Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-05 / 30. szám
1999. február 5., péntek Itt-hon 5 hírcsokor • Érckoporsók. Négy darab érckoporsót találtak a közelmúltban Tolcsván egy beruházás földmunkái során. A koporsók mellett - amelyek eredetét a szakemberek az 1790- es évekre becsülik - latin szöveggel ellátott kőtábla is előkerült a földből. Információink szerint a helyi önkormányzat tervbe vette, hogy a darabokra tört kőtáblát helyreállíttatja, a koporsókban fekvő holtakat pedig újratemetteti. • Kéményseprői díj. Emelkednek a kéményseprői szolgáltatásért fizetendő dijak Sárospatakon. Erről a legutóbbi testületi ülésen döntött a város képviselő testületé. A szolgáltató a használatban levő kéményekért 440 forintot kér, míg a tartalékkéményekért 100 forintot kell majd fizetni a lakástulajdonosoknak. • Ingyenkifli. A kenézlői iskola is részt vesz az iskolatej-programban. A helyi önkormányzat hozzájárulásával azonban a gyerekek a tej mellé egy ingyen kiflit is kapnak majd február 15-étől. Nem emelkedik az ebéd díja sem, amelyet 1997-ben csökkentettek 30 százalékkal. A fazekas Kenézlő (ÉM - BSZA)- Krakomperger András kerámia tárgyak készítésével foglalkozik otthoni, Kenézlői műhelyében. Foglalkozását igazából maga sem tudja meghatározni. Valójában fazekas, kerámiakészítő és keramikus is egyben, mégsem vonatkoznak rá tisztán az említett szakmák jellemzői. Azt, hogy az agyaggal kapcsolatba került a bátyjának köszönheti, akinek közbenjárására 1973-ban felvették a sárospataki kerámiaüzembe. Ez a munka kedvére is volt, ugyanis általános iskolás korában egy üzem- látogatás alkalmával megtetszett neki, ahogy az ott dolgozók a csempéket formálták a kezükkel. Miután maga is az üzem munkatársa lett, az összes munkafázist megtanulta, elsajátította a szakma csínját-bínját az agyagásástól kezdve a korongozásig. Végül is ez utóbbi ment neki a legjobban, egy év elteltével már csak exportmunkát végzett. Ha szükség volt rá, akár szombaton és vasárnap is dolgozott. 1976-ban kiváló dolgozó lett, 1978-ban pedig munkája elismeréseként részt vehetett egy kéthetes kiránduláson az-akkori Szovjetunióban. Ezután elvégezte a szakiskolát, majd 1987-ben másodállásban is munkálkodni kezdett. Mivel ez a kettős terhelés nagyon kimertette, egy év után úgy döntött, egyénileg folytatja. Saját műhely Azóta az udvaron felállított műhely a munkahelye. Mint elmondja itt is tölti csaknem minden idejét, hiszen a kerámiakészítés nagyon munkaigényes folyamat a maga 19 műveletével. Gyakran dolgozik késő estig és kevés a szabad szombatja vagy vasárnapja. A munkafolyamatokat ugyanis a legtöbbször nem lehet megszakítani, a folytonosság teszi széppé és eladhatóvá az elkészült termékeket - vallja. Pillanatnyilag leginkább a virágcserepek tartóját, kaspókat gyárt, de a késztermékek polcain vázák, szalvétatartók és gyertyatartók is sorakoznak. A kerámiakészítés mellett mezőgazdasággal is foglalkozik, összesen hatvan hektáron műveli gyümölcsösét és szántóföldjeit. Emiatt aztán csak ritkán hódolhat szenvedélyének, a horgászatnak, évente csupán tíz-tizenkét alkalommal tud kilátogatni a vízpartra. Felesége pedagógus Vissen, lánya hetedikes, fia pedig az idén kezdi meg az általános iskola első osztályát. Az oldalt szerkesztette: Bódisz Attila Telefonszáma: 06-60-496-578 e-mail: bodisz@usa.net Előbb állatszeretet, majd szenvedély Hörcsik Richárd, a hordó és Ramocsa Manaszesz Fotó: Bódisz Attila Sárospatak (ÉM - BSZA) - A sárospataki Z12-es Postagalamb Egyesület idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Az egyesület vezetője Ramocsa Manaszesz véleménye szerint szervezetük sokat fejlődött az utóbbi időben. Többek között nőtt az összetartás a csapattagok között, egyre többször gyűlnek össze versenyen kívül is. Az egyesület 21 tagja a napokban tartotta évente megrendezendő, vacsorával egybekötött díjkiosztó ünnepségét. Ezen az összejövetelen a csapatbajnokság megnyeréséért maga az egyesület vezetője vehette át az első díjat, amelyet Hörcsik Richárd a térség fideszes országgyűlési képviselője egy faragott gönci hordóval toldott meg. Ramocsa Manaszesz úgy tartja, a galambok - és egyben az állatok - iránti szeretetet egyrészt valószínűleg génjeiben hordozta, másrészt anyai nagyapjától ragadt rá, aki órákon keresztül képes volt bámulni az udvarukon álló galambdúcokat. Édesapja szintén hasonló beállítottságú ember volt. Úgy érzi, ezek az összetevők segíthették abban is, hogy az állatorvosi pályát választotta. Már gyermekkorában tartott galambokat, ám a postagalamb tenyésztéssel később került kapcsolatba. 1950-ben már versenyzett a sátoraljaújhelyi egyesület tagjaként, 1959-ben az egyetem elvégzése után pedig Sárospatakra került, s az ott működő szervezet keretein belül hódolt tovább szenvedélyének. Mint elmondja, a postagalamb tenyésztőkben általában egy idő után az állatszereteten is túllép a sportszenvedély. Ez aztán - a családtagok legnagyobb „örömére” - programot kínál a tenyésztőnek a nyári időszak csaknem minden hétvégéjére. A pataki egyesület vezetője szerint az eredményes versenyeztetés több összetevőn is múlik. Először is a galambnak genetikailag megfelelőnek kell lennie erre a feladatra. Ilyen egy évjárat száz szárnyasából mindössze 2-3 akad és 8-10 olyan, amellyel még el lehet indulni a versenyeken. Ezek után következik a megfelelő tréning, emellett sokat segítenek a tenyésztői praktikák. Mint kiderül, sok múlik a táplálkozáson, a vitaminokon és a galamb vízháztartásán, hogy megfelelően működjenek az izmai a hosszú út során. Ramocsa Manaszesz eddigi legjelentősebb eredményének azt tartja, hogy a nyolcvanas évek egyik versenyén a legjobb galambja három egymást követő héten, nagy távolságú megmérettetéseken kiválóan szerepelt. Az egyesület fél évszázados fennállását méltó módon kívánják megünnepelni a pataki pos- tagalambsport szerelmesei. Úgy gondolják, mivel jó kapcsolatoKülönös galambsztorik Ramocsa Manaszesz galambjai az évek során több érdekes esetet is produkáltak. Ízelítőül néhány: éppen a németországi Lipcséből röptéitek, amikor is egy több napos viharzóna jött létre a kiindulási pont és Sárospatak közötti útvonalon. A zivatarban több galamb eltűnt, a versenyzők közül alig tért haza néhány. A pataki tenyésztőnek odalett az egyik legjobb „postása” is. Két év eltelte után egyszer csak feltűnt az elveszettnek hitt galamb, ott ült korábbi fészkében. Mint később kiderült, a szárnyas egy németországbeli tenyésztőnél töltötte a két esztendőt, majd megszökött. A rendszerváltás előtt egyszer levelet is hozott az egyik versenyző postagalamb. A levélen rövid szöveg állt: „Itt ülök a bécsújhelyi börtönben. A galamb az ablakomra szállt, megetettem, megitattam, aztán elengedtem. Aláírás: egy keletnémet ember”. Egy tolcsvai tenyésztő szedte fel pataki kollégája egyik versenygalambját a 37-es úton, amelyik a repüléstől teljesen kimerültén gyalog igyekezett hazafelé a főúton az autók között. kát ápolnak a környékbeli vállalkozókkal, akik rendszeresen támogatják őket, erre jó esélyük is van. Múltidéző: New Yorkból Bodrogolasziba Lukács Péterné Fotó: Bódisz Attila Bodrogolaszi (ÉM - BSZA) - Lukács Péterné 93 éves, kitünően beszél angolul és Bod- rogolasziban él. Bár ma leginkább már csak a templomba megy el otthonról, korábban sokat látott és tapasztalt. Szívesen beszél például arról, hogy miként töltötte napjait bodrogolaszi birtokán és kastélyában Lónyay Elemér herceg és felesége, Stefánia hercegnő. Az idős asszony élete maga egy regény. New Yoi'kban, Brooklyn- ban született 1906-ban, majd itt is járt iskolába. Pedagógusai aláírását még mindig őrzi, közöttük kanyarog finom vonalú betűkkel írva kedvenc tanítójának neve is: Florance C. Kelly. Édesapja betegsége miatt azonban a korábban kivándorolt család kénytelen volt visszatérni Magyarországra, ugyanis a gyógyíthatatlan kórban szenvedő ember hazai földön akart meghalni. 1922ben tíznapos hajóút után meg is érkeztek. Sátoraljaújhelyen telepedtek le, édesapja a hazaérkezés után hat hónappal meghalt. 1923 november 9-én ment férjhez Lukács Péterhez Bodrogolaszi kántor tanítójához. Férje 1916-tól haláláig, 1963-ig 47 esztendőn keresztül okította a falubeli gyerekeket. Tanítóként pedig mindig tagja volt annak a bizottságnak, amely a faluba érkezéskor gróf (majd később herceg) Lónyay Elemért fogadta a kastélyban. Többek között féijén keresztül nyert betekintést a nemesi házaspár életébe.- A gróf, amikor felesége nélkül tartózkodott a birtokon, mindig parasztos ételeket evett. Nagyon szerette a babot és a galuskát. Azonban amikor Stefánia hercegnő megérkezett, azonnal francia konyhára váltott - idézi fel az idős asszony. A nemesi házaspár egyébként a nyugati határszélen, Oroszváron lakott. Az akkori szóbeszéd szerint előfordult olyan eset is, hogy az egyik bodrogolaszi fiatal, aki katonaként szolgált a seregben, bemerészkedett az ottani kastélyba és fennhangon hirdette, hogy melyik faluba is való. A hercegi pár erre jól megvendégelte a hadfit, úgy engedte útjára. Lukács Péterné rengeteget tud mesélni erről a korszakról. Elevenen élnek benne az akkori történések, részletesen le tudja írni a Stefánia hercegnő által viselt ruhákat. Korábban fotója is volt róluk, amely égi’ kirándulás közben készült a közeli Szarka-kútnál, ám az nemrégiben odaajándékozta a Bodrogolasziba látogató belga nagykövetnek. Támogatás árvízkárokra Viss (ÉM - BSZA) - Hatmillió forintot kapott Viss az őszi árhullám által okozott károk hely- reálltására. Mint Fazekas Gyula polgár- mestertől megtudtuk, ebből az összegből azt az utcát kívánják rendbe tenni, amelyet az árhullám csaknem teljesen tönkretett. Ezen kívül a település megkapta azt az összeget is, amely a katasztrófaveszély idején hirtelen elvégzett feladatok, megvásárolt eszközök miatt terhelte az önkormányzat kasszáját. A polgármester tájékoztatása szerint a megítélt 2 millió 240 ezer forint az őrök, az ügyeletet vállaló és a homokzsákokat pakoló emberek bérét, az elszállásolt polgári védelmi egységek ellátását, védekező eszközök és technikai felszerelések árát, egyéb kiadásokat, valamint a különböző szállítási költségeket foglalja magába. Hirdetés OKOS GAZDÁNAK A FÖLDJE IS MŰVELT! A mezőgazdaság gyors ütemben fejlődik. Most újabb lehetőség kínálkozik arra, hogy nyomon követhesse a változásokat, mert idén is várja az tao+mwo'n 19. NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS MEZŐGÉP KIÁLLÍTÁS 1999. MÁRCIUS 10-14. NYITVA TARTÁS: 9-17-IG A BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONTBAN Látogatóink részére a MÁV L,™ 03 menettérti kedvezményt biztosit! AGR0+MASHEXP0 - A KORSZERŰ MEZŐGAZDASÁG PIACA
