Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

1999. január 26., kedd ENl-dokumentum 4 A polgárok büntetik a protekciózást Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről: romlott az általános hangulat és a vezetőkbe vetett bizalom Népszerű és kevésbé népszerű MSZP-s politikusok a parlementben A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1998. november 27. és december 1. között 1000 választópolgárának tettek fel kérdéseket. A kérdezőbiztosok összesen 125 mintavételi pontról kiindulva - úgynevezett életlen sétás mintavételi eljárással - keresték fel a válaszadókat. A mintavételi pontok pontosan tükrözik az ország település-szerkezetét, ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján vár­hatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket - a KSH 1996-os mikrocenzusa alap­ján - többszempontos súlyozással korrigáltuk. Az alapadatok becslési hi­bája általában +-3% alatt van. A Marketing Centrum legutób­bi felmérése az önkormány­zati választások előtt ké­szült, a legfrissebb adatfelvétel pe­dig december elején fejeződött be. A két felmérés között nem válto­zott a pártok támogatottsága, ugyanakkor az elmúlt időszak bel­politikai történéseinek következté­ben romlott az általános közhangu- , lat és a vezető kormánypártok el­nökeinek népszerűsége. Különösen a Torgyán József iránti bizalomra hatott kedvezőtlenül az, hogy veze­tő tisztségekbe protezsálta néhány családtagját. A megszelídült politikus Noha a kormánypártok támogatott­sága változatlanul meghaladja az ellenzéki pártokét, azért az elmúlt időszak történései megtépázták a kormánypártok elnökeinek népsze­rűségét. Különösen Torgyán Józse­fét. A kisgazdapárt elnöke sohasem tartozott a népszerű politikusok közé (kivéve saját párthívei köré­ben), ám ilyen alacsonyan még a „féregirtós” beszéde után sem állt a bizalom-indexe, mint most. Az el­múlt hónap legfontosabb belpoliti­kai eseményei között csaknem annyian említették az elnök úr csa­ládtagjainak kinevezéseit, mint ahányan az árvizet, és ez jól mutat­ja: mi áll a népszerűségvesztés hát­terében. Torgyán József bizalom-indexe jelenleg 27 pont, és ezzel Csurka Istvánéval, Giczy Györgyével és Thürmer Gyuláéval került egy szintre a mutatója. Különösen az ellenzéki pártok táborában esett nagyot Torgyán József népszerűsé­ge, de a Fidesz-MPP táborában egyébként sohasem volt igazán népszerű az FKGP elnöke, ám a ko­alíciókötés után elkezdett növeked­ni a körükben a partnerpárt elnö­kének ázsiója. Nyilván azért is, mert az odamondogatásairól, radi­kális stílusáról elhíresült politikus miniszterként nagyon visszafogottá vált, és egy pillanatig sem veszé­lyeztette a koalíció fennmaradását. Most viszont semmivel sem népsze­rűbb Torgyán József a Fidesz-MPP táborában, mint amennyire a vá­lasztások előtt volt. Nyugdíjasoknál nem nyerő Más a helyzet Orbán Viktorral. Ő közismertté válása óta a népszerű politikusok közé tartozik, és az FKGP támogatói körében már a választások előtt egy évvel is tel­jesen elfogadott volt. Ráadásul a Fidesz-MPP választási győzelme után nemcsak a pártja, hanem ő maga is felértékelődött. Június­ban 68 pontra emelkedett a biza­lom-indexe, ez azonban mára visszaesett a választások előtti 56 pontra. A miniszterelnök iránti bizalom egyébként a nyugdíjasok, valamint a bizonytalan pártprefe­renciájuk és az SZDSZ támogatók körében esett a legtöbbet október eleje óta. Ezzel ellentétes Kuncze Gábor népszerűségének változása. Az ő mutatója esett a választások után, és csak mostanra állt vissza a ko­rábbi szintre. Akárcsak pártjának támogatottsága. A legutóbbi fel­mérés óta saját párthívei körében emelkedett a legjobban az SZDSZ volt elnökének bizalom-indexe, de a Fidesz-MPP táborában is javult a róla alkotott vélemény. „Kispolitikusok” homályban Ami a többi politikus megítélését illeti, azt látjuk, hogy az Orbán - Torgyán kormány tagjai (a névadó­kon kívül) még nem tudtak közis­mertté válni. Ehhez egyébként nem elég az, hogy valaki miniszter, hi­szen a Horn-kormány tagjai közül is csak azok lettek igazán közis­mertek, akik kormányfeladataikon túl is részt vettek a nagypolitiká­ban. A kevésbé ismert politikusok mutatói viszont nem igazán hason­líthatóak össze a közismertekével. Róluk ugyanis csak a politika vilá­gához ellenségesen viszonyulók is. Az azért megállapítható, hogy (Tor­gyán József után) Pintér Sándor a kormány legnépszerűtlenebb tagja. Dávid Ibolya és Járai Zsigmond vi­szont népszerűbbek, mint hivatali elődeik voltak. Martonyi János népszerűségi mutatója megegye­zik a volt külügyminiszterével, bár még kevésbé ismert, mint hi­vatali elődje volt az előző ciklus végén. Ugyanakkor Kovács Lász­ló pártelnökként népszerűbbé vált, mint amilyen a Horn kor­mány tagjaként volt, és pillanat­nyilag ő a harmadik a politiku­sok rangsorában. Bármilyen hi­hetetlen, az MSZP elnöke iránt a kormánypártok tábora sem bizal­matlan. Egyedül a MIÉP hívei táplálnak iránta egyöntetűen el­lenséges érzéseket, de például az MDF csekély számú támogatója körében még valamivel magasabb is a bizalom-indexe, mint Lezsák Sándoré. (Itt azonban a szokásos­nál jóval nagyobb az indexek hi­bahatára.) Régi-új dobogósok A népszerűségi lista első helyén változatlanul az államelnök áll, utána pedig Budapest főpolgár­mestere következik. Demszky Gá­bor mindig is dobogós volt, ám újraválasztása óta még tovább növekedett iránta a bizalom. El­sősorban vidéken. Mindennek több oka is van: Egyrészt a sike­res politikusok fel szoktak érté­kelődni (lásd Orbán Viktor júni­usban), másrészt vidéken a vá­lasztások előtt is népszerűbb volt, akárcsak a többi országosan is­mert politikus. Állandó sereghajtók Végül az is megállapítható, hogy csak három párt tudott tartósan népszerű politikusokat állítani az ország nyilvánossága elé: a Fi­desz-MPP, az MSZP és az SZDSZ. A kis pártok és az FKGP politiku­sai évek óta a népszerűségi listák végén kullognak. Ennek értékelé­séhez azt kell figyelembe ven­nünk, hogy a közismert politiku­sok bizalom-indexe csak akkor kerülhet 50 pont fölé, ha több párt táborában is el tudják fogad­tatni magukat. Saját pártjuk hí­vei körében ugyanis valamennyi pártelnök bizalom-indexe nagyon magas, és megelőzi vagy megkö­zelíti Göncz Árpád mutatóját. Ki­véve Lezsák Sándort. Ugyanak­kor Kovács László, Orbán Viktor és Magyar Bálint indexe a bi­zonytalan pártpreferenciájúak körében is 50 pont körüli, sőt az ellenzéki pártok elnökeit még a kormánypártok hívei is respek­tálják. Az elnök évek óta toplista-vezető il'üTO ít/ 11 vvl Van róla véleménye % Bizálomindex százfokú skálára vetítve Göncz Árpád 95 75 Orbán Viktor 95 56 Torgyán József 9527 Deutsch Tamás 86 51 Pintér Sándor 6838 Kövér László 52 44 Dávid Ibolya5055 Járai Zsigmond 4950 Martonyi János 4456 Stumf István37 45 Szabó János30 43 Chikán Attila24 47 Pepó Pál 18 44 Horn Gyula 94 43 Demszky Gábor 92 65 Kuncze Gábor 91 50 Csurka István 9023 Kósáné Kovács Magda 7547 Magyar Bálint7351 Lezsák Sándor 7335 Kovács László 72 61 Giczy György 70 27 Thürmer Gyula68 25 Szabó Iván 66 39 Szájer József59 47

Next

/
Thumbnails
Contents