Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-19 / 15. szám

1999. január 19., kedd Kultúra 8 MAGYARORSZÁG • Ködmönösök kerestetnek. Az idén húszéves Ködmön formácíós táncegyüttes február 6-án, szombaton este 6 órától születésnapi ünnepséget rendez a miskol­ci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Az össze­jövetelre várják az egykori táncosokat, csoportvezetőket. Jelentkezni a 412-508- as vagy a 411-747-es telefonszámon lehet. • Kamarakoncert. A Reményi Ede Kama­razenekar (művészeti vezető Gál Károly) ad hangversenyt január 20-án, szerdán este 7 órától Miskolcon a Bartók-terem- ben, a Szezonbérlet sorozat keretében. Közreműködik: Nagy Zsófia és Kristóf Ta­más (hegedű). A műsorban elhangzó mű­vek: Bach: VI. Brandenburgi verseny és a d-moll kettősverseny, Elgar: Szerenád és Holst: St. Paul Szvit. Tellinger-tárlat Miskolc (ÉM) - Rajzok címmel Teliinger István grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án, szerdán délután 5 órakor Miskolcon a Karacs Teréz Kollégi­umban (Győri kapu 156.) A tárlatot Szabó Bogár Imre költő, a kollégium igazgatóhe­lyettese ajánlja a közönség figyelmébe. Tellinger István munkássága a miskolci grafikai műhelyhez kötődik, elsősorban grafikus, de festészettel is foglalkozik. Egyé­ni hangvételű műveivel számos kiállításon szerepelt. Grafikái egyrészt irodalmi ihle- tettségűek, másrészt korunk morális prob­lémáit dolgozzák fel. Újabb színes grafikái közeli rokonságot mutatnak a festészettel. Teliinger István: Cirkusz Vodku v glotku - kocsmazene Odesszából Miskolc (ÉM) - Miskolcon is bemutat­kozik - január 22-én az Ifjúsági és Szabadidő Házban - az odesszai zsidó kocsmazenét játszó budapesti zene­kar, a Vodku v glotku. A Vodku v glotku 1992-ben alakult Buda­pesten - alkalmi zenekarként. Az első fellé­pés után az elsősorban orosz szakos egyete­mi hallgatókból álló együttes úgy látta, ér­demes együtt maradni, mert beigazolódott: az odesszai kiskocsmák féllegális hangula­tát idéző muzsikát szereti a közönség. A dalok többsége a szovjet időszakban ke­letkezett, szerzőjük többé-kevésbé ismerhető, de a városi folklórhoz tartoznak: több válto­zatban játsszák őket a legkülönbözőbb elő­adók Oroszország-, illetve az emigránsok ré­vén világszerte. A dalok többségét a szórako­zóhelyek közönsége egyértelműen az odesz- szai zsidósághoz köti, nemcsak témájuk, ha­nem a zenei motívumok, a hangszerelés alapján is. Egyes dalokra ráillik a klezmer műfaji meghatározás, amennyiben az a ke­let-európai zsidóság lakodalmas vagy más ünnephez kötődő, mulatós zenéjét jelenti, amelyben összetalálkozik a zsidó népzene annak az országnak a népzenéjével, ahol a dalok születtek. Többszöri tagcsere - és számtalan fellépés után - a Vodku v glotku (magyarul: Dobd át a vodkát!) mai tagsága: Gadanecz Éva - ének; Bata István - gitár; Békési László - klarinét; Blanár Péter - basszusgitár; Valerij Scserbak - gombos tan­góharmonika; Szeredás Lőrinc - gitár, ének. A Vodku v glotku miskolci koncertje az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.) január 22-én, pénteken este 7 órakor kezdődik. A faág és a színészek közös varázslása A csodatévő mogyorófa ág története a miskolci bábszínházban Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Amint szétnyí­lik a függöny, máris varázs­lat ámítja a nézőt: előttünk válik mogyorófává a színész és hajtja újabb és újabb ága­it. Ez a színház csodája, de a miskolci Csodamalom Báb­színházban vasárnap bemu­tatott előadás meséje is bő­velkedik varázslatokban. A jólismert mesefigurák - bajba jutott manó, egymástól elszakí­tott testvérpár, gonosz banya nem kevésbé megátalkodott lá­nyával és ütődött szolgákkal - ke­vésbé ismert történet szereplői lettek Bánd Anna mesejátékában, amelynek nyelvezetében inkább a mai köznapi nyelvi humor ér­vényesül. A hagyományos bábda­rabot Simándi Anna rendező öt­lete teszi különlegessé a miskolci színpadon. A hat szereplő nem­csak a bábokat mozgatja, de ma­guk jelenítik meg a történet kü­lönböző helyszíneit is - sziklává, mogyoróbokorrá válnak. Az elő­adás leghatásosabb - a felnőttek számára is különleges élményt adó - pillanatai közé tartoznak az élő test segítségével keltett hatá­A legkarakteresebb figura a 250 éves, manó Fotó: Dobos Klára sok, vagy a színészek technikai például a tengeri vihar egyszerű­ügyességére épülő jelenetek: így ségében is bravúros kivitelezése, amikor szalagok pörgéséből szü­letnek a mennydörgő ég cikázó villámai, fehér leplek kavarják a tengeri hullámokat... A szellemesen megjelenített képek sorából épp ezért kilóg a banya vászonra festett vára - nincs logikája, miért ez az egyet­len anyagszerű (ráadásul ötlette- len) díszletelem. És az itt játszó­dó jelenetek hangosabbak is a kelleténél. (A tökéletes hangzás megtertemtéséhez persze a hang- technika és a színházterem - akusztikai szempontból is törté­nő - felújítása szükségeltetne.) Nemcsak a történet néhány fordulata, de egy-két, a kelleténél sötétebb jelenet és vészjósló zene miatt a félősebb kicsik számára néhány epizód félemetesebb lehet a kelleténél. Ezekből érdemes lenne visszafogni, hogy minden gyereknéző élvezhesse a Szüágyi Ágnes és Leilei Pál által tervezett karakteres bábfigurák kalandjait és a lelkes színészcsapat játékát. Utóbbiakra igen nagy terhet ró az előadás, de a játszók - a finálé dalocskáját leszámítva - bírják erővel, tehetséggel... (Az előadást január 24-én, va­sárnap délelőtt 10 órától is meg­tekinthetik az érdeklődők.) A napi valóságért kevesen fizetnek Ha az értékrend amerikanizálódott is, a filmek még igazán magyarok Miskolc (ÉM - CsM) - A Kaló­zok a vetítés félidejében közel jár a háromezer nézőhöz. A miniszter félrelép című filmet több mint tízezer ember látta a miskolci mozikban. Ez az utóbbi nézőszám versenyre kelhet bármelyik sikeres ame­rikai filmével is. Vajon a pénzt találták meg a filmesek, vagy a megfelelő hangot? • Felfrissült a magyar filmgyár­tás, most kiderült, tud olyat csi­nálni, amire bejön a közönség - mondja Kúrián Kornélia, a mis­kolci Cine-Mis Kft. művészeti ve­zetője. - De évente még mindig csak 7-8 játékfilm készül, ugyan­akkor legalább száz - színvonalas, de jóval olcsóbb - dokumentum­film. Nyilvánvaló, hogy az anyagi forrásokban van különbség. □ Az elkészült filmek viszont azt mutatják: léteznek erős szponzo­rok, ha nem is túl sok van belő­lük. Látni már a követőiket? • Nem igazán, csak bízni lehet benne, hogy egyre többen látnak majd fantáziát a magyar fűmben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy alaposan megnézik, mire költe­nek. Vannak olyan alkotók, akik ráálltak a sikerorientált filmek készítésére, és be is jött nekik. Ilyen Koltai Róbert, Kern And­rás és Tímár Péter. Nekik már könnyebb újra pénzt szerezniük. □ Különös hangsúlyt kapott a „sikerorientált” szó. • Nem véletlenül. Hiszen eddig is készültek - igen jó - magyar filmek. De a szakma kettévált a nézők igénye mentén. Vannak, bár csak egy vékony réteget kép­viselnek, akik igénylik az úgyne­vezett művészfilmet. Ők jól is­merik és szeretik például Enyedi Ildikó filmjeit, legutóbb a Tamás és Júliát. De a közönség nagy ré­sze nem akar még a moziban is a napi problémákkal szembesül­ni, nem fizetnek a valóságot, a szociológiai hátteret felvillantó filmekért. Makk Károly A játé­kosának és Szász János Witman fiúkjának már nagyobb volt a nézettsége - ám ezek a filmek nem tipikus hétköznapi, és főleg nem mai történetek. □ A Kalózok viszont ízig-vérig az... • De nem mélyen elemző, hanem könnyed, sok zenével, a fiatalok értékrendjére alapozva. Emellett Geszti Péter a jó példa arra - és mellette Dobó Kata hogy a ma­gyar filmesek az amerikai típusú sztárokra építenek, illetve olya­nokat igyekeznek teremteni. Te­hát legyen szép, sikeres, határo­zott és különleges. De ha az