Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-17 / 295. szám

1998. december 17., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR ____ ______________________ • Dixieland-klub. A Miskolci Dixieland Band ma, csütörtökön este fél 8-tól ismét várja a műfaj kedvelőit a miskolci Ifjúsági és Szabadié Házban megtartandó dixi- klubba. • Mondolkodó másodszor. T. Nagy Jó­zsef Mondolkodó (második nekifutás) cí­mű, a Felsőmagyarország Kiadó gondozá­sában megjelent kötetét mutatják be de­cember 18-án, pénteken délután 5 órától a miskolci Kós-házban (Görgey út 32.). • Komlóska könyvben. Tamás Edit, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rá­kóczi Múzeumának munkatársa feldol­gozta Komlóska történetét. A kötetbe­mutatót december 20-án, vasárnap dél­után 3 órától a komlóskai művelődési házban tartják. • Diósgyőri karácsony. Ünnepi műsort rendeznek december 19-én, szombaton délután 3 órától az Ady Endre Művelődé­si Házban. A hangversenyen fellép az Eg- ressy Béni Zeneiskola ének- és zenekara, ezt követően szeretetvendégséget ren­dez a diósgyőri Kolping-család. Koronás könyvek Budapest (MTI) - A főként tankönyvet' megjelentető Korona Kiadó a karácsonyi könyvvásárra elkészült több kötetét mu­tatta be a Magyar Tudományos Akadémi­án tartott sajtótájékoztatóján. A Klasszikusaink sorozatban most je­lentették meg Eisemann György Mikszáth Kálmánról és a Nyilasy Balázs Arany Já­nosról szóló kismonográfiáját. A tájékoztatón elhangzott: a legújabb kutatások eredményeit összefoglalva, min­denki számára érthetően szerkesztették a kiadványokat, amelyekhez életrajzi össze­foglaló és irodalomjegyzék is tartozik. A Babits Mihály levelezése 1890-1906 cí­mű kötet az ELTE Bölcsészettudományi Karán működő Babits-kutatócsoport mun­kálkodásának eredménye, amely a költő és író művei kritikai kiadásának előkészítése­ként jelent meg a Korona Kiadó és a Histó­ria Litteraria Alapítvány közös kiadásában. Kortárs Vass Tibor Ki tudja, mikor jön el annak az ideje, hogy Trianonról a történelmi valóság alapos is­meretében mindannyian indulatok nélkül, higgadtan szólhassunk. Napjaink emocio­nális értékítéletet mellőzni tudó történetí­rói szerencsére visszafogottan szemlélik a köpönyegforgató politikusokká lett írók, költők, a legharciasabb „Trianon-kiszólók” harsogó beszédét. A hézagos műveltségü­ket trágár szidalmakkal takargatok sehogy sem értik az érzelmekkel nem befolyásol­ható történészeket, akik legyenek akár szlovákok, szerbek, románok vagy magya­rok, egyként megfontoltan tudnak a sza­badságot mind a napig bénító békediktá­tumról beszélni. Pedig a frusztrált történel­mi pillanat következményeiről, a földrajzi­lag, gazdaságilag egységes területek szét­szakításáról, a magyar történelmi tradíció alapjaihoz tartozó tájegységek idegen fenn­hatóság alá kerüléséről a historiográfusok- nak a legnehezebb nyugodtan ítélkezni. A Kortárs decemberi számából olyan könyvet ismerhetünk meg, melyben a legfi­atalabb történész-nemzedék jelentős törté­nelmi személyiségek békeszerződéshez va­ló viszonyait elemzi, s melyben mindegyi­kük előítélettől mentes hangon szólal meg. így ítéli meg legalábbis N. Pál József a Tri­anon és a magyar politikai gondolkodás, 1920-1953 címmel az Osiris Kiadónál megje­lent kötetet. A szerző tanulmány-igényű írása e neuralgikus viszonyoktól befolyá­solt téma legújabb hozzászólóinak munkáit elemzi. Ha a kiadványt valóban a faktu­mok fontossága jellemzi, akkbr örvendetes előrelépésnek tarthatjuk, hogy a pályakez­dő történészek nem karakteres egyéni ál­lásfoglalásokra, hanem a tényfeltárás mű­helyteremtő munkájára törekedtek. Abban pedig minden értékítéletnél fontosabb a té­nyek maximális tisztelete. De amíg egy-egy politikus, vagy a köz dolgai iránt vátesz- ként elkötelezett, érzelmileg túlfűtött iro­dalmár felületes ismeretekkel „meg­alapozott” véleményét látjuk-halljuk a tele­vízióban, addig csak reménykedni tudunk, hogy hozzájuk is eljut a Kortárs legújabb száma, és kedvet kapnak a kötet tanulmá­nyozására. Nem az árok, az opera váija a zenészeket Beszélgetés Kesselyák Gergellyel, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatójával Miskolc (ÉM - FG) - A Mis­kolci Nemzeti Színházban ettől az évadtól önálló ope­ratagozat működik. Estén­ként telt házak előtt játsszák a Bánk bán című operát, napközben pedig fogadják az ide jelentkező zenészeket, énekeseket. Meghallgatások még jövőre is lesznek, állítja Kesselyák Gergely karmester, a szín­ház zeneigazgatója. □ Hány zenészre lenne szükség, és hányat vehetnek fel? - kérdez­tük Kesselyák Gergelyt. • Hál’ Istennek most majdnem fedi egymást ez a két szám. Kö­rülbelül annyi zenészt vehetünk fel, amennyire szükség van, amennyi kell az operaelőadások­hoz. Természetesen minél többen vagyunk, annál jobb. Ha esetleg nagyobb egy zenekar létszáma, mint ahányan estéről estére árokba ülnek, akkor jobban fel lehet készülni a feladatokra, ma­rad, idő a gyakorlásra, a pihenés­re, a feltöltődésre. Minden profi operatársulat esetében nagyobb a zenekar, mint ahányan egy-egy előadáson muzsikálnak. Ilyen ér­telemben még nagyon messze va­gyunk a profizmustól... □ Hány tagú a színházi zenekar? • Most 31 tagú a zenekar. Eb­ben az évben semmiképpen nem tudjuk elérni, hogy felváltva dolgozzanak a zenészek. Körül­belül 10 álláshelyet tölthetünk be az idén, és ha a jövő évi költ­ségvetésünk biztos lesz, akkor gondolhatunk a további fejlesz­tésekre. Kesselyák Gergely □ Hány embert tudnak leültem, mekkora a zenekari árok? • Körülbelül 46 négyzetméteres a zenekari árok, itt gyakorlati­lag 40-45 embert lehet leültetni, de ilyenkor már kínos a zsúfolt­ság. Viszont a kinti, a szabadté­ri árok 98 négyzetméter. Ott tudjuk majd a nagyobb zenekari apparátust igénylő operákat be­mutatni. De nem az árok nagy­ságához, hanem az operához, a műfaj elvárásaihoz igazítjuk a zenekart. □ Az idei, évadnyitó operapremi­er után is tartottak meghallga­Fotó: Éder Vera tást. Hogy tudták ezzel a lét­számhiányos zenekarral bemu­tatni az Erkel-művet? • Évek óta hagyomány, hogy vendégeket hívunk. Talán a ha­gyomány nem is a legjobb kife­jezés, mert rákényszerülünk ar­ra, hogy több-kevesebb kisegítő­vel, felkészült zenésszel dolgoz­zunk. Nagyon szívesen együtt­működünk, jó velük ez a közös munka, a mi szemünkben ők már tagnak számítanak, de azért erre nem lehet építeni. A vendégzenészek nem itt vannak főállásban, nem ide egyeztetnek, nekünk kell alkalmazkodnunk. Van úgy, hogy a nyilvános fő­próbára jönnek el először. Sze­rencsére - jó zenészekről lévén szó - ez nem okozhat különö­sebb fennakadást. □ Többet próbál a zenekar azóta, hogy tagozata van az operának? ® Nem gondolom, hogy az agyonpróbáltságtól lesz valami jó. Azt szeretném elérni, hogy mindenki felkészülten érkezzen a próbára, ne ott kezdje el meg­tanulni a darabot. Az előző évekhez képest most nagyon sok szólampróbát tartunk. Ha már mindenki tudja a zeneművet, és a szólamvezető is meghallgatta az embereit, csak utána találko­zik ismét a teljes zenekar. □ Miként hat az operatagozat beindulása a régen itt muzsikáló zenekari tagokra? ® Aki igazi zenész, annak az operajátszás szívügye. Ha szak­mailag nehezebb feladat elé is állítja a műfaj, csak jobban örül - gondolom én -, hogy operát játszhat, mint valami A kitűzött cél mindig a száz százalék. Kesselyák Gergely olyasmit, ami ugyan könnyeb­ben eljátszható, de nem igényel különösebb erőfeszítést. Per­sze, azt szoktam mondani, hogy a kitűzött cél mindig a száz százalék. Karácsonyváró muzsika A Fráter György Katolikus Gimnázium Kicsinyek kórusa kedden délután énekelt a mindszenti templomban Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Az egyházi ünne­pek között nincs még egy, amelyik olyan sok zenének lett volna ihletű­je, mint a karácsony. Már eddig is számtalan hangverseny volt me­gyénkben, tegnap például a zene- művészeti középiskola blockflőtései tartottak adventi zenés összejövetelt a Miskolci Galériában. A kisgyőri Faluházban ma, csü­törtökön délután 5 órától szintén a zeneművészeti középiskola növen­dékei adnak hangversenyt. A miskolci Lévay József Refor­mátus Gimnáziumkórusa ma délu­tán 5 órától a Kossuth utcai refor­mátus templomban énekel. A mezőcsáti Egressy Béni ze­netanfolyam növendékei pedig holnap, pénteken este 7 órától tartanak koncertet a Tiszavirág étteremben. Énekverseny - másodjára először Tavaszi döntőre új műsorral kell készülni Miskolc (ÉM) - Keresni a tehetségeket, a legjobba­kat, színpadot biztosítani az ambícióknak - így fogal­mazta meg a másodszor meghirdetett megyei ének­verseny első része után a rendezvény célját Bócz Sándor zeneiskola-igazga­tó, a zsűri elnöke.- A miskolci Ady Endre Mű­velődési Ház által meghirde­tett verseny szervezői azt sze­retnék, ha néhány év múlva akár országos versennyé bő­vülhetne a most még regioná­lis esemény. Az intézmény fel­tételei jók, a szervezés gördü­lékeny, és a rendezvényen szá­mos ígéretes produkció hang­zott el - fogalmazta meg Bócz Sándor. - Az első, december 5- én megtartott versenyen a mu­sical kategória versenyzői vol­tak a legtöbben. Színvonalá­ban nagyon kiegyenlített me­zőny mutatkozott be. Az ope­ra, dal kategória kétségkívül igényel némi iskolai alapot, a felkészülés során tanári kont­rollt. Ez egyébként hallható is volt. Míg az opera megítélése esetében a hang kiműveltsége a döntő szempont, addig a má­sik két kategória legfontosabb elvárása az egyéniségnek - párosulva a tehetséggel - a vá­lasztott művel való azono­sulása. A zsűri elnöke szerint nép­dal és musical kategóriában kevés miskolci középiskolás indult, és hiányolták a Miskol­ci Egyetem fiataljait is. Pedig más hasonló rendezvényeken bizonyították főleg e két utób­bi kategória iránti vonzalmu­kat, tehetségüket. A tavaszi döntőre minden meghívott versenyzőnek új programmal kell készülnie. A miskolci Csodamalom Báb­színház ’89-ben - még a báb­színház régi épületében, a Fá­bián malomban - mutatta be a Kiss József újságíró forgató- 'könyve alapján színpadra állí­tott Betlehemes című darabot. Néhány évig játszották jelen­legi otthonukban, a Kossuth utcai színházteremben is, ám már legalább hat éve nem lát­hatta a gyermekközönség a népszokásokra épülő kedves előadást. Most Korzsényi Ti­bor rendező - aki annak ide­jén ténylegesen megálmodta az előadás díszleteit is - felújí­totta, felfrissítette a karácso­nyi darabot, amit december 20-án, vasárnap délelőtt 10 órától láthat a bábszínház gyermekközönsége. Fotó: Dobos Klára Bábszínházi betlehemes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents