Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-20 / 272. szám
1998. november 20., péntek Kultúra 8 wmmBmammmmmmmKmmsmammmmmmtaaBBBmaasH Erkel Ferenc BÁNK BÁN (opera 3 felvonásban) Szereplők: Bánk bán: ......................Ilosfalvy Róbert m.v. ..... ..................Albert Tamás m.v. .......................Vajk György m.v. .......................Molnár András m.v. .......................Bándi János m.v. Tiborc: .............................Bede Fazekas Csaba m.v. .............................Tóth János m.v. O rth Miklós m.v. Melinda:........................Csonka Zsuzsa m.v. ..... ....................Farkas Rose Marie m.v. .........................Szabó Magdolna m.v. Gertrúd: .........................Molnár Anna .........................Kerék Judit m.v. Ottó:................................Albert Tamás m.v. ..... ...........................Sztankovszky Miklós ................................Márton András Petur:................................Kovács Pál m.v. ..... ...........................Wágner Lajos m.v. ................................Kincses Károly Endre: ............................Kincses Károly ..... ........................Magyar Róbert m.v. Biberach: .......................Ürmössy Imre m.v. .......................Kovács Pál m.v. ......................Molnár Erik K özreműködik a színház kibővített énekkara és tánckara Korrepetitor: Csermely Zsuzsa, Rácz Márton, Regős Zsolt, Reményi József, Mura Péter A Miskolci Nemzeti Színház kiegészített zenekarát vezényli: Kesselyák Gergely és Rácz Márton Díszlettervező: Dávid Attila. Jelmeztervező: Juhász Katalin Világítástervező: Götz Béla m.v. Ügyelő: Füsti Molnár Ágota. Súgó: Kecskés Mihály Rendezőasszisztens: Kováts Adrea Koreográfus: Zenei vezető: Majoros István Kesselyák Gergely Rendező: Hegyi Árpád Jutocsa Bemutató előadás: 1998. november 20-án, pénteken este 7 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban Melinda (Csonka Zsuzsa) és Bánk bán (Albert Tamás) Fotó: Dobos Klára • West Side Story-toborzó. A tánchoz, énekhez kedvet, tehetséget érző fiatalok számára tartanak meghallgatást november 28-án a Miskolci Nemzeti Színházban. A kiválasztottak statisztaként mutatkozhatnak be a január 22-ére tervezett West Side Story-bemutatón. Bővebb felvilágosítást Radnai EriKa művészeti titkártól kérhetnek az érdeklődők. • Orfeusz a Kamarában. Árkosi Árpád rendező irányításával megkezdődtek az Orfeusz alászáll című Tennessee Williams- dráma próbái a Kamaraszínházban. Tiborc egyáltalán nem panaszos szerepe Bede Fazekas Csaba érdemes művész számára a nagyáriánál fontosabb az igazság kimondása Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A miskolci színpadon volt már Scarpia, bemutatkozott öreg Ger- montként, a legutóbbi ünnepi gálán a Bánk bán című operából Petur bordalát énekelte, most pedig Tiborcként várja a próba kezdetét.- Bede Fazekas Csaba! Bede Fazekas Csaba, ha megérkezett, jöjjön le a színpadra! - recseg a hangszóróból az ügyelő hangja. A megszólított színész Tiborc darócruháján szorosabbra húzza a kötelet, és indul is, hogy jelentse: megérkezett, és megtudakolja: mi híja van még a megjelenésének. A jelmez tökéletes. Csak a hosszú, ősz bajusz és a copfos paróka miatt kell még felszaladnia a fodrászatba.- Pedig engem már nem kell öregíteni! - hunyorít huncutul.- De Tiborc sem az a reszketeg vénember, ahogy időnként megjelenik az operaszínpadokon. Nem az unokái, a gyermekei várják otthon... Nemcsak az öregség, de a gondok miatt is megőszülhet az ember - simítja ki a homlokából dús fehér haját, és az arcán most is ott vibrál a mosolygás. Közben megkezdődik a próba. Az ügyelő sorra színpadra szólítja a szereplőket. Endre, Petur- lehetne, volt már, Bede Fazekas Csaba is.- Debrecenben játszottam 1975-ben a király szerepét, aztán tiz évvel később Győrben voltam Petúr, akkor már énekeltem Tiborc szerepét is. Most pedig Győrben is, Miskolcon is Tiborc vagyok. Soha nem volt még ilyen jó dolgom, mert ha vannak is apróbb eltérések a két rendeAz operaénekes koncerten... zői megközelítés között, lényegében ugyanaz a feladatom. Persze, egy-egy koncerten gyakran kérik tőlem Petúr Bordalát... A Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó ünnepi gáláján is ezzel a dallal szerepelt Bede Fazekas Csaba, így felvetődik: talán a Bánk bán-előadásokon is szívesebben mutatkozna be Petúr- ként, hiszen népszerűbb szerep.- Nekem Tiborc a kedvesebb!- állítja a művész.- Mert most éppen őt játssza!- hangzik az ellenvetés.- Nem! Nem! Ebben a drámában Tiborc mondja ki azokat a súlyos mondatokat, azokat a döbbenetes igazságokat, amelyek ma is érvényesek. Mindig volt és van is egy olyan felső réteg, amelyik nem érzi az ország nyomorát. A Kánaán egyeseknek már régen eljött, mások meg hiába küzdenek, hiába roés Tiborc szerepében Fotó: É. V. botolnak, csak reménykedhetnek: talán ők is eljutnak az ígéret földjére.- De a nagyária?! Az operaénekes számára csak nagyobb kihívás lenne egy gyakrabban idézett, jobban énekelhető szerep!- Engem nem annyira az éne- kelhetőség, hanem inkább a dramaturgiai mondanivaló érdekel - utasít vissza minden ellenkezést a művész. - Nem vonzanak a csillogó-villogó szerepek. Nem nagyon szeretem, ha az operaénekes kiáll és öblöget. Nekem a szituáció a fontos, a mondanivaló, a lényeg! Ilyen például Posa márki a Don Carlosban. Hát az gyönyörű! Óriási! Könnyezni való szerep! Csupa nagy dolgokat mond ki a népek szabadságáról, azért áldozza fel az életét, szembe mer szállni a hatalommal! Most is borsózik a hátam, ha rágondolok...- Első felvonás, utolsó kép! - figyelmeztet az ügyelő, és erre a hangra az öltözőben is megváltozik a hangulat. A színész arca megnyugszik, csak hosszú szünet után szólal meg ismét.- Nehogy azt gondolja, hogy csak a pozitív hősöket szeretem! Itt van például az egyik kedvencem, Scarpia, a rendőrfőnök. Abban a szerepben is szenvedély van, igazi nagy dráma. Persze, játszottam én operettekben, musicalekben, prózai darabokban. Számomra a színház szolgálat. Munka. Felelőséggel végzett, kemény munka. Igyekszem a tehetségem maximumát nyújtani, de azért nem őrültem bele teljesen a színházba... Ott van először is a család, a gyerekek, meg aztán van egy-két hobbim is... Sőt, van egy új lemeze is! Éppen előző este tartották a győri szimfonikusokkal a lemezbemutató koncertet.- Gyönyörű éjszaka volt. Győr és Miskolc között csillaghullás kísérte az utunkat! - terelné el a szót saját sikeréről. De csak visszatér a koncertre - Igen. Nagyon szép este volt. Olasz operaáriákat gyűjtöttünk egy csokorba. A koncerten köszöntöttek a gyermekeim is. Szabolcs és Annamária színész, mindketten a budapesti Nemzeti Színházban játszanak. A középső fiam, Lóránt gimnazista, de őt inkább a tudományok vonzzák. A kicsi, Máté még csak hétéves, de ő is zeneiskolába jár. A kisunokám meg olyan aranyos kis manó, hogy biztos színész lesz...- Folytatjuk a próbát. Bánk bán. Második felvonás. Első kép: Bánk és Tiborc. Bede Fazekas Csabát kérjük a színpadra! Aki másodszor alapít operát Miskolcon Mura Péter karmester, Liszt-díjas, érdemes művész most „csak” besegít Miskolc (ÉM - FG) - Mura Péter először negyvenöt évvel ezelőtt jött azért Miskolcra, hogy operatársulatot alapítson, és most ismét az operaalapítás miatt érkezett. • Nyáron keresett meg Kesselyák Gergely barátom, aki akkor már a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt, és megkérdezte: segitenék-e neki az operatársulat felépítésében, az első premier előkészítésében - kezdi újbóli visszatérésének történetét Mura Péter. - Örömmel mondtam igent, hiszen már 45 évvel ezelőtt is ezért jöttem Miskolcra. □ Könnyebb volt akkor operát alapítani, mint most? • Sokkal könnyebb volt. Annak idején központi költségvetésből jöttek létre az önálló operatársulatok. Az állam rászánt egy jelentősebb összeget a debreceni és a miskolci társulatra, bővíthettük a létszámot. A zenekar 40 tagú lett, az énekkar 32 tagú és 14 magánénekest szerződtettünk opera- és operettfeladatokra. Mindez jótékony hatással volt az énekoktatásra is. Jöttek a gyerekek a színházba, értelmét látták a zenetanulásnak... Sajnos, a történelem úgy alakult, hogy megszűnt az operatársulat. Én pedig elmentem Lengyelországba. De ott is mindig miskolci karmesterként mutatkoztam be. □ Miskolciságát bizonyítja, hogy később ismét itt alapított zenekartól A lengyelországi évek után 1961-ban érkeztem újra Miskolcra azzal a megbízatással, hogy alapítsak operatársulatot. Ez akkor sem sikerült, viszont megszületett a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Ezek az évek feledhetetlenek számomra. Egy zenész életében fontos minden hangverseny, de az csak néhány óráig tart. A hanglemez is múlandó, és össze sem lehet hasonlítani azzal a élménnyel, amelyet egy zenekar alapítása, működtetése jelent. □ A miskolci éveket követően '84- ben a Operaház karmestere lett: így biztos vagyok benne, hogy gyakran találkozott a Bánk bánnal is! • Az Operában többször vezényeltem a Bánk bánt. De már korábban, az ötvenes évek elején, amikor még a Gördülő Operával jártuk az országot, akkor is szerepelt a műsorunkon. Minden Bánk bán előadás nagy siker volt. □ A történelmi körülmények miatt is másképpen szólhatott akkor, mint most... • Nem a politikai üzenetek miatt szereti a közönség ezt az operát. Katona jó drámát írt, és Erkel muzsikája intenzív, nagyon ! szívhez szóló. Még most is emlékszem az egyik ózdi bemutatónkra. Bánk és Gertrud jelenete alatt a közönség izgalmában a hátsó sorban felállt, mint amikor szurkolnak a meccsen, annyira azonosultak a darabbal. Óriási taps volt. És utána következett Bánk szövege: „Vége, volt, nincs, de ne tapsolj, hazám, mert reszket a bosszúálló..." Erre - mintha leforrázták volna az embereket - mindenki leroskadt a helyére... □ A mostani bemutató is ilyen sikeres lesz? • Bízom benne. Persze, én csak a betanításban működtem közre, de még soha nem volt ilyen jó dolgom, mint most. Nincs hatásköröm, nem szerződtetek, nem utasítok senkit, nem kell egzisztenciális kérdésekkel foglalkoznom. Csak a szakmára figyelhetek. A kollégák pedig kikérik a véleményemet, érzem, hogy odafigyelnek a tanácsaimra. □ Az évadnyitón Kesselyák Gergely zeneigazgató beszélt arról, hogy csak erre a városra, erre a színházra jellemző operatársulatot kell teremteni. Mitől lesz az itt bemutatott opera miskolci? • Mindenképpen egységes stílust kell kialakítanunk. Jó lenne, ha minél több fiatalt tudnánk idekötni. Vendégművészekre mindig szükség lesz, de a társulat magját csak helyi művészek alkothatják. Csak így tudom elképzelni a csak Miskolcra jellemző operatársulat kialakítását. De még csak most kezdtük a társulatépítést... Tanulmányok: Zeneakadémia; Nemzeti Zenede; Kadosa Pál, Ferencsik János tanítványa Munkahelyek: 1942-44 az OMIKE Művészakció korrepetitora 1945-50 az Operaház korrepetitora 1950-53 a Gördülő Opera zenei vezetője 1953-57 a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója 1957- 58 a Varsói Állami Opera karmestere 1958- 61 a Sziléziai Állami Opera karmestere, a katowicei zenéakadémia tanára 1961-84 a Miskolci Szimfonikus Zenekar alapítója, igazgatója 1984-87 az Operaház karmestere 1986- a Zeneakadémia tanára Díjak: Liszt-díj (1966) SZOT-díj (1971) Érdemes művész (1972) Az évadnyitó ünnepi gálán Mura Péter is vezényelte a színház kibővített zenekarát Fotó: Éder Vera
