Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-19 / 42. szám

1999. február 19., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Illúziók. Takács József Illúziók című montázskiállítása nyílik február 22-én, hétfőn délután 3 órakor Miskolcon az If­júsági és Szabadidő Ház Ifjúsági Galériá­jában. A március 12-ig megtekinthető tárlatot Jakab Péter ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. • Növendékhangverseny. Növendék- hangversenyt rendez a miskolci Egressy Béni Zeneiskola február 20-án, szomba­ton délután fél 3-tól, illetve délután 4 órától a Zenepalota Bartók-termében. A két hangversenyre osztott eseményen mintegy 50 produkció hangzik el. • Népzenei hétvége. Majdnem félszáz pávakör, citerazenekar, népdalkor, vala­mint énekes és hangszeres szólista vesz részt a hét végén Orosházán tartandó or­szágos népzenei minősítő hangverseny- sorozaton. • • Ötágú síp - a Felvidék hangja Miskolc (ÉM) - Szólj, ötágú síp a Felvi­dékről címmel kezdődik rendezvényso­rozat a miskolci Lévay József Reformá­tus Gimnázium és Diákotthonban feb­ruár 22-én, hétfőn délután 3 órakor. A megnyitót a gimnázium diákotthoná­nak gyülekezeti termében tartják, ahol Paládi Kovács Attila néprajztudós tart előadást a Felföld néprajza címmel. Kiállí­tás is nyílik a gimnáziumban a Felvidék népművészetéből. Kedden délután Felvidéki utakon cím­mel vetített képes előadást tekinthetnek meg az érdeklődők. Szerdán Juhász legény a határon furulyái címmel népzenei elő­adást hallgathatnak a diákok a Rónai Sán­dor Művelődési Központban. Csütörtökön A szlovákiai magyar tájak népi kultúrája lesz a téma a diákotthon gyülekezeti ter­mében. A sorozat pénteken felvidéki ma­gyar költők bemutatásával zárul. A prog­ramok délután 3 órakor kezdődnek. Múzeumi hétfő Miskolc (ÉM) - A százéves miskolci Her­mán Ottó Múzeum a centenáriumi évben szeretné megismertetni tudományos ered­ményeit a nagyközönséggel. E hónaptól kezdve minden második hétfőn a múzeum tudományos munkatársai tartanak ismeret- terjesztő előadásokat kutatási területeikről. A rendezvények minden alkalommal dél­után 3 órakor kezdődnek a múzeum köz­ponti épületének előadótermében (Miskolc, Görgey A. u. 28.). Legközelebb február 22-én Veres László igazgató A 100 éves Hermán Ottó Múzeum címmel tart előadást. Kapcsolatépítő filmbizottság Budapest (MTI) - A magyar filmipar nemzetközi kapcsolatainak javítása az elsődleges feladata az újonnan megalakult Magyar Filmbizottság­nak, amelyet a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) egyelőre saját költségvetéséből finanszíroz - közöl­te a Magyar Filmunió sajtóirodája. A Filmunió közleménye szerint a filmbi­zottságot - amelynek vezetője Tóth Erzsé­bet, az MMK főtitkára - a Nemzeti Kultu­rális örökség Minisztériuma elvi támoga­tásában részesíti. A január végén alapított magyarországi testületet a Filmbizottságok Nemzetközi Szö­vetsége (AFCI) - a közép-kelet-európai orszá­gok közül elsőként - felvette tagjai sorába. A Filmbizottságok Nemzetközi Szövet­ségének jelenleg 268 tagja van, amelyek 23 országban kínálnak egymásnak és harma­dik félnek forgatási helyszíneket és film­gyártó kapacitást. Az AFCI tagságnak kö­szönhetően a magyarországi filmgyártás kapacitásának kihasználása néhány éven belül megsokszorozódhat, és ez kedvező hatással lehet a honi filmgyártásra és a filmművészet fejlődésére is. A Magyar Filmbizottság vezetője Los Angelesbe utazott a péntektől vasárnapig tartó Location World Trade Show 99 elne­vezésű nemzetközi kiállításra. Magyaror­szág először képviselteti magát hivatalo­san ezen a rendezvényen. A kiállításon bemutatják Xantus János rendező ma­gyarországi színhelyeket és film-műhelye­ket bemutató videó összeállítását is. A kegyetlen anya „szimfóniája” Beszélgetés a zeneszerzővel a Moldvai kantáta magyarországi bemutatója előtt Hamar Zsolt ajánlotta a szerzőt, és ő lesz az est karmestere Miskolc (ÉM - DK) - ősbemu­tató lesz a hétfő esti koncer­ten a Miskolci Nemzeti Szín­házban: egy Weber-nyitány és az Egy kiállítás képei „kö­zött" Kovács Zoltán Moldvai kantáta című művét szólal­tatja meg Kincses Veronika és a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar. • A napokban már próbálja a zenekar a nemrégiben elkészült művet - mondja a zeneszerző. - A hét végén én is Miskolcon le­szek, hogy meghallgassam, hogy megy a munka. Kincses Veroni­kával már próbáltunk Pesten, elmondtam neki az elképzelései­met. És beszélgettünk a darab­ról Hamar Zsolttal, az est kar­mesterével is, aki gyerekkori barátom. Éppen ő javasolta a Filharmónia Kelet-Magyaror- szág Kht.-nak, hogy engem kér­jenek fel egy új mű megírására a Miskolci Szimfonikus Zenekar számára. □ Néhány hónappal ezelőtt még csak azt tudta, hogy Kincses Vero­nika énekhangjára írja a művet... • Igen. Nem valami konkrét témát kerestem, hanem olyat, ami Kin­cses Veronika hangjához illik... □ A munkacím is az volt: Szim­fonikus mű énekhangokra. Ho­gyan lett ebből Moldvai kantáta? • Korábban több részből álló kompozícióban gondolkodtam, ám találtam egy olyan nagyobb szabású csángó magyar népbal­ladát, ami önmagában elegendő egy zeneműhöz. Gyönyörű, régi­es a nyelvezete, minden sorát zenével telinek éreztem. A törté­net egy kegyetlen anyáról szól, aki menekül az erdőben kincsei­vel és gyermekével. Mivel mind­kettőt nem tudja cipelni, elhagy­ja gyermekét. Később feltámad a lelkiismerete, leteszi a kincset, szalad vissza a gyermekért, de őt már megették a vadak. Rohan vissza a kincséért, már eltűnt. Ekkor meghasad a szíve... □ Miért ilyen szomorú történetet választott? Azért is kérdem, mert úgy hallottam, most született gyermekük... • Ezt én magam is furcsállom egy kicsit, de így alakult... És Kincses Veronikával nagyon jól egymásra találtunk. Az anyasze­rep nem áll tőle távol, az Operá­ban is sok hasonló karaktert énekel. Persze nem a kegyetlen­ségre gondolok, hanem a nő ér­zékenységének, finomlelkűségé- nek megjelenítésére. □ A ballada nyelvezete régies. Ezek szerint a zene is „régies" lett? • Nem, a zenének nincs régies vonatkozása. A balladát egyéb­ként sokféle változatban megta­láltam, énekelt variációk is a kezembe kerültek. De nem hasz­náltam fel ezekből semmit. Vég­eredményben van a zenében ré­gies és népies, de inkább csak a bartóki szemlélet értelmében, nem konkrétan. □ A bemutató előtt nincs önben egy kis félelem? Bízik a jó fogad­tatásban? • Az a kérdés, mennyire lesz nyitott a közönség. Biztos lesz­nek olyanok, akiktől idegen a bartóki, kodályi zene, ők való­színűleg az én zenémen sem tud­nak majd eligazodni. De általá­ban nem írok túl elvont zenét, úgyhogy remélem, a többséget megérinti a darab. Laptalan írók pénztelen szövetségben Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke is részt vett a miskolci közgyűlésen Az írócsoport régi-új vezetői: Gulyás Mihály és Serfőző Simon Fotó: Séllei Zsolt Miskolc (ÉM - FG) - Megerő­sítették tisztségükben a Ma­gyar írószövetség észak-ma­gyarországi csoportjának ve­zetőit, és abban is meg­egyeztek a tegnapi közgyűlé­sen megjelent írók: meg kell erősödnie a szervezetnek. Továbbra is Gulyás Mihály tölti be az elnöki tisztséget, Serfőző Si­mon pedig a titkári teendőket lát­ja el a Magyar írószövetség észak-magyarországi csoportjá­ban. A tegnapi közgyűlésen meg­jelent írók, költők, irodalomtörté­nészek egyhangú szavazatát he­lyeselte Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség december 1-jén meg­választott régi-új elnöke is. Mint mondta, teljes bizalommal áll az írócsoport vezetői mellé, és azon lesz, hogy minden támogatást megkapjanak az itteni írók a vá­rostól és a megyétől is. Pomogáts Béla szólt arról is, hogy elgondol­kodtatónak tartja, miként marad­tak publikálási lehetőség, irodal­mi folyóirat nélkül a helyi szer­zők. Véleménye szerint - és ezzel a megjelentek is egyetértettek - az Új Holnap nem tölti be a régió irodalmi műhelyének szerepét, sokkal inkább a Miskolci Egyete­met szolgálja. A tegnapi közgyű­lésen - bár értesítették a rendez­vényről - nem vett részt az Űj Holnap főszerkesztője, Kabdebó Lóránt professzor, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, de más sem képviselte a szerkesztőséget, így a Miskolcon és a megyében meg­jelenő egyetlen irodalmi lap meg­ítéléséről nem alakulhatott ki vi­ta. Abban viszont megegyeztek a résztvevők, hogy nem mpndhat- nak le a publikálási lehetőségről, az itt születő értékek felmutatá­sáról, a régió irodalmi közéleté­nek szervezéséről, az írók, az iro­dalom érdekeinek érvényesítésé­ről, ehhez pedig mindenképpen meg kell erősödnie az írócsoport­nak. Ezért döntöttek úgy a köz­gyűlés résztvevői, hogy a szerve­zettség erősítése érdekében terü­leti megbízottakat választanak. Pomogáts Béla a Magyar író- szövetség jelenlegi helyzetének, terveinek ismertetése mellett szólt a szövetséget egyre inkább nyomasztó pénztelenségről. Az idei költségvetési támogatásról még semmi biztosat nem tud, de összehasonlításként elmondta, hogy 1982-ben a költségvetési tá­mogatás még fedezte a Magyar j írószövetség igényeit, a tavalyi összeg viszont már csak a költsé­gek két harmadára volt elegendő. Pedig napjainkra megduplázódott a létszám, ma már a határainkon túl élő szerzők is tagjai lehetnek a szövetségnek, ugyanakkor a székház munkatársainak létszá­ma ’82-ben még 29 volt, most vi­szont mindössze 7 fő. A szövetség elszegényedésével magyarázható, hogy nem jutott pénz a területi csoportok támo­gatására. Viszont az idén várha­tóan két-három helyi rendezvény költségeit fedezi a szövetség. Pomogáts Béla - csatlakozva a hozzászólók javaslatához - fel­ajánlotta, hogy az írócsoport he­lyi vezetőivel együtt ő is szíve­sen felkeresi a megye és a város vezetőit, hiszen - mint mondta - a személyes találkozás, a célok ismertetése is segíthet abban, hogy minél több támogatást kapjanak az itt élő írók, költők. Markó-ősbemutató: József és testvérei Budapest (MTI) - Markó Iván koreográfiájának, a József és testvérei című táncjátéknak az ősbemutatóját március 10-én és az azt követő estén láthatja a közönség Buda­pesten, a Thália Színházban, a Magyar Fesztivál Balett előadásában. Markó Iván Kossuth-díjas, érde­mes művész, a táncjáték koreog­ráfus-rendezője és művészeti ve­zetője elmondta: a bibliai törté­netben - amelyet gyermekkorá­ban hallott először, majd később Thomas Mann regényéből is megismert - az emberi tisztaság, a szépség, a családszeretet gya­korolt rá rendkívüli hatást. Művészként - mint mondta - mintegy harmincéves várakozás után fogalmazta táncjátékba a történetet a saját olvasatában, amely napjainkból kiindulva ha­lad visszafelé az ősi történethez. Markó Iván elmondta: az ő munkája a darab zenei összeál­lítása, amelyben helyet kapott az arab zene is. Jákob/balettmester szerepé­ben Markó Iván lép színpadra. Józsefet Nyári Gábor táncolja. A küzdelem angyalát Issovits Ist­ván jeleníti meg. Krámer György másfél évti­zed után dolgozik újra egykori győri mesterével, ő Potifár/- szponzor szerepében lép fel. Po- tifárné, a szponzor felesége: Bó­ka Beáta; Ráchel, Jákob felesé­ge: Takáts Noémi; a Fáraó: Vincze Balázs. A József és testvérei díszlet- és jelmezterveit Berzsenyi Krisztina készítette. A darab a Thália műsorkíná­latában március 31-én, április 23-án és 24-én, valamint május 3- án is szerepel. A Magyar Fesztivál Balett kül­földi meghívásaival kapcsolato­san Markó ismertette, hogy az együttes ausztriai és németorszá­gi vendégszereplésre utazik. A Kékszakállú két arca, valamint a Menyegző című egyfelvonásoso- kat mutatják be. Mindezeken kí­vül idén nyáron is fellép az együttes a bayreuthi fesztiválon. Jelenet Markó Iván új József-koreográfiájából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents