Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

1998. december 29., kedd H áj*-' H U~L~r. m-iwmmimb Ifi-hon 5 f Tluaúiváros AJ1 S tiszaújváros CJVUxtícsát f i m ) és Mezőcsát környéke hírcsokor • Együttes igazgatóválasztás. A sajószö- gedi körzeti általános iskolában helybéli, sajóörösi és nagycsécsi gyerekek tanul­nak. Az intézményt fenntartó három ön- kormányzat új igazgatót választott az el­múlt héten. Öt pályázó közül Vaszilkó Ti- bornét bízták meg öt évre az iskola veze­tésével, aki 20 éve a községben tanít és öt éve igazgatóhelyettesként dolgozott. • Mindenki fenyőfája. Ároktő történeté­ben először állítottak fenyőfát a telepü­lés főterén, feldíszítésében a község ap- raja-nagyja részt vett. Az ünnep alkalmá­ból megkapta ki-ki a maga ajándékát. Összesen 180 ezer forint értékben, helyi vállalkozók és országos hatáskörrel mű­ködő cégek szponzorálása révén. • Kárpátaljaiak Kesznyétenben. Nyolc me- zőgecsei gyerek és kisérő tanáruk költö­zött be a református gyülekezet gondno­kának családi házába az elmúlt héten. Ja­nuár 4-éig tartó vendéglátásuk költségeit a község polgármestere és a Hernádvíz Kft. állja. Az utóbbi például tetőtől talpig felöltözteti a gyerekeket. A kárpátaljaiak együtt szánkóznak, számítógépeznek a helyi iskolásokkal, kirándultak Tiszaújvá- rosba és együtt ünnepeltek, imádkoztak a vendéglátó gyülekezet tagjaival. Elismert vállalkozó Mezőcsát (ÉM - FL) - A közelmúltban adták át a mezőcsáti rendőrőr­söt. Az ünnepségen há­rom vállalkozót, köztük Vincze Gyulát elisme­résben részesítettek.- Az épület jó állapot­ban lévő munkásőrbázis volt. Évekig lakatlanul állt és tönkrement. Helyreállítására a belügyminisztérium csak 2,5 milliót adott, de 6-ra lett volna szükség. Az önkormányzat megvette a szükséges anyagokat, a csáti vállalkozók pedig 3,5-4 millió forint értékű társadalmi munkával újjávarázsolták az épületet - kezdte a történetet Vincze Gyula, aki Far­kas Istvánnal és Deák Sándorral együtt kapott elismerést és jutalmat Berta László megyei rendőrfőkapitánytól.- Lakatos szakmám van, vállalkozóként 1979-től dolgozom és minden munkát elvég­zek, ami a vassal kapcsolatos - folytatta. - Fémnyílászárókat, üvegportálok készítését, mezőgazdasági gépek javítását, mindent. Van munkám, bár lehetne több is, de nem panaszkodom. Ezek mellé befér a társadal­mi munka is. A rendőrőrs kialakításánál 20 csáti kisiparos dolgozott, személyenként 2-3 alkalmazottal - mondta. Összefogással- A csáti vállalkozók rendszeresen, évekre visszamenőleg végeznek önkéntes, ingyenes munkát az oktatási intézmé­nyekben. Az óvoda, az önkormányzati és a református általános iskola, valamint a középiskola vezetése megvásárolja a nyá­ri felújításhoz szükséges anyagokat, mi pedig elvégezzük a munkát - sorolta a fér­fi. - Festünk, megjavítjuk a zárakat, búto­rokat, a parkettát, a táblákat, felújítjuk a fűtési és a vízvezetési rendszert... Aztán egyikünk hozza a bográcsba valót, másik egy demizson háziborral, harmadik egy láda sörrel érkezik. Összedolgozunk és együtt jól megvagyunk. Nem halt ki belő­lünk a segítő szándék. Tagja vagyok a polgárőrségnek, vezetője a képviselő-tes­tület mellett működő közrend-, közbizton­ság- és tűzvédelmi bizottságnak. Nem utolsó sorban mezőcsáti vagyok, s úgy ér­zem, tartozom a városnak - mondta Vin­cze Gyula. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 Hűség a magyarsághoz, a vallásunkhoz A kárpátaljai mezőgecseiek Dél-Borsodban, Mezőcsáton Tóth Pali (képünkön jobbra) otthonosan érzi magát Kovács Árpádéknál. vács Ádám Mátéval, aki nagy lelkesedéssel „patronálja” új ba­rátját. Pali legszívesebben a szá­mítógéppel játszik Kovácséknál.- Pali is ugyanúgy kapott ajándékot, mint saját gyereke­ink - mondja a nyugdíjas Ko­vács Árpád és ezt helyeslőleg erősíti meg a legidősebb Kovács, a nagyapa is. Jakab Béla iskolaigazgatót, a gecsei gyerekek kísérőjét kisfiá­val együtt a Benedek család lát­ja vendégül.- Eddig is nehéz volt a so­runk. Korábban egy mezőgaz­dasági komplexumban dolgoz­tak az emberek, ez lényegében megszűnt, sokan váltak munka- nélkülivé. Próbálkoznak gaz­dálkodni. Anyagiakban a ma­gyarországi viszonyokhoz ha­sonlítva jóval szegényebb az életünk, lelkiekben viszont úgy vélem gazdagabbak vagyunk. Mi, kissebségben élők ragasz­kodunk magyarságunkhoz, a valláshoz és összefogunk, segít­jük egymást. A 13 éves ifjabb Jakab Béla és a 8, valamint 7 éves húgai igen jól érzik magukat a csáti befoga­dó szülőknél. Jakab Béla iskolaigazgató ké­ri, tolmácsoljuk köszönetüket a Csátiaknak.- Nagyon hálásak vagyunk a vendéglátó családoknak, az utat szervező református egyházköz­ségnek, személyesen Gazda Ist­ván lelkipásztornak és Fejér Ist­ván segédlelkésznek. Állít­hatom, úgy érezzük magunkat mint, akik haza jöttünk. Hejöbába (ÉM - FL) - Kará­csonyra, szilveszterre össze­gyűlik a család. Hejöbábán Verdó Gyula és felesége szép hízót vágott az ünnepek előtt, hogy a legfinomabb falatokkal várják Tatáról ha­zalátogató gyerekeiket.- A férjem a TVK-ban dolgozik, én leszázalékolt vagyok. Két gyerekünk Tatán él, két uno­kánk van - mutatja be a csalá­dot Verdó Gyuláné. Mint el­mondja. amióta házasok, nem adtak ki pénzt húsra. Baromfi- udvaruk most is tele van jószá­gokkal, a kukoricagóré telve az idei terméssel. A takarmánynak valót saját földjükön megterme­lik, a jószágokat pedig nevelik és vágják sorra. Mindig tele van a hűtőláda, .amire szükség is van, mert a gyerekek legalább Mezőcsát (ÉM - NZ) - Árvízsújtotta kárpátaljaia­kat látnak vendégül Mező­csáton. Azzal kezdődött, hogy az árvizet követően adományokat gyűjtöt­tünk Csáton és a környező köz­ségekben a bajba jutottak meg­segítésére, majd segélyszállít­mánnyal Beregszászra indul­tunk - tájékoztat Fejér István református segédlelkész. - Ott hallottuk, hogy van lehetőség a nehéz körülmények közé került családok gyermekeinek magyar- országi vendégül látására. Ká­dár Péter, a miskolci, tetemvári gyülekezet lelkésze irányította az akciót és mi Csátiak is szíve­sen csatlakoztunk hozzá. Tizenhat család jelentkezett a gyerekek befogadására, de végül csak 9 gyerek érkezett - folyta­tódik a történet. Olyan csalá­dokba kerültek, ahol hasonló korú barátra találhattak. Ven­dég és vendéglátó együtt készült a karácsonyra, együtt vette kö­rül a fenyőfát és minden gyerek kapott szép ajándékot, majd együtt vettek rész az ünnepi is­tentiszteleten. Bemutatkoztak a város közönségének is. Jakab Béla mezőgecsei iskolaigazgató beszélt a kárpátaljai magyarság, közelebbről Mezőcsege életéről, az árvízvédelemben tanúsított helytállásukról, az összefogás szép példáiról. A VIII. osztályos Tóth Pali lá­togatásunkkor legózott a kis Ko­Jakab Béla mezőgecsei iskolaigazgató kisfiával Benedek Sándorék­nál Fotó: Vajda János Megtelt a füstölő szalonnával egyszer hazajönnek havonta és mindig csak megpakolva enge­dik őket vissza. Az idei utolsó hízót kará­csony előtt vágták le, mint min­dig, most is csak ketten.- Én kicsalom a karámból, a férjem egy lövedékkel elkábítja, aztán leszúrja. így nem szenved a jószág. A Bábán kialakult szo­kások szerint viszünk a szom­szédoknak, rokonoknak kósto­lót. Tizenkét helyre húst, hur­kát, kolbászt, töltött és húsos káposztát, tepertőt vagy abált szalonnát. Amikor ők vágnak, viszonozzák - így az asszony. Verdóéknál heten ülték körül az asztalt karácsonykor és örül­tek, mert békességben, boldog­ságban élnek. A szülők már a jö­vő évre gondolnak, amikor to­vábbra is szeretnék segíteni a gyerekeket. A szép füstölt szalonna kínálja magát Fotók: Vajda János Az év emberei Tiszaújváros (ÉM) - A Tisza- újvárosi Krónika Szerkesztősé­ge szervezésében választották meg karácsony előtt a város­ban az év embereit. A szerkesz­tőségbe beérkezett több mint kétezer olvasói levél alapján született meg a végeredmény. Az év embere címmel Far­kas Zoltán polgármester, az év asszony elismeréssel Szinku Tímea háziorvos munkálkodá­sát ismerték el az olvasók. Az év menedzsere címet Várhe­gyi Miklós, a TVK Rt. igazga­tója kapta, az év alkotójának Koscsó Lajos alpolgármestert választották. Az év sportolója címmel (poszthumusz díjként) ifjabb Márkus Gábor triatlo- nista tevékenységét ismerték el. Az év nyugdíjasa címet Za­bos Géza nyugalmazott állat­orvos, közíró érdemelte ki. Hótól nedves az ártéri kukorica Szárítani kell az ártéren rekedt kukoricát Fotó: Vajda János Oszlár (ÉM - FL) - A naptári évnek már vége, de erre nincs tekintettel az időjárás. Az ár- és belvízsújtotta terü­leteken még lábon áll a ku­korica, szántatlan, vetetlen a föld. A tiszapalkonyai székhelyű Új Tiszatáj Mezőgazdasági Szövet­kezet oszlári telepén karácsony előtt még kukoricát szárítottak. Saját terményük után mások­nak bérbe is. Nemcsak á kör­nyező településekről, hanem Hajdú-Biharból, Polgárról, Újtikosról, Tiszagyulaházáról is szállították a szárítani valót a szövetkezet üzemébe. Társszö­vetkezetek és magángazdálko­dók egyaránt.- Nagyon keserű dolog, hogy még szilveszter előtt is maradt betakarítani és szárítani való - nyilatkozta Bolgár Bertalan, a szövetkezet igazgatóságának el­nöke. - A rendkívüli időjárás, az ár- és a belvíz, aztán a vastag hó miatt 110 hektár kukoricánk még mindig lábon áll. Ezzel nem va­gyunk egyedül, mert a szomszé­dos gazdálkodók területein ugyancsak hasonló a helyzet. A takarmányra valóra pedig ugyan­csak nagy szükségünk van, hi­szen 3000 sertést nevelünk. A szövetkezet az átalakulás után 50 embernek biztosít mun­kát. Palkonyaiaknak, oszláriak- nak, tiszatarjániaknak és tisza- újvárosiaknak. Az alacsony fel­vásárlási árak mellett leginkább a mezőgazdaság számára rendkí­vül kedvezőtlen időjárás okoz gondot számukra. Mint Bolgár Bertalan elmondta, az őszi ve­tést az elképzelt területnek mindössze 3Ó százalékán tudták elvégezni. A búza helyett jövőre több napraforgót és kukoricát terveznek, ha az időjárás meg­engedi.- Napraforgónk most is jól fi­zetett, hektáronként 17 mázsát takarítottunk be. Hátha jövőre is kedvez az időjárás - bizako­dik Bolgár Bertalan. Vincze Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents