Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-08 / 56. szám
1999. március 8., hétfő Itt-hon 5 • A hősök emlékére. Az első és a második világháborúban elesettek tiszteletére készül hősi emlékmű Szemerén. A terméskő alap már áll, az aljzatra tervezett faszerkezet a tavasszal készül el, hallottuk Tóth Lászlótól, Szemere polgármesterétől. • Munkahelyteremtés. Munkahelyteremtő beruházásokat tervez az abaújvári önkormányzat. Felvették a kapcsolatot a nyíregyházi Start vállalattal, segítségükkel varrodát és kertibútorfonó üzemet létesítenének. A vállalat csökkent munkaképességű embereket alkalmaz, az önkormányzatnak az épületet és a munkafelszerelést kell biztosítania. A szükséges gépeket pályázati úton kívánják beszerezni. • Megválasztották az év vállalkozóját. Szabó Dénest, a Holz-Wood Kft. ügyvezető igazgatóját választották az év vállalkozójának az abaúji vállalkozók farsangi bálján. A január 29-én Encsen, negyedik alkalommal tartott rendezvényen a címet az Encs és Térsége Vállalkozói Klub tagjainak szavazatai alapján ítélték oda. Tizennyolc dédunoka - kilencvenhárom év A fügödi Zselenkó Zsuzsa nénit váratlanul érte a születésnapi köszöntés Zsuzsa néni a csokorral, mellette Simon Istvánné házigondozó Encs-Fügöd (ÉM - Hl) - Kopogtak, majd az invitálásra beléptek a látogatók Zselenkó Jánosné otthonába. A virágcsokorral, tortával, gyümölcskosárral érkezett vendégek - a polgármester vezetésével - köszönteni jöttek. Zsuzsa néni 93. születésnapjára tartogatták a meglepetést.- Valóban meglepetés volt - meséli a fekete kendős néni kis házának konyhájában az üvegezett ajtó előtt üldögélve. Fekete keretes szemüvegén megcsillan a napfény.- Ritka alkalom, hogy ennyien vannak a házban, pedig négy gyermekem, tiz unokám van...- És nem tizenhat, hanem tizennyolc dédunokája, a múltkor rosszul számoltuk! - szúrja közbe nevetve Simon Istváné házigondozó, aki minden nap meglátogatja Zsuzsa nénit.- Bizony, nem vagyok már fiatal - fűzi a szót az asszony, és szomorkásán hozzáteszi: - Régen mindent megcsináltam, szerettem dolgozni. Ma már csak bottal megy a járás, ázzál is nehezen. Kicsit kimegyek a ház elé, a falat fogva sétálok. Amikor még élt a férjem, más volt az élet... A vastag szemüveg mögött fények gyúlnak. - Szép szál ember volt az uram, mellette olyan kis asszonykának látszottam. 1926- ban házasodtunk össze, ha újra kezdhetném, akkor sem választanék mást. Devecserben szolgáltunk mindketten, ott ismerkedtünk meg. Milyen kedves ember volt már akkor is! Ő kocsisként dolgozott, én mostam rá. Szépen udvarolt, és a házasságkötés után sem változott meg. Nem ült a kocsmában, nem kaptam ki tőle sosem. Sokat dolgoztunk. Arató- munkások voltunk, kézzel arattunk, kötni hajnalban mentünk. Azután vettünk ki földet, magunknak termeltünk. Négy gyerek mellett is bírtam a munkát. Később az uram a téeszben újra kocsis lett. Nemigen szórakoztunk, de kétszer elmentünk Miskolcra moziba. Hogy mit néztünk? Igen-igen régen volt már, csak arra emlékszem, hogy nagyon tetszett. Sokszor hívtak minket lakodalomba is. Utoljára még jót mulatott a férjem, majd rövidre rá meghalt... Most már csak üldögélek itt, a kisszéken, de a tévében az Esmeraldát és a Hagyomány lesz- Hagyományt kívánunk teremteni azzal, hogy minden évben felköszöntjük Encs egy-egy településrészén a legidősebb embert - hallottuk Menyhért Béla polgármestertől. - Nem újkeletű elgondolás ez, régi tradíciót elevenítettünk fel. Tulajdonképpen a fügödi Idősek Klubja vetette fel most az ötletet. Zsuzsa néni fényképe is bekerült a város emlékkönyvébe. A polgármester arról is beszámolt, hogy Encs mind a négy településrészén működik idősek klubja, önszerveződéssel jöttek létre, a vezetők önkéntesen dolgoznak. A városban van időskorúak gondozóotthona, 25 férőhelyes, de minden rászorulónak biztosítják az étkezést. Jól működik a házigondozó szolgálat, a gondozók név szerint ismerik az időseket, tudják, mi a problémájuk, mi a kedvenc ételük. Bestiát mindig megnézem. Hogy micsoda sorozatok azok, micsoda életek! Aki igazgat Novajidrány (ÉM Hl) - Foglalkozott egészen kicsikkel, kicsit nagyobbak- kal, és már több mint húsz éve még nagyobbakkal. Tóth Gézáné novajidrá- nyi iskolaigazgató vezetőként sem adta fel a tanítást. Mondja, Sosem akart mást csinálni, mint gyerekekkel foglalkozni.- Óvónői, tanítói és tanári diplomát is szereztem. És mindhárom végzettségem szerint dolgoztam is, így jól ismerem minden gyermekcsoport problémáit. Pályája Ináncson kezdődött, óvónőként tevékenykedett. Majd Hernádvécsére ment, ott alsótagozatosokat tanított. A Novajidrányi'Körzeti Általános Iskolába 1977-ben került igazgatónak, de tanári hivatásához ragaszkodott: felsősöknek tanít azóta is történelmet. Úgy véli, csak így maradhat közel a gyerekekhez. Ami változott- Az eltelt több mint húsz év alatt sok minden megváltozott. Régen négy tantermes kisiskola volt a miénk, délelőtt és délután tanultak a gyerekek. Majd, 1980- ban megépült az új, tágas épület, körzeti intézmény lettünk. A tárgyi feltételek is sokat javultak. Van tornatermünk, a konyha kétszáz személyre főz, a település idős embereit is ellátja. És a tanulók... Ma már azoknak a gyerekeit tanítjuk, akik valamikor szintén ebbe az iskolába jártak, minden szülőt ismerek. Szerencsére az országos tendenciától eltérően nálunk emelkedik a tanulólétszám, most 250 diákunk van, de szeptembertől harminccal többen leszünk. Kinőttük az iskolát, fontolgatjuk a bővítés lehetőségeit. Mesél a jó eredményekről, a szakkörökről, a pezsgő iskolai életről, a szorgalmas diákokról, majd szabadkozik: mindez nem csak egyedül az ő érdeme.- Itt minden pedagógus a gyerekek érdekeit tartja szem előtt. Sok végzett tanulónk a legjobb városi iskolákban is megállja a helyét. Tóth Gézáné arról is szól, hogy családja nem pedagógusdinasztia, ongai tanárai hozták meg a kedvét ehhez a pályához. Lányai is hasonlóan döntöttek. Az oldalt szerkesztette: Halmos Ildikó telefonszáma: (46) 414-022/214 e-mail: halmos@iscomp.hu A mérai postáról és a hírekről Méra (ÉM) - Mérai olvasónk, Csáji József azért ragadott tollat, hogy bepillantást engedjen a falu mindennapjaiba. Mint fogalmaz, a lakosság jó közérzetéhez sok minden hozzátartozik, még az is, hogy a postai alkalmazottak hogyan dolgoznak.- Szerencsére a mi postásainkról a legnagyobb megelégedés hangján beszélhetek. Minden tevékenységük, amelyet a község lakóinak érdekében végeznek, kifogástalan. Ugyanilyen dicsérettel szólhatok helyi médiánkról, a Mérai Hírekről is. Az újság 500 példányban készül Nagy Péter helyi képviselő szerkesztésében. Nagyon örülünk a lapnak, mert eddig sokszor többet tudtunk az Országgyűlés tevékenységéről, mint saját testületünk munkájáról. Eddig négyévente egyszer, a választások előtt kaptunk lehetőséget, hogy meghallgassuk tájékoztatásukat, közben pedig csak pletykák és találgatások szintjén, pontatlanul jutottak el hozzánk az információk - fogalmazott. Verseny lesz Novajidrány (ÉM) - Körzeti matematikaversenyt rendeznek március 17-én a Novajidrányi Körzeti Általános Iskolában. A megmérettetésen 25 iskola tanulói vesznek részt. Épül a rendőrkapitányság. Bár már tavaly novemberben elkezdődött az Encsi Rendőrkapitányság építése, most, a hideg idő végeztével felgyorsult a munka. Az alapok már állnak. A tervek szerint az épületet legkésőbb jövő év áprilisában adják át. Fotó: Vajda János Pályázatból csűr, csűrből múzeum Mogyoróskán Mogyoróska (ÉM - Hl) - Új látványossággal gazdagodott Mogyoróska. A falu határában régi, de felújított csűrt állítottak fel. A csűrben mezőgazdasági múzeum alakul. A csűr a mogyoróskai önkormányzat és egy helybéli alapítvány közös akciójának eredménye. Az önkormányzat ugyanis nyert egy, az értékek megmentésére kiírt pályázaton. Szerettek volna rendbe tenni a faluban egy csűrt. Ebből a tradicionális épülettípusból ugyanis valamikor nagyon sok állt a településen, mára viszont legtöbbjük tönkrement. A mogyoróskai tájvédelmi alapítvány tehát keresésbe fogott. Felkutatták, hol van olyan eladó építmény, amely megvásárolható és a célnak is megfelel. Ama bizonyos népi építészeti alkotásra végül a közeli Regécen bukkantak. Mogyoróskán ugyanis nem akadt olyan, amelyik alkalmas a felújításra, illetve meg is válnak tőle a tulajdonosok. A regéci csűrt tehát az alapítvány megvásárolta, az önkormányzat pedig a pályázati pénzből felújította. Az elkorhadt részeket kicserélték, és bár zsúpfedelet terveztek, végül náddal fedték - hallottuk Hegedűs Zoltántól. Mogyoróska polgármestei'étől. A falu első embere arról is beszámolt: ugyan az építmény is emlék az utókornak, nem hagyják üresen. Agrármúzeumot rendeznek be benne, hogy az odalátogató megismerhesse a környék hagyományos mezőgazdasági eszközeit, tárgyait. A polgármester azt is elmondta, távlati terveik között tájház kialakítása is szerepel. Figyelik a pályázati lehetőségeket, és ha alkalom adódik, megpróbálnak pénzt szerezni. A csűr Regécről „költözött" Mogyoróskára Fotó: Vajda János
