Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-19 / 15. szám
1999. január 19., kedd Kultúra 8 MAGYARORSZÁG • Ködmönösök kerestetnek. Az idén húszéves Ködmön formácíós táncegyüttes február 6-án, szombaton este 6 órától születésnapi ünnepséget rendez a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Az összejövetelre várják az egykori táncosokat, csoportvezetőket. Jelentkezni a 412-508- as vagy a 411-747-es telefonszámon lehet. • Kamarakoncert. A Reményi Ede Kamarazenekar (művészeti vezető Gál Károly) ad hangversenyt január 20-án, szerdán este 7 órától Miskolcon a Bartók-terem- ben, a Szezonbérlet sorozat keretében. Közreműködik: Nagy Zsófia és Kristóf Tamás (hegedű). A műsorban elhangzó művek: Bach: VI. Brandenburgi verseny és a d-moll kettősverseny, Elgar: Szerenád és Holst: St. Paul Szvit. Tellinger-tárlat Miskolc (ÉM) - Rajzok címmel Teliinger István grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án, szerdán délután 5 órakor Miskolcon a Karacs Teréz Kollégiumban (Győri kapu 156.) A tárlatot Szabó Bogár Imre költő, a kollégium igazgatóhelyettese ajánlja a közönség figyelmébe. Tellinger István munkássága a miskolci grafikai műhelyhez kötődik, elsősorban grafikus, de festészettel is foglalkozik. Egyéni hangvételű műveivel számos kiállításon szerepelt. Grafikái egyrészt irodalmi ihle- tettségűek, másrészt korunk morális problémáit dolgozzák fel. Újabb színes grafikái közeli rokonságot mutatnak a festészettel. Teliinger István: Cirkusz Vodku v glotku - kocsmazene Odesszából Miskolc (ÉM) - Miskolcon is bemutatkozik - január 22-én az Ifjúsági és Szabadidő Házban - az odesszai zsidó kocsmazenét játszó budapesti zenekar, a Vodku v glotku. A Vodku v glotku 1992-ben alakult Budapesten - alkalmi zenekarként. Az első fellépés után az elsősorban orosz szakos egyetemi hallgatókból álló együttes úgy látta, érdemes együtt maradni, mert beigazolódott: az odesszai kiskocsmák féllegális hangulatát idéző muzsikát szereti a közönség. A dalok többsége a szovjet időszakban keletkezett, szerzőjük többé-kevésbé ismerhető, de a városi folklórhoz tartoznak: több változatban játsszák őket a legkülönbözőbb előadók Oroszország-, illetve az emigránsok révén világszerte. A dalok többségét a szórakozóhelyek közönsége egyértelműen az odesz- szai zsidósághoz köti, nemcsak témájuk, hanem a zenei motívumok, a hangszerelés alapján is. Egyes dalokra ráillik a klezmer műfaji meghatározás, amennyiben az a kelet-európai zsidóság lakodalmas vagy más ünnephez kötődő, mulatós zenéjét jelenti, amelyben összetalálkozik a zsidó népzene annak az országnak a népzenéjével, ahol a dalok születtek. Többszöri tagcsere - és számtalan fellépés után - a Vodku v glotku (magyarul: Dobd át a vodkát!) mai tagsága: Gadanecz Éva - ének; Bata István - gitár; Békési László - klarinét; Blanár Péter - basszusgitár; Valerij Scserbak - gombos tangóharmonika; Szeredás Lőrinc - gitár, ének. A Vodku v glotku miskolci koncertje az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.) január 22-én, pénteken este 7 órakor kezdődik. A faág és a színészek közös varázslása A csodatévő mogyorófa ág története a miskolci bábszínházban Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Amint szétnyílik a függöny, máris varázslat ámítja a nézőt: előttünk válik mogyorófává a színész és hajtja újabb és újabb ágait. Ez a színház csodája, de a miskolci Csodamalom Bábszínházban vasárnap bemutatott előadás meséje is bővelkedik varázslatokban. A jólismert mesefigurák - bajba jutott manó, egymástól elszakított testvérpár, gonosz banya nem kevésbé megátalkodott lányával és ütődött szolgákkal - kevésbé ismert történet szereplői lettek Bánd Anna mesejátékában, amelynek nyelvezetében inkább a mai köznapi nyelvi humor érvényesül. A hagyományos bábdarabot Simándi Anna rendező ötlete teszi különlegessé a miskolci színpadon. A hat szereplő nemcsak a bábokat mozgatja, de maguk jelenítik meg a történet különböző helyszíneit is - sziklává, mogyoróbokorrá válnak. Az előadás leghatásosabb - a felnőttek számára is különleges élményt adó - pillanatai közé tartoznak az élő test segítségével keltett hatáA legkarakteresebb figura a 250 éves, manó Fotó: Dobos Klára sok, vagy a színészek technikai például a tengeri vihar egyszerűügyességére épülő jelenetek: így ségében is bravúros kivitelezése, amikor szalagok pörgéséből születnek a mennydörgő ég cikázó villámai, fehér leplek kavarják a tengeri hullámokat... A szellemesen megjelenített képek sorából épp ezért kilóg a banya vászonra festett vára - nincs logikája, miért ez az egyetlen anyagszerű (ráadásul ötlette- len) díszletelem. És az itt játszódó jelenetek hangosabbak is a kelleténél. (A tökéletes hangzás megtertemtéséhez persze a hang- technika és a színházterem - akusztikai szempontból is történő - felújítása szükségeltetne.) Nemcsak a történet néhány fordulata, de egy-két, a kelleténél sötétebb jelenet és vészjósló zene miatt a félősebb kicsik számára néhány epizód félemetesebb lehet a kelleténél. Ezekből érdemes lenne visszafogni, hogy minden gyereknéző élvezhesse a Szüágyi Ágnes és Leilei Pál által tervezett karakteres bábfigurák kalandjait és a lelkes színészcsapat játékát. Utóbbiakra igen nagy terhet ró az előadás, de a játszók - a finálé dalocskáját leszámítva - bírják erővel, tehetséggel... (Az előadást január 24-én, vasárnap délelőtt 10 órától is megtekinthetik az érdeklődők.) A napi valóságért kevesen fizetnek Ha az értékrend amerikanizálódott is, a filmek még igazán magyarok Miskolc (ÉM - CsM) - A Kalózok a vetítés félidejében közel jár a háromezer nézőhöz. A miniszter félrelép című filmet több mint tízezer ember látta a miskolci mozikban. Ez az utóbbi nézőszám versenyre kelhet bármelyik sikeres amerikai filmével is. Vajon a pénzt találták meg a filmesek, vagy a megfelelő hangot? • Felfrissült a magyar filmgyártás, most kiderült, tud olyat csinálni, amire bejön a közönség - mondja Kúrián Kornélia, a miskolci Cine-Mis Kft. művészeti vezetője. - De évente még mindig csak 7-8 játékfilm készül, ugyanakkor legalább száz - színvonalas, de jóval olcsóbb - dokumentumfilm. Nyilvánvaló, hogy az anyagi forrásokban van különbség. □ Az elkészült filmek viszont azt mutatják: léteznek erős szponzorok, ha nem is túl sok van belőlük. Látni már a követőiket? • Nem igazán, csak bízni lehet benne, hogy egyre többen látnak majd fantáziát a magyar fűmben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy alaposan megnézik, mire költenek. Vannak olyan alkotók, akik ráálltak a sikerorientált filmek készítésére, és be is jött nekik. Ilyen Koltai Róbert, Kern András és Tímár Péter. Nekik már könnyebb újra pénzt szerezniük. □ Különös hangsúlyt kapott a „sikerorientált” szó. • Nem véletlenül. Hiszen eddig is készültek - igen jó - magyar filmek. De a szakma kettévált a nézők igénye mentén. Vannak, bár csak egy vékony réteget képviselnek, akik igénylik az úgynevezett művészfilmet. Ők jól ismerik és szeretik például Enyedi Ildikó filmjeit, legutóbb a Tamás és Júliát. De a közönség nagy része nem akar még a moziban is a napi problémákkal szembesülni, nem fizetnek a valóságot, a szociológiai hátteret felvillantó filmekért. Makk Károly A játékosának és Szász János Witman fiúkjának már nagyobb volt a nézettsége - ám ezek a filmek nem tipikus hétköznapi, és főleg nem mai történetek. □ A Kalózok viszont ízig-vérig az... • De nem mélyen elemző, hanem könnyed, sok zenével, a fiatalok értékrendjére alapozva. Emellett Geszti Péter a jó példa arra - és mellette Dobó Kata hogy a magyar filmesek az amerikai típusú sztárokra építenek, illetve olyanokat igyekeznek teremteni. Tehát legyen szép, sikeres, határozott és különleges. De ha az értékrend amerikanizálódott is, a filmek még igazán magyarok. És ha fel lehet ismerni Holtainak vagy Kernnek a stílusát, az jó. □ Adrew Vájná, az ismert magyar származású producer szerint a reklámot kell nagyon jól megcsinálni, mert akkor bemegy a néző egy közepes filmre is, és ezzel el is érték a célt. Lehet, hogy például a Presszónak is nagyobb lett volna a közönsége, ha nagyobb a reklámja? • Könnyen elképzelhető. Hiszen csak meg kell figyelni a legsikeresebb hazai filmek reklámkampányait. Profi munkák. A film még sehol nem volt, amikor a Jazz+Az lemez kampánya előkészítette a Kalózokra a közönséget. És Geszti Péter szinte a premier napján ott ült az egyik legnézettebb tévéműsorban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy maguk a filmek is profik. És így amellett, hogy szórakoztatnak, és visszaszoktatják a nagyközönséget a magyar filmhez, még egy biztos értékrendet is teremthetnek. N emigen szoktam moziba járni. Nem azért, mert nem érdekelnek a filmek, hanem leginkább azért, mert egyedül vagyok, és egyedül nem megyek moziba. A filmbemutatókat, a reklámokat szoktam látni a televízióban, de annyira még soha nem keltették fel az érdeklődésemet, hogy elmenjek miattuk a moziba. így igazából véleményt sem szeretnék formálni róluk. Ha már filmekről van szó, én megelégszem a tévéműsorral. Ugyanakkor a tévében megnézem a magyar filmeket, nem keresem külön, de nem is kerülöm el, legyen az régi vagy mai alkotás. Simon Istvánné (55) nyugdíjas I tt van most a Kalózok, az Ábár tanár úr, a Zimmer Feri - igaz, nem láttam még egyiket sem, de tervbe vettem mindegyiket. Gyakran járok moziba, most is oda megyek. Egy Van Damme-filmet nézek meg. Hogy miért hagytam akkor ki a korábban vetített magyarokat? Pénzügyi okokból. Az amerikaiak vüágszínvo- nalat produkálnak, de most, hogy a magyarok kezdenek feljönni, érdekel, mit tudnak a többiekhez képest. Valószínűleg a reklámozás keltette fel irántuk a figyelmemet, a Kalózoknál pedig a Jazz+Az. Tetszik a dolog, és megnézném, hogy hozták össze a filmet. Papp Viktor (20) egyetemista F éléves a kisfiam, úgyhogy nem nagyon járok moziba. Esetleg a televízióban megnézem a filmbemutatókat. Persze hallottam a Kalózokról, vagy az Ámbár tanár úrról, és kíváncsi vagyok, mindenképpen szeretném majd megnézni ezeket. Szerintem az, hogy egyre több magyar film van a mozikban, annak a jele: fejlődik a magyar film. És persze jók a bemutatók, a reklámok, és sokan megnézik - ezek szerint jó a film is. Manapság annyi problémával küszködnek az emberek, fontos, hogy ha elmennek moziba szórakozni, akkor vígjátékot láthassanak. Lévainé Láng Zita (27) gyes-en lévő titkárnő A mai magyar filmek? Nekem nem igazán tetszik a műfaj. Én a tévében legutóbb a Csajokat láttam, hát az olyan film volt... Az ilyenek nem érdekelnek. Moziba nem szoktam járni, arra már nincs időm. Most az Ámbár tanár úrról azt mondják, kicsit nyújtott, még dolgozhattak volna rajta. Nem is tudom, hogy a Sose halunk meg! ment-e tévében, de a zenéje megvan kazettán. Érdekelne engem a magyar film, és fel kellene már hozni a magyar kultúrát! De az öldöklést, a durvaságot nem szeretem. Az embereket a szeretetre kellene végre tanítani. Szálka Julianna(40) RTG-kezelő É rdekelnek az új magyar filmek, figyelem is azokat. Az Ámbár tanár úr volt a legutóbbi, amit megnéztem, és az nagyon tetszett. Láttam természetesen a Minisztert..., a Sose halunk meg!-et is. nagyon kedvelem Koltai Róbert filmjeit, ezért igazából most is a rendező és a főszereplő személye vonzott, nem a reklám. Bár a Kalózokra is készülök most, szeretném megnézni. Szerintem jó, hogy a magyar filmek ennyire feljönnek a mozikban, fejlődik a filmgyártás. Ha jó vígjátékokat csinálnak, az nem probléma, sokan szeretik és nézik ezt a műfajt. Például én is. Gyurko Péter (22) egyetemista
