Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-25 / 20. szám
1999. január 25., hétfő • Madách - bábokkal. Ez év tavaszán várhatóan Budapesten is fellép az a francia társulat, mely tavaly Franciaországban bábelőadásként mutatta be Az ember tragédiáját. A Madách-év tragédia-bemutatói között kissé szokatlannak, de roppant különlegesnek számított a bábelőadás. • Eszperantókongresszus. Az 55. Eszperantó Ifjúsági Világkongresszust 1999. augusztus 9-től 16-áig Magyarországon, Zán- kán rendezik meg - kaptuk a hírt Orosz János miskolci eszperantistától. A konferencia témája az emberi kommunikáció története és jelene. Ez a világtalálkozó már a harmadik ilyen esemény hazánkban. A rendezők most kb. 600 résztvevőre számítanak a világ minden részéről. • Cs. Szabó hagyatékáról. Cs. Szabó László irodalmi hagyatéka a pataki könyvtárban címmel tart előadást Kiss Endre József könyvtáros lelkipásztor a Lévay József Közművelődési Egyesület szervezésében január 26-án, kedden délután 5 órakor a református egyházkerületi székház nagytermében (Kossuth u. 11.). Bartók amerikai éveiről. Bartók Béla Amerikában töltött éveiről hallhattak azok az érdeklődők, akik részt vettek a Hámori Waldorf Iskolában szombaton rendezett előadói esten. Az Agatha Fasset visz- szaemlékezései alapján írt nyolc történetet Fenyő Ervin budapesti színművész, Fehér- né Magyar Ágnes és Nagy Zsófia miskolci hegedűművész adta elő. Fotó: Végh Csaba Ágyő Jenő Brackó István Bár az 1999-es műsorújságban még az olvasható, hogy hétfőtől péntekig öttöl fél hétig Csiszár Jenő uralja a Petőfit; a tény azonban az, hogy az Apukám világa ko- nyec, fine, ende, sfirsit, kaputt... Hallgattam, s meghallgattam az utolsó két adást, utolsók s nem utolsóak voltak. Önmarcangoló, magakellető, keserédes búcsúnak tűnt. Mintha Jenő kibújt volna a bőréből, nem örömében. Megszólaltak a kollégák, akiknek kendőzetlen véleménye szerint a közszolgálati Petőfi rádióba nem illett ez a műsor, de hallatták hangjukat a rajongók is: Jenő, te egy Isten vagy. Nos, ez a kései sirató nem sírja vissza e gyors észjárású, merészen asszociáló nagy kommunikatív képességgel bíró lemezlovast. Szándékkal nem nevezem őt riporternek, műsorvezetőnek; talán azért, mert konzervatív vagyok. Engem spéciéi kifejezetten bosszant, ha közszereplő rosz- szul használja Arany János nyelvét. Jenő ■úr bizony gyakran vétett a nyelvhelyesség ellen, s erre még a szándékos bakizás röhögtető szándéka sem ad felmentést. Ez ugyan formai kérdésnek tűnhet, de a dolgok összefüggenek. Bukott hősünk - s ez már tartalmi felvetés - felemás nézeteket vallott a drogról, a szexről, az emberi kapcsolatokról, továbbá megszavaztatta a hét „bunkóját" s a tinédzserek számára adott tanácsokat az átkosból ismert Okos Kata is elkövethette volna. A heti öt napon át nyomott másfél óra sok volt, betelt a pohár. Jenő új helyen kereshet új gazdát. Gondolom lesz jelentkező hiszen a közszolgálatis közszereplés fölértékelte Csiszár Jenő ázsióját. Helye lehet egy kisebb kereskedelmi adón, viheti magával a hallgatóit, csinálhatja a rétegműsorát, de ne adja az ég, hogy a jobb sorsra érdemes ifjak és idősek tőle tanuljanak szép szót és erkölcsöt. Kultúra 8 Tabaren mester tréfái és trágárságai A Veszedelmes levelek Szabados Ambrustól és Tóth Barnabástól Szabados Ambrus és Tóth Barnabás Fotó: Bujdos Tibor Miskolc, Kisgyőr (ÉM - FG) - Az elsősorban gyerekeknek ajánlott Háry János-történe- tekkel és a Tabaren mester csínytevései című vásári komédiával vendégszerepei ma Kisgyőrben Szabados Ambrus és Tóth Barnabás. Az irodalmi összeállítások, a Villon-est, a Háry-előadás után a miskolci előadóművész, Szabados Ambrus és partnere, Tóth Barnabás tavaly ősszel új bemutatóval, egy vásári komédiával rukkolt elő: Tabaren mester csínytevései. A premiert ugyan nem vásárban, hanem egy miskolci gimnáziumban tartották. Ki is az a Tabaren mester? Van, aki Tabarinként ismeri, pedig 1584-ben így anyakönyvezték: Antoine Girard. A híres francia vásári komédiás - valószínűleg - zenekísérettel előadott tréfás jeleneteivel a farce műfajának nagy népszerűséget szerzett Párizsban. A farce ma már legalább annyira ismeretlen, mint az igazi vásári komédia. A vásárok sem olyanok, mint lehettek a XVI. vagy a XVII. században. Ennek ellenére egy-egy fesztiválon most is megjelennek az utcai komédiások. Ott még valódi sokadalmat találnak. Viszont az iskolákban, kultúrházakban már magáért az előadásért megy a megfelelő nagyterembe a közönség. A premiernek helyet adó gimnáziumban is ugyanazon a színpadon tartották a bemutatót, mint ahol az ünnepségeket, és a hagyományosnak mondható iskolai színielőadásokat szokták. így nem volt - nem is lehetett - igazán a helyén a komédia. S talán éppen azért, mert egy iskola dísztermében szokatlan a trágárság, először kissé meglepődtek a diákok Tabaren mester, Pipándi és a többiek párbeszédeit hallván. Bár a farce-ok lényegéhez tartozik a hétköznapi téma, és az erősen trágár tréfálkozás... A kezdeti megilletődöttség után az ifjú közönség jókat nevetett a sok-sok poénnal dúsított komédián. A két előadó dicséretére legyen mondva, hogy az öt-, más források szerint hatszereplős történetet ketten adták elő. Mégpedig úgy, hogy az állandó szerepcserék nem kényszerűségnek tűntek, hanem újabb és újabb okot adtak a nevetésre. A veszedelmes levelek című Taba- rin-tréfa végül is megtalálta a helyét. Bár az egyáltalán nem biztos, hogy az ifjú közönség értette a közelmúlt történelmi, politikai eseményeire vonatkozó tréfákat. Kisgyőrben ma délután fél 5-től felnőttek láthatják a komédiát. Ők talán még - vagy már - tudnak nevetni a nálunk is oly sokáig létezett szocializmus fonákságaira utaló megjegyzéseken. farce (társz): francia vígjáték, bohózat. A XIV. - XVI. században élte virágkorát. Rövid, egyetlen csattanóra kihegyezett, de számos helyzetkomikumi ötletre épülő, népi fordulatokat bőséggel alkalmazó jelenet, tréfa. Cselekményül általában a szerelem furfangjai, a házasságtörés, a képmutatás ravaszságai szolgáltak. Kipellengérezte a frivol asszonyokat, a kalandéhes férjeket, a kéjsóvár vénembereket, de nem kímélte az üresfejű nemeseket, a szemforgató egyházfiakat, a kapzsi és tudatlan fiskálisokat sem. Szabó Lőrinc három híján összes verse A Miskolci Egyetem kutatóhelyén tovább folyik a költő hagyatékának feldolgozása Miskolc (ÉM - DK) - Három versre ugyan már a Szabó Lőrinc „összes" megjelenése után leltek rá a kutatók, mégis teljesnek mondható a háromkötetes, Kabdebó Lóránt irányításával szerkesztett kiadvány, amelynek bemutatóját az elmúlt hétvégén tartották a miskolci városházán.- Normális esetben nem lenne fontos, hogy a kiadványt külön is bemutassuk - mondta a Szabó Lőrinc-kutató Kabdebó profesz- szor. - Hiszen az, hogy az Uni- kornis Kiadó által a Magyar Klasszikusok sorozatban megjelentetett kötetek olyan szépek, hogy olvasatlanul is díszei lehetnek a könyvespolcnak, nem különleges dolog. És nem lenne nagy esemény a kiadás akkor sem, ha Szabó Lőrinc összes verseit mindig lehetne kapni a könyvesboltokban, mint Adyt, Petőfit, Aranytűé nem lehet! Esemény tehát azért az új könyv megjelenése, mert jelenleg szinte biztosan nem létezik olyan bolt, ahol Miskolc város nagy szülöttjének költeményei megvásárolhatók lennének. Utoljára ugyanis 1982- ben jelent meg - Domokos Mátyás gondozásában - Szabó Lőrinc verseinek gyűjteménye. Ám ebben nem szerepelt minden költemény, voltak, amelyeket politikai okok miatt „felejtettek ki" a szerkesztők. Ráadásul azóta nem csak a politikai helyzet változott, de folyamatos volt a Szabó Lőrinc-kuta- tás is, sorra kerültek elő újabb és újabb versek. 1990-ben meg is jelent egy „összesszerű" Vers és valóság címmel, szintén Kabdebó professzor munkásságának részeként, de ennek lényegét nem a versek, hanem a költő által írt! versmagyarázatok adták.- A mostani kötetben Szabó Lőrinc összes befejezett verse szerepel - mondta a professzor. - Benne alkalmi versek, zsengék és gyerekversek is. Ez mondható az első autentikus Szabó LőrincKabdebó Lóránt az új kötettel versgyűjteménynek. Az irodalomtörténeti értéke tehát az a kötetnek, hogy alapkiadás, ezt fogjuk a továbbiakban csiszolgatni, bővíteni. Már van is három vers, ami a könyv megjelenése óta került elő. Az Internet-klasszikusok sorozatban azonban felkerül az egész anyag a „világhálóra", már ezzel a kiegészítéssel. Hogy Miskolcon tartották a könyvbemutatót, annak nem csak az az oka, hogy a költő itt született. Sokkal inkább az, hogy - persze a kötődés apropóján - a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán (melynek dékánja a professzor) kialakulhatott a Szabó Lőrinc kutatóhely, ahol Kabdebó Lóránt tanítványaival együtt - köztük Lengyel Tóth Krisztinával, aki a most megjelent kötetnek a professzor szerint egyenrangú szerkesztője - végzi a kutatómunkát.- Szabó Lőrinc a nagy magyar klasszikusok közé tartozik. Kutatni kell, a legkisebb fecni is fontos lehet, ami tőle származik. És ahogy Debrecen a Csokonai- kutatás központja, úgy természetesnek gondolom, hogy Miskolc Szabó Lőrincé... A fényírda „termékei" címmel nyílt meg Szécsi Zoltán (balra) portrékiállítása pénteken a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. A Fotógaléria falain Miskolc művészvilágának neves és a város „névtelen" figurái láthatók. Végvári Lajos művészettörténész megnyitójában arról beszélt, hogy Szécsi a hagyományos fotográfia elemeit használvj mégis mai portrékat készít. A kiállítás február 28-ig hétköznapokon 9-19 óráig, szombaton 13 óráig tekinthető meg. Fotó: Végh Csaba Népszerű Zenei Esték Miskolc (ÉM) - A Népszerű Zenei Esték hangversenysorozat következő koncertjét ma, hétfőn este fél 8-tól tartják a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsor első felében Brahms: d-moll zongoraversenye csendül fel Emanuelle Arciulli olasz zongoraművész előadásában, majd Mendelssohn IV. „olasz" szimfóniáját hallhatja a közönség. A koncerten Gra- ziella Contratto svájci karmester dirigálja a Miskolci Szimfonikus Zenekart. * EMANUELLE ARCIULLI 1965- ben született. Fiatal korától aktívan koncertezik, több tekintélyes intézmény meghívásának tett eleget hazájában. Nemzetközi debütálása a svájci olasz rádió segítségével történt: 14 nemzet hallhatta egyik koncertjének élő közvetítését. Ő nyitotta meg az 1996/97-es évad Chopin Gesellschaft-ot Bernben, ahol a világon először mutatta be Liszt Années de Pelerinage addig kiadatlan változatát, melyet ő maga fedezett fel Weimarban. Repertoárja főként a bécsi klasszikusokra épül. A Bari-i Konzervatórium zongoratanszékének vezetője. GRAZIELLA CONTRATTO 1966-ban született Svájcban. Hétévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen hegedülni. Diplomát 1995-ben szerzett a Luzerni Akadémián. Több zenekarral is dolgozott, négy éve a Freiburgi Akadémiai Zenekar vezető karmestere. Ő dirigált 1996 márciusában H.W. Henz „Knastgesonge" című operájának ősbemutatóján. Tavaly év elejétől Claudio Ab- bado zenei asszisztense.
