Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-05 / 259. szám

1998. november 5., csütörtök ÍÜM-lAnMSZÉG í Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Kozma-kiállítás. Kozma István Mezőkö­vesden élő, de a nagybányai hagyományo­kat követő festő- és iparművész alkotásai­ból nyílik kiállítás ma, csütörtökön délután 5 órakor Debrecenben a Medgyessy Galé­riában. A tárlatot Banner Zoltán író, költő ajánlja a közönség figyelmébe. • Arany-illusztrációk. Arany-illusztrációk címmel nyílik kiállítás a városi rajzpályázat­ra beérkezett képekből ma, csütörtökön délelőtt fél 12-kor Miskolcon az Arany Já­nos Általános Iskolában (Csele u. 14.). A raj­zokat Kormos Vilmos, Miskolc város közok­tatási és közművelődési osztályának veze­tője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A pályázatokat Sárközi Györgyné általános iskolai szaktanácsadó és F. Pollner Erika kö­zépiskolai szaktanácsadó értékeli. • Operagála. Népszerű dalművekből összeállított operagála lesz november 8- án, vasárnap este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházban. Édes anyanyelvűnk Sátoraljaújhely (ÉM) - Huszonhatodik alkalommal ad otthont Sátoraljaújhely az „Édes anyanyelvűnk” nyelvhasználati verseny országos döntőjének. Az idei ren­dezvényen - november 6-7-8-án - közel 160 hazai és határainkon túli diák vesz részt. A bírálóbizottságokban jeles nyelvé­szek működnek közre. A verseny november 6-án, pénteken reg­gel 8 órakor a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola ebédlőjében az írásbeli verseny ünnepélyes megnyitójával kezdő­dik. Az írásbeli feladatokat 9-kor kapják meg a diákok, 10-kor a kísérő tanárok vá­rosnéző sétára indulnak. Délután a Hegy­közbe mennek a résztvevők kirándulni. Este 7-től díszünnepség lesz a színházban, ahol Szamosvölgyi Péter polgármester mond köszöntőt, majd ünnepi beszédet tart Szakonyi Károly Kossuth-díjas író. „Regélni” jön a Ghymes A Ghymes együttes tagjai muzsikáltak Michel Montanaro Vents D'Est (Keleti szél) nevű együttesében is Fotó: D. K. Miskolc (ÉM) - A Ghymes együttest már ismeri a miskolci közönség: tavaly ők is muzsikáltak a Kaláka Folkfesztiválon, ko­rábban pedig a világzenész Montanaro több együttesből álló formációjában lát­hattuk őket. November 11-én, szerdán es­te 6 órakor új lemezüket mutatják be a Bartók Művelődési Központban. A Ghymes együttes 14 évvel ezelőtt olyan zenészekből alakult, akik előtte roc­kot, komolyzenét, régizenét játszottak. Kö­zös zenéjük azonban népzenei alapokon nyugszik. Ám a népi hangszerek mellett (brácsa, hegedű, cimbalom, duda, tökcite- ra, tárogató stb.) előkerült a szaxofon, a dobfelszerelés, improvizációk készültek, és anélkül, hogy észrevették vagy akarták volna, „belekeveredtek” az úgyneveztt world music kategóriába. A „Ghymes-ze- ne” magyar, valamint közép- és kelet-euró­pai népzenei gyökerekből táplálkozik. Ars poeticája a muzsika egyetemessége. Zené­jük azt keresi, hogy miben hasonlítanak az emberek egymáshoz, s nem azt, hogy miben különböznek. A hasonlóságot meg is találták, amit bizonyít a szeretetteljes fo­gadtatás, lépjenek fel bár Japánban, Finn­országban, az USA-ban, szülőföldjükön Szlovákiában, vagy Magyarországon. A Ghymes együttestől zenét kért és ka­pott már a Budapesti Nemzeti Színház (Szent Péter esernyője 1996) és a Komáro­mi Szabadtéri Színház (Életeink 1995). Az együttesnek két rendszeresen működő klubja van: Pozsonyban minden hónap utolsó csütörtökén', Budapesten, a Fonó Budai Zeneházban pedig minden hónap első csütörtökén koncerteznek. Miskolci koncertjükön természetesen nemcsak új - P.ege című - lemezük szá­mait szólaltatják meg, hanem régebbi da­laikból is hallhat a közönség. Herceg lesz a békából, mese a balettből Majoros István, a Csipkerózsika rendezője, koreográfusa, Grimm szerzőtársa Majoros István koreográfus, rendező Fotó: Éder Vera Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Csajkovszkij zenéjét „átrendezte", a Grimm-történetet egy ki­csit átigazította, a balett­mese szereplőinek szöveget írt Majoros István rendező­koreográfus csak azért, hogy a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában vasárnaptól látható Csipke­rózsika igazi mese-, és igazi balettélmény legyen gyere­keknek, felnőtteknek egya­ránt. • Kénytelen voltam átforgatni a zenét, persze csak a sorrendeket változtattam meg, és kihagytam bizonyos részeket. Eleve nem használhattam a teljes Csaj- kovszkij-művet, mert az leg­alább három és fél óra, és négy hosszú felvonás. Az eredeti mű az a klasszikus balett, ahol iga­zából semmi nem történik, ha­nem kiváló táncosok jobbnál jobb műsorokat adnak elő, olyan, mint egy gála. Csajkovsz­kij nem igazán foglalkozik a tör­ténettel. Úgy mellesleg elalszik Csipkerózsika, de abban a ba­lettben a címszereplő az első perctől spicc-cipős, tüttübe öl­töztetett, fehér parókás szuper­táncosnő, nálunk viszont elő­ször pólyás baba. A Csajkovsz- kij-balettzene igazi, nagy, aka­démikus előadást feltételez, nem is gyerekeknek szól, in­kább „balettomán” felnőttek nézhetik meg. □ A gyerekek kedvéért vette elő inkább a Grimm-mesét? • Nemcsak a gyerekek kedvé­ért, hanem mindazokért is, akik szeretik a szép meséket, a tanul­ságos történeteket. Mindehhez jön ráadásként a zene és a tánc. Mi az eredeti mesét játsszuk el. Épp1 csak annyit tettem hozzá, hogy abból a békából lesz a her­ceg, aki a darab elején megjósol­ja a királynénak a kislány szüle­tését. Ezt is csak azért tettem, hogy kerekebb legyen a törté­net, hogy ne csak úgy a semmi­ből jelenjen meg a mesében a herceg, egyébként szóról szóra követjük a Grimm-mesét. □ Szóról szóra?! • Igen, egy balettelőadásban ta­lán szokatlan, de megszólalnak a szereplők. □ Ki írta a dialógusokat? • Én. De nem olyan nagy párbe­szédek ezek. A mellékszereplők szólalnak meg. Ők is inkább csak a jobb megértés érdekében kommentálják az eseményeket. □ A koreográfus számára nem nagy kompromisszum ez? Nem lett volna nagyobb kihívás egy igazi, nagy, akadémikus előadás? • Egyáltalán nem. Egyrészt mert a teljes Csajkovszkij-mű- vet már nagyon sokan színpad­ra állították. Meg aztán itt van a nevem után - a koreográfus mellett - az is, hogy rendező. Számomra az is nagy kihívás, hogy mindenki számára élveze­tes előadás szülessen. Ha értik, követni tudják a mesét a gyere­kek, ha ez tetszik nekik, akkor könnyebben megszeretik a ba­lettet is. □ Aztán jöhetnek a nagy, akadé­mikus balettek... • A mi kis csapatunk egyelőre ilyen és hasonló előadások létre­hozására alkalmas. Persze, nem mondunk le a szakmai igényes­ségről, de nem akarunk minden­áron agyontáncolt darabokat műsorra tűzni. Jelenleg hét lány és öt fiú táncol a balettegyüttes­ben, de nemcsak ennyien lesz­nek a színpadon, besegítenek a tanodások és a Szemere Berta­lan Gimnázium tánc tagozatos növendékei is. □ Jön az utánpótlás! • Úgy tűnik, ettől a tanévtől új lendületet vesz a táncosok kép­zése. Úgy érzem, jól alakul az is­kola és a színház kapcsolata. Én is tanítok a gimnáziumban, és részt vesz a táncosok képzésé­ben Báli Barbara, Tóth Eszter, Kozma Attila. Tulajdonképpen szakmai gyakorlatnak tekinthe­tő, hogy most a Csipkerózsiká- ban színpadra is léphetnek a di­ákok. Hegyalja-születésnap Sátoraljaújhely (ÉM) - A Hegy­alja Népi Égyüttes ünnepséget rendez fennállásának 30. évfor­dulója alkalmából november 6- án és 7-én a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Köz­pontban. A program 6-án, pén­teken délután 4 órakor Kása Béla fotókiállításának megnyi­tójával kezdődik, este 8-ra pedig baráti beszélgetésre várják az érdeklődőket. Másnap, szomba­ton délután 4-kor kezdődik a ju­bileumi gála. A műsorban az együttes volt zenészei muzsikál­nak, és a szólótáncok mellett többek között eleki-, vajdaszen- tiványi-, zempléni táncokat jár­nak a Hegyalja Népi Együttes tagjai. Az ünnepséget az este 8- kor kezdődő „harmincasok bál­ja” zárja. Szabados György zongoraestje Miskolc (ÉM) - Szabados György szerzői zongoraestjére várja az érdeklődőket a Man- dorla Közművelődési Egyesü­let ma, csütörtökön este 7 órá­ra a zeneművészeti szakközép- iskola dísztermébe. Szabados György a ma­gyar zenei és szellemi élet kiemelkedő személyisége, a hazai és külföldi koncertpó­diumok ünnepelt előadója. Iskolateremtő mester, aki a modern jazz, a magyar nép­zene és a kortárs zene külö­nös ötvözetét álmodja zené­be a szabad improvizálás módján. Száz év grafika - könyvben és kiállításon Modern magyar litográfia (1890-1930) címmel nyílik ma kiállítás a Rákóczi-házban Miskolc (ÉM - DK) - A nyom­dászok megpróbálták to­vábbképezni magukat, hogy művészi színvonalú litográfi­ákat készíthessenek, a művé­szek pedig megpróbálták el­sajátítani a litográfia techni­káját... A művészek és nyomdászok ta­lálkozását a kor diktálta: a mű­vészeti plakátok, a könyvil­lusztráció, a reklám, a kereske­delem, tehát az élet hozta az egymásra találást. Előtérbe ke­rültek a művészet alkalmazott, agitatív funkciói, s a grafika - amely mostohagyermeke volt sokáig a festészetnek -, önálló műfajjá vált... A Miskolci Galéria által ta­valy elkezdett kiállítássorozat a magyar sokszorosított gra­fika száz évét szeretné bemu­tatni. Ma, csütörtökön délután 5 órakor nyílik meg a soro­zat második tárlata Modern magyar litográfia (1890-1930) címmel. Nem kis vita előzte meg a ki­állítások koncepcióját, hiszen feldolgozható a téma kronológi- ailag, stiláris iskolákhoz kötve, lehet vizsgálni a grafikát szoci­ológiai, művészettörténeti szempontból. Bán András, Baj- kay Éva és Dobrik István sokat vitatkoztak azon, hogyan is mutassák be a száz évet. Végül is abban maradtak, hogy nem lehet egységesen kezelni a kor­szakokat. A mához közeledve egyre összetettebb a grafika történetének vizsgálata. Amíg a századfordulós, század eleji grafikát aránylag jól lehet köt­ni az időhöz, tehát lehetséges a művészettörténeti korszakolás, addig a 20. század második felénél ez már nehezebb. Ott feltehetően a grafikai műhe­lyek (Győr, Miskolc, Makó, Szeíitendre, Vác stb.) vagy ki­állítások közelében (Miskolci Grafikai Biennálé, Békéscsabai Alkalmazott Grafikai Biennálé stb.) vizsgálják majd a művé­szettörténészek a grafikát. A hét elején falra kerültek a képek A mostani kiállítás anyagá­nak gerincét a Magyar Nemze­ti Galéria adta, de kölcsönöz­tek alkotásokat a szentendrei, a gödöllői és más múzeumok, a miskolci Herman Ottó Múzeum és magángyűjtők is. Pedig a grafikai lapokat általában ne­hezen állítják ki. Szívesebben tartják ezeket sötétben, elzárva a muzeológusok. Furcsa ez ma már, amikor annyi lehetősége van a sokszorosításnak, könnyedén készülhet színes Fotó: Dobos Klára Litográfia (kőnyomás): „Rajznak, szövegnek kémiai úton való megrögzítése e célra preparált kőlapon (li- tografikus pala). A kőlapot nyomáshoz előkészítik szin­tén kémiai úton, hogy csak ott vegyen föl festéket, ahol rajz van. A nyomás a könyv­nyomáshoz hasonló módon történik. A színes nyomás fontos szerepet játszik külö­nösen a plakátnyomás te­rén." (Révai Kis Lexikona) másolatot. De ezek a lapok, amelyeket a közönség holnap­tól egy hónapon át láthat, ere­detiek! Ez a kutatás és kiállítás indok volt arra, hogy a múzeu­mok benyúljanak fiókjaik mé­lyére, és előhozzák féltett anya­gaikat. Több alkotást restau­ráltak is a kiállítás előtt. Öt-hat részre tervezi ezt a kutatásra épülő sorozatot a Miskolci Galéria: a magyar grafika igen széles panorámá­ját szeretnék bemutatni. A ki­állításokhoz kapcsolódó köte­tek pedig az igazgató szerint alapművei lehetnek a további kutatásoknak, hiszen grafiká­val foglalkozó összefoglaló kö­tetek eddig nem nagyon láttak napvilágot. Most ugyan nem készül el a könyv, a bemutató­ja november 27-én lesz. Viszont készült egy leporelló, ami már most is segíthet a tárlatlátoga­tóknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents