­zel a többi 13 pályázót. • Fülcsengést okozhat a légzsák. A légzsák felfúvódásának zaja tartós halláskárosodást okozhat egy brit tanulmány szerint. A lég­zsáknak egy ütközés során bekövetkező vil­lámgyors felfúvódása egyetlen századmá­sodpercre 170 decibeles zajszintet kelt, ami elegendő ahhoz, hogy csökkent hallóképes­séget és tartós fülcsengést - állandó fütyülő hangot a fülben - okozzon - állapította meg egy tanulmány. • Olimpiai rengés. Ezúttal nem a Nemzet­közi Olimpiai Bizottságot rázta meg újabb korrupciós botrány, hanem valódi, a Richter- skála szerinti 4,9 erősségű földrengést észlel­tek Görögország délnyugati részén, amit kü­lönösen Olimpiában lehetett érezni. Az erős földmozgás sem jelentős anyagi károkat, sem személyi sérülést nem okozott. Alaszkai fény. Az alaszkai Soldot- na fölött csodálatos látványt nyújtott az északi-sarki fény. Fotó: AP Rendőrségi tömegébresztő Fort Worth (MTI) - Számítógé­pes hiba miatt százakat riasz­tott fel álmából a minap hajnal­ban rendőrségi telefonhívás a texasi Fort Worth-ben. A komputert eredetileg nap­közbeni telefonálásra progra­mozták be, így akarta a rendőr­ség a helybélieket egy rendőrsé­gi-lakossági fórumra invitálni. Tisztázatlan ok miatt azonban az automata hajnali háromkor lépett működésbe, és két óra alatt 1300 telefonszámot tárcsá­zott fel. A vonalak végén legke­vesebb négyszáz otthonban ré­mülten fel is vették a kagylót. A hajnali telefonok általában sose jelentenek jót, különösen, ha a rendőrség a hívó fél - mesélte az egyik álmából felriasztott há­zaspár a helyi lapnak. Mindenesetre a tervezett la­kossági fórum iránt a rendőr­ségnek feltehetően sikerült fel­keltenie az érdeklődést. Újszülött és őshonos Hogy hívjuk-becézzük a kis rackát? Nehéz erre válaszolni - a rackácska már igazán idétlenül hangzana -, pedig jó vol­na tudni; a miskolci ál­latparkban a napokban született juhgyermekek ugyanis elbűvölően ara­nyosak: egész egyszerűen becézgetni kell őket! Egyikük kos, a másik jer­ke, s még vagy félévig olyan játékosak, kedve­sek és ragaszkodóak lesz­nek, mint amilyenek most, a világrajövetelü­ket követő két-három hétben. Az őshonos ma­gyar állatfaj Vadaspark­ban élő családjának lét­száma velük együtt már hatra emelkedett. Fotó: Vajda János A mellrák egy hajszálból kimutatható? London (MTI) - A mellrák ko­rai kiszűréséhez óriási segít­séget nyújthat egy hajszál, amelynek elemzésével gyor­sabban és hatékonyabban le lehetne csapni a pusztító be­tegségre, mint a hagyomá­nyos módszerekkel - állítják ausztrál kutatók. A brit sajtó a múlt héten szá­molt be a Sydney-ben lévő Új- Dél-Wales Egyetem kutatóinak felfedezéséről, miszerint a mell­rákban szenvedő nők hajszálá­nak molekulaszerkezete eltér az egészséges asszonyokétól. Sőt, a betegségre hajlamos nők hajszá­lainak vizsgálatakor ugyanolyan jellegű eltérést mutattak ki a kutatók. A haj molekulaszerkezetének röntgenvizsgálatakor bukkan­tak rá a különbségre az auszt­rál orvosok. Eredetileg abból idultak ki, hogy a betegségek megváltoztatják a haj vastagsá­gát, minőségét. A cukorbeteg­ség okozta elváltozást kutatták, és felfedezésük puszta véletlen. Kíváncsiak voltak arra, hogy a mellrák okoz-e ilyen elválto­zást. A rákbetegek hajszálának molekulaszerkezetében szokat­lan sugárelhajlást mutattak ki, mind a 23 mellrákbetegnél egyértelműen ugyanazt a meg­különböztető jelet. Egészséges emberek hajmin­táit vizsgálva - akikről feltéte­lezték, hogy nem rákbetegek - 86 százaléknál tapasztaltak nor­mális molekulaszerkezetet. Azon személyek körében, akik­nél ugyan nem diagnosztizálták a rák meglétét, de feltételezték róluk, hogy öröklődés útján génjeikben hordozzák a mellrák kockázatát, három az öt arány­ban mutatták ki a szokatlan su­gártörést, a többieknél is ha­sonló, részleges változásokat észleltek. Mivel a haj szerkezete a fes­tés, a dauerolás közben roncso- lódhat, a nemi szőrzet lehet a legjobb minta a diagnosztizá­lásra. A kutatók szerint azon­ban további vizsgálatok szüksé­gesek, de elképzelhetőnek tart­ják, hogy a fanszőrzet röntgen- vizsgálatával egy egyszerű, de megbízható szűrési rendszert lehet létrehozni, és már a hu­szonéves nőknél el lehetne kez­deni a tömeges szűrési progra­mot, és jóval a rák klinikai je­leinek kifejlődése előtt meg le­hetne állapítani a betegség koc­kázatát. A mellrák egyike a legpusztí­tóbb betegségeknek világszerte. Különösen azon országokban, ahol a mammográfia a nők több­sége számára elérhetetlen, jó szűrési módszerül szolgálna a hajszerkezet vizsgálata, és végső soron fel is válthatná a mam- mográfiát, amely sok nő számá­ra olyan fájdalmas lelkileg és fi­zikailag, hogy inkább elkerüli. A hajröntgen egyáltalán nem kellemetlen és jóval olcsóbb - vélik az orvosok. Versace: vérbosszú volt? Róma (MTI) - Gianni Versace, az 1997 júliusában Floridá­ban meggyilkolt világhírű olasz divattervező AIDS-es volt, s Andrew Cunanan luxusprostituált bosszúból ölte meg azért, mert őt is megfertőzte - állítja a soro­zatgyilkos életrajzírója. A divatdiktátor betegségét azért tartották titokban, hogy ne ve­szélyeztesse a Versace-csoport részvényeinek tervezett tőzsdei bevezetését, egy 2 billió lírás (260 milliárd Ft) ügyletet - véli tudni Maureen Orth amerikai újságíró, a Vanity Fair című te­kintélyes' amerikai társasági magazin munkatársa, aki Vul­gáris örömök címmel rövidesen könyvben jelenteti meg az Egye­sült Államokon végigviharzó és hullákat maga után hagyó Cu­nanan történetét. A Versacét leleplező informá­ciót a szerző állítólag egy miami detektívtől tudta meg, akinek betekintése volt a boncolási eredményekbe. Ez lenne az első hivatalos megerősítése a sza­bászművész fertőzöttségéről már 1995-ben elterjedt szóbe­szédnek. A divatkreátor egészsé­gi állapotának 1995-ös átmeneti megromlását a család egy ritka rákfajtával magyarázta. Később Versace megerősödött egy haté­kony gyógyszerkoktélnak kö­szönhetően. A ruhatervező olaszországi családja elítélte a magánéleti in­formációkkal való kufárkodást, de a fertőzöttségre vonatkozó ál­lítást konkrétan nem cáfolta. Utolsó áldozatát, Gianni Ver­sacét 1997. július 15-én, miami villájának bejárata előtt lőtte agyon a félig filippinó származá­sú callboy, aki néhány nappal a gyilkos turné után önmagával is végzett. A legjobbak. íme a két legjobb - legalábbis az amerikai Filmszínészek Céhe szerint. A hétvégi díjátadáson a legjobb női főszereplőnek járó díjat Gwyneth Paltrow (A szerelmes Shakespeare) kapta, a legjobb férfi főszereplővé pedig Roberto Benignit (Az élet szép) választották. Fotó: MTI Gagarin: a megismételhetetlen Moszkva (MTI) - Március 9- én 65 éves lenne Jurij Alek- szejevics Gagarin, aki első emberként járt a világűrben. Gagarin egy Szmolenszk megyei falucskában, Klusinóban látta meg a napvilágot 1934. március 9-én. Parasztcsaládból jött, s úgy tűnt, munkás lesz belőle. Ám a szaratovi városi repülőklubban megismerkedett a földtől való el­szakadás mámorító érzésével, s ez egy életre szóló rajongássá vált benne. 1955-ben az orenburgi repülő­iskolára került, s két évvel ké­sőbb első osztályú minősítéssel lett vadászpilóta. Amikor 1959 nyarán kezdték kiválogatni az űrrepülésre alkalmas pilótákat, Gagarin rögtön jelentkezett. A mintegy háromezer pályázó kö­German Tyitov és Jurij Gagarin egy propagandaképen zül végül a válogató bizottság Tyitovot és Gagarint választotta ki. Végül Gagarin repülhetett, a tartalék pedig Tyitov lett. 1961. április 12-én moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor star­tolt Bajkonurból a Vosztok-1 űr­hajó. A földgolyót 181 és 327 ki­lométer között mozgó orbitális pályán repülte egyszer körbe, és 10 óra 55 perckor földet ért az űrhajós. A szovjet vezetés nagyon vi­gyázott az ország és a szocializ­mus élő reklámjára: öt évre el­tiltották minden olyan tevé­kenységtől, ami veszélyes lehet. Nem vezethetett autót, minden­hová kísérettel járt. 1968 bán engedélyezték szá­mára, hogy vadászgépen repül­jön. Március 27-én Vlagyimir Szerjogin ezredessel együtt 108 perc szállt fel egy MiG-15-ösön, amellyel 12 perccel később megszakadt a rádiókapcsolat. Gépük feltehetően egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár innen sikerült kijutniuk, olyan közel voltak már a földhöz, hogy a becsapódás elkerülhe­tetlen volt. Gagarin haláláról ugyanúgy legendák sora született (szándé­kosan megölték, részegen ve­zette a gépet stb.), mint űruta­zásáról (nem is járt a kozmosz­ban, vagy ha járt is, nem ő volt az első, csak ő jött vissza elő­ször épségben). Ez természetes sorsának tekinthető, mint az is, hogy nem egy cég intézmény, díj viseli a Gagarin nevet, s még egy kráter is a Hold túlol­dalán.

Next

/
Thumbnails
Contents