Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-18 / 14. szám
1999. január 18., hétfő Itt-hon 5 MAGYARORSZAG • Végleges választás. November 15-én tartották meg az ismételt önkormányzati választást Abaújlakon. Kavalecz Valéria huszonnyolccal több szavazatot kapott, mint Hoblyák Albertné, így a település lakói immár véglegesen őt tekinthetik polgármesterüknek. Az első, alakuló testületi ülést december 2-án tartották meg, jelenleg pedig a község jövőjét tervezik. • Most először pályáztak az Autonómiánál. A szociálisan rászorulók részére nyerhet kerti vetőmagot és műtrágyát a her- nádkércsi önkormányzat az Autonómia Alapítvány január 15-ei határidejű pályázatán. A most első ízben beadott pályázat összesen 30-40 családnak segíthet majd a tavaszi veteményezésben. • Tanteremépítés. A kázsmárki önkormányzatnak a volt református iskolát - egy tantermet és egy szolgálati lakást - vissza kell adnia az egyháznak. A megnövekedett gyermeklétszám azonban új tantermek kialakítását teszi szükségessé. Két-három tanterem megépítésével a „nagyiskolával" egy helyre kerülnének az „oktatás intézményei" a községben. Kossuth, Rákóczi, a szöcskék és a házitej Csatlós Béla fogadójának ötletét hitetlenkedve fogadták, kilenc év után pedig bőviteni kezdik Több bővítéssel képzeli a fogadó jövőjét a házigazda, Csatlós Béla Fotó: Vajda János Felsödobsza (ÉM - NyZ) - A kilencvenes években „pattant ki" az ötlet, de csak három évvel ezelőtt kezdett működni Csatlós Béláék vendégfogadója. 1999 nyarán pedig már új élményekkel gazdagodhat a hozzájuk látogató.- A nagyapámék Jászay Szilágyi Pál vármegyei ügyésztől vásárolták meg a házat, mi kilenc évvel ezelőtt költöztünk ide, és én már akkor azt terveztem, hogy falusi vendégfogadót fogok itt kialakítani - mondja a kezdeteiről Csatlós Béla. - A faluban hitetlenkedve fogadták az ötletemet. Nem értették, hogy máshogy is lehet hasznosítani egy hangulatos, régi házat, jobban mondva egy udvarházat és a hozzá tartozó ezerkétszáz négyszögöles portát. Kérdezték, hogy mit termelek azon a hatalmas területen, mondtam, hogy füvet, meg szúnyog is van bőven... A kezdetnek 1992 őszét nevezi a Csatlós házaspár. Ekkor ugyanis négy napon keresztül azt vitatták meg az Erdélyből, Felvidékről, Burgenlandból, Gyuláról, Budapestről és Nyíregyházáról érkező magyarok, összesen huszonegyen, hogy milyen magyarnak lenni. Idén nyáron pedig tíz család - Angliából, Svédországból, Svájcból is jöttek - érkezett hozzájuk, de - mint mondják - nem az céljuk, hogy külföldieket fogadjanak. És megemlítik a házigazdák, hogy egy-egy cég munkatársai is jártak már itt továbbképzésen.- Egy óra alatt elérhető innen minden. Tehetnek a kirándulók Kossuth-túrát, Rákóczi-túrát, „cukor-bor-porcelán” kirándulást, de elmehetnek Aggtelekre, Kassára vagy a miskolctapolcai barlangfürdőbe is. Ezenkívül pedig pihenni lehet. Lesétálni a Hernád partjára, leülni egy dombra, és figyelni a szöcskéket, a szüi’ke gémeket, a gyurgyalagokat... A városokból érkezők nagyon szokták élvezni azt is, hogy ehetnek házi túrót, és házi tojásból készített palacsintát - sorolja az ajánlatokat Csatlós Béláné. Eddig két szobát adtak ki, egy közös konyhával és közös fürdőszobával - több mint nyolcvan négyzetméteren. De úgy érzik a vendégfogadók, hogy nem szokott gondot okozni a „közösség”, és a pihenni, kirándulni ideérkezők megelégedéssel térnek haza. A jövő évben Felsődobszára, a Csatlós Vendégfogadóba érkezők pedig már remélhetőleg helyben is több időt tölthetnek majd el.- Tavaly a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás falusi szálláshelyek kialakítására irányuló programjában vettük részt és nyertünk - folytatja az ötletgazda, és mutatja az elgondolt változtatásokat. - Az egyik szobából és a konyhából apartman lesz, a kétszemélyes szobát fürdőszobával bővítjük. A garázst konferenciateremmé alakítjuk, a házhoz hozzáépítünk, ott lesznek a műhelyek: szövőműhely, fazekasműhely... De lesz íjászpálya is, és kerékpárokat, horgászcsónakokat is lehet majd kölcsönözni. M-PORTRE A képviselő Szentistvánbaksa (ÉM - NyZ) - Bosch Évát a szentisvánbak- saiak először választották meg az önkormányzati képviselő- testület tagjává. A harmincéves fiatalasz- szony nagy megtiszteltetésnek érzi ezt.- 1994-ben is indultam, de akkor nem választottak meg. Huszonhat éves voltam, fiatal koromnak tudtam be az eredményt - meséli Bosch Éva. - Most nem akartam jelöltetni magam, de kérdezték a környezetemben, hogy indulok-e. Mondtam, hogy a faluban már úgysem lehet kopogtatócédulát találni, de mégis sikerült. Szoros választás volt. Szentistvánbaksán 1998 őszén tizennégyen szerettek volna bekerülni az önkormányzati képviselőtestületbe. Szoros „verseny” azért alakult, mert csak öt embert választhattak meg. Bosch Éva lett az egyedüli nő a képviselők között. Gondozottá, széppé tenni- Túl sok tapasztalatom még nincs - jelenti ki az immár közéleti személy. - Az alakuló ülésen kívül eddig még csak egy testületi ülés volt. Nem tudom, a képviselőtársaim mit szólnak hozzá, de szeretném elérni, hogy a falukép mást mutasson. Parkosítás, a kapuk előtti területek tisztán, tartása, a vizes árok gondozása - sorolja a terveit Bosch Éva. - Hogy ha valaki idejön, azt mondhassa: „Eldugott, de tiszta község Baksa!” Gondoltam szemétszüretre is, hiszen meg kell tanítani a gyerekeket arra, ne dobják el a csokispapírokat. A fiatalasszony jól ismeri a település gondjait is, hiszen itt nőtt fel. A kereskedelmi középiskolát ugyan Miskolcon végezte, és a Bizományi Áruházban dolgozott tíz esztendőn keresztül, de a gyes letelte után nem tudott visszamenni dolgozni a városba. Jelenleg szülőfalujában egy kis boltban dolgozik eladóként.- Kevés a munkalehetőség Baksán - folytatja. - Már az is eszembe jutott, hogy el kellene költözni innen, de az ember szíve megszakad, ha arra gondol, hogy el kell adni a házat. Érdemes itt maradni, ezt mutatja az a bizalom is, amelyet most az itt lakóktól kaptam. Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszám: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Nemcsak látogatják, használják is Csobád (ÉM - NyZ) - Több mint tíz éve nyitották meg a tájházat Csobádon. Azóta már sokan megfordultak a népi eszközök funkcióját, hangulatát idéző tárgyak között. A vendégkönyv beírásai szerint jöttek belföldről és messzeföldről is - többnyire azonban tavasszal-ősszel, főként pedig nyáron látogatják a gyűjteményt. Néhány évvel ezelőtt a tájházzal egy épületben működő iskolába bevezették a gázfűtést, a könyvtárat így a tájház egyik volt szobájába költöztették, a kiállítótermek száma pedig csökkent. Az annak idején összegyűjtött tárgyak egy része egymásra rakva, rendezetlenül áll a tájház egyik kisebb, úgymond nem látogatható helyiségében - mutat az ajtó mögé Bukovenszki István polgármester, miközben a tájház történetét meséli. Nyáron az előkertben, „népi hangulatban” sokan megpihennek, nézelődnek, ilyenkor télen viszont kevesebb a látogató, de ilyenkor is hasznát veszik a nagymamák-nagypa- pák holmijainak a csobádiak. Az óvodások és az iskolások a hagyományőrző szakkörök előadásaira „kölcsönzik ki” a népélet régiségeit. Szennyvíz: ellene, mellette Alsóvadász (ÉM) - Alsóvadászon is vizsgálják azokat a pályázati lehetőségeket, melyek segítségével kiala- kíthatóvá válna a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a településen - tájékoztatott Szatmári István polgármester. A létesítésnél viszont figyelembe kell venniük, hogy a településen többségében idősek élnek, a kisnyugdíjasok és a munka- nélküliek száma pedig „jóval az abaúji átlag alatt van”, nagy terhet tehát nem rakhatnak a község lakosságra. A szennyvíz nem megoldott kezelése miatt kialakult talajszennyezés azonban indokolja és időszerűvé teszi a csatornázást - magyarázta a polgár- mester. Népi-régi hangulatban Fotó: Vajda János Az Uborkával felérő Ki mit tud? A szikszói nyugdíjasklub három tagja vidám jelenetet adott elő a művészeti versenyen Szikszó (ÉM - NyZ) - A szikszói nyugdíjasklubot hárman képviselték Budapesten a nyugdíjasklubok számára szervezett országos művészeti Ki mit tud?-on. Vidám jelenetet adtak elő. A nyugdíjasok érzékenyek a politikára, jelentették ki az idősek, mintegy mentegetőzésképpen. Ez az oka hogy a szikszóiak jelenete is a politikáról szól, a választások utáni helyzet viszontagságait karikírozza ki. Vidám jelenet, melyben két romaasszony beszélget. És egy képviselő asszony hallgatja őket. Virágmintás ruhák, kendők, hangképzési sajátságok. A hirtelen rögtönzött „utolsó próbán” a három szereplő, Virágh Ernőné, Háry Lili és Migléczi Miklósné biztosan jelenti ki, hogy nem izgulnak a másnapi verseny miatt.- Olyan tapsot kaptunk, hogy! - mesélik a régi versenyek emlékeit, majd felelevenítik az elődöntőn és a középdöntőn kapott dicséretet: - Az Uborkával felér, mondta a zsűri. A jelenetet Migléczi Miklósné szerkesztette, és mint mondják, a saját ötletből készített műsorszám lehetett a siker oka is, hiszen a többiek kabarérészleteket mutattak be, vagy híres előadóktól kölcsönözték a nevetésre késztetőt. Izgulni nem izgulnak - ismételték meg, hiszen a szereplés nem okoz gondot számukra. Versenyeken, klubokban, körökben, énekkarokban szép számmal szerepeltek már, de saját szórakoztatásukra is állítanak össze műsorokat. Most sem a döntőre, hanem már a farsangra készülnek.- Az encsi nyugdíjasklubhoz megyünk vendégségbe. Ők Mikuláskor voltak itt - mondja a szikszói nyugdíjas klub alapítója és vezetője Virágh Ernőné. „Inkább elkopni, mint berozsdásodni”, ezzel a mottóval alakítottuk meg a klubot tizenkét évvel ezelőtt. Nehéz az időseknek, a feszültséget közösségben lehet feloldani. Máshogy nem lehet élni - hangzik el útravalóként. A közelmúltban rendezett versenyen dicséretet kaptak és meghívást egy gálaműsorra. A rögtönzött utolsó próbán (balról jobbra: Migléczi Miklósné, Háry Lili és Virágh Ernőné) Fotó: Vajda János
