Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

1999. február 17., szerda njupílű nyírvidéki táj-kép 7. oldal • Zene és történelem. A magyar zene évezrede címmel országos zenei-történel­mi játékot rendeznek. Hajdúhadházon, a művelődési házban március 4-én lesz az alapjáték, melyre várják a város és von­záskörzete minden általános, ének-zenei és zeneiskolája, gimnáziuma, középisko­lája és művészeti szakközépiskolája csapa­tainak jelentkezését. Az alapjátékból min­den iskolatípus első helyezettje jut tovább a megyei döntőbe. • Módosított adók. A magánszemélyek kommunális adója ingatlanonként évi 4500 forint az idén Létavértesen. A helyi gépjárműadó 600 forint a gépjármű min­den megkezdett 100 kilogrammja után. A helyi iparűzési adó mértéke a kereskedel­mi tevékenységet végző vállalkozó ese­tében az adóalap 1,6 százaléka, az egyéb tevékenységet végzőknél az adóalap 1,3 százaléka. Pacalpörkölt rác (z) osan Zsadányi Lajos Hajdúhadház (HBN) - Az emlékeze­tes pacalpörkölt készítője még csak nyolc éve tevékenykedik a vendég­látóiparban. Azelőtt lakatos volt. Ma pedig már el sem lehetne zavarni innen - mármint a Vadas csárdából és a Fruzsi büféből.- Pedig afféle néhány hónapos gyorstal­palót végezve lestem el a főzés tudomá­nyát - meséli a harmincnyolc éves Rácz Lajos, miközben elém tálalja az ínycsik­landó menüt. Megjegyzem, hogy jobb is a zárkészítés­nél meg az ajtók szegecselésénél egy nagy kondér mellett állni...- Ez biztos - mondja nevetve -, de a kondér mellett órákig kell főzőcskézni, míg a vendég azt mondja: Lajos, nagyon ízlett a főztöd. Meg aztán a város legősibb csárdájában, a Vadasban mindig évente több alkalommal van lakodalom, eljegy­zés, utószilveszter, aztán itt van a farsang is. De a pacal sincs egyedül: jön a disznó, a marha- és a birkapörkölt. Hogy mi lehet egy jó pacalpörkölt tit­ka? A nagy darab férfi mosolyogva mond­ja:- Nem árulom el, csak annyit, hogy leg­alább egy napig kell abárolni (abálni) a nyers pacalt (tehéngyomrot), s hogy mi jön utána, ahhoz el kell jönni ide Had­házra. S ha nem ízlik az étkem, akkor in­kább megváltoztatnám a menüt, mivel a nevem Rácz. Rácpontyot készítenék pacal- pörkölt helyett, de megnyugtatom, erre so­ha nem kerülhet sor. Rácz Lajos Fotó: Varga Tamás Vámospércsi Hírek A megyei munkaügyi központ vámospér­csi kirendeltségének igazgatója, Csiha Jó­zsef azt szeretné, ha az idén a kirendelt­séghez tartozó településeken állást terem­tő beruházások létesülnének - olvasható a Vámospércsi Hírek legutóbbi, januári számában. Egyelőre azonban csak az biz­tos, hogy a községben egy 35 főt foglalkoz­tató élelmiszer-feldolgozó üzem építését kezdik meg. A munkahelyteremtő beruhá­zásokra azért van nagy szükség, mert bár a munkanélküliek száma az elmúlt év nya­rán 1800 főről 1500-ra csökkent, az év vé­gén ismét 1800 körül alakult a mutató. „Lépjünk tovább” - a teleház felé Az iskolában a felnőttek számára is folyik számítógépes oktatás Fotó: Czeglédi Zsolt Létavértes (HBN - V. F.) - „Lépjünk tovább" névvel je­gyezték be a közelmúltban alakult létavértesi kulturális egyesületet. Legfontosabb céljuk, hogy mihamarabb létrehozzanak a városban egy teleházat. Az egyesület vezetőjétől, Dut- káné Papp Katalintól tudjuk meg - aki négy társával együtt érke­zett a beszélgetésre hogy a te- leházi szolgáltatásokra való fel­készülést segíti a most indított számítógépes tanfolyam is. A református egyházközség ál­tal szépen felújított, szeretetott­honként működő, a vértesi ré­szen található múlt századi kú­ria alagsorából - itt szokott összejönni az egyesület is - az udvarra kalauzol Dobóczi Csa­ba lelkigondozó diakónus, meg­mutatva a régi magtárat, amit egyelőre raktárként használnak. Ezt a ma még szomorú lát­ványt adó épületet szeretnék kí- vül-belül felújítani központi és holland pályázati pénzekből, az­tán kialakítani a teleházi mellett az egyéb közösségi szabadidős, kulturális tevékenységre is al­kalmas helyiségeket, a tetőtéri részben pedig szálláshelyeket. Dutkáné asszony elmondja: egye­sületük az első ilyen jellegű szer­veződés Létavértesen, s ha meg­valósul a tervük, részben talán tudják pótolni a hagyományos közösségi házi tevékenység hiá­nyát is. összesen húszmillió, valamint az eszközvásárlásra másfél mil­lió forintot kértek, a pályázatuk a magyar kuratóriumon már túl­jutott. A végső választ március­ban kapják meg. „Éppen azért született a kez­deményezés - mondja Milbik Ist­ván mert különösen irritált bennünket az, hogy a fiatalok­nak nincs igazán hová menniük. Az önkormányzatnak is az a cél­ja, hogy megtartsa, a városban tartsa ezt a korosztályt is.” Ha a Dutkáné Papp Katalin ál­tal megfogalmazott remények szerint ősszel sikerül átadni a te­leházat, ez is egy lesz azokból az indokokból, amiért érdemes a városban maradni. A teleház Az Irinyi János Általános Is­kola számítógépes szaktantermé­ben éppen a felnőtteknek folyik az oktatás. Nekik is haladniuk kell a korral s a gyerekekkel, akik már az iskolában elsajátít­ják ezeket az ismereteket. Alap­funkciójából adódóan a teleház mindenhol egyfajta információs központként is működik. A fel­használók például dolgozhatnak a számítógépekkel, lehet elektro­nikus levelezést folytatni, elérhe­tők az internetes szolgáltatások, az élet s a világ minden terüle­téről adatokhoz Lehet jutni. Tartalmában is bővülhet a könyvtár Nyíracsád (HBN - V. F.) - Há­rom megyei települési könyvtár, a nyíracsádi mel­lett, a hosszúpályi és a ká­bái szerepel azon az orszá­gos ötvenes listán mely in­tézmények számára meghí­vásos pályázatot hirdetett a kulturális miniszter. A Britannica Hungarica en­ciklopédia egy-egy, 18 kötetből álló sorozatát nyerhetik el a könyvtárak. Kövér Gábomé nyír­acsádi könyvtárigazgató az új­ságból értesült a jó hírről. Szerinte a meghívás annak is köszönhető, hogy korábban - a tartós munkanélküliség miatt a hátrányos helyzetűek közé sorolt településként - rendszeresen pá­lyáztak a Nemzeti Kulturális Alaphoz, ám az elmúlt évben pél­dául nem kapták meg a kért szá­mítógépet, s Internettel sem ren­delkeznek. Csak a hagyományos információhordozók lelhetők fel a közel 15 ezer kötetes könyvtár­ban, valamint van egy több mint 100 kazettából álló videotáruk is. A folyóiratokat csak szelektálva tudják megrendelni, arra ügyel­ve, hogy legalább egy-egy lappal minden szélesebb olvasói réteg rendelkezésére tudjanak állni, így csak egy napilapot, egy-egy gyermeklapot, nőknek szóló újsá­got, lakáskultúrával, technikával és természetgyógyászattal foglal­kozó kiadványokat, járatnak. Az igazgatónőtől megtudtuk, hogy a jövő év augusztusában nem csak tartalmában, de terü­letében is bővülhet a .könyvtár. A szomszédos Vécsey-kúriába költöznek, s kialakítanak egy emlékszobát is, ahol a reformá­tus műemlék templom felújításá­nak menetét, színes dokumentá­cióját s úrasztali tárgyakat állí­tanak ki. A kúria előtt - augusz­tus 20-i átadásban gondolkozva - Kövér József szobrászmű vész új köztéri szobrát fogják felavatni. Középfokon Létavértes (HBN - V. F.) - Jelenleg csak kihelyezett osztálya van Létavértesen a berettyóújfalui gimnázi­umnak. Fontolgatják: újra kell indítani az önálló kö­zépfokú képzést. Nagyiétán 1968-ig műkö­dött gimnázium. Majd kor­mányrendelet írta elő, hogy határközeiben nem lehet ilyen intézményt fenntarta­ni. E döntést akkor is elle­nezték, hiszen nagy vonzás- körzete van a városnak. Most nem is kizárólag gim­náziumban gondolkodnak - azt szeretnék, ha az ezred­fordulót követően olyan kö­zépfokú oktatás indulna meg, mely a térség fiataljai­nak szakmai képzést, felké­szítést és érettségit is adna. A távlati cél az, hallom Szatmári Sándor polgár- mestertől, hogy az intéz­mény önálló épületet kap­jon, ám azt egy irányítás alatt képzelik el az Arany János Általános Iskolával. Az új épületet költségeinek kalkulációja ma 250-300 millió forintról szól. Ha a meglévő általános iskola épülete alkalmas erre, szó lehet emeletráépítésről is. Május végéig nyújtják be pályázatukat a minisztéri­umhoz. A kiviteli tervet egy Létavértesről elszárma­zott építész, Máthé József ingyen készítette el. Kövér József Fohászkodó című szobrát két éve avatták fel a templomkertben Fotó: Magánarchívum A fogyasztói piac meghatározó ereje maradt A Nyírvidéki ÁFÉSZ áruháza Nyíradonyban Fotó: Tóth Vince Tóth Vince Nyíradony (HBN) - A Nyírvi­déki ÁFÉSZ elődje, a föld­műves-szövetkezet az 50-es években jött létre az alapí­tó tagok anyagi és erkölcsi támogatásával. A településen a szövetkezet je­lentette a lakosság fő ellátó bá­zisát, s jelentős munkaerőt lekö­tő gazdasági egységként műkö­dött. A szövetkezeti mozgalom fejlődése hosszú évekig töretlen volt. A jelenlegi elnök Mercs Gá- borné gyerekkora óta tudta és tudja követni a változásokat, hi­szen édesapja is sokáig volt az áfész elnöke. Az elnök asszony­tól előbb a mai helyzetük jellem­zését kértük.- 1976-ban egyesültek a kör­nyék szövetkezetei, ezek jogutód­ja a mostani áfész. Működési te­rületeink: Nyíradony, Nyíracsád, Hajdúsámson és a három telepü­lés tanyavilága. Mozgatórugónk a tagság és a lakosság alapvető igényeinek kielégítése - kedvező áron és korszerű körülmények között. Az 1992-es gazdasági, po­litikai tendenciák megnehezítet­ték a szövetkezet működési kö­rülményeit. A gazdaságpolitiká­ban érvényesülő liberalizmus, a kereskedelembe beáramló nyu­gati tőke és az ellenőrizhetetlen szürke gazdaság az áfészek szá­mára hátrányos helyzetet terem­tett. Ezek ellenére szövetkeze­tünk meghatározó ereje maradt a fogyasztói piacnak. Az elmúlt években az üzlethá­lózat struktúrájában változások következtek be mind a profil, mind az irányítási forma tekin­tetében. Mindhárom település kereskedelmi életében jelentős szerepet töltenek be a Nyírvidé­ki ÁFÉSZ központi helyen mű­ködő ABC-áruházai, valamint iparcikk-részlegei. Az elmúlt év­ben kapcsolódtak a szövetkeze­ti iparcikk integrációjához, mely keretében tartós fogyasz­tási cikkek értékesítésével is foglalkoztak. A helyi Takarék- szövetkezettel együttműködve, előleg befizetése nélkül, részlet­vásárlásra nyílt lehetőség. Mercs Gáborné elmondta: fejlő­désüket segíti elő és létjogosult­ságukat igazolja az ÁFÉOSZ - ez országos szervezetük - integ­rációs törekvése. A Nyírvidéki ÁFÉSZ jelenleg 28 főt foglalkoztat, s ez a szám magában foglalja a hálózati és központi dolgozókat is. Volt olyan idő, amikor 250-300-an dol­goztak náluk, a nyolcvanas évek­ben a hálózati egységeik száma is 75-80 között volt. Ma már csak 10 egységgel rendelkeznek, amelyből négy hagyományosan működik, hatot pedig bérleti for­mában adtak ki magánvállalko­zóknak. Van jövője a mozgalomnak Három éve hozott az áfész igazgatósága olyan határo­zatot, hogy az alaprészjegy összegét ezer forintra eme­lik fel. Ez egyben tagújító mozgalom is volt. Akkor közel 4600 tagja volt a szö­vetkezetnek, jelenleg 896 a nyilvántartott létszám. 1997-ben minden tagot tag­kártyával láttak el, mely a vásárlásnál 2 százalék ked­vezményt jelent. A jövőbeni tervek között első a talpon maradás és a továbbfejlődés, ami elsősor­ban a meglévő üzlethálózat korszerűsítését jelenti, vala­mint a hálózatok számának növelését. Azt is figyelembe kell venni, hogy a dolgozók jelenleg a munkahelyükért dolgoznak, a keresetük elég alacsony, de különböző jut­tatásokkal próbálják segíte­ni a megélhetést. Mercs Gáborné elnök asszony véleménye szerint eredményt csak úgy tud­nak elérni, hogy dolgozóik lelkiismeretesen és erejü­kön felül teljesítenek. A szöv etkezeti mozgalomnak tehát, megváltozott formá­ban bár, de jövője van.

Next

/
Thumbnails
Contents