Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-06 / 4. szám
1999. január 6., szerda Kultúra 8 • Tarcsányi Ottilia tárlata. Tarcsányi Otti- lia alkotásaiból nyílik kiállítás január 8- án, pénteken Miskolcon a TIT Kazinczy- klubjában (Széchenyi u. 14.). • M.É.Z.-es évnyitó. A M.É.Z. együttes és Hobo ad koncertet január 8-án, pénteken este 9 órától a miskolci Vian-klub évnyitó rendezvényén. Másnap pótszilveszteri buli lesz a Disco Expresszel. • Operettbál. Az első magyar operettbált rendezik meg - hagyományteremtő szándékkal -január 23-án Budapesten a Néprajzi Múzeumban. A műsorban az operett világirodalom klasszikusainak (Ábrahám, Kálmán, Huszka, Strauss stb.) muzsikája szórakoztatja a közönséget. A bál művészeti vezetője Tiboldi Mária, a Fővárosi Operettszínház örökös tagja. Érdeklődni az 1/267-4583-as telefonszámon lehet. Régi taneszközök, modern tanok Miskolc (ÉM - DK) - Látványos kísérletek tanúi, érdekes előadások hallgatói lehetnek a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban tegnap kezdődött természettudományos napok résztvevői. A rendezvénysorozat keretében előadások hangzanak el: ma például az illegális drogok veszélyeiről hallhatnak a diákok (délután 3-tól az iskolában) és a felnőttek (délután 5-től az egyházkerületi székházban), pénteken pedig arról lesz előadás, hogyan oktatták a természettudományokat a XIX. századi református iskolákban. Holnap, csütörtökön délután 3 órától látványos kémiai kísérletek tanúi lehetnek a diákok. Ezekhez persze nem azokat az eszközöket használják a kémiatanárok, amelyeket a jövő hét végéig látható kiállításra gyűjtött össze az iskola. Bár néhány ezek közül is működik -, a lévays diákok fizikaórán meg is ismerkedtek velük.- Zömével múlt századi kémiai és fizikai demonstrációs eszközöket sikerült összegyűjtenünk - hallottuk Ábrám Tibortól, az iskola igazgatójától. - A mintegy ötven kísérleti eszközt, és a régi tankönyveket négy helyről kértük kölcsön: a debreceni és a sárospataki református gimnáziumból, a Miskolci Egyetem fizikai tanszékéről, illetve a budapesti tankönyvmúzeumból. Régen gimnáziumunknak is szép eszköztára volt, ám az államosítás után a Földesbe „költöztették” az intézményt. így odakerültek a régi tárgyak is, ki is volt állítva közülük néhány a Földes iskolamúzeumában. Bízunk benne, hogy azért egy-kettő még visszakerülhet hozzánk. A kiállításon láthatók többek között régi generátorok, nyomásmérő, áram- és feszültségmérő eszközök és leideni palack is. Azért tartották fontosnak az iskola vezetői a kiállítás megrendezését, mert napjainkban, a számítógép fejlődésével a legtöbb kémiai, fizikai folyamat modellezhető, ezért a kísérleti eszközök háttérbe szorulnak. Pedig a századfordulón még a kutatásban és az oktatásban egyaránt nélkülözhetetlen szerepet játszottak, így „megérdemlik”, hogy a mai fiatalok is tudjanak róluk. Kísérleti eszközök a kiállításon Fotó:B.T. Móricz Patakon, Szirmán, Kövesden, Kassán... Kováts Dániel irodalomtörténész a Felsőmagyarországi Minerva legújabb kötetéről Sárospatak (ÉM - FG) - Két olyan riportot is találunk a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában megjelent Arad a Bodrog című Móricz- kötetben, amelyeket eddig valahogy „elfelejtettek". De nem jelent még meg eddig olyan összeállítás sem, amely ilyen szép csokorba gyűjtötte volna a felsőmagyarországi témájú Móricz- írásokat. Az új könyvről Kováts Dániel irodalomtörténésszel, a kiadvány szerkesztőjével beszélgettünk. • A kötet első fejezetében kaptak helyet Móricz sárospataki témájú írásai. A második rész címe: Űj világ Árvában. Itt találjuk a felvidéki, gömöri, Árva megyei riportokat. Móricz első felesége, Holics Janka révén jutott el erre a vidékre. A harmadik rész, a Julianus barát útirajza tartalmazza a trianoni határok által szétszabdalt Magyarország, illetve a szlovákiai magyarság körében készült riportokat. A negyedik fejezet, az Özönvíz után című összeállításnak köszönhetően pedig eljutunk Szirmára, Tiszaladányba, a mezőkövesdi búcsúba, és persze itt találjuk a prügyi és a miskolci vonatkozású írásokat is. □ Tekinthetjük-e ezt a kötetet a '94-ben megjelent Móricz Zsig- mond és Sárospatak című könyve folytatásának? • Mindig is foglalkoztatott Móricz pataki kötődése, de ez az összeállítás - a kiadó Felsőmagyarországi Minerva című sorozatának második darabjaként - az író valamennyi jelentősebb felsőmagyarországi vonatkozású riportját tartalmazza. Találunk közöttük olyanokat is, amelyek eddig - éppen témaválasztásuk miatt - nem jelentek meg kötetben. □ Csak újságban?! • Az Abban a pillanatban című írás Az Est 1938. november 4-i számában látott napvilágot, a Verhovina tavasza pedig a Pesti Hírlapban. Móricz 1938 novemberében eljött Sátoraljaújhelybe, hogy abban a pillanatban ott legyen, amikor a magyar katonák újra átléphették a trianoni döntés miatt Magyarországtól elcsatolt területek határát. De az első Kováts Dániel Szegeden is pataki maradt Fotó: Farkas Maya bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz Kárpátalja délnyugati része is. Erről az eseményről szól a Verhovina tavasza című írás. Ezt a két Mó- ricz-riportot sem Szalatnai, sem Nagy Péter nem vette föl Móricz írásainak gyűjteményébe. □ Hosszú évig a pataki főiskolán tanított, nyugdíjasként viszont Szegedre költözött. Mennyire maradhat szegedi lakosként pataki kutató? • Amikor lehet, jövök Patakra. Több kiadvány szerkesztésében, előkészítésében is részt veszek. Nemrégiben jelent meg a Balassa Ivánnal közösen készített munkánk: Sárospatak határának helynevei. Kutatásaim jelentős részét könyvtárakban végzem, szerencsére nagyon jó a szegedi megyei könyvtár, és az egyetemi gyűjtemény is rendkívül gazdag. Á szellemi munka szempontjából mindegy is, hol van az ember íróasztala. □ Mi készül most ezen az íróasztalon? • Folytatom a helynevek gyűjtését és rendszerezését. Most a Hegyköz és Sátoraljaújhely környékének élő és történeti helyneveivel foglalkozom. De részt veszek egy nagyszabású újhelyi témájú helytörténeti kiadvány előkészítésében is. A sátoraljaújhelyi önkormányzat az ezeréves évfordulóra szeretné megjelentetni ezt a kötetet. Leginkább a Budapest Lexikonhoz tudnám hasonlítani a készülő gyűjteményt. A város története mellett betűrendben mutatjuk be Újhely épületeit, az itt élt hírességeket. □ Móricz után más írók, költők pataki kapcsolataival is érdemes lenne foglalkozni, hiszen nagyon sok jeles személyiség tanult az itteni kollégiumban... • Ha a párkák hosszúra engedik életem fonalát, akkor lesznek még ilyen témáim. Hozzám - Móriczon kívül - Tompa Mihály áll a legközelebb. De Ka- zinczyval kapcsolatban is vannak még adósságaim. Régóta foglalkozom a Kazinczy-kultusz kialakulásának történetével, a széphalmi emlékhely népszerűségével. Viszont valóban nagyon sok író, költő járt Patakon, így nemcsak az ő írásiakban található helyi motívumokat lehetne kutatni, de érdemes lenne azzal is foglalkozni, hogy ők miképpen hatottak az itteni közgondolkodásra, a pataki szellem kialakulására. Bőven lesz témája az utánunk jövő generációknak is! A kötet rajzait Teliinger István készítette Móricz Zsigmond „Abban a pillanatban” a sátoraljaújhelyi kisállomáson Olyan családból származom, amelyben az egész életen át a várakozás és a kitartás volt az út a Jövő felé. Magyar család: a magyar sors. Magyarok az Árpádok kihalta óta semmi mást nem teszünk: várunk és kitartunk. A történelmünk apró pillanatokból áll, mikor a nagy cselekvések robbannak, s hosszú, hosszú néma korszakokból, mikor más nem jutott, csak a várakozás és a kitartás. Deák Ferencnek ez volt minden politikája, de a Habsburg-kor mindenestül ez volt: várakozni és kitartani. Milyen borzalmas századokat kellett átvárakozni. A török kor százötven évet... Az volt mindig az alap: „Az nem lehet, hogy Így maradjon!..." Az emberiség mégis fejlődő ég alatt él. Húsz év elég most ennek a históriai balesetnek a kialvására? Mágnes a vasporszemet, ellenállhatatlan erő sodor a helyszínre. Ez a Halottak napja döntő. A magyarság ereje a halottakban él. Ott van tartalékolva minden erőnk, a holtak a mi oszlopaink, védőink és megmentőink. Új Simeonként csak egy sarkát lássam az Igazság megvalósulásának. Halottak napján vonatba vetem magam s haladok visszafelé a múltba. A gyorsvonat az ónos alkonyatba; amint sötétedik, egyre fényesebb emlékekbe sodor. Miskolc s a háború, a világháború minden zűrzavaros emléke rohan föl. Miskolc ugyanaz. Sem nem épült, sem nem romlott: ugyanazok a sáros, csata kos utcák, zsúfolt nép, örök aggódás, örök reménykedés és örök hajsza a munkapiacon. Szerencs egy századdal mélyül visz- sza, a sár itt már fantasztikus, az emberek gondozatlanul s győző bizalommal. Miskolc még közel van Pesthez, az az élettempó, Szerencs a magyar múlt. A kővé vált bárányok a hegyen s a kővé vált Rákóczi-forradalom. Ott él minden emberben a rosszul sikerült szüret ragadós édes mustjának íze-sza- ga: ez a magyar aroma. Sátoraljaújhely: ezek a pompás sátorhegyek, ez a hatalmas főútvonal, középen a láncos kőoszlopos vármegyeházzal, ahol Kazinczy ma is a levéltáros és Kossuth a fényszemafor, a magyar sínek új váltója. Ócska konflis zötyögve rohan a kis- állomás felé velem, s én mintha egyre süllyednék a múlt.mélységeibe... Szédül velem a história. A Ronyva hídjánál szállók ki a kocsiból. Pompás magyar tisztek s remek magyar legénység. Lent a híd alatt tizenöt lépés széles folyócska: „a Ronyva, mely Trianonban mint hajózható folyam szerepelt". Igen, hajózható: viszi magával a papirhajókat, a szerződésekből csinált gyermeki kísérleteket, az új s utolsó történelemhamisítást. Vidám és lovagias magyar tisztek. A világháború első napjai kacagnak vissza, Skole, Stryj. Ugyanígy égtek és ragyogtak ott is a magyar fiúk:- A legényeket alig lehet visszatartani, azok már szeretnének rohanni. Öröm és szeretet, körülvesznek; a magyar a háború fia. Nem ez a technikai gépész s vegyészmérnöki abszurdum, mely elvileg lehetetleni- tette a háborút: hanem az a kuruc portyázás, ló és emberi méretek. Be gyönyörű. Be szép a Siralomház a szerencsi kocsmában, a helybeli szobafestő kópiájában, szebb mint az eredeti... Soha jobb szimbólum.- Tizenkét órát utaztam, hogy tizenkét percet itt tölthessek közietek, egy talpalatnyi visszanyert földön. Abban a pillanatban, mikor ítélnek... Százötven lépés az egész. A kisál- lomás, a gyárállomás. A túlsó parton a cseh vámház, a cseh rendőrségi palota a cseh épületek. Túlszép tégla és malter berendezkedés. Erre a kis időre.- Van forgalom? A tisztek rám nevetnek:- Azóta egyetlen szerelvényt sem indítottak... A cseh vasutasok, a cseh csendőrök, a cseh vámosok, a csehek mind elutaztak. Magukkal vitték még a kilincseket is. Mindent leszereltek s becsomagoltak.- Majd visszaadják. Csak jól csomagoljanak. A napnak nyoma sincs, csak bizonyos fényerősség jelzi a délután hanyatlását. Levelet vesztett nyárfák, a Ronyva partján lombos, aranybaját- szó bokrok. S a túlsó oldalon az országút, mely még mindig úgy van ideítélve, hogy az úttest cseh, az innenső árok magyar.-Az a lány a biciklijén már cseh földön megy. De az állomás lekapcsolása zseniális, s gratulálok annak, aki ezt a felséges ötletet kitalálta: csak egy állomás, százötven lépés szélességben s a cseh államéletnek ütőere el van metszve. Ruszinszkó elvágva Szlövenszkótól. A krokodilnak a szíverét érte a béke ceruzájának egy betűje s hulla lett.- Csak azt mondd meg te hétfejű sárkány, miben van a te erőd?- Ezt az egyet nem mondom meg te magyar lány, hogy az én erőm abban van, hogy ha Sátoraljaújhelyen annak a ligetnek a partján, annak a vadkannak a fejében, abban a dobozban, azt a kis darazsat megölöd, akkor vége az én erőmnek. Szóról szóra a mese. Rohanó főhadnagy jön.-A rádió jelenti, a döntés megtörtént, hat órakor hirdetik ki, s szombaton megyünk előre.- Hova? - kérdi a hadnagy. A főhadnagy mosolyog s fellángol:- Előre... A magyar Jövő vár. Könny a szemben, tűz a szívben. Erőt, kitartást!... (Első megjelenés: Az Est, 1938. nov.4.)
