Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-25 / 47. szám
1999. február 25., csütörtök Itt-hon 6 Edelény Edelény és környéke • Életvitelprogram Hidvégardón. Egészségterv készítésére nyújtott be pályázatot a hidvégardói önkormányzat a Soros Alapítványhoz. A név megtévesztő, nem egészségügyi programról van szó. A település vezetői szerint életviteli változtatásokra lenne szükség a lakók körében. Az alapítványtól kért 2,5 millió forint segítségével ennek feltételeit teremtenék meg. A kapott pénzből többek között közösségi, szabadidős programokat, előadásokat is tartanának a helyieknek. • Határ menti együttműködés. Találkozót szervez a szorosabb kapcsolat kialakításán fáradozó Bódva-völgyi és szlovákiai települések számára március 25-26-án Szepsiben a két térség települési szövetsége. Egy közösen elnyert pályázat lehetőséget ad arra is, hogy ezen túlmenően az önkormányzatoknak közös rendezvény szervezésére 50-60 ezer forintos támogatást nyújtsanak. A fűszeres Boldva (ÉM - PTA) - Havrán Pál öt éve kezdett vállalkozásba Boldván. Két fűszeres üzlete van és egy pékségben is érdekelt. Újabban Edelényben szeretne sütödét nyitni. Nem vallja magát gazdag embernek, de leterheltnek igen.- Azon a területen próbálok a legjobban teljesíteni, amelyre feltettem az életem, és amelytől függ a családom anyagi biztonsága. Mostanában egyre nehezebben megy a dolog, több munkát kíván ugyanannak a színvonalnak a megtartása. Öt éve, amikor vállalkozni kezdtem, több lehetőség kínálkozott mindenben - vallja Havrán Pál. A vállalkozás alapjai messzebbre nyúlnak öt évnél. Több mint húsz éve három évig dolgozott az egykori Szovjetunióban gépkocsivezetőként. Amikor hazajött, megnősült, felépítkezett, majd újra rá1 szánta magát egy külföldi útra. Akkor már hitvesével együtt Tengizbe ment dolgozni. Fuvarozóként a húsboltokat, élelmiszerüzleteket járta, s megtetszett neki a kereskedők élete. Az idegen földön összegyűjtött tőkéből aztán hazatértekor megnyitotta első fűszerboltját Boldván. A pékség ötlete is a bolt kapcsán adódott. Ötlet a pékséghez- Egy alkalommal elfogyott a kenyér a boltból: Sajóbábonyba mentem, hogy pótoljam egy ottani péküzemből. A főnökkel egész jól elbeszélgettünk, az üzletről is szó esett. Úgy gondoltam szívesen belevágnék én is valamilyen hasonlóba. Egyedül azonban nem tudtam volna. Két barátomnak is tetszett az ötlet, és így hárman már be tudtuk indítani a pékséget. Az akkor felvett kölcsönöket azonban még a közelmúltban is törlesztettem - emlékszik vissza a vállalkozó. Pedig ahhoz, hogy Edelényben is terjeszkedjenek, újabb hitelre volt szükség. Úgy gondolja: az, hogy több vasat tarthat a tűzben, megér ennyit. De újabb vállalkozásba ezután már nem akar belefogni. Egyre nehezebben viseli az állandó korai kelést, és azt, hogy bármennyit is dolgozik, a tennivaló nem lesz kevesebb. Amióta „maszekként” él, csupán egyetlen hétre ment el nyaralni a családjával: a boltok állandó felügyeletet igényelnek. A kikapcsolódást a vadászat jelenti számára. Nem is annyira a vad űzése vonzza, inkább a csend, a nyugalom, amelyet egyedül a természetben találni meg. Az oldalt szerkesztette: Papp Tímea Telefonszáma: (46) 414-022/216 e-mail: pappt@iscomp.hu „Rossz emberek sosem énekelnek!” Két évtizede együtt énekel az Edelényi Férfikórus: szombaton jubileumi koncert A férfikart 20 éve vezeti Vaszilkó Ferenc Fotó: Farkas Maya Edelény (ÉM - PTA) - Fennállásának 20 éves évfordulóját ünnepli az Edelényi Férfikórus. Ez alkalomból ünnepi hangversenyt tartanak február 27-én délután 5 órától az edelényi rendezvények házában. A jeles alkalom kapcsán Vaszilkó Ferenc kórusvezetővel beszélgettünk. □ Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre? • Nem számítottam rá, hogy én leszek a kórus vezetője - emlékszik vissza Vaszilkó Ferenc. - Eredetileg más lett volna a kórus vezetője, de végül nem vállalta. Akkoriban én még a pedagógus vegyeskarban énekeltem - mások beszéltek rá, hogy vállaljam el a férfikórus vezetését. Engedtem, de az első próba után bizony nem gondoltam volna, hogy megérünk két évtizedet. Csupán egy-két tag volt, aki ismerte a kottát, és a hangképzést is fejleszteni kellett. Eleinte csak bányászdalokat gyakoroltunk. □ Meddig tartott a bizonytalanság? • Meglepően gyorsan túlestünk rajta, talán az eredményeknek is köszönhetően. 1979-ben alakultunk meg, a következő évben pedig már országos minősítő hangversenyen vettünk részt Sárospatakon: Ezüstkoszorú Diplomával tértünk haza. Ez óriási ösztönzés volt a kórus tagjai számára. Egyre többet szerepeltünk a városkörnyék községeiben, de a megye határain túl is. Azért akadtak bőven nehéz időszakaink. Különösen ilyennek számított a 80-as évek vége, amikor több oszlopos tagunk elhunyt. Aztán, ha nehezen is, de újra erőre kaptunk. □ Mára bizonyára nem csupán bányászdalok szerepelnek a repertoárjukban. • Az utóbbi 4-5 évben a kórus repertoárja jelentősen kibővült, egyre több meghívásnak tettünk eleget: a hagyományos kórustalálkozók mellett számos egyházi, templomi hangversenyen vettünk részt. De büszke vagyok a bányászdalainkra is. A jubileumi hangversenyen az első dalunk az a bányászhimnusz lesz, amelyet az országban talán egyedül mi éneklünk férfikari feldolgozásban. □ Melyek a következő 20 év tervei? • Nem tudom, lesz-e egyáltalán következő 20 év. Idős kórus vagyunk már, többségünk nyugdíjas, utánpótlás pedig nem nagyon akad. Voltak ugyan, akik kedvet éreztek ahhoz, hogy be- álljanak közénk, de az első - meglehetősen intenzív - kóruspróba után meggondolták magukat. Talán túlzottnak érezték az elvárást, pedig nem várjuk el, hogy rögtön mind a 180 dalunkat megtanulják. A társaság azonban annyira kötődik egymáshoz, hogy addig éneklünk, amíg csak lehet. Engem is ez éltet, és egyelőre nem akarom abbahagyni. Vallom: „Hol dal zeng, ott telepedj meg!/ Rossz emberek sosem énekelnek.” Emlékezetes fellépések Az Edelényi Férfikórus négy alkalommal vett részt a szövetkezeti kórusok területi bemutatóin, 1981-ben az országos fesztiválon is énekeltek. A Vándor Sándor Dal- fesztivál területi bemutatói után meghívást kaptak a budapesti záróhangversenyre. A második minősítő hangversenyükön, Nyíregyházán ismét ezüstminősítést szereztek. A számos hazai szereplést követően 1984-ben 3 napos csehszlovákiai vendégszereplésen mutatkoztak be sikerrel. Részesei voltak a Szerencsen megrendezett Országos Férfikari Találkozónak is. Három alkalommal szerepeltek az Aggteleki Cseppkőbarlang Nemzetközi Kórustalálkozóján. Ezt követően aranyminősítést szereztek Nyírbátorban, Gyulán, legutóbb pedig Tiszaföldvá- ron. 1989-ben a kárpátaljai magyarok előtt szerepeltek műsorukkal. 1993 januárjában az Amatőr Gála megyei bemutatóján arattak sikert. 1998 októberében Pro Űrbe Edelény díjat kaptak. Szűrőbusz parkolt Borsodszirákon Borsodszirák (ÉM - PTA) - Különleges busz parkolt napokon keresztül a borsodszi- ráki általános iskola előtt. Bár az emberek állandóan le- és felszálltak rá, nem utaztak sehová sem. Hiányzott a sofőr is, helyette orvosok várták az „utasokat". A járműben komoly orvosi munka folyt: a helyi embereknek adtak lehetőséget, hogy megmérhessék vérnyomásukat, megnézethessék tüdejüket. De kérhettek EKG- és vérvizsgálatot is. Az egészségügyi szűrőbuszt a miskolci Semmelweis Kórház indítja már évek óta útjára, hogy a szakkórházaktól távol lakóknak ilymódon is biztosítsa a tüdőszűrési lehetőséget. Egykor minden évben elindult a kistelepülések felé a jármű, az utóbbi időben azonban csupán két évente járja be a megyét. Január elejétől az Edelény környéki településeket vették sorra az egészségügyiek. Múlt hét csütörtöktől három napon keresztül Borsodszirákon időztek, a következő állomáshely pedig Boldva. Gadányi Botond, az egészség- ügyi szűrőbusz csoportvezetője szerint, időről-időre csökken az ilymódon szűrésben résztvevők száma. Úgy látja: ez nem is annyira az érdektelenségre vezethető vissza, inkább annak köszönhető, hogy a munkaadók egyre kevésbé tolerálják a munkaidő alatti orvosi vizsgálatot. Ennek ellenére a szakember reméli: sikerül visszaállítani a „buszos” vizsgálat eredeti, évenkénti menetrendjét, hiszen a kevesebb látogató ellenére a tüdő- betegségekben szenvedők száma növekvő tendenciát mutat. A betegség időben való felismerése pedig nagyon sokat jelent a gyógyulásban és a gyógyításban. ■y * r t ,/ 'í MBuK -• •••! A szűrőbuszban orvosi vizsgálatra várták a helyieket Fotó: F.M. „Mi a neve az edelényi Marikának?” Közoktatási díjat kapott az alapítványi munkaiskola-vezető: Nagy Sándorné Nagy Sándorné a díjjal Fotó: Farkas Maya Edelény (ÉM - PTA) - Trefort Ágoston közoktatási díjjal jutalmazta Nagy Sándornét, az edelényi alapítványi iskola igazgatóját a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány kuratóriuma. Ilyen elismerést az országban csupán négyen, a megyéből egyedül Nagy Sándorné pedagógus, iskolaigazgató . kapott. Amint az oklevélen is szerepel: példamutató iskolaszervezői munkájáért és eredményes nevelői tevékenységéért.- Meglepett ez az előkelő díj, egyáltalán nem számítottam rá - mondja Nagy Sándorné. - Ehhez az alapítványhoz még csak nem is pályáztunk soha, és gyakorlatilag kapcsolatom sem volt velük. Ismerni ugyan ismertem az alapítványt: nagyon komoly, tudományos elveket vallanak. Utólag hallottam, hogy bár tudnak az edelényi munkaiskoláról, a nevem pontosan nem ismerték. Sebtében körbetelefonálták a kollégáimat, hogy mi a teljes neve az „edelényi Marikának”? Merthogy maguk közt mindig csak így emlegettek. Évekkel ezelőtt egy romos épületben jött létre az iskola, 80 tanulóval. Eleinte csupán „kisegítő” intézményként üzemeltek. Mára patinás új épületben 162 gyermeket tanítanak - szakiskolaként. A fejlődés azonban nem ért véget: terveik között szerepel egy újabb épületrész ki-alakítása, illetve egy rúár meglévő átépítése, ahol tantermeket, műhelytermeket rendeznének be. Öt éven belül szeretnék megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy előbb szakmunkásképző iskolává, majd szakközépiskolai érettségit adó intéz- ménynyé váljanak.
