Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-05 / 259. szám

1998. november 5., csütörtök in-hon 5 • Időközi polgármester. A hét elején tar­tott alakuló ülésen végleg eldőlt: az idő­közi választás - amely várhatóan április 18-a után esedékes - megtartásáig az el­múlt ciklus polgármestere lesz a polgár- mester Bódvalenkén. Azért kell időközi választást tartani, mert október 18-án a három polgármesterjelölt közül ketten azonos szavazatot kaptak. A hattagú képviselő-testület összetétele fele-fele arányban változott meg. • Lesz lap. Az új önkormányzat is támo­gatja a helyi közéleti lap megjelenését Bódvaszilason. A kéthavonta megjelenő Szilasi Újság első száma több mint két hó­napja látott napvilágot, a napokban pe­dig megjelent a legfrissebb kiadvány. Eb­ben részletesen foglalkoznak a helyi vá­lasztások eredményeivel, eseménynaptá­rat közölnek a település életéről, de talál­hatók benne receptek és sporthírek is. • Lába lett a harangnak. A halottak napi kegyelettételre haranglábat készíttetett és állíttatott a település a hidvégardói te­metőben. Mindezt a helyiek kezdemé­nyezése folytán, akik adományaikkal se­gédkeztek az elképzelés megvalósításá­ban. A csengő már korábban is megvolt, csupán a lábszerkezetet kellett elkészít­tetni. A díszes faragás mintegy 300 ezer forintba került. A felszentelése a tervek szerint két hét múlva várható. A keramikus Edelény (ÉM - PTA)- Mátrai Zsuzsanna eredetileg ápoló­nőnek tanult, soha nem gondolta vol­na, hogy egyszer majd keramikus­ként ő készíti azo­kat az emlékpla­ketteket, amelye­ket a város elisme­résképpen adomá­nyoz vendégeinek. Harc az elmúlással- Ápolónőnek lenni szép hivatás, de nehéz is egyben. Hozzám soha nem állt közel iga­zán ez a szakma. Nem tudtam megbirkózni az elmúlással, a szenvedéssel. Ápolónőként éppen ezért soha nem is dolgoztam - emlék­szik vissza Mátrai Zsuzsanna. A kézművesség viszont annál inkább fog­lalkoztatta. Kihasználta az átképzési tanfo­lyamok kínálta lehetőséget, és a munkaügyi központ támogatásával elvégzett egy kera- mikustanfolyamot. A képlékeny, jól formáz­ható agyag látványa lenyűgözte, de eleinte el is rettentette. El sem tudta képzelni, hogy hogyan fog boldogulni az anyaggal és a ko­ronggal. Aztán apránként kitanulta a szak­ma csínját-bínját. Lendület a pályához- Öt-hat évvel ezelőtt nagy lendületet adott az önállósodáshoz az önkormányzat egyik pályázatán elnyert 100 ezer forint: abból vettem meg a kemencémet - említi. A termékválasztéka széles: többféle em­léktárgyat, szobrot, vázát készít. Egyrészt kiépített kapcsolatai vannak már a keres­kedőkkel, másrészt maga viszi a portékáit a vásárokba, kiállításokra. Az emlékplaket­tek készítésére 3-4 évvel ezelőtt kérte fel a város polgármestere, azzal, hogy olyan mű­vet készítsen, amely jellemző Edelényre. A vörös égetett agyagra a város neve és címe­re került. Mintegy háromszáz embert emlé­keztet a városra ilyen terrakotta.- Most egy ideig leálltam a munkával, minden időmet és figyelmemet leköti az öt hónapos kisfiam, M áté. Szeretném folytatni az agyagozást is, de most a baba a legfontosabb számomra. Az oldalt szerkesztette: Papp Tímea Telefonszáma: (46) 414-022/216 E-mail: Pappt@iscomp.hu Mátrai Zsuzsanna A romakérdés nyelvi félreértés Képzéssel is ünnepelte kétéves születésnapját az edelényi alapítványi iskola Nagy Sándorné igazgató Fotó: Vajda János Edelény (ÉM - PTA) - A na­pokban szervezett kétéves születésnapi ünnepségét megelőzően egyhetes elő­adássorozatot tartott az edelényi alapítványi iskola. Az előítéletek dinamikája a ci­gányság és a többségi társada­lom kapcsolatrendszerében; A mai cigány irodalom; A zene, mint személyiségfejlesztő esz­köz. Ilyen, főként a roma gye­rekeket érintő előadást tartot­tak egy héten keresztül az ede­lényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskolában. Az iskolai előadásokra neves szakembere­ket, .orvosokat, főiskolai és egyetemi tanárokat hívtak meg. Mindezt a szakmai fejlesz­tés jegyében; nem is annyira az alapítványi iskolában dolgozók­nak, mint inkább az edelényi és környékbeli pedagógusok­nak. Egyre több olyan intéz­mény van ugyanis az edelényi régióban, amelynek szembe kell néznie a cigánygyerekek tanításának problémáival.- Sajnos szinte egyáltalán nem jöttek el azok a pedagógu­sok, akiket meghívtunk. Pedig ha minden rendben lenne a ki­sebbségi oktatásban, akkor is szükség lenne a kommunikáció­ra, a fejlesztésre. Pláne, hogy a helyzet közel sem ideális... Ta­lán az időpontválasztás, a tanév eleji teendők miatt nem jött ösz- sze - találgat Nagy Sándorné, az intézmény igazgatója. A programot menedzselő Gor- dos Gyuláné már számos hason­ló programon vett részt az or­szágban. Mindeddig nagy és őszinte érdeklődést tapasztalt mindenhol a romákról szóló té­mák iránt.- A cigányság problémája igen összetett, első lépésként az előítéletek oldására van szükség - vallja Gordosné. - Az egyik legfontosabb dolog, a most felnövekvő roma gyerme­kek megfelelő képzése. Más, hatékonyabb módszerekre van szükség mint amit a pedagógu­sok általában alkalmaznak. Ezek megismeréséhez szeret­tünk volna a programsorozat­tal segítséget nyújtani. A kommunikációs tréninget Bencze Lóránt, a Zsámbéki Ka­tolikus Tanárképző Főiskola fő­igazgatója tartotta. Szerinte a magyarság és a cigányság között egyszerű nyelvészeti problémák okozzák a feszültséget.- A cigányság nagyobb ré­szének magyar ugyan a nyelve, de más kulturális jellemzők szerint használják azt. Ebből a félreértés. A magyarok például udvariasságból előreengedik a hölgyeket, a cigányoknál pont fordítva. De ilyesmit mindenki tapasztalhat a mindennapok­ban is. Én egyszer egy postán álltam egy hatalmas sorban, amikor előretolakodott egy idő­sebb asszony - mindenki föl volt háborodva. A sorban állt cigány nő ezekkel a szavakkal csatlakozott a szidalmazókhoz: hogy dögölnél meg! Azon nyomban ellene fordult min­denki. Egy cigány ismerősöm­től tudom, ez az ő szóhasznála­tukban nem jelent semmi sú­lyosat: a stílusértéke megfelel egy „ejnye-bejnyének”. Ez nem egy különleges jelenség, min­den kultúrában jelen van. Egy­kor Pázmány Péter esztergomi érsek a szószékről azt mondta: az ember egy büdös szarzsák. Akkor ezen senki nem háboro­dott fel, azt jelentette: az em­ber esendő lélek. Két templom egy helyen Befejeződött az új katolikus templom építé­sének egy újabb szakasza Komjátiban. Né­hány évvel ezelőtt a régi - ám nem műem­lék jellegű - templomépület rohamos pusz­tulásnak indult, falai megrepedtek és meg­süllyedtek. Mindebben nagy szerepet ját­szott a talaj egyedi, laza szerkezete. A rom­lásnak indult templomot végül a kilencve­nes évek elején már életveszélyesnek is mi­nősítették. Áz új templom alapkövét 1995- ben helyezték el; közvetlenül a régi háta mögé tervezték az építményt. Egy évvel ké­sőbb el is készült Isten háza, ám ezzel még nem értek véget a munkálatok. Az egykori templom homlokzata és toronyrésze meg­maradt, ezzel további tervei vannak az egyházközösségnek. Ahhoz azonban, hogy biztosan álljon a lábán az építmény, továb­bi munkákra volt szükség. A toronyfal megtámasztását október közepére fejezték be. Megvalósításra váró feladat azonban még így is akad: a két templom közötti 30-40 métert is szeretnék rendbe tenni. Az elképzelések szerint Jézus keresztre feszí­tésének stációit ábrázolva domborműveket helyeznének el a kertes részen. Fotó: Vajda János HIRDETÉS ■■■■■MMHMHMHMMMMMMNHMMHMMMNMMMMMMHMINHMMHNMMMIBMMMMnRMMmMMnMMMMMMII 4 megye járműhirdetései 1 lapban: a Borsodi Bpró-ban Hajdú­Blhar Hogy összeálljon a kép! Borsod­Abaúj­Zempién mmmmmamamm mmmmummmmtmmmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents