Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

1998. december 3., csütörtök Országban-uilágban 6 • Egymilliárdos csempészet. Egymilliárd forintos csalás, illetve közokirat-hamisítás bűntett alapos gyanúja miatt a napokban vádemelési javaslattal élt a Vám- és Pénz­ügyőrség Fővárosi Nyomozó Hivatala. A csalás résztvevői Magyarországon működő cég nevére hoztak be árut Szlovákiából a vám megfizetése nélkül. Az ügynek egy gya­núsítottja van, Cs. László budapesti lakos. • Bizalmat kapott. A szlovák parlament - több napig tartó vita és az ellenzék heves bírálatai után - elfogadta a négypárti Dzurinda-kormány programnyilatkozatát és ezzel bizalmat szavazott a kabinetnek. • Bérgyilkos volt? Az 52 ember meggyil­kolásával vádolt ukrán sorozatgyilkos, Anatoli Onoprienko a bíróság előtt kije­lentette kedden, hogy 1982-ben egy tit­kosszolgálat alkalmazta bérgyilkosként. / Érdekli a Magyar Nemzet Budapest (MTI) - Az Amerikai Egyesült Államokban változatlanul igen nagy az ér­deklődés a magyarországi telekommuniká­ciós befektetési lehetőségek, valamint az energiaszektor privatizációja iránt - összegezte amerikai tapasztalatait Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, miután szerdán hazaérkezett. A miniszter angliai útjáról is beszá­molt. Kérdésre válaszolva megerősítette: a brit Daily Telegraph című konzervatív lap határozott érdeklődést tanúsít a Pos­tabank sajtó-portfóliója, azon belül is a Magyar Nemzet iránt. Karácsonyra: alkotmánybírók Budapest (MTI) - Látok esélyt arra, hogy az Országgyűlés még a karácsonyi ünnepek előtt megválassza a hiányzó három alkot­mánybírót - közölte szerdán Áder János, az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Németh Jánossal, az Alkotmány- bíróság elnökével az Országházban. Áder János emlékeztetett arra, hogy a bírók megválasztásához szükséges kéthar­mados többség eléréséhez mindenképpen egyetértést kell kialakítani a három kor­mánypárt, illetve az MSZP-frakció között. PARLAMENTI MOZAIK NATO - alkotmánymódosítás A megváltozott biztonsági helyzet, vala­mint a korábban megfogalmazott - ügydön­tő népszavazáson megerősített - igény, hogy Magyarország tagja legyen a NATO- nak, megköveteli a Magyar Köztársaság Alkotmányának, illetve a honvédelmet érintő egyes törvényeknek a módosítását - jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter szerdán az Országgyűlésben, az em­lített előterjesztések általános vitájában. A Fidesz szerint veszélyezteti Magyaror­szág NATO-csatlakozását, ha a szocialisták nem járulnak hozzá az alkotmány módosí­tásához. Az MSZP álláspontja ezzel szem­ben az, hogy az alaptörvény megváltoztatá­sa nem feltétele a csatlakozásnak, csak a kormány dolgát könnyítené meg - derült ki az alkotmánymódosítás általános vitájában. (Az MSZP és az SZDSZ a koalíció keddi, két új vizsgálóbizottság személyi összeté­telét elutasító döntésére hivatkozva leszö­gezte: nincs meg a bizalom ahhoz, hogy a kormány újabb jogosítványokat kapjon.) A javaslat a Washingtoni Szerződés vo­natkozó passzusával összhangban rendelke­zik a katonai segtíségnyújtással kapcsolatos kérdésekről. Országgyűlési hatáskörben hagyja azokat az eseteket, amikor az alkot­mányos rend kerül veszélybe, ugyanakkor a kormányhoz utal olyan puszta formalitást jelentő döntéseket, amelyeknél a törvényho­zás indokolatlanul kerülne igénybevételre . Titokvédelem A kormányzat igyekszik maradéktalanul teljesíteni a nemzetközi szerződésekben vállalt információvédelmi kötelezettségét, valamint a védelemmel szükségszerűen együttjáró nyilvánosságkorlátozás alkot­mányosságát. Ezt Pintér Sándor belügymi­niszter közölte az államtitokról és a szol­gálati titokról szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztés, valamint a Nem­zeti Biztonsági Felügyeletről szóló tör­vényjavaslat expozéjában. A kormánypárti és az ellenzéki vezér­szónokok - a MIÉP-es képviselő kivételé­vel - egyaránt támogatták a javaslatokat. Pozitív példa az ózdi idősek otthona Az állampolgári jogok biztosa az idősek otthonában élők emberi jogairól Budapest (MTI) - Az idősko­rúakat gyakran olyan épüle­tekben gondozzák, amelyek a feladatellátás elemi felté­teleinek sem felelnek meg, ezáltal sérül az idősek leg­magasabb szintű ellátásához való jog - jelentette ki az ál­lampolgári jogok biztosa szerdai sajtótájékoztatóján. Gönczöl Katalin ez év tavaszán hivatalból indított vizsgálatot az ápoló-gondozó otthonokban élő idősek emberi jogi helyzetének felmérésére. Ä tapasztalatok alapján az állampolgári jogok biz­tosa 37 ajánlást fogalmazott meg. Gönczöl Katalin elmondta: a vizsgálatot az indokolta, hogy je­lentősen nőtt az igény az idősek intézményi elhelyezésére, illetve újraszabályozták a működés és fenntartás jogi feltételeit. Rámu­tatott: míg 1990 előtt kizárólag állami fenntartásban voltak az idősotthonok, addig ma az ilyen típusú intézmények 67 százalé­kát az önkormányzatok, 22 szá­zalékát az egyházak, a fennma­radókat pedig alapítványok, ma­gánszemélyek működtetik. Szakértők bevonásával 7 in­tézményt vizsgáltak meg, ami a jelenleg működő otthonok 5 szá­zalékát teszi ki. Kiválasztásuk­nál szempont volt a fenntartók különbözősége, a régiók eltérő gazdasági fejlettsége, az ottho­nok nagysága, és a bennük vég­zett feladatok közötti eltérés.-iA vizsgálat megállapította, hogy a különböző feladatok azo­nos körülmények között történő megvalósítása esetenként sérti az emberi jogokat, mivel az elté­rő igények kielégítése eltérő jogi szabályozást, szakképzettséget, anyagi ráfordítást indokol - fo­galmazott Gönczöl Katalin. Az állampolgári jogok biztosa hangsúlyozta: nem lát esélyt ar­ra, hogy azok az intézmények, amelyek 1999. december 31-ig ideiglenes működési engedélyt kaptak, e határidőig teljesíteni tudják a végleges engedély meg­szerzésének feltételeit. Gönczöl Katalin arról is be­számolt, hogy a szakképzett sze­mélyzet sokat javíthat egy-egy otthon megítélésén, illetve az ott élők körülményein. A vizsgálatot végző szakértői csoport a legrosszabb tapasztala­tokat a fővárosi Aranykereszt Ápoló Kórház és Otthon Kht. Hajdú utcai otthonában szerez­te. Itt a rossz körülményeken kí­vül gyakran embertelenül bán­nak a gondozottakkal. Pozitív példaként Gönczöl Katalin az óz­di idősek otthonát említette. Kezdeményezi, hogy Harrach Péter szociális és családügyi mi­niszter vizsgálja felül a szociális intézmények működését szabá­lyozó jogszabályokat, konzultál­jon a pénzügyminiszterrel arról, hogyan lehet növelni a férőhe­lyek számát illetve milyen mó­don lehet a nem önkormányzati otthonoknak állami támogatást nyújtani. Támogatott építés A jövő évi költségvetés terve­zete 97,5 milliárd forintot szán a lakásépítések támogatására, aminek 40 százaléka a korábbi évek kamattámogatásait fede­zi, míg 60 százaléka új ottho­nok építésére fordítható - mondta Horváth Sándor, a Gazdasági Minisztérium főosz­tályvezetője a Budapesti Mű­szaki Egyetemen megrendezett Takarékos Otthon Építési Szakkiállítás megnyitóján. Újdonság lesz jövőre az új la­kások építése esetén igénybe vehető 400 ezer forintig terjedő áfa-visszatérítési támogatás. A másik a fiatalok első lakáshoz jutásának 50 százalékos - leg­feljebb 40 ezer forintos - ille­téktámogatása. Fotó: MTI 20 milliárd plusz a rendőrségnek Budapest (MTI) - Minden idők egyik legnagyobb mértékű tá­mogatását fordítja jövőre a költ­ségvetés a közbiztonság javítá­sára - mondta Répássy Róbert, a Fidesz-frakció jogi kabinetjé­nek vezetője szerdán. Elhangzott, hogy a rendőrség támogatása az előző évekhez ké­pest 20 milliárd forinttal nő. Ezen belül az ORFK 7,2 milli­árd forinttal, a BRFK pedig 3,1 milliárd forinttal kap többet mint 1998-ban. Répássy Róbert elmondta, hogy a fegyveres testületek dol­gozói 1999-ben átlagosan 21 szá­zalékos béremelkedésre számít­hatnak, az igazságszolgáltatás­ban dolgozók bére pedig átlago­san 22,5 százalékkal lesz több. Kedvezményes északkeleti fejlesztés Miből ered az OMSZ hiánya? Budapest (MTI) - Az egész­ségügyi tárca és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) veze­tői megállapodtak abban, hogy szűk körű munkacso­portot hoznak létre annak megállapítására, miből ered az OMSZ 200-250 millió fo­rintra felgyülemlett hiánya. A mínusz annak ellenére alakult ki, hogy a minisztéri­um az idén fejlesztési jellegű kiadásokra 130 millió forin­tot, sürgősségi ellátási felada­tokra 70, műszervásárlásra 20 millió forintot, bérfejlesztésre 43,5 millió forintot adott pót­lólagosan az OMSZ-nek. Jövőre bérfejlesztésre 13, a dologi kiadásokra 11 száza­lékkal nagyobb támogatást kap a szolgálat. További 500 millió forintból 80-100 men­tőautót cserélhetnek ki és 300 millió forint jut a mentő- állomások felújítására. Budapest (MTI) - Kedvezmé­nyek, támogatások, hitelek szerepelnek a kormány által a kelet-magyarországi régió­ra kidolgozott fejlesztési programban. Járai Zsigmond pénzügyminiszer a The Economist brit üzleti heti­lap Budapesten megrendezett konferenciáján kitért a , kelet-ma­gyarországi beruházásokra. El­mondta: a kormány kidolgozott egy regionális fejlesztési progra­mot, aminek részét képezik bizo­nyos adókedvezmények, munka­helyteremtést segítő támogatások és beruházási hitelek kamatpre­ferenciái. A kormányzat vélemé­nye ugyanis az, hegy a térség fej­lesztéseinél a beruházásoknak bi­zonyos kedvezményeket kell ad­ni, hiszen kedvezőtlenebb feltéte­lek között valósulnak meg, mint az ország másik részein. A pénzügyminiszter úgy nyi­latkozott, a csúszóleértékelés ütemét jövőre az év eleji, már bejelentett ütemcsökkentést kö­vetően még egyszer mér­sékli a kor­mány, várható­an a nyár ele­jén. Az infláció jövőre várható­an 10-11 száza­lék lesz éves szinten, az év utol­só hónapjában pedig az egy évre visszatekintő pénzromlás a 8-9 százalékot is elérheti 1999-ben. A konferencián tartott előadá­sát összegezve aláhúzta: megíté­lése szerint a világ egyik leg­gyorsabb ütemben növekvő gaz­dasága lehet jövőre a magyar, a GDP várhatóan 4-5 százalékkal bővül majd. Erre alapozva - Já­rai Zsigmond szerint - tovább lehet mérsékelni az államház­tartás GDP-hez viszonyított ará­nyát, melyet 2000-ben 3,5 száza­lékra, 2001-ben pedig 3 százalék­ra akar visszaszorítani a kor­mány. Járai Zsigmond elmond­ta: az árfolyampolitika vonatko­zásában a cél az, hogy 2001 kö­rül kilépjünk a csúszóleértéke­lés rendszeréből és ekkor a fo­rintot, az euróhoz rögzítsük. Az előadására visszautalva el­mondta azt is: a kormányzat ha­tározott szándéka az, hogy csök­kentse a központi elvonások arányát, mert a mostani mérték a GDP 45 százalékának közpon­tosítása még mindig magas a magyar gazdaság fejlettségi szintjéhez képest. A The Economist szakértői a konferencia összefoglaló­jában elmondták, jövőre pesszimistábban látják a magyar gazdaság fejlődési le­hetőségeit, és nem tartják va­lószínűnek, hogy a magyar GDP 4-5 százalékkal bővül­het, mint azt a magyar kor­mánytagok hangoztatták. Az alelnök személyes véleménye szerint lehetetlen egyszerre megvalósítani a 4-5 százalé­kos növekedést és 10 száza­lék alá szorítani az inflációt. Folytatódik a nagy kozmikus építkezés A grafikán már összekapcsolva látható a Pirkadat és az Egység Huston (MTI) - Már a floridai Kennedy űrközpontban várja az indítást az a hat űrhajós, akiknek feladata lesz, hogy a héten a november 20-án a Földtől 385 kilométer magas­ságban pályára állított orosz Zarja (Pirkadat) modulhoz il­lessze a Nemzetközi Űrállomás második elemét, az amerikai gyártmányú Unity (Egység) dokkolómodult. Az asztronauták az amerikai Endeavour űrsiklóval közelítik meg az orosz egységet, majd 2 napon át bonyolult manőverezé­sek közepette két űrhajós összesen három űrséta során egy kanadai fejlesztésű robotkar segítségével kapcsolja rá a 11 és fél tonnás, 5 méter átmérőjű, 6 méter hosszú henger alakú dok­kolómodult a Zárjára. A Unity- nek a későbbiekben a felszállí­tandó elemek, és az űrállomás felépítésében oroszlánrészt vál­laló amerikai űrrepülőgépek fo­gadása lesz a feladata. Az amerikai egység hasonlóan a Zárjához nem lakható emberek által. A Nemzetközi Űrállomás első, űrhajósoknak is otthont adó egységét a tervek szerint a nyáron küldik fel. Az oroszok szerviz modulja a már lassan 13 éve a világűrben keringő Mir űrállomáshoz hasonló szerkezet lesz. Ha minden menetrendsze­rűen halad, ezen a modulon egy amerikai és két orosz asztronau­ta 2000 januárjában megkezdheti a beköltözködést. A Zarja-Unity kettős lesz az első olyan orosz-amerikai űresz­közduó, amely éveken át - a ké­sőbbiekben számos más elem­mel kiegészülve - fog Föld körü­li pályán keringeni. Az űrhajó­zás történetében ugyan már ed­dig is dokkoltak egymással orosz és amerikai űreszközök, de legfeljebb csak néhány napra voltak összekötve.

Next

/
Thumbnails
Contents