Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
1998. december 1., kedd Itt-hon 5 Tin«ú|vároi Tiszaujvaros és Mezőcsát környéke • Nyugdíjas-találkozó. A tiszapalkonyai önkormányzat december 11-én, pénteken délután három órától rendezi meg a község időseinek idei találkozóját. Az általános iskola tornatermébe 450 nyugdíjast várnak, akiket az óvodások, az általános iskolások és az ónodi népdalkör műsorával köszöntenek és vásárlási utalvánnyal ajándékoznak meg. • Csak az útpadka van hátra. Hejőbábán befejezték a 350 méter hosszúságú Petőfi és a 250 méteres Tulipán út aszfaltozását. A beruházáshoz négy millió forint településfejlesztési támogatást kaptak, önerőből 2,7 millió forintot biztosítottak hozzá. A kivitelezők jelenleg az útpadkát építik, de azzal is végeznek még az igazi tél beköszönte előtt. • Bővült a faluház. Oszláron 9 és fél millió forint saját erőből bővítették a faluházat. Az új szárnyban fodrászüzlet, az ön- kormányzat intézményeit kiszolgáló mosókonyha, az óvoda személyzete részére szociális blokk kapott helyet, továbbá két garázs. Egyikben a falugondnoki mikrobusz, másikban a helyi tűzoltóegyesület járműve pihen. Kárpátaljaiak innenről Hejőbába (ÉM - NZ)- Szépi Magdolna és férje úgy érezte, hogy gyermekeik jövője nem igazán biztosítható Kárpátalján. 1993-ban Beregszászról áttelepültek Magyarországra. Hejőbábán élnek és itt érte őket az otthonhagyottakat sújtó árvíz híre.- Mindketten zenetanárok vagyunk. Jómagam magyar nyelvet és irodalmat tanítottam pályakezdőként a 47 évi kényszer- szünet után Beregszászon megnyílt magyar nyelvű gimnáziumban. Otthon annyira nehéz volt a helyzet, hogy az átköltözés mellett döntöttünk gyerekeink érdekében - kezdte körülményeik ismertetését a kárpátaljai tanárnő.- Áttelepülésünk nem ment könnyen - folytatta. - Lakás és munkahely lehetőségét kellett igazolni a hatóságoknál. Hejőbábán énekszakos tanárt kerestek és szolgálati lakást is biztosítottak, a férjem pedig trombita szakos tanári állást kapott Tiszaúivárosban. A nagyobbik fiúnk a ti- szaújvárosi gimnáziumban tanul, lányunk ugyanott nyolcadikos, legkisebbik lányunk Eszterke, velünk van. Aztán jött az árvíz- Azt az érzést nem is tudom hirtelen megfogalmazni. A férjem Visk szülötte. Édesanyja még ukrán állampolgár, de itt lakik velünk, a nagyszülők viszont ott. Az árvíz híre borzasztó volt. A tévében hallottuk először, hogy Mező vár mellett Visk szenvedett a legjobban. Szépi Magdolna most is zokogva idézi fel azokat a napokat:- Láttuk a tévében az összeomlott házakat és nem tudtuk, mi van a mieinkkel. Élnek, összeomlott a házuk, megvannak még? Közben a faluban és a szomszédos településeken gyűjtés indult és mi vállaltunk, hogy szállítjuk a jólelkű emberek ajándékát. Annyit, ami a személykocsinkba belefér. Hozzáraktuk a saját családtagjaink számára vásároltakat is és vittük. Az ukrán hatóságok nagyon körülményesen, csak az adományokat „megvámolva“ engedtek tovább bennünket, de a viski emberek nagyon köszönik a hejőbábai, nemesbikki, he- jőpapi emberek együttérzését és szeretetét - mondta a Kárpátaljáról származó tanárnő. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 „Kisemberek középiskolája vagyunk” Alapításának 35. évfordulóját ünnepli a mezőcsáti gimnázium és szakközépiskola Faragó Lajos Mezőcsát (ÉM) - Névváltoztatáson már többször átment a dél-borsodi régió középiskolája, de küldetése nem változott. Megmaradt és működik kevéspénzü emberek tehetséges gyermekeinek szerény iskolájaként. A Mezőcsáti Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szak- középiskola az elmúlt hét végén jubileumi megemlékezést tartott a névadó, mezőcsáti költő születésének 155., a gimnázium alapításának 35. és a névadó ünnepség 5. évfordulója alkalmából. Az iskola névadójáról az elmúlt század elején azt jegyezték fel, hogy „féltő gonddal, ugyanakkor érzelmek nélkül ítélt művet és alkotót, egyetlen mércéje volt: a tehetség.” Kiss József mezőcsáti szülőházával időközben dózer „végzett”, de újabban több mezőcsáti intézmény vette fel a nevét. A gimnázium és közgazdasági szakközépiskola öt éve, a tehetség gondozásának eltökélt szándékával.- A valamikori mezővárosban már a múlt század „80-as éveiben felvetődött középiskola létesítésének terve, de ebből csak 1934-ben született meg egy polgári iskola. Ennek 1948-as megszűnését követően 1963-ban indult útjára a gimnáziumi képzés. A közös igazgatású általános iskola és gimnázium egyetlen osztállyal és két középiskolai tanárral kezdett - idézte fel a történteket Kiss Lászlóné igazgató. Az intézményt 35 éve alapító és építő Juhász Sándor igazgató 1996-ig tartó munkálkodása eredményeként tizenöt osztályossá vált az iskola. Most is hangsúlyozta, kisemberek kis gimnáziumaként és szolgálatára. A valamikori egyetlen osztályból mára 14 osztályossá fejlődött az intézmény. A négyosztályos gimnáziumi képzésen túl öt évvel ezelőtt útjára indították a hatosztályos, tehetséggondozó gimnáziumi oktatást. Az 1984-től hagyományosan, két ágazaton folyó közgazdasági képzésük mellett beindították a pénzügyi ügyintézői szakmai képzést. Megnövedett igényt elégítenek ki a hagyományos levelező gimnáziumi oktatásukkal és újabbakat a most felavatott, mintegy nyolc millió forintból megvalósított szakközépiskolai tanirodával. Az egykori diákok nevében a gimnázium mai tanára, Kissné Ádám Éva idézte fel emlékeit, majd e szavakkal folytatta:- Itt és most valami más van születőben: a hagyomány adta kötődés. Mi, tanárok, diákok nem pusztán a csáti gimnáziumba járunk, s gyűjtjük a magunk igen értékes, de tulajdonképpen szokványemlékeit, hanem a Kiss József Gimnáziumba - mondta a csáti gimnázium egykori tanulója, mai tanára Kissné Ádám Éva. Kis gyümölcstermésből kevés a cefre Ároktő (ÉM - FL) - Kevés pálinkát főznek az idén. Kevés gyümölcs termett, de azok száma is folyamatosan csökken, akik még készek lehajolni a cefrébe való gyümölcsért. Molnár Ede 1984-ben épített szeszfőzdéjében az elmúlt hét csütörtökén éppen a szentendrei Diósi Dénes és a budapesti Pordán Ferenc főzette a pálinkát, Úgy kerültek ide, hogy egyiküknek Ároktőn, másikuknak Tiszacsegén van hétvégi háza és gyümölcsöse. Pordán Ferenc a Tisza áradása miatt most csak százötven kilométeres kerülőűton, „ködös albioni időben” tudta Ároktőre szállítani a cefréjét, mégis ezt a szeszfőzdét választatta.- Itt szakértelem, patikatisztaság, rend és jó hangulat van. A környéken termő gyümöl- A szeszfőzdésnek főzés közben is a műszereken a szeme Fotó: V. J. csők pedig majdnem biotermékek. Nem fertőzi ezeket az autók kipufogó gáza - állítják egybehangzóan. Molnár Ede szeszfőzdés is örül a messzire terjedő hírnévnek, de annak nem, hogy idén kevés volt a' gyümölcs. Cefrének való még kevesebb gyűlt össze, mert tapasztalatai szerint a fiatalabb korosztályhoz tartozók egyre kevésbé hajlandók lehajolni a gyümölcsért, holott a „levét” ugyancsak fogyasztják. A szeszfőzdében töltött hosz- szú várakozás közben falu-or- szág-világ dolga szóba kerül. Miközben a cefréjét felöntő a végeredményt várja, lovas kocsival már érkezik az újabb szállítmány. Aztán besegítenek a cefre átvedrezésében és együtt kóstolják meg a friss pálinkát. Nyers még az, de dicsérni illik. Az első foltokat Buddha varrta meg Tiszaújváros, Mezőcsát (ÉM - FL) - Négy éve alakult meg a tiszaújvárosi Tiszavirág foltvarrókör. Most Mezöcsá- ton mutatják be nagy érdeklődést kiváltó munkáikat. Egy régi monda szerint Buddha, a róla elnevezett világvallás központi alakja készítette az első foltmozaik-terítőket. Hívei szokás szerint selymeket ajándékoztak neki vallási áldozatul. A szegényeknek nem volt nlódjuk drága áldozatra, ezért csak egy- egy darabkát tudtak tiszteletére adni. Buddha szíve megesett rajtuk, és hogy áldozatuk ne menjen kárba, elrendelte: a foltocskákból templomi szőnyegeket varrjanak. A foltvarrás az évszázadok során elterjedt világszerte. Nyomait középkori lovagok nyeregtartóin, főúri és templomi zászlókon láthatjuk. Angliában a gyári munkások feleségeit a szegénység vitte rá, hogy textilmaradékokból takarót varrjanak. A módosabb réteg asszonyainál is divatba jött a foltvarrás. A nők számára a közös kézimunkázás adott kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget. Napjainkban újraéled a kézimunkának ez a fajtája. A Folto- zók Világszövetségéhez csatlakozott a Magyar Foltozó Céh is, amelyik 1997-ben Tiszaújváros- ban rendezte meg a II. Országos Foltvarró Kiállítást. A tiszaújvárosi Tiszavirág Foltvarrókör most a mezőcsáti művelődési központban mutatkozik be. A megnyitón Szabados Lajosné szakkörvezető megmutatott néhány fogást a foltmozaik-készítés technikájából, bemutatta a kiállítást és tanfolyamra invitálta a foltvarrás iránt érdeklődő Csátiakat. Lesz-e jelentkező? - még nem tudható. Az viszont már most bebizonyosodott: a kicsiknek nagyon tetszenek a folt hátán foltokból készült kézimunkák. Tiszaújvárosi folt hátán foltok Mezőcsáton Fotó: Vajda János Kiss Lászlóné igazgató idézi fel a középiskola 35 éves történetét Fotó: Vajda János