ér­tékrend amerikanizálódott is, a filmek még igazán magyarok. És ha fel lehet ismerni Holtainak vagy Kernnek a stílusát, az jó. □ Adrew Vájná, az ismert ma­gyar származású producer sze­rint a reklámot kell nagyon jól megcsinálni, mert akkor bemegy a néző egy közepes filmre is, és ezzel el is érték a célt. Lehet, hogy például a Presszónak is na­gyobb lett volna a közönsége, ha nagyobb a reklámja? • Könnyen elképzelhető. Hiszen csak meg kell figyelni a legsikere­sebb hazai filmek reklámkampá­nyait. Profi munkák. A film még sehol nem volt, amikor a Jazz+Az lemez kampánya előkészítette a Kalózokra a közönséget. És Gesz­ti Péter szinte a premier napján ott ült az egyik legnézettebb tévé­műsorban. Ugyanakkor tagadha­tatlan, hogy maguk a filmek is profik. És így amellett, hogy szó­rakoztatnak, és visszaszoktatják a nagyközönséget a magyar film­hez, még egy biztos értékrendet is teremthetnek. N emigen szoktam moziba járni. Nem azért, mert nem ér­dekelnek a filmek, ha­nem leginkább azért, mert egyedül vagyok, és egyedül nem megyek moziba. A filmbemutató­kat, a reklámokat szok­tam látni a televízióban, de annyira még soha nem keltették fel az ér­deklődésemet, hogy el­menjek miattuk a mozi­ba. így igazából véle­ményt sem szeretnék formálni róluk. Ha már filmekről van szó, én megelégszem a tévémű­sorral. Ugyanakkor a té­vében megnézem a ma­gyar filmeket, nem kere­sem külön, de nem is ke­rülöm el, legyen az régi vagy mai alkotás. Simon Istvánné (55) nyugdíjas I tt van most a Kaló­zok, az Ábár tanár úr, a Zimmer Feri - igaz, nem láttam még egyiket sem, de tervbe vettem mindegyiket. Gyakran járok moziba, most is oda megyek. Egy Van Damme-filmet nézek meg. Hogy miért hagy­tam akkor ki a korábban vetített magyarokat? Pénzügyi okokból. Az amerikaiak vüágszínvo- nalat produkálnak, de most, hogy a magyarok kezdenek feljönni, érde­kel, mit tudnak a többi­ekhez képest. Valószínű­leg a reklámozás keltette fel irántuk a figyelme­met, a Kalózoknál pedig a Jazz+Az. Tetszik a do­log, és megnézném, hogy hozták össze a filmet. Papp Viktor (20) egyetemista F éléves a kisfiam, úgyhogy nem na­gyon járok moziba. Esetleg a televízióban megnézem a filmbemu­tatókat. Persze hallot­tam a Kalózokról, vagy az Ámbár tanár úrról, és kíváncsi vagyok, mindenképpen szeret­ném majd megnézni ezeket. Szerintem az, hogy egyre több magyar film van a mozikban, annak a jele: fejlődik a magyar film. És persze jók a bemutatók, a rek­lámok, és sokan megné­zik - ezek szerint jó a film is. Manapság annyi problémával küszköd­nek az emberek, fontos, hogy ha elmennek mozi­ba szórakozni, akkor vígjátékot láthassanak. Lévainé Láng Zita (27) gyes-en lévő titkárnő A mai magyar fil­mek? Nekem nem igazán tetszik a műfaj. Én a tévében legutóbb a Csajokat láttam, hát az olyan film volt... Az ilyenek nem érdekel­nek. Moziba nem szok­tam járni, arra már nincs időm. Most az Ámbár tanár úrról azt mondják, kicsit nyúj­tott, még dolgozhattak volna rajta. Nem is tu­dom, hogy a Sose ha­lunk meg! ment-e tévé­ben, de a zenéje megvan kazettán. Érdekelne en­gem a magyar film, és fel kellene már hozni a magyar kultúrát! De az öldöklést, a durvaságot nem szeretem. Az embe­reket a szeretetre kelle­ne végre tanítani. Szálka Julianna(40) RTG-kezelő É rdekelnek az új magyar filmek, fi­gyelem is azokat. Az Ámbár tanár úr volt a legutóbbi, amit megnéz­tem, és az nagyon tet­szett. Láttam természe­tesen a Minisztert..., a Sose halunk meg!-et is. nagyon kedvelem Koltai Róbert filmjeit, ezért igazából most is a ren­dező és a főszereplő sze­mélye vonzott, nem a reklám. Bár a Kalózokra is készülök most, szeret­ném megnézni. Szerin­tem jó, hogy a magyar filmek ennyire feljön­nek a mozikban, fejlődik a filmgyártás. Ha jó víg­játékokat csinálnak, az nem probléma, sokan szeretik és nézik ezt a műfajt. Például én is. Gyurko Péter (22) egyetemista

Next

/
Thumbnails
Contents