Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

észak-magyarország* 1999. február 24., szerda EXTRA Szikszó és térsége 13 Misszió az idősekért Szikszón 1909-ben kezdte meg műkö­dését a Szociális Misszió Társulat, mely követendő kezdeményezéssel jelentkezett tavaly.- Célunk az volt, hogy megfelelő körülmé­nyeket tudjunk teremteni közel ötven, olyan idős ember részére, akik öreg nap­jaikat egy katolikus közösségben, kultu­rált körülmények között kívánják leélni - tudtuk meg Józsa nővértől, a Szociális Misszió Társulat vezetőjétől. Az idősek otthonát idén augusztusban - a társulat régi épületének felújítása után- átadják. Az ide költözők a két fő részére kialakított lakrészeken kívül, akár egy­személyes-fürdőszobás apartmanokban is kérhetik majd elhelyezésüket. A térség gazdasági-társadalmi helyzetére való te­kintettel, az otthon áraival nem kívánják elérni a törvény adta lehetőségek felső határát, ezért az előzetes számítások alap­ján az egyszeri belépési díj 700 ezer forint körül várható. A további működtetést normatív támogatásból biztosítanák. Az otthon az idősek gondozásán túl 20 fő fog­lalkoztatását is felvállalja, azonban ezt a számot, csak a konyha teljes elkészülte után tudják elérni. Addig az étkeztetést az önkormányzati konyha biztosítja. Itt épül a misszió Fotó: Vajda János Uszodát kap a város Valós igény mutatkozott a szikszóiak - mindenekelőtt a gyermekek és a fi­atalok - körében a városi uszoda megépítésére. Eddig is sok szikszói járt az encsi és a miskolci uszodákba, hogy az egészség- megőrzés és a szabadidősport igényének eleget tegyen. Szikszó fejlődési irányvona­la a település komfortosításának irányába mutat. Ennek egyik állomása az uszoda megléte. Az iskolai úszásoktatás és a la­kossági igények kielégítése érdekében hogy minden évszakban biztosított legyen a sportolási lehetőség, és a szabadidő el­töltése - a képviselőtestület döntése értel­mében tavaly eredményes pályázatot ír­tak ki a városi uszoda megvalósítására. Az uszoda két medencével épül a városi sportcsarnok melletti területen. így itt sportkomplexum jön létre. A nagymen- dence 11,5-szer 25 méteres, a tanmedence (a gyermek- és úszásoktatásra) 5-ször 10 méteres lesz. A megbízó és kivitelező a TURUL Pro­vincia Közszolgálati Kft. (Szikszó), a ter­vező Farkas és Guha Építésziroda (Kecs­kemét). Az átadást 2000. augusztus 20-ára tervezik. Az Észak-Magyarország Szikszóról és környékéről szóló Extra összeállításának megjelenését a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás anyagilag támogatta. A Szikszóról szóló, forrásmegjelölés nélküli cikkeket írta: Panyik József pol­gármester, Boholy György alpolgármes­ter, Suhajda József, Horváth Gergely. A város értékeire épülő rendezési terv A szikszói városközpontFotó: Vajda János Régen aktuális várospolitikai kérdés Szikszó központjának rendezése. A rendezés részben hatósági te­vékenységet feltételez, amely a részletes rendezési terv építés- rendészeti előírásoknak megfele­lő elkészítését és elfogadását je­lenti, másrészt közgazdasági vonzatai vannak, amennyiben a konkrét megvalósítás anyagi eszközeit elő kell teremteni. A terv „Szikszó városközpontja a törté­neti idők folyamán kialakult te­lepülésszerkezetét őrzi. Durva településszerkezeti beavatkozá­sok e területen nem történtek. A városközpont településszerkeze­tének fő jellemzője a tölcséresen szétnyíló Rákóczi utca, mely tá­guló kis tömlőt fog közre, mely tömbtérben folytatódik, középen a református templommal. Az építészeti karakter a múlt szá­zad végi, e század eleji hagyo­mányos mezővárosi kultúra je­gyeit őrzi...” E részlet bizonyítéka annak, hogy Szikszó Városközpont Sza­bályozási Tervéhez az állapotfel- mérő munkarészeket Lautner Emőke településszervező irányí­tásával a Miskolci Stúdió Kft. el­készítette. Ez a tanulmány végső soron arra jó, hogy előkészítse a ter­vezési terület egészére, az ott található ingatlanokra, közmű­vekre vonatkozó fejlesztési el­képzeléseket, amelyek egy vá­ros jövője szempontjából alap­vetően meghatározó jelentősé­gűek. Azt sokan tudhatták, hogy a szikszói műemléki re­formátus templom felújításával egyidejűleg, régészeti kutatása is megindult 1994 augusztusá­ban. A kutatás eredményeit azonban már csak azok ismer­hetik, akik érdeklődnek ez­iránt, vagy a már említett álla­potfelmérő munkát ismerik. A múlt Balázsik Tamás régész-történész „A szikszói református temp­lom” című tanulmánya sorai kö­zött viszont Szikszó város jövője szempontjából jelentős értékeket is felfedezhet az érdeklődő. Egy település történetét álta­lában az első írásos, vagy építé­szeti emlékhez kötik. Szikszó neve írott formában 1280-ban fordul elő első ízben, mégpedig Kun László király három okle­velében, melyeket a dátum tanú­sága szerint itt állítottak ki. A Balázsik-féle tanulmányból megtudhatjuk azt is, hogy a „református templomban vég­zett régészeti kutatások során ennél az időpontnál (mármint az 1280-as évnél) egyértelműen ko­rábbi épületmaradványok kerül­tek napvilágra. Ezek közül a leg­régebbi egy íves szentélyzáródá- sú, a 12. századra vagy a 13. szá­zad elejére tehető templom ol­dalfalának maradványa volt. A régészeti kutatás ezen épü­let alatt tárt fel egy olyan gyer­meksírt, amely arra utal, hogy itt a templom mellett temető lé­tezhetett, amely temetkezést az 1092. évi szabolcsi zsinat írt elő, s így a város történetének kez­dete az előzőekben írtaknál sok­kal korábbra tehető. A jövő A mai kutatási módszerekkel a városközpont végleges rendezé­se előtt könnyen feltárható az esetleges Árpád-kori templom, illetve a mellette lévő korabeli temető, amely Szikszó jelentős idegenforgalmi látványossága és értéke lehet a műemléki refor­mátus templom mellett. A városközpont meghatározó utcáit (Rákóczi, Táncsics, Bolt utca) a Pázmány Péter és a Kál­vin teret a tömbrehabilitáció so­rán fel kell újítani, kiemelten a jellegzetes épületeit. A műemléki református temp­lom és az új katolikus templom környezetében városi dísztér ki­alakítása indokolt, a teret szegé­lyező házak udvarainak lezárása mellett. A térrendezés egyik fontos fel­adata lehet a „képbe nem illő” ABC áruház környezetbe illeszté­sét is jelentő rekonstrukciója. Természetesen ezen sorok író­jának nem feladata most a rende­zés egészének megoldása, csupán a figyelemfelkeltés. Felhívás ar­ra, hogy a hamarosan beinduló rendezési terv készítéséhez a vá­ros polgárai adjanak ötletet. A fejlesztési elképzeléseket az érintett terület ingatlan-tulajdo­nosaival közösen és lakossági fórumokon kell a tervet készít­tetőknek, illetve a tervezőnek megismernie, mert az értékek csak a jó előkészítés eredménye­ként őrizhetők 'meg az utókor számára. A részletes rendezési terv elő­készítésére legkésőbb 1999. már­cius végéig kell sort keríteni, s az önkormányzat döntését köve­tően kezdődhet meg a konkrét tévézői munka. A rendezés megvalósítása el­sősorban az önkormányzat anyagi eszközeit igényli, de a város polgárainak, vállalkozói­nak közreműködése sem nélkü­lözhető. A millenniumi, a műemléki pályázatokon való részvétel a pénzek egyik jelentős előterem- tője lehet. Városunk értékeinek megte­remtése és a jövő számára való megőrzése közös feladat, amely­hez kérjük a város polgárainak alkotó együttműködését. Millenniumi ünnepségek Szikszón Szikszó önkormányzata - a város és térsége szerepét és jelentőségét megjelenítve - alapvetően három témakört kiemelve tervezi megünne­pelni a magyar államalapítás millenniumát. Alapvetően fontosnak tartjuk a városunk és Abaúj történelmi múltja nemzetformáló hagyomá­nyainak, emlékeinek feltárásá­val összefüggő rendezvények szervezését, kiadványok, gyűjte­mények bemutatását. Befejezett beruházások Meghatározó jelentőséget tulaj­donítunk a tervezett, illetve megkezdett gazdasági, kommu­nális, vallási, oktatási és sport­célú fejlesztésekkel összefüggő beruházások millenniumi ün­nepségekkel egybeeső időpont­ban történő befejezésének. Kiemelt szerepet szánunk to­vábbá az ezeréves államiságunk ünneplése során a határon túl élő magyarok nemzethez tarto­zását - városunk földrajzi elhe­lyezkedéséből eredően is - meg­jelenítő és kifejező kapcsolat és összetartozás erősítését rendez­vényekkel és beruházásokkal. Abaűj nemcsak a megyén és a régión, de Magyarországon be­lül is szerepet vesztett hátrá­nyos helyzetű területrész, ez Szikszó város lehetőségeit is be­határolja. E röviden jellemzett helyzetbe elsősorban a világhá­borúkat követő békediktátumok­kal került, miután leválasztó­dott az eredeti társadalmi-gazda­sági régiójától. Az 1990-et megelőző évtizedek nemzeti hagyományt megvető és elnyomó közigazgatási és gazda­sági intézkedései csak tovább sújtották Abaújt, de főként észa­ki, illetve dél-nyugati részét, Szikszó városát. Abaúj azonban még jelenlegi helyzetében - természetes társa­dalmi-gazdasági közepétől, Kas­sa körzetétől elválasztva is - Magyarország észak-keleti kapu­ja, hiszen rajta keresztül évezre­des út vezet Szlovákián át Len­gyelország felé. Nem közömbös ezért a fejlődési, kitörési kísérle­tek támogatása és felkarolása. Fejlesztések E térségnek - hazánk Európai Uniós tagságának közeledtével - feltétlenül új társadalmi és gaz­dasági szerepet kell kapnia a XXL század első évtizedében, mert ez az utolsó esélye a felzár­kózásra. A térség fejlesztése a mező- gazdaság űrjaélesztésén túl, az idegenforgalomra és a turizmus­ra alapozódhat, s e fejlődéshez jó alapul szolgálhat polgári kor­mányzatunknak a magyar ál­lamalapítás millenniumának megünneplésével kapcsolatos célkitűzései. Szikszói önkormányzata saját erejéből - a város és Abaűj irán­ti elkötelezettségétől hajtva - már a rendszerváltástól kezdve szinte erejét meghaladó fejlesz­tésekbe kezdett, de ezeket hála Istennek megvalósította. Megvalósított egy közel 80 milliós beruházási költségű sportcsarnokot, kialakított egy komplex iskolacentrumot, a vá­rost teljességgel behálózó víz-, gáz-, és - 1999. évi befejezéssel - szennyvíz hálózatot. Ezen utób­biakat több mint 500 milliós költséggel. Támogatta a történelmi egy­házak templomépítését és felújí­tását, az egyházi ingatlanok visszaadását. Á röviden bemuta­tott fejlődés is élni akarásunkat jelzi, s a millenniumi rendez­vénysorozat keretében megvaló­sítani kívánt beruházásokkal is a hátrányos helyzetből való el- , kerülést kívánjuk elérni. Az események naptára és a létesítmények jegyzéke • Szikszó önkormányzatának és Szováta (Románia-Erdély) önkormányzatának testvér- kapcsolata keretében 2000. március 15-én, a városunk ál­tal alapított Pro Szováta Ala­pítvány támogatásával a szo- vátai Bernódy-villában „Szé­kelyföld és az erdélyi Magyar- ország története” című kiállí­tás és gyűjtemény megnyitá­sát tervezzük Szovátán. • A városi uszoda ünnepélyes átadását tervezzük 2000. au­gusztus 20-án, a Szent István napi ünnepségsorozat kereté­ben. Ugyancsak e rendezvény- sorozat keretében történik az „Emlékek a honfoglalástól nap­jainkig Szikszó történetéből” című részleges gyűjtemény megnyitása (egyelőre a refor­mátus templomban) és ugyan­ilyen című kiadvány kiadása. • A történelmi Abaúj és Bor­sod megye határán az 1990. ok­tóber 12-én Für Lajos minisz­ter által felavatott Turul-em­lékműnél 2000. október 12-én tervezzük a környező települé­sek - Arnót, Onga, Felsőzsol- ca, Szikszó - polgárainak rész­vételével „a Kassai 34-es gya­logezred” harcosairól, vala­mint az 1956-os forradalom és szabadságharc 44. évfordulójá­ról való megemlékezést. Az emlékműnél az idegenfor­galmi szempontból is jelentős műemlékként is alkalmas, alapvető vendéglátási és higié­niai létesítmények, valamint egy aszfaltozott autóparkoló megépítését tervezzük. • A millenniumi ünnepségso­rozat keretében 2001. augusz­tus 20-án tervezzük a műemlé­ki Református Templom és az új Római Katolikus Templom határolta tér díszburkolattal való ellátását, s az úgy kiala­kított Szent István téren az Államalapítási emlékmű fel­avatását. • Várhatóan ezen időpontban megtörténhet a református templom átadása és a római ka­tolikus templom felszentelése is. • A térrendezéssel egyidőben kívánjuk végleges helyére he­lyezni az „Emlékek a honfog­lalástól napjainkig Szikszó történelméből” című állandó kiállítást, egy a tér valamely épületében megvalósított váro­si múzeum kialakításával.

Next

/
Thumbnails
Contents