Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-16 / 39. szám
1999. február 16., kedd É$UK-MiaVAímS2fó § Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Dzsesszkoncert. Pillanatok az életemből címmel Oláh Kálmán ad zongorakoncertet - a Dzsesszencia-klub rendezvényén - február 17-én, szerdán este 7 órától a Miskolci Egyetem aulájában. • Ünnepi Könyvhét '99. A 70. ünnepi Könyvhetet június 3-a és 7-e között rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). A kiadók az erre az időpontra megjelenő, első kiadású, igényes szépirodalmi könyvek között elsősorban a kortárs magyar írók műveit, továbbá a humán tudományok körébe sorolható kötetek első kiadásait nevezhetik a könyvheti újdonságlistára. A beadási határidő március 8. A jegyzékbe vételről szakmai zsűri dönt. Vidám kísértet - kissé megkésve, de... Vonalak és színek. Változatok vonalakra és színekre címmel Lőrincz Róbert grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a Tiszai pályaudvar olvasó-várótermében. A Pácinban született Lőrincz Róbert gyermekkori élményei a Bodrogköz tájaihoz kötik. Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, itt került közelebb a képzőművészethez. Az elmúlt két évben zománcművészeti alkotótáborban dolgozott. Fotó: Bujdos Tibor Muzzik-szülinap Miskolc (ÉM) - A Muzzik televízió harmadik születésnapját ünnepli február 15. és 21. között. A Muzzik műsorán - hajnaltól hajnalig - komolyzenei hangversenyek, igényes jazz- és folkkoncertek, látványos opera- és balettelőadások, zenei dokumentumfilmek szerepelnek. A tegnap elkezdődött ünnepi sorozatban ma például a Covent Gardenből - Solti György vezényletével - Verdi Simoné Boccanegra című operáját, éjszaka pedig az Aidát nézheti, akinek nem jön álom a szemére. Holnap többek között Bruckner- és Sosztakovics-szimfóniák, csütörtökön Bartók-művek csendülnek fel, pénteken jazz Sarah Vaughan-nal Montreaux-ből... És az egészben az a szép, hogy az ünnepi kínálat sem „ünnepibb” a szokásosnál... Néhány film a szemléről Egy tekercs valóság - nyolc tízperces filmetűd. Valamennyi vágás nélkül, egy- egy 300 méteres filmtekercs felhasználásával készült. Kísérletek sora - több-kevesebb sikerrel. Nagymoziba nyilván soha nem kerül. A néhány eredeti ötlet pedig vagy elsikkad, vagy átalakulva beépül valami másba - máshol. Dyga Zsombor: Séta. A történet egy kisigényű naplopót állít elénk, aki olyan vírust hordoz, amely elpusztítja a betegségeket, így egészséget terjeszt az emberek között. Messiási feladatot kap: néhány órát kell naponta az utcán járkálnia, s körülötte meggyógyul a terhelt városi nép. Távgyógyítók, kézrátevők bukkannak elő az emlékezetből, csakhogy a Séta ettől még egy nehezen nézhető film marad, gyönge történetével, s annak elmesélésével. Három - egy nő, két férfi, helyzetek, komikum, Szőke András (a rendező) magánszám. Csalódni nem lehet benne, sokadszor is nevettető. Kilépés azonban nincs a szőkeandrásos sémákból. Sőt. Miközben a hős a lét és nemlét viszonyáról gondolkodik félhangosan, hogy miért is nem sikerül újra megfogalmazni ebben a filmben sem (mondja ő), visszaköszön az Európa Kemping papás-mamás mondatfűzése 1991-ből. A túlpart. A kísérleti filmek között látjuk a zeneszerző, Szemző Tibor Japánban készült - inkább házimozi, mint film - alkotását. A zenére nem lehet panasz, ám A túlpart - témája az elmúlás felfogásának napkeleti módja - a beavatottakon kívül mindenkit kirekeszt. A nézőt leginkább. A betegeskedő Epres Attila szerepét Kiss József veszi át Miskolc (ÉM - FG) - Epres Attila betegsége miatt a Miskolci Nemzeti Színházban elmaradt a Vidám kísértet című Noel Coward-komédia pénteki bemutatója, de nem tudták megtartani a hétvégére tervezett további előadásokat sem. Ma viszont premier lesz!- Abban bíztunk, hogy hamar túlesik az influenzán Epres Attila, azért előbb csak a csütörtöki nyilvános főpróbát mondtuk le, aztán a pénteki premiert is, és így tovább. Hétvégén viszont kiderült, Attilának be kell mennie • a kórházba egy komolyabb kivizsgálásra, így veszélybe került a keddre kitűzött újabb premier is. Ekkor döntöttünk úgy, hogy ; Kiss József beugrásával megtartjuk a bemutatót - mondja Koncz Boglárka, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára. Kiss Józsefet még nem ismerheti a közönség, hiszen csak őszszel lett a társulat tagja. Korábban színészként dolgozott - többek között - a József Attila Színházban, a Madáchban, a győri és a veszprémi teátrumokban - bár végzettsége szerint rendező. Éppen akkor volt a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatója, amikor a Vidám kísértet rendezője, Puskás Tamás is rendezői szakra járt. így jól ismeri egymást a két művész. Kiss József szombat éjjel kapta meg a forgatókönyvet, vasárnap kezdte el tanulni - a lehetséges mértékig megrövidített - szöveget, és megtartották Pesten- papíron - a rendelkező próbát is. Már csak azért sem jöhetett Miskolcra a színész, mert vasárnap este a Karinthy Színházban Tabi László Spanyolul tudni kell komédiájában mint Pilon lépett színpadra. A tegnapi próbán Kiss József (Charles), Puskás Tamás rendező és Várkonyi Szilvia (Ruth, Charles felesége) Fotó: Éder Vera A miskolci Játékszínben hétfőn délelőtt Puskás Tamás irányításával megvolt az első - a rendkívüli helyzet ellenére is, vagy éppen ezért rendkívül jó hangulatú próba -, délután újra próbáltak, de ekkor már a rendező nélkül. Puskás Tamás, a Vidám kísértet rendezője az első oklevelét mint színész kapta meg a főiskolán, majd elvégezte a rendezői szakot is. Miskolcon először színészként mutatkozott be, a Mária evangéliuma című rockoperában énekelte Jézus szerepét. Hétfőn este pedig a Madách Kamrában Hermán Wouk Zendülés a Caine hajón című - műfaji meghatározása szerint - kétrészes bírósági tárgyaláson mint Dr. Forrest Lundeen orvos-kapitány lépett színpadra, és ma, kedden este is zendülés lesz a Kamrában...- Előadás csak a legritkább esetben maradhat el - mondja Koncz Boglárka. - Persze, váratlan események miatt felborulhat az eredeti műsorterv. Ez történt most is. A mostani premier a beugrás miatt persze nem lehet olyan, mint lett volna az eredeti. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy jól fog szórakozni a közönség. Legközelebb vasárnap tartunk Vidám kísértet-előadást, akkora már minden rendben lesz. Reméljük, Epres Attila is rövidesen megerősödik, és a továbbiakban Kiss Józseffel felváltva játsszák majd Charles szerepét. Kísértet érkezik Charles Condomine regényíró második feleségével, Ruthtal vendégeket vár. Nem akármilyen összejövetel készül, hanem spiritiszta szeánsz, mert Charle új regényéhez túlvilági értesüléseket is szeretne... A vacsora után megidézik a szellemeket, az asztal koppanása jelzi: megérkezett a túlvilági lény - mégpedig Elvira, Charles első felesége... Észak, Észak - avagy az első film első lépései Méhes László Budapest (ÉM) - Aki lelkiismeretesen végig akarta nézni a 30. Magyar Filmszemlén indult valamennyi művet annak összesen 105,7 órát kellett (volna) egyhuzamban a moziteremben töltenie, minthogy a benevezett 36 játékfilm 3367 percet a 15 kísérleti és kisjátékfilm 361 percet míg a 35 - úgynevezett - nem fikciós film 2619 percet tett ki. Ez étlen- szomjan - csupán az esztétikai élvezeteket majszolgatva, netalán finnyásan kiköpve az ízetlen darabokat - közel négy és fél nap (lett volna) a szemle öt napjából. A feladat adott volt: az Aggtelek- Rudabánya-Jósvafő-Imola helyszíneken forgatott játékfilm, az Észak, Észak elsőfilmes alkotójával, Bollók Csabával kellene beszélgetni. A fantázia, a fikció és a valóság közötti határokról; a film keretei közötti helyzet- gyakorlatokról és improvizációkról; a szakmáról, hitvallásról, ha van; és egyáltalán arról, amit ma új magyar filmnek neveznek. Csakhogy a rendezőt szombaton lehetetlenség utolérni. Vasárnap pedig premiervetítés. Először a Toldi moziban, a Balázs Béla Stúdió fellegvárában, ahol a közönség mellett - hiányosan ugyan, de - a filmkészítő stáb is összejön: a főszereplő Ruttkay Laura (néhány évvel ezelőtt a miskolci színház színitanodása, jelenleg színifőiskolás); a miskolci epizódcsapat: Farkas Bálint és Fehér István; az apát alakító Marton Barnabás. („A filmért áldozatot hozó csapatot baráti szálak fűzik össze, így jöhetett létre ez a Budapest-Miskolc koprodukció...” - így a rendező.) Hangok, képek A vetítés időpontjának közeledtével fokozódik az izgalom, ami a rendezőre ugyancsak átragad. Némi bizonytalanság, a hangok és a képek összhangja vajon megvan-e? („Egy film hangvilágának kialakítása minimum két hét, nekünk csak három nap jutott rá, pedig a hanghatás éppannyira hangsúlyos elem, mint a kép” - utal Bollók Róbert Bresson francia filmrendezőre, aki szerint a film végső soBon OK CSAÍIA filmográfia Madár'ijesztő (1987) Tangram (1991) Ezüstkor (1992) Winnetou (1995) Észak, Észak (1998) IF i Imszein ron a képek és hangok közti viszonyból áll össze). Felvetődik a kérdés: értékeli-e a néző az indi- rekt humort, a helyzetkomikumot? Megérti-e a jelképeket, a szimbólumokat, az ábrázolt világ- modellt, ha csupán gesztusok, nem pedig kinyilatkoztatás formájában találkozik vele? Merthogy az Észak, Észak története követhető: egy lányról szól, aki biciklivel elindul hazulról. Ám az emberi viszonyok, érzelmek, kötődések az őt út közben ért kalandokban, törMa már múlt... A jubileumi filmszemle ma már múlt. Megmagyaráztatott a zsűri szigorúsága (olyan ugyanis 30 éve nem fordult elő, hogy egyik kategóriában sem lett volna elsődíjas film), s a filmek elkezdhetik önálló életük. Már ha...- Egy díj soha nem igazán mérvadó, csupán pillanatnyi mérce. Mindenesetre segít a túlélésben - tudatja Bollók Csaba. Azért örül, hogy a kisjátékfilm saját „halála” árán is megjelent a szemlén.- Felborult a filmkészítő nemzedékek aránya, s egy most tartott elsőfilmes fórumon kiderült, ez a közeljövőben sem igen változik meg, merthogy a szakma nem támogatja, hogy külön filmalap segítse egy-két fiatal filmes munkáját (körülbelül ennyien kerülnek ki évente a főiskoláról), hogy legalább bemutatkozni tudjanak. Igaz, filmezésre használják a videotechnikát is, de a produktum minőségét a nyersanyag alapvetően meghatározza. Nem beszélve arról, hogy Nyugat-Európában elképednek, amikor tudomást szereznek arról, hogy mifelénk videóra is forgatnak filmet. A játékfilmezés számai beszédesek: alsó hangon 50-60 millió forintba kerül egy film, díszlettel, kosztümmel az ár felkúszik 150-200 millióra. Az Észak, Észak mindössze 15 millióból készült; ebből csak a nyersanyag és a kamerabérlet 8-10 millió volt. A. forgatásra megpályázott kezdő és a befejező pénz elnyerése között pedig két év telt el.- Ha meg is van a pénz, akkor a gazdasági kontroll, a gyártás ellenében - amely szeretné a költségeket minél jobban lefaragni - lépten-nyomon védeni kell a művészi szabadságot. A pénzügyi egyezkedések azonban nem mehetnek a látvány, a készülő mű rovására. Ezért is áll számos film, félig készen, befejezetlenül... télietekben vannak rejtve. („Észak - mint fogalom és mint táj - jelkép, egyértelmű üzenete nincs. Egyszerű, tiszta, követhető történetet szerettem volna elmesélni, megmutatni egy világot, amelynek megértésére inkább szeretnék nyitott kapukat hagyni, mint megfejtést adni rá, nem akartam üzenetet sugallni” - mondja Bollók.) Nullkópia A premiert követően az Észak, Észak nullkópiáját (az egyetlen tekercset, ami készült) autón visszük át a szemlére, a Corvin moziba. A néhány perces út alatt a bizonytalanság érzése az uralkodó: a rendező a film operatőrével, Babos Tamással azon gondolkodik, miként lehetne esetleg vágással jobbá tenni a kész anyagot. A beszélgetés majdhogy addig tart, hogy az alkotó inkább lemondaná az este 11-kor kezdődő vetítést. A vetítés azonban nem marad el. Sőt. A multiplex technika - dolby- sztereo hang, hatalmas, ívben hajló vetítővászon - hatása még valóságosabbá teszi a történést. A vetítés után a tömegben ismét eltűnik a rendező. Két napra rá kiderül: az Észak, Észak a társadalmi zsűri díját nyerte el a Séta című filmmel megosztva.
