Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-16 / 13. szám

1999. január 16., szombat feynK-HHfi]fiytOBSrtfi i UTAZÁS IRÁNYT 13 perc Magyarország Egy Magyarországot bemutató kisfilm a turisztikai filmek kategóriájában díjat nyert a New York-i filmszemlén. Hogy a Magyar Turisztikai Rt. által nevezett kis­film hányadik lett a népes mezőnyben, az csak január 22-én, a döntő zsűrije után, a díjkiosztáskor derül ki. A Magyarország Touch this World cí­mű zenés film pergő ritmusú képekkel mutatja be az ország nevezetességeit, tája­it, népművészetét, gasztronómiáját, kultu­rális és sport rendezvényeit, turisztikai programlehetőségeit. Mindezt (szeren­csés) tizenhárom percben. Még a díjkiosz­tás előtt itthon is megnézhetjük a filmet ma, január 16-án 17.40-kor és 19-én, ked­den 22.40-kor a Spektrum TV-n. Vízinövények, pihenőkert Jelentős, mintegy 24 millió forintos fej­lesztést hajt végre az elkövetkezendő hó­napokban az egri strandfürdőben az üze­meltetést végző önkormányzati tulajdonú társaság. A fürdőváros program része­ként, trópusi vízinövényekkel benépesí­tett díszmedencét és pihenőkertet alakíta­nak ki a jelenleg 5 medencével rendelkező strandon, illetve ezentúl szaunával is vár­ják a látogatókat. Eger, a főváros és a Ba­laton után az ország harmadik leglátoga­tottabb turisztikai központja, évente mintegy egymillió turistát fogad. A turis­ták számára a strand látogatása az egyik legvonzóbb időtöltés. Hollandiában ritka vendég a hó; az Amszterdamtól 15 kilométerre kelet­re fekvő Muiderberg városkában például csak a múlt hét közepén látták idén télen először. A havat, mint „szokatlan jelensé­get” az északi országban nemigen szeretik, minthogy a fehér „meglepetéssel” általá­ban együtt járnak a kilométeres dugók az autópályákon. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a holland táj szépsége ilyenkor is le­nyűgöző. Fotó: AP Betlehem: kevesebb zarándok és turista Tel-Aviv (MTI) - A karácsonyi ünnepek alkalmából idén csupán néhány ezer za­rándok és turista érkezett Betlehembe, Jézus Krisztus szülővárosába. A lakosság azt remélte, hogy a Wye Plantation-i megállapodás eredményekép­pen ez alkalommal örömteli karácsonynak nézhet elébe: özönleni fognak a zarándo­kok és a turisták. Ez azonban elmaradt, mert véres tüntetések robbantak ki, ame­lyeken a résztvevők követelték a palesztin politikai foglyok szabadon bocsátását, be­következett az iraki válság, és megreked­tek a béketárgyalások Izrael és a paleszti­nok között. Ebben a feszült légkörben az­tán elmaradt a zarándokok és a turisták áradata - panaszkodnak a város lakosai. Az idegenforgalom elapadása érzéke­nyen érintette Betlehem üzleti életét is. A helybéliek úgy látják, hogy ők szenvedik meg egyes magányos szélsőségesek tevé­kenységét, nemkülönben az amerikaiak Irak elleni légitámadásait. Téli túra célpontja is lehet a Bükkalja Falusi vendéglátás, fürdő, borkóstolás és séták a szépségekben bővelkedő vidéken Miskolc (ÉM - KI) - Egy két napos túraajánlatunkban ezúttal a bükkaljai Szomo- lya. Bogács, Cserépfalu és Cserépváralja vidékére hívja fel a figyelmet Rakaczky Ist­ván, a megyei természetjáró szövetség elnöke. Mezőkövesd felől közelíthető meg a Borsod nyugati csücské­ben tálálható Szomolya. A falu­ban láthatjuk a Bükkaljára jel­lemző építkezés, a puha vulkáni tufába vájt barlanglakások pél­dáit. A közelében találhatók úgynevezett kaptárkövek, ame­lyek elnevezése valószínűleg a korai középkori méhészeti hasz­nálatukra utal. Hideg hónapokban is Piros jelzésen kényelmes sétával egy óra alatt érünk Bogácsra. Télen is látogatható kénes ter­málfürdője reumatikus és nő- gyógyászati panaszok kezelésére ajánlott. Az elmúlt években je­lentősen fejlődő településen a hi­degebb hónapokban is rendelke­zésünkre állnak különböző kate­góriájú szállások. A tufába vájt pincékben pedig előzetes megbe­szélés után hétvégéken - akár most, az idegenfogalmi szezonon kívül is - szervezhetünk borkós­tolást. Ősemberi múlt Cserépfaluig három-négy kilo­métert kell megtennünk. A 750 éves fennállását tavaly ünneplő településen kiállítást láthatunk az 1932-ben megtalált ősemberi kultúra leletmásolataiból, a fel­tárás munkálatairól. A kultúr- házban pedig a faluból elszár­mazott alkotóművészek tárlata tekinthető meg. Szállást a pol­gármesteri hivatalon keresztül biztosíthatunk előzetes egyezte­tés után. Észak felé haladva, egy kilo­méterre a falutól a Hór szűk, szurdokszerű völgyébe érünk a kék kereszt jelzést követve. Egy meredek részen felkapaszkodva találjuk a Subalyuk barlangot, ahol az ősember-leletekre buk­kantak. Innen három kilométer­re van a oszlai tájház; hogy az mikor van nyitva, Cserépfalun érdeklődjük meg. Tovább halad­va jutunk el az 546 méter magas Odor-hegyhez. Kiváló panoráma nyílik innen a falu felé, a kiszé­lesedő völgy irányába, tiszta időben pedig a Bükk-fennsík „csúcsait” is látni: mintha óriá­sok ülnének körül egy hatalmas asztalt - ezt tartják róla. Század eleji életforma Szőlőültetvények közt haladva érünk a közeli Cserépváraljára, amelynek névadójából, a vár­ból már szinte semnii sem lát­ható, ami pedig megmaradt, egy lekerített területen van. A falu központjából a piros há­romszög' jelzésen 15 perc alatt érhető el egy szép kaptárkő. A barlanglakásos tájházban a vi­déken még az e század első felé­ben is szokásos életformáról kaphatunk képet. Cserépváraljáról egy óra alatt visszasétálhatunk Bogácsra a pi­ros sávos jelzésen, ahonnan Kö­vesd felé jó a buszközlekedés, vagy műúton Tardon át hagy­hatjuk el a Bükkalját. Tufába vájt barlanglakások Szomolyán Petra, avagy Jordánia turistaattrakciója Az első európai utazó kétszáz évvel ezelőtt csellel jutott el az arab városba Petra (MTI) - Kétszáz évvel ez­előtt egyetlen európai utazó ju­tott el a legendás Petra városába: arabnak öltözve kellett utaznia és csellel kellett rábírnia beduin kísérőjét a hihetetlen látványt nyújtó, rózsaszínű romok meg­mutatására. Ma könnyű eljutni Petrába: az újonnan épült utak és szállodák helyet biztosítottak számára a nemzetközi turizmus térképén, a jordániai hatóságok pedig belátták, hogy Petra érté­két nem az állítólag ott elrejtett kincsek tömkelegé, hanem a tu­ristadollárok áradata jelenti. Petrát, az ókor egyik leggazda­gabb kereskedővárosát a nabate- usok építették és lakták az idő­számításunk utáni VI. évszáza­dig. A város fontos karavánúton állt és lakói útvámokból és ke­reskedelemből gazdagodtak meg. Petra élete ma is rejtély a kuta­tók számára, mint ahogyan azt sem lehet még tudni, hogy a né­hol vörösesen erezett, rózsaszín homokkő sziklákba faragott mí­ves homlokzatok mögötti, ugyancsak a sziklába mélyesz- tett termek mi célt szolgáltak: la­kások, temetkezési helyek, vagy valamiféle halottkultusz helyszí­nei voltak-e. Jean Louis Burkhardt a múlt század elején, hosszú előkészüle­tek után muzulmán zarándok­nak öltözve csúszott át az arab törzsek között, amelyek évszáza­dokon át féltékenyen őrizték az idegenektől a kétezer éves vá­rost, mivel tudni vélték, hogy la­kói az épületekben és sírboltok­ban kincseket rejtettek el. A vá­ros a keresztes háborúk után merült feledésbe Európában. Nem volt nehéz őrizni, mivel építői jól elrejtették Jordánia he­gyei között, s csak szűk szikla­hasadékon át közelíthető meg. Az utóbbi években restaurálták ezt az utat, feltárták sziklafala­kon lévő, életnagyságú teveábrá­zolásokat és az ösvény eredeti kőburkolatát - így a turistákat szállító lovak patkói már nem vernek fel fullasztó port -, a bi­zánci templomot befedték, hogy megvédjék mozaikjait, és folyta­tódnak az ásatások a petrai templom-komplexumban. Ma Petra az évi 900 millió dol­lárt hozó jordánai idegenforga­lom egyik fő vonzereje: tíz éve még csak évi százezer látogató érkezett ide, 1997-ben 300 ezren keresték fel és az ezredfordulóra évi 600 ezerre számítanak. Hirdetés ^ENDÉG^ÁRó ÉSZAK-MAGYAR0RSZÁ6 Játsszon velünk minden héten! Ismerjük tágabb, szőkébb pátriánkat? A FENDÉGFÁRÓ sorozat tájékoztat, hol tölthetjük el tartalmason szabadságunkat, olyan helyeket mutat be a megyéből, melyekre méltán büszkék lehetünk. Forgassák hasznosan a több mint 300 fotóval megjelenő könyvet. Magyarország egyik legszebb vidékéről. A vendégváró Útikönyv megrendelhető, WELL-PRtSS KIADÓ KFT. Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. vagy a 06-80/426-507-es ingyenes telefonszámon. A Tokaj-Heayalia peremén fekvő SZERENCS,- históriánk gazdag múltú - várkastélyában kapott helyet a ZEMPLÉNI MÚZEUM és a Városi Kulturális Központ, amely az évente megrendezésre kerülő Hegyaljai Gazdanapok, Zempléni Művészeti Napok és a Nemzetközi Néptáncfesztivál jeles programjaival várja az idelátogató turistákat. A Szerencsi Cukorgyár területén található a gyártörténeti kiállítás és - a világ harmadik „Cukormúzeuma". Küldje be válaszát az alábbi kérdésünkre: Melyik család rezidenciája volt a szerencsi vár az 1586-1616 közötti években? Beküldési határidő: 1999. január 20. 12.00 óra Beküldési cím: Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Pontos címét, telefonszámát is közölje! Fődii: 10 db díszdoboz (A Szerencsi Cukorgyár Rt. felajánlása.) További nyeremények: 3 db Vendégváró útikönyv (A WELL-PRESS Kiadó Kft. felajánlása.) 6 db Észak-Magyanország- ajándéklárgy Nyereményeiket a fenti címen január 22-én vehetik át!

Next

/
Thumbnails
Contents