Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-11 / 8. szám
1999. január 11., hétfő fSlSK-MASYARORSZÍG % Kultúra 8 • Zárva a vár. A Diósgyőri vár és a Déry- né-ház - a téli időjárás miatt - átmenetileg nem látogatható. További információt az Ady Endre Művelődési Házban (tel.: 46/379-640) kérhetnek az érdeklődők. • Képeslapos tárlat. Borsod vármegye települései régi képeslapokon címmel a Szerencsi Múzeum képeslapgyűjteményéből összeállított kiállítás nyílik január 15- én, pénteken délután 5 órakor a tiszaúj- városi Városi kiállítóteremben. • Közlöny-kettős. A Művelődési Közlöny helyébe 1999. január 1-jétől két hivatalos lap lépett: az Oktatási Minisztérium Oktatási Közlöny elnevezéssel, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Kulturális Közlöny címmel adja ki az új lapot. Ha eljönnek a sárkányok Fecske Csaba Ha eljönnek, akkor bizony baj van. Össze kell szedni minden bátorságunkat és erőnket, hogy legyőzzük a mesevilág rettentő szörnyét. Hacsak nem akarunk szégyenben maradni. Persze, a mesehős bátor és ügyes. És erős. De ha az önerő nem elegendő, elő gyorsan a zseblámpát, villantsunk vele hármat, és apa máris ott terem, hogy a segítségünkre siessen, amint azt, még a kezdet kezdetén megígérte. Mert a mesében az a jó, hogy az igazság mindig győz, a legkisebb fiú lebírja a sárkányt, kiszabadítja a királylányt. A mese izgalmas, szép, és mindig igazságot szolgáltat a gyöngébbnek és a kisebbnek. A Debrecenben élő fiatal költő és lap- szerkesztő Szénási Miklós igaz, szép meséket ír. Hogy ért a gyermekek nyelvén, azt már a korábbi Növésben vagyok című gyerekverskötetében is bizonyította. A Ha eljönnek a sárkányok című könyve tizenkét mesét tartalmaz, az év minden hónapjának megvan a maga meséje januártól decemberig. Az egymást követő hónapok, váltakozó évszakok hangulatát megidéző bensőséges történetekben a népmesék hagyományaira építve modern, mai meséket teremt. Természetesen vannak a műfajnak törvényszerűségei, amelyeket nem árt, sőt ildomos betartani, de az igazi meseköltő túl tud lépni ezeken anélkül, hogy a műfaj megkérdőjeleződne. Szénási igazi meseköltő, egyéni mesevilágot teremt, ahol minden a helyén van és minden a szív melegét sugározza. Titokzatos, szeretnivaló világ ez. Az egykor, elveszített Éden. A januári mese például a Zöld Alvóé, aki Bence szobájában egy polcon lakik. Hogy kicsoda Bence? Nem más, mint a mesélő kisfia, e bűbájos mesék inspirálója, társszerzője húgocskájával, Bogival együtt. Szerepel a mesékben Gyikon Oleff és Kopóczi Elemér, Lipemlopom Aurél, no meg Bence és Bogi, akik tulajdonképpen valóságos személyek, de nekik még szabad átjárásuk van a valóságból a tündérvilágba és viszont, mondhatnám potenciális mesehősök: gyermekek. Nekem a december meséje tetszik legjobban, amelyben Dörreni úr az erdőbe megy, hogy kivágja a kis fenyőfát karácsonyra, ám ez nem sikerül neki, sőt még az autója is odavész. Vagyis, mint ahogy az a mesében dukál, elnyeri méltó büntetését. Ezek a mesék líraiak, erejük inkább a hangulatteremtésben, mint a cselekményszövésben van. Kidolgozottságuk novel- lisztikus finomságú. Szénási sajátos hangú meseköltő, könyvét jó szívvel ajánlom kicsiknek és nagyoknak. A fantáziamozgató illusztrációk Urbán Tibor munkái. (Felsőmagyarország Kiadó, 1998.) A kötet illusztrációit és a borítót Urbán Tibor képzőművész készítette Petra a Merlinben A Miskolci Nemzeti Színház a Petra von Kant keserű könnyei című darabbal vendégszerepei Budapesten - január 13-án és 14-én - a Merlin Színházban. Petra von Kantot Margitai Ági alakítja. A dráma további szerepeit Máhr Ági, Olasz Ági, Kovács Vanda, Falvay Klári és Szitás Barbara játssza. Rainer Wemer Fassbinder művét tavaly ősszel Fehér György rendezésében tűzte műsorra a miskolci színház. Az évadnyitó premiert október elején tartották a Csarnokban. Az előadás decemberben, az immár tizedik alkalommal megrendezett gödöllői országos stúdiószínházi találkozón elnyerte a Kentaur Színházi Alapítvány díját. Felvételünkön Szitás Barbara, Margitai Ági és Olasz Ági. Fotó: Dobos Klára Nyírségi premierek és igazgatójelöltek Kultúránk napja Miskolc (ÉM) - Miskolc kultúraközvetítő intézményei a Himnusz születésének évfordulójára emlékező magyar kultúra napját idén is gálaműsorral köszöntik. A város ismert művészeti csoportjai - zenészek, színjátszók, táncosok - vesznek részt a műsorban. A Rónai Művelődési Központban rendezendő ünnepi műsor január 21-én, csütörtökön délután 3 órakor kezdődik. Nyíregyháza (MTI) - Januárban két premierdarabot mutat be a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház Társulata. Az elsőt, Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara című művét január 8-ától játsszák. A darabot Bal József rendezte. Az előadás a nyírségi színház egyik legnépszerűbb vezető művészének, Szabó Tündének a jutalomjátékja. A többi szerepben Szalma Tamást, Simor Ottót, Szabó Mártát, Réti Szilviát, Megyeri Zoltánt, Mészáros Árpádot, Róbert Gábort, Perjési Hildát és Petneházi Attilát láthatják a színházkedvelők. A másik premier időpontja január 16. Akkor Bródy Sándor: A tanítónő című műve kerül színre. A darab rendezője Léner András. A főbb szerepeket Gá- bos Katalin, Bárány Frigyes, Zu- bor Ágnes, Mezei Zoltán, Hot- váth László Attila, Kerekes László és Hetey László alakítja. Nyilvánosságra hozták a színház megüresedő igazgatói posztjára pályázó jelöltek nevét is. Az információ szerint Bede-Fazekas Szabolcs, Salamon Suba László és Tasnádi Csaba szeretné betölteni a hat sikeres év után saját elhatározásából távozó Verebes István tisztségét. Az új igazgató -, akinek személyéről előreláthatólag februárban döntenek - július 1-jén veszi át a teátrum irányítását, de tavasszal már részt vesz a társulat tagjainak szerződteté- si munkájában, illetve az új évad műsortervének az összeállításában. Debreczeny-képek Debreczeny Zoltán festőművész alkotásaiból látható kiállítás mától február 20- ig Miskolcon a Mini Galériában (Kossuth u. 11.). Debreczeny Zoltán 1952-ben született Veszprémben. Építőipari műszaki főiskolán szerzett diplomát, hivatását ma is gyakorolja. Festeni - autodidaktaként - 1982-ben kezdett. Tíz évvel később alapító tagja volt a Frekvenciák nevű nemzetközi képzőművészeti csoportnak. „Az érthető közlés kényszere hajtja Debreczeny Zoltánt, aki nem dagályos beszédekkel vagy morális tanmesékkel traktál, hanem történeteket, eseményeket, irodalmi, mindennapi-filozófiai megállapításokat rajzol és fest - írja róla Kádár János Miklós festőművész. - Festői értelemben egyformán távol áll a banalitástól és az akadémizmustól, és minden egyéb izmustól is...” Szénási Miklós Januári mese Január meséje Zöld Alvó meséje. Zöld Alvóé, aki nem párna, nem maci, nem béka, de egy kicsit mindegyik. A szeme két kis fekete pont, éppen akkora, hogy láthassa a világot éjjel is, nappal is. Zöld Alvó egy polcon lakott, Bence szobájában. Napközben néha ide-odatették a felnőttek is, meg a vendégségbe érkező gyerekek is, de amikor eljött az este, mindig ott volt a kisfiú ágyában.- Aludj jól - mondta búcsúpuszi után az anya, és lekapcsolta a lámpát. Hirtelen sötét lett a szobában, de mire Zöld Alvó szeme megszokhatta volna, elaludt. (...) Egyszer, karácsonyon túl, hús- véton még innen a kisfiút elvitték a szülei vendégségbe a nagyszülőkhöz. Ők nagyon szerették volna, ha Bence náluk alszik. (...) A szülők hazamentek, Bence meg ott maradt nagyapánál és nagyanyánál a második emeleti lakásban. Nagy meglepetésére itt is úgy alakult minden, ahogy otthon szokott: vacsora, fürdés, esti mese egy színes mesekönyvből és jóéjt- puszi. (...) Nehezen jött álom Bence szemére. Ez a sötét idegen sötét volt, más tárgyak vették körül, más zajok. Ráadásul hiába nyúlt a párnájához, sehol sem talált senkit.- Zöld Alvói Bárcsak itt lennélI - suttogta a sötétben és igazából azt szerette volna, ha otthon lehet, a saját szobájában, a saját ágyában. Zöld Alvó ezalatt Bence otthoni ágyában forgolódott. Az ő szemére is nehezen szállt álom, mert hiányzott a kisfiú kicsi kezének érintése. A szülők neki, a kis zöld figurának egyetlen szóval sem mondták, hogy Bence hol van, Zöld Alvó pedig mindenféle rém- séges dolgokat képzelt el. Lehet, hogy az autóban felejtették a kisfiút? Vagy nem szállt be a liftbe és most a lépcsőházban kóborol? Zöld Alvó hirtelen hangokat hallott. Mintha valaki nagyon-na- gyon-nagyon-nagyon messziről a nevét mondta volna.- Ki szólít? Hahó? Ki szólít? - kérdezte, de nem kapott választ. Ekkor nagy levegőt vett, lehunyta a szemét és azt mondta:- Nincs mit tenni, odaálmodom magam, most rögtön. Azonnal. Azzal lehunyta a szemét és amikor kinyitotta, egy idegen szobában volt, egy idegen ágyon, ahol egy ismerős kisfiú forgolódott.- Hát te hogy kerültél ide? - ült fel Bence és lecsúszott róla a paplan.- Azt álmodtam, hogy itt vagyok - mondta Zöld Alvó. - Hol vagyunk most? Rablók fogságában? Vagy erdei vadászházban?- Nagyanyánál meg nagyapánál. Ez a kisebbik szobájuk. Nem is gondoltam, hogy milyen nehéz lesz nélküled aludni.- Nehéz? Miért lenne nehéz? Te nem tudtad, hogy az Alvók mindig ott alusznak, ahol a gazdájuk?- Az Alvók? Miféle Alvók?- Van Kék, Piros, Sárga, Rózsaszín, Barna, Bordó, Lila, Narancs Alvó, ahány színe csak van a szivárványnak, még annál is több kilenccel.- Te milyen Zöld vagy?- Én? Nem Fűzöld, meg nem Tengerzöld. Csak egyszerűen Zöld.- És te is itt vagy velem mindig?- Ha alszol. Ilyen alkalom, mint most, csak egyszer lehet.- Milyen alkalom? - ráncolta homlokát a sötétben Bence.- Hogy este van, ébren vagy és mi itt beszélgetünk. Mindig csak akkor beszélgethetünk, ha már te. is, meg én is alszunk. Minél mélyebben, annál jobb.- Te Zöld Alvói - mondta gyanakodva a kisfiú. - Ezt én nem értem. Ha alszunk, hogyan beszélgethetnénk?- Á, ez roppan egyszerű. Ha alszol, ott vagy az álmok birodalmában. Ott éled az életed, én meg, mint alvó iparos, veled megyek. Sőt. Tudod ugye, hogy mindig én szoktam hamarabb elaludni? Ez azért van, mert átmegyek az álmok országába és intézkedem, hogy szíves szóval fogadjanak, ha megérkezel.- Érdekes, én erre reggelente sohasem emlékszem - mondta Bence.- Ennek így kell lennie - mondta Zöld Alvó. - Ez a szabály. Ezért mondtam el neked, hogy most már sohase feledd el és tudd, mindig ott vagyok veled.- Álmos lettem - húzta magára a paplant Bence és kezével Zöld Alvó után nyúlt, hogy magához ölelje. De ahogy kinyújtotta a kezét, a szeme azonnal lecsukódott, és elaludt. Másnap reggel Zöld Alvót nem találta sehol, ebből megértette, hogy Zöld Alvó helye otthon van, a szobájában, a polcon. Délután érte jöttek a szülei és hazavitték. Bence azonnal berohant a szobájába és megsimogatta a kis zöld figurát:- Este, ha majd elaludtunk, találkozni fogunk. Zöld Alvó nem szólt erre egy szót sem, de Bence úgy látta, mosolyog. Talán még kacsintott is hozzá, hogy az ám, csak legyen itt az este, majd meglátod, micsoda szép álmok várnak ránk.
