Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-11 / 35. szám

1999. február 11., csütörtök Kultúra 8 • Edelényi kórusünnep. Húszéves az Ede- lényi Férfikórus, ez alkalomból ünnepi hangversenyt tartanak a helyi Rendezvé­nyek Házában február 13-án, szombaton délután 5 órától. A műsorban a házigaz­dákon kívül fellép az edelényi Hozsánna Vegyeskórus, a Szerencsi Férfikórus és a mezőcsáti Egressy Béni Vegyeskórus. • Régészeti fesztivál. A százhalombattai Matrica Múzeum és Régészeti Parkban 2000-re régészeti fesztivált terveznek, amelynek keretében háromezer éves, au­tentikus helyszínen mutatják be az Iliász szabadtéri, dramatizált változatát. A Ré­gészeti Park egyébként szeretne helyet biztosítani a hazánkban még alig ismert, illetve elismert kísérleti régészetnek. • Amatőr koncert. Amatőr együttesek - Varsó, Game Over, Special Joint, Tetvek - lépnek fel február 12-én, pénteken este 8 órától a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Móra Ferenc és az iskolások Kiskunfélegyháza (MTI) - Móra Ferenc halálának 65. évfordulója alkalmából szü­lővárosban, Kiskunfélegyházán kiosztot­ták a Móra emlékév kapcsán indított or­szágos mese- és prózaíró verseny, vala­mint a helyi és környékbeli diákoknak ki­írt dramatizálási verseny eredményeit. Az országos mese- és prózaíró verseny­re azok az iskolák nevezhettek be, ame­lyek az író nevét viselik. Megyénkből a miskolci és a sajószentpéteri Móra Ferenc Általános Iskola pályázott. Bár a győzte­sek közé nem kerültek be - az alsótagoza­tosok versenyében a paksi, a felsősökében a bokodi iskola vitte el a pálmát -, az em­léklapot, illetve a nyertes pályaművek alapján készített összeállítást ez a két is­kola is megkapja a szervezőktől. A gépek és a törzsfejlődés Bujdos Attila A gépek generációs fejlődéséről írt és adott ki könyvet Tóth József. A szerző nem ismeretlen számunkra: személyes sorsa egybeforrt a helyi műsza­ki közélettel, s egy időben az itteni gép­gyártás fellegvárának számító Digéppel is. Ha tetszik: élete hitelesíti a választott témáját. A könyv gondolati vezérfonala arra a megfigyelésre épül, hogy a minőségileg új elven működő, új generációjú ipari termé­kek még kezdetlegesebb kivitelezésük ese­tén is kelendőbbek a kifogástalan kivite­lezésű, de elmaradottabb működési elvű, alacsonyabb generációt képviselő termé­keknél. Vagyis a termékek értékesíthető­sége a generációs fejlettség függvénye - így a szerző, aki állítja: a gépek, ipari ter­mékek generációs fejlődése hasonlóságot mutat a biológiai lények Darwin által fel­fedezett törzsfejlődésével. E hasonlóságok ' alapján a biológia dinamikusan fejlődő is­meretanyagából merítve új típusú gépek, gépipari termékek alkothatok meg, s je­lentősen csökkenthetők az új gépgeneráci­ók kifejlesztésének költségei is - állítja Tóth József. Már most az ilyen könyvet az ember nem úgy lapozgatja, miként Anna Kareni- na történetét. A mű jellegét tekintve nincs alkalma elandalodni, s olvasóként a legfontosabb szempontja, hogy meggyőz­ték-e, ágáskodik-e benne a kétkedés ördö­ge, vagy sem. Kézenfekvő például a fenti teóriával szembeni ellenvetés: a biológiai törzsfejlődésben az ember szerepe - a ho­mo sapiens megjelenéséig - mondjuk így, elhanyagolható, a gépek törzsfejlődésében viszont aligha nélkülözhető. Ez azonban csupán laikus okvetetlenkedés, talán egy kicsit méltatlan is. Hiszen Tóth József könyve olyan időkben látott napvilágot, amikor vészesen híján vagyunk eszmék­nek, s lássuk be: az általa leírtak tetszetős teóriának minősíthetők. Hogy aztán ezek olyan teóriák-e, amelyek előbbre viszik az emberiséget, az nyilván attól is függ, hogy Tóth József eszméi mennyire hasz­nálhatóak a magyar valóságban. A szerző az első lépést mindenesetre megtette: nyilvánosságra hozta gondolatait. (Tóth József: A gépek generációs fejlő­dése, szerzői kiadás, beszerezhető: 3532 Miskolc, Andor u. 92. tel.: 46/372-933.) Tanít, tanítják, olvas, olvassák Glonczi Ernő versei is megjelentek a cigány irodalmat bemutató szöveggyűjteményben Glonczi Ernő Fotó: Séllei Zsolt Miskolc (ÉM - FG) - Glonczi Ernő szeptembertől a mis­kolci 40. Számú Általános Is­kolában tanít, a középisko­lákban a verseit tanítják, ő pedig a Miskolci Egyetem kulturális-vizuális antropoló­giai tanszékén tanul. Hogy tananyag lett a tanuló taní­tó, ezt bizonyítja a középis­kolások számára készült kor­társ cigány irodalmi alkotá­sokból összeállított szö- veggyűjtemény. Balázs János, Balogh Attila, Ba­ri Károly, Choli Daróczi József, Csemer Géza, Glonczi Ernő, Horváth Aladár, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Lakatos Meny­hért, Lojkó Lakatos József, Or­sós Jakab, Osztojkán Béla, Ros­tás-Farkas György, Szolnoki Csanya Zsolt - néhány név a most megjelent cigány irodalmi szöveggyűjtemény alkotóinak névsorából. Közülük többen is kötődnek a megyénkhöz, itt szü­lettek, itt élnek, innen indultak, az itteni tájat örökítik meg írá­saikban.- Üjabban nincs sok időm az írásra, bár a versek nem vár­nak, azok, ha meg akarnak szü­letni, meg is születnek - mondja Glonczi Ernő, a szöveggyűjte­ményben szereplő Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szerzők egyike. Glonczi Ernő első versei a Szemetekbe bújok és az Időjelek című antológiákban jelentek meg. Az első önálló kötete - A vízesés zajához - 1993-ban látott napvilágot. Aztán mintha hosz- szú csend következett volna. Most pedig a szöveggyűjtemény mellett a Fekete korall című an­tológiában is ott találjuk a Glonczi-verseket.- Nem hallgattam el, de csak akkor szóltam, amikor nagyon kikívánkoztak belőlem a versek - folytatja történetét Ernő. - Évekig felnőtt, szakápolóként dolgoztam a Diósgyőri Kórház traumatológiáján, közben jár­tam az Avasi Gimnáziumba. Te­hát minden szabadidőmben ta­nultam. Majd a Phralipe mun­katársa lettem, egyre több pró­zai művem, a cigányság problé­máival foglalkozó riportom is megjelent. Glonczi Ernő ma már a Phra­lipe főmunkatársa. De csak kül­sős szerző lehet, hiszen nappali tagozaton tanul a Miskolci Egyetemen, és gondoskodnia kell 12 éves Zsanett lányáról is.- A lányom csellista. Azt mondják, nagyon tehetséges - büszkélkedik mint apa, aztán megszólal tanárként is.- Második éve már, hogy én is tanítok. Tavaly a Kazinczy Fe­renc Általános Iskolában volt egy úgynevezett szabadinterak­ciós csoportom, vagy mondjuk inkább úgy: problémás csoport. Most a 40. Számú Általános Isko­lában tanítok interkulturális is­mereteket, magyarul cigány nyelvet és kultúrát. Talán hama­rabb elfogadnak a gyerekek, mert én is cigány vagyok, de ez önmagában még kevés lenne. Tudomásul kell vennünk, hogy a cigány gyerekek neveltetésük, származásuk, közösségi szokása­ik miatt szabadabbak, eleveneb­bek, nem képesek 45 percig pisszenés nélkül ülni. Látványos eredményekről nem tudok be­számolni, de érzem a ragaszko­dásukat, és látom, örömmel ta­nulják a cigány nyelvet. Lassan csak haladunk előre. Most az egyetemen van egy cigány nyel­vi és kulturális spec.koll.-om, ti­zenöt diáktársamnak tanítom a cigányság kultúráját, és ma már cigány nyelvből ugyanúgy nyelvvizsgázhatnak a Rigó utcá­ban, mint angolból vagy német­ből. Újabban az ÉRÁK-ban is vannak óráim, ott a leendő roma közösségfejlesztő asszisztensek­nek tanítom a nyelvet. Mindezzel magam is azt szolgálom, hogy minél többen, minél többet tudja­nak a cigányság kultúrájáról. És persze, ez a szöveggyűjtemény is segít abban, hogy lássanak, is­merjenek meg bennünket. IROIMIMfl SZÖlKM.\Uil\n:M ■ilU'ÚÚn* mi. uSa.l„,.v Vonalak és színek Miskolc (ÉM) - Változatok vo­nalakra és színekre címmel Lő- rincz Róbert grafikus alkotásai­ból nyílik kiállítás február 15- én, hétfőn délután 5 órakor a Ti­szai pályaudvar olvasó-váróter­mében. A Vasutasok Vörös­marty Művelődési Háza által szervezett tárlatot Pazár Éva pe­dagógus-képzőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Lőrincz Róbert Pácinban szü­letett. Gyermekkori élményei a Bodrogköz tájaihoz kötik. Később Miskolc és nyaranként a szülő­föld kettőssége alakítja szemléle­tét. Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. Itt került kö­zelebb a képzőművészethez, tagja lett a Vasas Képzőművészeti Kör­nek. Az első mesterei Papp Lász­ló és Seres János festőművészek voltak. Többször részt vett nyári alkotótáborokban - Tokajban, Mártélyon, Királdon, Bogácson. Az elmúlt két évben az SVT Wamsler Rt. támogatásával zo­máncművészeti alkotótáborban dolgozott. Tagja a BAK Képzőmű­vészeti Egyesületnek. Fotóklubos tisztújítás Budapest (ÉM) - Megtartotta négyévenként esedékes tiszt­újító közgyűlését a Magyar Fotóklubok és Szakkörök Szö­vetsége (MAFOSZ). A szövet­ség elnökévé Győri Lajost (Bu­dapest), a Fényképezés Alapít­vány szakmai vezetőjét válasz­tották. Az ügyvezető elnök Kührner László (Budapest), a BMK-Reflex Fotóklub vezetője. A közgyűlés további kilenc elnökségi tagot választott, akik valamennyien alelnöki funkciót látnak el az ország különböző régióiban. Megyén­ket továbbra is Juhász Miklós (Diósgyőri Vasas Fotóművé­szeti Kör) képviseli az elnök­ségben. A tisztújítás érintette a felügyelő bizottságot és az etikai bizottságot is. Az előbbi elnöke Holló Dénes (Budai Fo­tó- és Filmklub), az utóbbié Taródi Tamás (Budai Fotó- és Filmklub). Fődíj nélküli filmes seregszemle A 30. Magyar Filmszemlén „több egyformán jó teljesítményt” mutattak be Budapest (MTI) - A 30. Ma­gyar Filmszemle díjkiosztó ünnepségével kedden véget ért a jubileumi filmes must­ra a Corvin Budapest Film­palotában. A zsűri nem adott ki fődíjat ebben az évben a játékfilm kategóri­ában. A játékfilmes és a dokumentum- filmes zsűri nevében a két el­nök, Schlett István politológus, valamint Gazdag Gyula rendező ismertette a díjkiosztón testületi döntéseket. Ezek szerint a zsűri nem adott ki fődíjat ebben az évben a játékfilm kategóriában, és nem osztott díjat a kísérleti kisjáték­filmes mezőnyben. Schlett Ist­ván indoklásként elmondta: döntésük nem minőségi kritikát kívánt kifejezni.- Nem akartunk díjakat hal­mozni, ugyanis az alkotók közül többen nyújtottak egyformán jó teljesítményt - tette hozzá. Hibáztak...- Hibáztunk, amikor úgy döntöt­tünk, hogy nem ítéljük meg a fő- díjat játékfilm-kategóriában - ezt viszont Szabó Gábor, a játék­filmes zsűri tagja nyilatkozta a 30. Magyar Filmszemle szerdai záró sajtótájékoztatóján Buda­pesten. Véleménye szerint elfeledkez­tek arról, hogy a szemle nem csupán egy verseny, hanem va­lahol ünnep is, és a pályáján új­ból felfelé ívelő magyar filmnek, illetve a filmeseknek nagy segít­ség lett volna az elismerés oda­ítélése. Szabó Gábor úgy vélekedett, Az egyik legjobb férfiszínész: Eperjes Károly Fotó: MTI hogy a fődíjat akár megosztva is kiadhatták volna a Közel a sze­relemhez, a Simon Mágus és a 6:3 című filmeknek. Más díjak A hagyományos kategóriákon kívül átadtak két speciális díjat is. A Mozisok Országos Szövet­ségének elismerését, az 1998-as esztendő legnagyobb közönségsi­kert aratott hazai alkotása, A miniszter félrelép című, Koltai Róbert és Kern András nevével fémjelzett film kapta. A díjat Andrew Vájná és Kern András vette át. A Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola hallgatóinak a legjobb tanárt jutalmazó úgyne­vezett nyakkendő-díjában pedig ezúttal Simó Sándor és Kende János részesült. :\ Oi ,J V/7T >.' T' ■ J A < i ■ - ■ ■ .....................................................................................L Játékfilmek: _______________________ _______________ A FÍamex rendezői díja: Enyedi Ildikó (Simon mágus) Az Országos Rádió és Televízió Testület különdíja: Tímár Péter (6:3) A Magyar Filmlaboratórium operatőri díja: Máthé Tibor (Simon mágus) Az HBO forgatókönyvírói díja: Salamon András (Közel a szerelemhez) Legjobb női színész: Csere Ágnes és Varga Klára (Visszatérés) Legjobb férfi színész: Andorai Péter (Simon mágus) és Eperjes Károly (Egy tél az Isten háta mögött és 6:3) A közönség filmdíja: Tímár Péter (6:3) Dokumentumfilmek Budapest Főváros önkormányzati fődíja: Tölgyesi Ágnes (Pipacsok), Forgács Péter (A dunai exodus) A Magyar Történelmi Filmalapítvány rendezői díja: Zelki János (Játék az egész) Különdíj: Csukás Sándor operatőr (Koko és Elszállt egy hajó a szélben) A Magyar Mozgókép Közalapítvány különdíja: Gyarmathy Lívia (A mi gólyánk) és Mihályfy László (Igazságtétel) A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díja: Jancsó Miklós (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents