Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
1998. december 1., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Franciatanárok. Francia szakos tanárok számára tártnak továbbképzést december 2-án, szerdán délután két órától Miskolcon. A DELF nemzetközi nyelvvizsgájáról Marie Vrinat Nikolov, a magyarországi francia nagykövetség munkatársa tájékoztatja a megye és a város szaktanárait a Nagyváthy u. 5. sz. alatt. • Örkény-est. A kalap, a fasírt és az élet értelme egy percben címmel tartanak Ör- kény-estet ma, kedden este 6 órától a TIT-ben (Miskolc, Széchenyi u. 14.) és december 3-án, csütörtökön este 6 órától a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Az előadás szereplői: Hlavács Bettina, Kiss Zoltán, Petendi György. • Ünnepi tárlat. Az ünnepi lét kultúrája címmel látható kiállítás december 23-áig Sárospatakon A Művelődés Háza galériájában. • A Föld asszonyai. Jung Zseni fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás december 4-én, pénteken este háromnegyed 7-kor a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A Föld asszonyai című tárlatot Hegyi Árpád Jutocsa, a színház igazgatófőrendezője nyitja meg. Walesi Metamorphosis Sárospatak (ÉM) - A Walesi Nemzeti Színművészeti Főiskola hallgatói Metamorphosis című előadásukkal vendégszerepeinek december 2-án, szerdán délután 3 órától Sárospatakon A Művelődési Házában. A diákok angol nyelven mutatják be Franz Kafka Átváltozás című művének színpadi adaptációját. Az előadás rendezője Fekete Péter, a Walesi Nemzeti Szín- művészeti és Zeneművészeti Főiskola tanára. Az előadásra a belépés díjtalan. A drámaiatlan dráma színe és fonákja Schlanger András Csehov Három nővérét rendezi a Miskolci Nemzeti Színházban Miskolc (ÉM - FG) - A három nővér: Olga, Mása, Irina, és testvérük, Andrej egy távoli kis kormányzósági városban él. Péntektől pedig a Miskolci Nemzeti Színház Kamara- színházában találkozhatunk a Csehov-dráma hőseivel. Schlanger András rendező szerint, ha új bemutatóra készül a színház, tisztázni kell: aktuáiis-e a darab, milyen mértékben válaszolja meg a kor kérdéseit?- Miért ezt? Miért itt? Miért most? - teszi fel önmagának is a kérdéseket Schlanger András, a Csehov-dráma vendégrendezője. De a válaszadás előtt kis magyar drámaválasztási áttekintést ad - a rendszerváltástól napjainkig. Új idők, új favágók- Nem véletlen, hogy közvetlenül a rendszerváltás után több színház műsorra tűzte a Cseresznyéskertet. A téma kézenfekvő volt. Jönnek az új idők, az új emberek praktikusabban - pragmatikusabban? - rendezik be a világot, a régieknek menni kell. De vajon mi mindent vágunk ki a Cseresznyéskert fáival együtt? Azután jött a Cyra- no-korszak: a kuszává vált társadalmi, politikai környezetben az egyénnek még mindig megvan a lehetősége, hogy magányos hős lehessen, és az általános erkölcsi romlással szembeállítsa a „civil kurázsit”. Ezt követte Az ember tragédiája-elő- adások sora. Ha nem tudunk eligazodni a hétköznapok útvesztőiben, tegyük fel a végső kérdéseket. Milyen a viszonyunk jóhoz és rosszhoz? A hatalomhoz? A pénzhez? Egyáltalán van-e értelme az alkotásnak? A világjobbító szándéknak? A drámai semmi Három évvel ezelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban éppen Schlanger András rendezte a Tragédiát. S most - mint sok más színházban - itt is Csehov- bemutató lesz. Erre az országos darabválasztási hasonlóságra a következő magyarázatot adja a rendező:- Úgy látszik, a színházcsiná- lók visszavonulnak a „legbelső” területekre, ahol még biztos a talaj a lábuk alatt. Az egyént vizsgálják, annak belső ellentért éppen a Három nővért mutatják be? Ennek - a rendező magyarázata szerint - fájdalmas aktualitása van.- Ha egy városban van négy testvér, akikről mindenki tudja, hogy jobbak, értékesebbek a környezetüknél, miért szükség- szerű, hogy ők maradjanak alul?! Miért mindig a Natasák és Protopopovok értékrendje győz? És szükségszerű-e az, hogy az értelmiséget bekeríti és bedarálja az idő, az élet? Tehetünk-e, vagy kell-e tennünk ez ellen valamit? És ha igen, mit? A számtalan kérdés megválaszolása mellett Schlanger András azt is bizonyítani szeretné, hogy Csehovnak igenis van humora! Az utókor mintha megfeledkezne arról, hogy a szerző sem tekintette drámáit tragédiának, groteszk felhangokkal árnyalta hőseit.- A legtragikusabb pillanatoknak is megmutatja a fonákját! - állítja a rendező. - Bizonyítani szeretném, hogy lehet rajta nevetni! Persze, sírni is! És nem unalmas! És egyáltalán... * * * Anton Pavlovics Csehov Három nővér tragikomédia A Három nővér próbáján (balról jobbra) Kerekes Viktória, Pásztor Edina, Földi László, Benedek Gyula és Kovács Vanda Fotó: Éder V. mondásait, az intim kapcsolatok kis poklaiban próbálják megmutatni az egész rothadását. Vagy ellenkezőleg? A hétköznapok keservesen kiharcolt kis szépségeiben, apróbb boldogságaiban akarják megmutatni: mégiscsak érdemes. Egy biztos, ezeken a jj ...mindenki tudja, hogy jobbak, értékesebbek a környezetüknél, miért szükség- szerű, hogy ők maradjanak alul?! Schlanger András ......................o í? „ pályákon” Anton Pavlovics a legjobb. Csehov mindent tudott az emberi lélekről. Ezért is tartják a XX. századi lélektani dráma előfutárának. Bessenyei Ferenc úgy fogalmazott: „A pszichológiai realizmust nem lehet megtanulni máson, csak Csehovon.” De erényeit sorra véve legnagyobb vívmányaként emlegetik, hogy a semmit, a mozdulatlanságot ábrázolta olyan műfajban, amely hagyományosan a cselekményesség/re épül. Csehov volt az, aki megírta a drá- maiatlanság drámáit. Fájdalmas humor Hogy Csehov drámái közül miOlga Pásztor Edina Mása Kerekes Viktória Irina Kovács Vanda Natasa Olasz Ági Andrej Földi László Tuzenbach Molnár Csaba Versinyin Benedek Gyula Kuligin Dézsy Szabó Gálror Szaljonij Kiss László Csebutkin Szegedi Dezső Anfisza Máthé Éva Ferapont Varga Gyula Roda Horváth László Fedotyik Molnár Sándor Tamás Díszlet: Selmeczi György m.v. Jelmez: Dienes Ágnes m.v. Szcenikus-színpadmester: Hazsega Miklós Rendezőasszisztens: Sallai Zita Ügyelő: Krivjánszky István Súgó: Gah Erzsébet Rcndező: Schlanger András m.v. Bemutató: 1998. december 4-én, pénteken este 7 órakor a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában A musical divatos, a népdal természetes Második alkalommal rendez énekversenyt az Ady Endre Művelődési Ház A Móra újdonságai Budapest (MTI) - Janikovszky Éva felnőtteknek szóló Mosolyogni tessék! című kötete, valamint a Nevenincsen innen, nekeresden túl címmel közreadott Móra Ferenc-válogatás is szerepel a Móra Kiadó Rt. karácsonyi újdonságai között. A kiadó a téli könyvvásárra jelenteti meg A Boldogasszony papucsa című, nevekről, szentekről és a hozzájuk fűződő legendákról szóló összeállítást, Sinkó Veronika válogatásában és rajzaival. Kényes kérdésekre keres oldott hangvételben őszinte válaszokat Sonja Busch Csak a szerelemről című, kamaszoknak szóló kötete. A német kiadást függelékkel egészítették ki, amely tíz oldalon sorolja azoknak a budapesti és vidéki szervezeteknek a nevét, telefonszámát és címét, amelyekhez egészségügyi, pszichológiai, érdekvédelmi és jogi problémáikkal fordulhatnak a fiatalok. Marton Árpád Musical-kalauzában a műfaj klasszikus szerzőit és alkotásait sorolja fel. Magyar nyelven ez az első ilyen jellegű kiadvány. A kötet csaknem 30 musical rövid cselekményének leírását tartalmazza rövid műelemzéssel, továbbá a híresebb bemutatók, rendezések, filmes adaptációk adataival. Miskolc (ÉM - DK) - Regionális énekversenyt hirdet tehetségkutató szándékkal a miskolci Ady Endre Művelődési Ház. A fellépési, illetve a szakmai zsűri előtti meg- mérettetési lehetőség már tavaly is sokakat vonzott.- Az első - tavalyi - rendezvény sikeresnek mondható. Dacára annak, hogy némi késéssel hirdették meg, mégis elég nagy volt az érdeklődés, különösen a musical és a népdal kategóriákban- mondja Bócz Sándor, az Eg- ressy Béni Zeneiskola igazgatója, az énekverseny zsűrijének tagja. - A musical hallatlanul divatossá vált. Ezt megerősítette Vikidál Gyula is, aki a döntőben volt zsűritag. A szép népdaléneklés pedig Kodály országában természetesnek mondható. Az iskolai oktatástól elvárható, hogy megismertesse a diákokkal zenénk gyökereit. A versenyen szépen, stílusosan előadott népdalok azt bizonyították, hogy sok helyen ezt tényleg fontosnak tartják. A megmérettetésre elsősorban a zeneiskolák diákjai neveztek. A rendezők úgy gondolják, nem jutott el minden lehetséges versenyzőhöz a meghívó, hiszen, tudják, több miskolci gimnáziumban komoly népdalosélet folyik. Az egyéni megmérettetési lehetőségen túl a rendezvény célja az, hogy segítséget adjon a város és az iskolák szervezőinek: tudják, hol keressenek tehetséges előadókat egy-egy esemény színesítéséhez. Ennek eredménye már meglátszott a Kaláka Folkfesztiválon vagy a Borsodi Fonón is. Az eredmények között említi Bócz Sándor azt is, hogy Eperjesi Erika, az opera kategória győztese ma már náluk tanít... *- Hogy az Egressyben taníthatok, az természetesen nem ennek az egy versenynek az eredménye- mondja Eperjesi Erika. - Bár biztos vagyok benne, hogy az énekversenyek nagy kiugrási lehetőséget jelentenek, hiszen az énekhang nem. feltételez előképzettséget, mint a hangszeres megmérettetések. De én már diploma előtt álltam, mikor jelentkeztem. Jó lehetőség volt ez a színpadi szereplésre, illetve érdekelt a szakmailag felkészült zsűri véleménye. Sajnos, személyenkénti értékelés nem volt, de ha valakihez odamentünk, kaptunk tanácsokat. A döntőre most is készül Eperjesi Erika, de csak nézőként. Egy-két év múlva pedig talán már mostani elsős növendékei is részt vesznek a vetélkedőn.- Ha nem énekesi pályára készül is valaki, akkor is jólesik, ha megtapsolják, és már az is elismerés, ha a tanára azt mondja: próbáld meg, van esélyed... * A verseny elődöntőjét december 5-én, szombaton délelőtt 10 órától tartják az Ady Endre Művelődési FIázban. A döntő március 14-én lesz. Jelentkezni még most is lehet (46/379-640) három kategóriában: népdal, opera-műdal, operett-musical. Eperjesi Erika a Miskolci Nemzeti Színház operagáláján Bede Fazekas Csaba partnereként Fotó: Eder Vera Bábonyi tárlat. Fehérváriné Makó Lívia alkotásaiból látható kiállítás december 5-éig - naponta délelőtt 9-től este 6 óráig - a sajóbábonyi Déryné Szabadidő- központban. Fotó: Vajda János
