Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-04 / 284. szám
1998. december 4., péntek Kultúra 8 • Cseppfolyós ég. Oscar Gutman mexikói festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás - Cseppfolyós ég címmel - december 9-én, szerdán délután 5 órakor a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. A tárlatot Jorge Chen, Mexikó nagykövete és Kobold Tamás, Miskolc polgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. • Textilfestés. Módszertani bemutatót tart pedagógusoknak textilfestésből Lukácsné Deák Edit ma, pénteken délelőtt fél 10-től a tiszaújvárosi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában. Szombaton és vasárnap a könyvtár előadótermében tartanak textilfestési tanfolyamod • Könyvheti megnyitó. A gyermekkönyvhét megnyitóját a tiszaújvárosi Városi Könyvtárban december 7-én, hétfőn délután fél 3-tól tartják. Ekkor láthatja a közönség Erdős Judit vidám gyermekműsorát. • Műsor a fenyőnél. A Pom Pom Família ad műsort Ég a gyertya, ég... címmel ma, pénteken délelőtt 10 órától Kazincbarcikán a Kazinc Áruház előtti óriásfenyőnél. Csizma a címlapon Gyarmati Béla A csizma valódi - ne is keressük most jelképes értelmét. Szakszerű leírása: „utászcsizma bokaszíjjal”. így szerepel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyilvántartásában. S ugyancsak valódi lábbeliről van szó Margócsy József emlékeiben is. Pedig lehetne afféle mérföl- des csizma is, hisz,, sok földet bejárt ötven hónap alatt, s most - immár képletesen - ismét felhúzta gazdája, mert ha emlékezünk, újra kell járni a régi utakat. De hagyjuk ezt az alacsonyröptű költészetet, amihez semmi köze a könyv írójának. A sok önigazoló emlékirat, a pózoló, sőt hősies attitűdben tetszelgő szerzők után végre valaki, aki nem téveszt mértéket, s tudja, mi az érték. S nem utólag. Hogy az ember esendő, hogy olykor nem látja a fától az erdőt? Hát persze. A lényeg azonban az, hogy ember tudjon maradni, illetve semmi ne akassza meg az emberré válás bonyolult és ellentmondásos folyamatát. Még a háború, még a fogság sem! Margócsy József - a fiatal tanár - a hadseregben lett „pályakezdő”, s a fogságban folytatódott pályafutása. Milyen abszurd is a háború! Valaki (sok-sok ezer valaki) csaknem két évtizeden át tanul, az utolsó 5-6 évben már azért, hogy választott szakmájának, hivatásának minél jobban megfeleljen s akkor elviszik katonának, majd jön az a bizonyos „ötven hónap utászcsizmában”. (Évtizedekkel később, ez lesz majd az 1942-1946 közötti évek katonaemlékeit feltáró kötet címe.) Elveszett évek? Nos, az ilyen lélekcserélő időkben nemcsak az évek, maguk az emberek is gyakran elvesznek (mint személyiségek), vagy odavesznek - elpusztulnak. Nemcsak szerencse dolga, hogy valaki mind morálisan, mind fizikailag túlélje a pusztító eseményeket. Sőt, úgy élje túl, hogy ne legyenek elveszett évei. Margócsy Józsefnek mindez sikerült! Sajátos lelki aktivitásban élte át - több más bajtársával együtt - azt az ötven hónapot; miközben történt egy s más az európai hadszíntéren. A megmaradt följegyzések, fényképek, különböző iratok, dokumentumok birtokában - na és az emlékeket felelevenítve * - izgalmas frontregényt, és/vagy fogolyhistóriát lehetett volna kerekíteni. De Margócsy József szigorú önmagához. Nem engedett sem a könnyes történetek, sem a groteszk szituációk csábításának. Mert mindenféle eseményben bővelkedik a könyv. Mégsem a külső történések kötöttek le, hanem a belső térben - ha úgy tetszik, a lélek színpadán - játszódok. Különben magam is viseltem bokaszí- jas utászcsizmát, 1956 nyarán és izgalmassá lett őszén. Régi jó, sokat megélt csizma volt. Mert a csizmáknak is van sorsuk. (Margócsy József: Ötven hónap utászcsizmában. Start. Nyíregyháza, 1998.) Születésnap millió üdvözlettel A harmincéves szerencsi Zempléni Múzeumban ma az alapítókra is emlékeznek Szerencs (ÉM - FG) - Múzeumi születésnapra szóló üdvözletét nem láttunk a harmincéves Zempléni Múzeumban, pedig talán ilyen lap is van a közel egymilliós gyűjteményben. Ma még az 1848-as forradalom 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás fogadja a látogatókat Fotó: Farkas Maya Harminc éve annak, hogy a szerencsi muzeális gyűjteményt hivatalosan is múzeummá nyilvánították. Bár az alapítás története régebben kezdődik. A Rákóczi-vár - igaz, akkor még nem múzeumi céllal - már a XVI. században felépült. A történelem viharai megviselték az épületet, de hagytak itt a településen számos megőrzésre méltó értékeket is. A szerencsi lokálpatrióták természetesen szerették volna, ha egy helyen mutathatják be múltjuk kincseit. Az erre legalkalmasabb helyet, a várat végül sikerült úgy átalakítani, hogy itt találjon majd otthonra a múzeum is. A feljegyzések szerint 1965 februárjában nyitották meg a Szerencsi Muzeális Gyűjteményt. Viszont az itt élő Petri- kovits László fogorvos 1950-ben másodszor alapozta meg magángyűjteményét. Szakmai körökben, a képeslapgyűjtők között már akkor is jól csengett a Pet- rikovits név, amikor még csak negyedikes gimnazista volt a későbbi doktor. De 1944-ben teljesen elpusztult a hatalmas gyűjteménye - és a kedve is elment az egésztől. Aztán 1950-ben csak hagyta, hogy egy budapesti könyvkereskedő barátja rátukmáljon 80 ezer képes levelezőlapot... Ez lett az újabb gyűjtemény alapja, és 1967 júliusában az erre épített százezres kollekciót ajánlotta fel a településnek a köztiszteletben álló műgyűjtő - azzal a feltétellel, hogy Szerencsen marad minden lap, és múzeumban őrzik a különleges kincseket. De Petrikovits László nemcsak a képeslapokat, hanem a könyveket is gyűjtötte. Ezekben Lábon járó karácsonyi üdvözlet a múzeum gyűjteményéből ex librisek jelezték tulajdonjogát. A kisgrafikák alkotója Fery Antal volt... A grafikusművésztől nagyon sokan kértek rájuk jellemző, a személyiségüket kifejező ex libriseket. Csak a Fery Antal által készített „könyvjelző” kisgrafikákból közel 2 ezer van a Zempléni Múzeumban, összesen pedig úgy 40 ezer darab... Most a múzeumban még az 1848-as évfordulóra készült tárlat fogadja a látogatókat. De februártól ismét a Rákócziakat bemutató kiállítás kap itt helyet. A képeslapok most három termet töltenek meg, mára pedig elkészült a karácsonyi üdvözleteket bemutató kamarakiállítás. De a lapok és az ex librisek többsége továbbra is a szekrényekben marad. Képtelenség lenne kiállítani. Viszont az itt dolgozó szakemberek folyamatosan feldolgozzák, gondosan nyilvántartják a világ minden tájáról érkező küldeményeket. György Antal szerencsi rajztanár így örökítette meg Petrikovits Lászlót, a képeslapgyűjtemény megalapítóját Először vetették el a maradékelvet Beszélgetés Sasvári Szilárddal a közművelődés tervezett támogatásáról Sárospatak (ÉM - SL) - A Magyar Népfőiskolái Társaság ma és holnap Sárospatakon tartja éves közgyűlését. A két nap programjának témái között szerepel a kultúra támogatása. Többek között erről is beszélgettünk Sasvári Szilárddal, az országgyűlés kulturális bizottságának elnökével. • A polgári kormány már a kormányprogram megfogalmazásakor kijelölte azt az irányvonalat, amelyet a kulturális támogatásnál követni kíván. A kultúra iránti elkötelezettséget ékesen bizonyítja az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat e területre vonatkozó fejezete. □ Konkrétabban? • Első látásra szembeötlik, hogy a kulturális tárca költségvetésében emberemlékezet óta nem volt olyan emelkedés, mint amekkorával most számolhatunk. A kormány a következő esztendőben első ízben szakít az úgynevezett maradványelvű finanszírozással. Az ilyen szemlélet évek óta sújtó következménye volt az, hogy a pénzek elosztásánál a kultúra mindig a legutolsó helyre került. A kormány a kulturális tárca jövő évi gazdálkodásának tervezésénél az ezredfordulós ünnepségeket állította központba. Hasonló hangsúllyal szerepel a költségvetési tételek között a kulturális javak iránti igények ösztönzése, illetőleg ezen igények magas színvonalú kielégítése. Jelentősen megemelt támogatási összeggel számolhatnak a törvényjavaslat szerint a határokon túl élő magyarok is. Nem halogathatjuk tovább az egyházi alapintézmények, és a közgyűjtemények rekonstrukcióját, sőt a jövő évi költségvetésben kap először önálló pénzügyi keretet a hitoktatás. □ Mondana néhány jellemző számot? • Összességében hatvan százalékkal emelkedik a kulturális terület támogatottsága az elkövetkezendő esztendőben az előző évihez viszonyítva. A törvényjavaslat a nemzeti örökségprogram keretében 3,1 milliárd forintot biztosít az épített tárgyi örökség megóvására. Az eddiginél 38 millió forinttal többet fordít a kormány a határokon túl élő magyarok kulturális életének fellendítésére. A kulturális szaktörvények végrehajtásából következő feladatokra (a nemzeti kulturális örökség védelme, fejlesztés, régészeti leletmentés, helyi közművelődési feladatok, a könyvpártoló ön- kormányzatok támogatása) mintegy 1,3 milliárd forintot terveztek be a költségvetésbe. Kiemelten kezeli a kormány a társadalmi szervezetek támogatását, a civil szervezetek támogatását. Huszonnyolcmillió forint jut a magyar népfőiskolái mozgalom céljainak megvalósítására. * Az 1990-től országgyűlési képviselő Sasvári Szilárd ma, pénteken délelőtt Szikszóra is ellátogat, ahol átadja a város könyvtárának azokat a parlamenti jegyzőkönyveket, amelyek az elmúlt nyolc év országgyűlési munkáját rögzítik. Koncertmeghívó Miskolc (ÉM) - Hacsaturján: D- dúr hegedűverseny, Fischer: Az Alpoktól délre és Gershwin: Porgy és Bess (szvit) című művek hangzanak el a Népszerű zenei esték elnevezésű hangversenysorozat következő koncertjén, december 7-én, hétfőn este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Kovács László vezényli, a szólista pedig Michael Jelden hegedűművész lesz. * Michael Jelden 1971-ben Stuttgartban született. Tizenöt évesen már a stuttgarti főiskola mestertagozatának növendéke volt, tanulmányait a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban fejezte be. Főiskolás korában egy magyar cigányzenekar prímása is volt két évig. Művészként számos országban koncertezett. Iskolai tárlat A miskolci 40. Számú Általános Iskola galériájában nemcsak az ott tanuló diákok kapnak bemutatkozási lehetőséget, hanem nagyon gyakran hívnak vendégeket is. A városban élő művésztanárok közül most éppen a Fráter György Katolikus Gimnázium pedagógusa, Kissné Fábián Katalin alkotásaiból látható kiállítás a Herman Ottó utcai iskolában. Képünkön a tanárnő a festményeknek december 21-ig otthont adó iskola növendékeivel. Fotó: Farkas Maya
