Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

1999. február 17., szerda Itt-hon 5 HÍRCSOKOR • Vidékfejlesztés az Unióban. Kulcsár László, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem tanára volt a vendége az Őrhegy Egyesület legutóbbi regionális tanácsko­zásának. A neves EU-szakértő a civil szer­vezetek szerepéről, a vidékfejlesztés gondjairól és azok megoldási lehetősége­iről, valamint az uniós vidékpolitikáról és a pályázati lehetőségekről tartott elő­adást a kistérségi települések vezetői számára. • Millenniumi játszótér, A tervek szerint idén augusztus 20-án, Szent István napján avatnák Sajómercse új létesítményét, egy zöldövezeti, fajátékokkal berendezett játszóteret. Ádám László polgármester je­lezte: a gyermekparkot a millenniumi ün­nepségsorozat keretében készíti és adja át az önkormányzat. • Rendkívüli hómunkások. Közhasznú hómunkások foglalkoztatására adott ke­retet Királd önkormányzatának a megyei munkaügyi központ ózdi kirendeltsége. A község hat munkanélküli lakosa mos­tantól a rendkívüli mennyiségű csapadék­tól szabadítja meg az utakat, árkokat, feladatuk a síktalanítás és a károk kijaví­tása - tájékoztatott Zupkó Andrásné pol­gármester. A díszpolgár Ózd, Debrecen (ÉM ­KM) - Győri Kálmán életében két meghatá­rozó magyar város van: Debrecen és Ózd. Az egyiknek ma is ne­ves lakója és tudós ta­nára, a másiknak örö­kös díszpolgára. A világhírű mate­matika professzor, a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem algebra- és számelmé­let tanszékének veze­tője rengeteg elfoglaltsága ellenére sem feledkezett meg szülővárosáról, ahonnan elindult. Tettrekész volt akkor is, amikor a kohászvárosért való összefogás jegyében megalakult az „Ózdi Öregdiákok Klubja", s már közszereplést is vállalt gyermek és ifjúkora színhelyén. A város önkormány­zatát azonban nem csupán ez, hanem ki­emelkedő életútja, nemzetközi hírű tudo­mányos tevékenysége és példamutató em­bersége is motiválta, amikor tavaly Győri Kálmánt Ózd díszpolgárává avatta. A sakktól a számelméletig Éppen 59 évvel ezelőtt született a kohász­városban, s kisiskolás korában feltűnően érdekelte a sakk. Középiskolában azon­ban már a matematika felé irányult meg­különböztetett érdeklődése; gimnazista­ként kétszer is megnyerte a Középiskolai Matematikai Lapok országos pontverse­nyét. Később azon az egyetemen szerezte meg matematika-ábrázoló geometria sza­kos tanári diplomáját, amelynek tanárá­vá, majd tanszékvezetőjévé nevezték ki 11 évvel ezelőtt. Az egykori ózdi kisdiáknak könyve je­lent meg Kanadában, nemzetközi folyó­iratokban publikál, a világ számos orszá­gában volt már vendégtanár, tudomá­nyos előadásokat tartott minden földré­szen. Grünwald-emlékdíjas, 1992-ben Akadémiai Díjat kapott. Iskolateremtő tevékenységéért a Bolyai János Matema­tikai Társulat - amelynek alelnöke - Sze­le Tibor-emlékéremmel tüntette ki. Győri Kálmán a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, ma is aktív közéleti személyiség. Az oidalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu Győri Kálmán December óta megtelt a „krízisotthon” A sokgyermekes csonka családok sorsának elvileg fél év alatt kellene rendeződnie Az otthon minden szobáját lakják Fotó: Kerékgyártó Mihály Ózd (ÉM - KM, SZN) - Két hó­napja működik, s máris telt­házat jegyezhet az ózdi csa­ládsegítő szolgálat átmeneti otthona, miközben a várako­zók listája sem nyúlfarknyi. A zömmel három- vagy több- gyermekes anyák közül so­kan reménykednek a szociá­lis lakásépítési lehetőség­ben. Az ózdi családsegítők - maguk is elismerik - nem kis fába vág­ták a fejszéjüket. Az egykori Le­hel vezér úti óvoda, majd szociá­lis intézmény épületét kapták meg az önkormányzattól, hogy a szaktárca pályázati úton nyert 8,8 millió forintos támogatásá­val átmeneti otthont alakítsa­nak ki krízishelyzetben lévő, ál­talában apa elől menekülő cson­ka családok számára. Az itteni szakemberek - közöttük szociál- pedagógus, védőnő, gyermeká­poló- és felügyelő, ifjúsági- és gyermekvédő, pedagógiai asz- szisztens is van - legnehezebb feladata természetesen nem a zömmel sokgyermekes anyák át­meneti segítése, hanem a továb­bi sorsuk rendezésében való ha­tékonyan közreműködés.- Óriási szükség volt az ott­honra, ezt bizonyítja, hogy a de­cemberi nyitás óta már telt há­zunk van és sajnos még sokan várakoznak a bekerülésre - mondja Barcsa Andrea gazdasá­gi vezető. - Három-ötgyermekes anyák jönnek főként, hat szobá­ban egy-egy családot helyeztünk el, a hetedikben pedig két test­vér, összesen nyolc gyermekkel. A krízishelyzetbe került félcsa­ládok a szabályok szerint 6 hó­napot tölthetnek az otthonban, ez rendkívüli esetben 3 hónap­pal meghosszabbítható. Ennyi idő alatt kell rendezniük a to­vábbi sorsukat. A családok önel­látóak, mi az átmeneti szállást, a felszerelt konyhát, fürdőszobát tudjuk biztosítani, minden szo­bában külön hűtőszekrény van. Természetesen, amikor a lakó­ink a dolgaikat intézik, bevásá­rolnak, a gyerekeket óvodába viszik, a kisebbekre - mert 8-9 hónapostól 15 évesig vannak gyermekek - szakemberek vi­gyáznak. Meghatározott időben van látogatás, de ha valaki kife­jezetten kéri, hogy konkrét sze­mélyeket ne engedjünk be hoz­zájuk, érthető módon ezt is meg­tesszük. Az itt lakó anyák nincsenek könnyű helyzetben: munkaválla­lási esélyeik - kisgyermek, szak­képzetlenség és más akadályok miatt - minimálisak, ebből kö­vetkezően jövedelmi helyzetük nem teszi lehetővé a lakásvásár­lást, de még az albérletet sem. Az intézmény tárgyalást folytat egy építési vállalkozóval, többen ugyanis készek belevágni az építkezésbe is - állami szociál­politikai támogatásból. Ám, hogy a jelenleg itt lakó nyolc család sorsa miként alakul, az legkorábban a nyáron derül ki. Harmadnyi határforgalom Bánréve (ÉM) - Bár a bán­révei határforgalmi kiren­deltség maradt napokig az egyetlen átkelőhely, ahol fennakadás nélküli forgalom volt a nagy havazás idején is, a magyar-szlovák határt átlépők száma alaposan megcsappant. Molnár Tibor törzszászlós szerint a szoká­sos téli bánrévei forgalom­nak körülbelül az egyharma- da zajlik csak ezekben a na­pokban. A határt átlépő ma­gyar „tankolok" mellett leg­feljebb olyan szlovák gépko­csik érkeztek, amelyek uta­sai - hallván az itteni hely­zetről - nem készültek Mis­kolcról távolabb autózni. A sorompó túloldalán az utak állapota jó. A Merd jött, a „dínó” menni készül Ózd (ÉM) - Az ózdi hivatásos önkormányzati tűzoltóság ellátá­si körzetének számos település­vezetője részt vett azon a január 21-i ünnepségen, ahol a parancs­nokság állománya átvehette vég­re a belügyminisztériumi támo­gatással kapott, 60 millió forint értékű új Mercedes gépjármű­fecskendőt. A korszerű mentő­szer 4000 liter víz és 400 liter habképző anyag szállítására al­kalmas, s különleges hab-víz­ágyúval is ellátták - tájékozta­tott Szilvái Antal szolgálatpa­rancsnok. Egy Csepel-Metz he­lyét veszi át az első poszton az új autó, míg a már „dino­szaurusznak" számító GAZ 66 tí­pusú, 800 literes tartalékszert - egyelőre még a régi helyén áll, de - a borsodnádasdi önkéntes lánglovagoknak ajándékozta Ózd. Az ózdi tartalékjármű az eddigi 2. szer, egy IFA lesz. Az új jármű Fotó: Kerékgyártó Mihály „Ijóbált” adtak, Muharay-díjat kaptak Az idén hangkazetta kiadására készülnek a domaházi hagyományőrzők Domaháza (ÉM - KM) - A Do­maházi Hagyományőrző Együttes ismét ott volt janu­ár 23-án a budapesti Al- mássy téri szabadidőköz­pont hagyományos kaláka táncrendezvényén, ahová csak a legjobbakat hívják. Mi több, Elek Menyhért csapa­tának a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Az év együttese kitüntető címet adományozta. Az 1971-ben alakult, s mára nem csak Ózd közvetlen környékén, de az országban, sőt, a határon túl is ismertté vált domaházi ha­gyományőrzők ötször táncoltak, énekeltek, zenéltek, mulattak össze országos arany minősítést, s 10 évvel ezelőtt a szaktárca Ki­váló Együttes címet adományo­zott nekik. Tavaly két táncosu­kat jutalmazták, az idén pedig ismét a csapat kapott Muharay Elemér-díjat mint Az év együtte­se. Az elismerést Héra Éva, a szövetség titkára adta át az együttest alapító-vezető Elek Menyhértnek, hosszasan méltat­va a több évtizedes domaházi hagyományőrző és népzene-nép­szokás kutató tevékenységet. Mozgalmas év után Elek Menyhért kezdettől fogva lelkesen viszi kis csapatát fellé­pésekre, versenyekre, találko­zókra, legyen az egy apró falusi kultúrház színpada vagy akár egy csillogó németországi szín­házterem. Az együttes külön is büszke arra, hogy annak idején Vass Lajos országos hírű kar­nagy és Vásárhelyi László elis­mert koreográfus Domaházán személyesen is meglátogatta őket. Á különösen mozgalmas elmúlt esztendő eredményei to­vább öregbítették jó hírüket és szeretett lakóhelyük folklór kin­csét. Kezdték januárban a leg­jobbak számára kitalált, hagyo­mányos fővárosi kaláka tánc­Elek Menyhért a díjjal Fotó:K.M. rendezvénnyel, ahol Ijóbál című farsangi műsorukkal arattak nagy sikert, majd a Budapest Sportcsarnokban az Országos Táncház Találkozó gáláján hódí­tották meg a közönséget. Jártak Miskolcon a Borsodi Fonóban, de Stuttgart kultúrcentrumában is ők képviselték hazánkat tíz ország - egyebek között Anglia, Belgium, Hollandia, Franciaor­szág - együttesei mellett. Alig akad település Domaháza és Ózd környékén, ahol ne szerepeltek volna, Putnokon például négy­szer léptek fel tavaly, s ott vol­tak az Európa-napi rendezvé­nyeken is. Könyv után kazetta A minap, a Muharay-díj kap­csán megkérdeztük Elek Meny­hértet, milyen elképzeléseik vannak erre az évre, mit szeret­nének még elérni?- Jó lenne, ha végre megje­lentethetnénk önálló hangkazet­tánkat egy sokak által régen várt zenei anyaggal. A másik nagy vágyunk pedig az, hogy a nyár folyamán kellő körülmé­nyek között tudjuk fogadni né­met barátainkat, akikkel több közös fellépést tervezünk - vá­laszolta az együttes vezetője, aki maga is népdal-gyűjtő, s ta­valy adott ki a közel 30 év kuta­tómunkájából egy kotta- és szö­veggyűjteményt. Háromnapkor állt a bál Utoljára az 1920-as években rendeztek Domaházán ijó­bált, ezt a háromnapos mu­latságot állította színpadra nagy sikerrel az együttes. Lajos Árpád domaházi ivó­bált említ gyűjtéseiben, ám Elek Menyhért szerint ez csak elhallás lehet, mert a fa­luban mindenki „ijóbálról" beszél, s szerinte az ijó a trió szóból származhat, ami a há­rom napra, farsang vasár­napra, hétfőre és húshagyó keddre utal. A hagyomány szerint ez alatt az idő alatt a mulató férfinak nem volt sza­bad a bálból sem hazamenni, sem elaludni, de még a lány­nyal a kelleténél tovább kint tartózkodni sem, különben a bál bírója büntetést szabott ki. A legényt ilyenkor vidám formában deresre húzták, vagy kisöpörték a száját, esetleg bort fizettettek vele. A háromnapos bált pontosan húsvét előtt hét héttel ren­dezték, a mulatozás után, böjtfogadó szerdán pedig ki­mosták a zsíros fazekakat, s innentől nem lehetett húséte­leket főzni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents