Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-25 / 47. szám

1999. február 25., csütörtök Itt-hon 6 Edelény Edelény és környéke • Életvitelprogram Hidvégardón. Egész­ségterv készítésére nyújtott be pályázatot a hidvégardói önkormányzat a Soros Ala­pítványhoz. A név megtévesztő, nem egészségügyi programról van szó. A tele­pülés vezetői szerint életviteli változtatá­sokra lenne szükség a lakók körében. Az alapítványtól kért 2,5 millió forint segít­ségével ennek feltételeit teremtenék meg. A kapott pénzből többek között kö­zösségi, szabadidős programokat, előadá­sokat is tartanának a helyieknek. • Határ menti együttműködés. Találko­zót szervez a szorosabb kapcsolat kialakí­tásán fáradozó Bódva-völgyi és szlovákiai települések számára március 25-26-án Szepsiben a két térség települési szövet­sége. Egy közösen elnyert pályázat lehe­tőséget ad arra is, hogy ezen túlmenően az önkormányzatoknak közös rendez­vény szervezésére 50-60 ezer forintos tá­mogatást nyújtsanak. A fűszeres Boldva (ÉM - PTA) - Havrán Pál öt éve kezdett vállalkozásba Boldván. Két fűszeres üz­lete van és egy pékség­ben is érdekelt. Újabban Edelényben szeretne sü­tödét nyitni. Nem vallja magát gazdag embernek, de leterheltnek igen.- Azon a területen próbálok a legjobban teljesíteni, amelyre feltettem az életem, és amelytől függ a csa­ládom anyagi biztonsága. Mostanában egy­re nehezebben megy a dolog, több munkát kíván ugyanannak a színvonalnak a megtartása. Öt éve, amikor vállalkozni kezdtem, több lehetőség kínálkozott min­denben - vallja Havrán Pál. A vállalkozás alapjai messzebbre nyúl­nak öt évnél. Több mint húsz éve három évig dolgozott az egykori Szovjetunióban gépkocsivezetőként. Amikor hazajött, megnősült, felépítkezett, majd újra rá1 szánta magát egy külföldi útra. Akkor már hitvesével együtt Tengizbe ment dol­gozni. Fuvarozóként a húsboltokat, élel­miszerüzleteket járta, s megtetszett neki a kereskedők élete. Az idegen földön össze­gyűjtött tőkéből aztán hazatértekor meg­nyitotta első fűszerboltját Boldván. A pék­ség ötlete is a bolt kapcsán adódott. Ötlet a pékséghez- Egy alkalommal elfogyott a kenyér a boltból: Sajóbábonyba mentem, hogy pó­toljam egy ottani péküzemből. A főnökkel egész jól elbeszélgettünk, az üzletről is szó esett. Úgy gondoltam szívesen bele­vágnék én is valamilyen hasonlóba. Egye­dül azonban nem tudtam volna. Két bará­tomnak is tetszett az ötlet, és így hárman már be tudtuk indítani a pékséget. Az ak­kor felvett kölcsönöket azonban még a kö­zelmúltban is törlesztettem - emlékszik vissza a vállalkozó. Pedig ahhoz, hogy Edelényben is ter­jeszkedjenek, újabb hitelre volt szükség. Úgy gondolja: az, hogy több vasat tarthat a tűzben, megér ennyit. De újabb vállal­kozásba ezután már nem akar belefogni. Egyre nehezebben viseli az állandó korai kelést, és azt, hogy bármennyit is dolgo­zik, a tennivaló nem lesz kevesebb. Amió­ta „maszekként” él, csupán egyetlen hétre ment el nyaralni a családjával: a boltok állandó felügyeletet igényelnek. A kikapcsolódást a vadászat jelenti számára. Nem is annyira a vad űzése vonzza, inkább a csend, a nyugalom, ame­lyet egyedül a természetben találni meg. Az oldalt szerkesztette: Papp Tímea Telefonszáma: (46) 414-022/216 e-mail: pappt@iscomp.hu „Rossz emberek sosem énekelnek!” Két évtizede együtt énekel az Edelényi Férfikórus: szombaton jubileumi koncert A férfikart 20 éve vezeti Vaszilkó Ferenc Fotó: Farkas Maya Edelény (ÉM - PTA) - Fennál­lásának 20 éves évfordulóját ünnepli az Edelényi Férfikó­rus. Ez alkalomból ünnepi hangversenyt tartanak feb­ruár 27-én délután 5 órától az edelényi rendezvények házában. A jeles alkalom kapcsán Vaszilkó Ferenc kó­rusvezetővel beszélgettünk. □ Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre? • Nem számítottam rá, hogy én leszek a kórus vezetője - emlék­szik vissza Vaszilkó Ferenc. - Eredetileg más lett volna a kó­rus vezetője, de végül nem vál­lalta. Akkoriban én még a peda­gógus vegyeskarban énekeltem - mások beszéltek rá, hogy vál­laljam el a férfikórus vezetését. Engedtem, de az első próba után bizony nem gondoltam volna, hogy megérünk két évti­zedet. Csupán egy-két tag volt, aki ismerte a kottát, és a hang­képzést is fejleszteni kellett. Eleinte csak bányászdalokat gyakoroltunk. □ Meddig tartott a bizonytalan­ság? • Meglepően gyorsan túlestünk rajta, talán az eredményeknek is köszönhetően. 1979-ben ala­kultunk meg, a következő évben pedig már országos minősítő hangversenyen vettünk részt Sá­rospatakon: Ezüstkoszorú Diplo­mával tértünk haza. Ez óriási ösztönzés volt a kórus tagjai számára. Egyre többet szerepel­tünk a városkörnyék községei­ben, de a megye határain túl is. Azért akadtak bőven nehéz idő­szakaink. Különösen ilyennek számított a 80-as évek vége, ami­kor több oszlopos tagunk el­hunyt. Aztán, ha nehezen is, de újra erőre kaptunk. □ Mára bizonyára nem csupán bányászdalok szerepelnek a re­pertoárjukban. • Az utóbbi 4-5 évben a kórus repertoárja jelentősen kibővült, egyre több meghívásnak tettünk eleget: a hagyományos kórusta­lálkozók mellett számos egyházi, templomi hangversenyen vet­tünk részt. De büszke vagyok a bányászdalainkra is. A jubileu­mi hangversenyen az első da­lunk az a bányászhimnusz lesz, amelyet az országban talán egyedül mi éneklünk férfikari feldolgozásban. □ Melyek a következő 20 év ter­vei? • Nem tudom, lesz-e egyáltalán következő 20 év. Idős kórus va­gyunk már, többségünk nyugdí­jas, utánpótlás pedig nem na­gyon akad. Voltak ugyan, akik kedvet éreztek ahhoz, hogy be- álljanak közénk, de az első - meglehetősen intenzív - kórus­próba után meggondolták magu­kat. Talán túlzottnak érezték az elvárást, pedig nem várjuk el, hogy rögtön mind a 180 dalun­kat megtanulják. A társaság azonban annyira kötődik egy­máshoz, hogy addig éneklünk, amíg csak lehet. Engem is ez él­tet, és egyelőre nem akarom ab­bahagyni. Vallom: „Hol dal zeng, ott telepedj meg!/ Rossz emberek sosem énekelnek.” Emlékezetes fellépések Az Edelényi Férfikórus négy alkalommal vett részt a szö­vetkezeti kórusok területi bemutatóin, 1981-ben az or­szágos fesztiválon is énekel­tek. A Vándor Sándor Dal- fesztivál területi bemutatói után meghívást kaptak a bu­dapesti záróhangversenyre. A második minősítő hang­versenyükön, Nyíregyházán ismét ezüstminősítést sze­reztek. A számos hazai sze­replést követően 1984-ben 3 napos csehszlovákiai ven­dégszereplésen mutatkoztak be sikerrel. Részesei voltak a Szerencsen megrendezett Országos Férfikari Találko­zónak is. Három alkalommal szerepeltek az Aggteleki Cseppkőbarlang Nemzetközi Kórustalálkozóján. Ezt köve­tően aranyminősítést szerez­tek Nyírbátorban, Gyulán, legutóbb pedig Tiszaföldvá- ron. 1989-ben a kárpátaljai magyarok előtt szerepeltek műsorukkal. 1993 januárjá­ban az Amatőr Gála megyei bemutatóján arattak sikert. 1998 októberében Pro Űrbe Edelény díjat kaptak. Szűrőbusz parkolt Borsodszirákon Borsodszirák (ÉM - PTA) - Különleges busz parkolt na­pokon keresztül a borsodszi- ráki általános iskola előtt. Bár az emberek állandóan le- és felszálltak rá, nem utaz­tak sehová sem. Hiányzott a sofőr is, helyette orvosok várták az „utasokat". A járműben komoly orvosi mun­ka folyt: a helyi embereknek ad­tak lehetőséget, hogy megmér­hessék vérnyomásukat, megné­zethessék tüdejüket. De kérhet­tek EKG- és vérvizsgálatot is. Az egészségügyi szűrőbuszt a miskolci Semmelweis Kórház indítja már évek óta útjára, hogy a szakkórházaktól távol la­kóknak ilymódon is biztosítsa a tüdőszűrési lehetőséget. Egykor minden évben elindult a kistelepülések felé a jármű, az utóbbi időben azonban csupán két évente járja be a megyét. Január elejétől az Edelény kör­nyéki településeket vették sorra az egészségügyiek. Múlt hét csü­törtöktől három napon keresztül Borsodszirákon időztek, a követ­kező állomáshely pedig Boldva. Gadányi Botond, az egészség- ügyi szűrőbusz csoportvezetője szerint, időről-időre csökken az ilymódon szűrésben résztvevők száma. Úgy látja: ez nem is annyira az érdektelenségre ve­zethető vissza, inkább annak kö­szönhető, hogy a munkaadók egyre kevésbé tolerálják a mun­kaidő alatti orvosi vizsgálatot. Ennek ellenére a szakember re­méli: sikerül visszaállítani a „buszos” vizsgálat eredeti, éven­kénti menetrendjét, hiszen a ke­vesebb látogató ellenére a tüdő- betegségekben szenvedők száma növekvő tendenciát mutat. A be­tegség időben való felismerése pedig nagyon sokat jelent a gyó­gyulásban és a gyógyításban. ■y * r t ,/ 'í MBuK -• •••! A szűrőbuszban orvosi vizsgálatra várták a helyieket Fotó: F.M. „Mi a neve az edelényi Marikának?” Közoktatási díjat kapott az alapítványi munkaiskola-vezető: Nagy Sándorné Nagy Sándorné a díjjal Fotó: Farkas Maya Edelény (ÉM - PTA) - Trefort Ágoston közoktatási díjjal ju­talmazta Nagy Sándornét, az edelényi alapítványi iskola igazgatóját a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány kuratóriuma. Ilyen elismerést az országban csupán négyen, a megyéből egyedül Nagy Sándorné pedagó­gus, iskolaigazgató . kapott. Amint az oklevélen is szerepel: példamutató iskolaszervezői munkájáért és eredményes neve­lői tevékenységéért.- Meglepett ez az előkelő díj, egyáltalán nem számítottam rá - mondja Nagy Sándorné. - Ehhez az alapítványhoz még csak nem is pályáztunk soha, és gyakorlati­lag kapcsolatom sem volt velük. Ismerni ugyan ismertem az ala­pítványt: nagyon komoly, tudo­mányos elveket vallanak. Utólag hallottam, hogy bár tudnak az edelényi munkaiskoláról, a ne­vem pontosan nem ismerték. Sebtében körbetelefonálták a kol­légáimat, hogy mi a teljes neve az „edelényi Marikának”? Mert­hogy maguk közt mindig csak így emlegettek. Évekkel ezelőtt egy romos épü­letben jött létre az iskola, 80 tanu­lóval. Eleinte csupán „kisegítő” intézményként üzemeltek. Mára patinás új épületben 162 gyerme­ket tanítanak - szakiskolaként. A fejlődés azonban nem ért véget: terveik között szerepel egy újabb épületrész ki-alakítása, illetve egy rúár meglévő átépítése, ahol tan­termeket, műhelytermeket ren­deznének be. Öt éven belül sze­retnék megteremteni a feltétele­ket ahhoz, hogy előbb szakmun­kásképző iskolává, majd szakkö­zépiskolai érettségit adó intéz- ménynyé váljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents