Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

1998. november 2., hétfő Aktuális 3 A Perion Abaújban épít 500 munkahelyet ígér a cég Budapest, Alsóvadász, Aszaló (ÉM - KI) - A Perion Rt. először Monokon akart akkumulátor-feldolgozót építe­ni, de a bortermelők féltették Hegyalja hírét. A cég most abaúji telephelyet választott. A Perion Rt. az abaúji Aszaló és Alsóva­dász közigazgatási területén lévő egykori laktanyában építené meg akkumulátor­feldolgozóját. A terveket a minap mutatta meg a települések polgármestereinek Kéri József vezérigazgató. Mint arról lapunkban többször beszá­moltunk, a budapesti társaság először Monokon akarta tervét megvalósítani.- Az akkumulátor-feldolgozó minden szakhatósági engedélye megvolt, de a hegyaljai bortermelők a környezetvédel­mi főfelügyelőséghez fordultak: bár tevé­kenységünk nem okoz semmilyen környe­zetszennyezést, mégis rontja a bor imá- zsát. Ezt a főfelügyelőség helyben hagyta - mondja Kéri József. Az abaúji telephely mellett több érv is szól: a terület nem érint ivóvízbázist; a me­gyei szakhatóságok már ismerik a terveket és a végzendő tevékenységet; lakott terület 1 kilométernél távolabb van a volt laktanya kerítésének bármely pontjától. Kéri József kiemelte: mivel Abaúj hátrányos helyzetű térség, az ide irányuló állami támogatások­ból is részesedni kívánnak munkahelyte­remtő beruházásuk megvalósításakor. Az 5 milliárd forintos beruházás első, 2 milliárd forintos része, a selejtakkumulátoi-- feldolgozó építése jövő év közepén kezdőd­ne, s 200 munkahelyet biztosítana. Az akku­mulátorgyár, valamint a feldolgozás során keletkező salakot feldolgozó plazmatechno­lógiát alkalmazó üzem 2001-re készülne el, összesen 500 embernek adva munkát. A 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő két kis település, Aszaló és Alsóva­dász polgármesterei támogatják Kéri Jó­zsefet. Amennyiben a szakhatóságok véle­ménye is kedvező lesz, s lakosság is ked­vezően ítéli meg a beruházást, akkor kez­dődhetnek az építkezések. Tragédia az uszodában Kazincbarcika (ÉM) - Három héttel a lé­tesítmény nyitása után, eddig ismeretlen okból az uszoda vizében lelte halálát szom­baton reggel negyed 9-kor egy 9 éves ka­zincbarcikai fiú. Az uszodavezető informá­ciója szerint az úszómesterek és a perce­ken belül kiérkező mentők is mindent megtettek, közel másfél órán át próbálták újraéleszteni a gyermeket, de nem sikerült őt megmenteni. Más források szerint a fiú több percen át lehetett a víz alatt, erre utaltak tág pupillái. Olyan információnk is van, hogy a kisfiú nem a saját szüleivel, hanem a szomszéd felügyeletével tartózko­dott az uszodában. A kazincbarcikai rend­őrség helyszínelése után az uszoda szom­baton délután 3 órakor nyitott ki újra. Halottainkra emlékező gyertyafények A temetők környéki nagy forgalom ellenére baleset nem történt Miskolc (ÉM - KI) - Elhunyt hozzátartozóinkra, szerette­inkre emlékeztünk a hétfőre eső halottak napját megelő­ző szombaton és vasárnap. A temetők körül időnként ki­alakuló forgalmi dugókat le­számítva, semmi sem zavarta az emlékezést. Szombaton és vasárnap is ezrek zarándokoltak el, a halottak napját megelőzően szeretteik sírjához. November 2-a, a halot­tak napja emlékeztet mindenkit: akik elmentek - kinek-kinek hi­te, meggyőzősése szerint más és más módon - velünk vannak; élők emlékeznek egykor éltek­ről, tudva, hogy a halál senkit sem kerül el. Ä magasztos pillanatokat azonban igencsak prózaiak elő­zik meg és kísérik. Az ilyenkor szokásos virág beszerzésével az járt jól, aki már a hét közepén megvette. Míg szerdán a Búza téren 10 és 120 forint közötti áron kínálták a krizantém szálját, szombaton Az óriási forgalom ellenére nyugodtan telt a halottak napja előestéje már 250-300 forintot is elkértek az árusok a valóban gyönyörű, nagyfejű virágért. Az árak a nagy kereslet miatt emelkedtek ilyen erőteljesen, pe­dig a Búza téren több százan árulták a virágokat és a koszo­rúkat a hétvégén is. Minden temetőnél nagy volt a forgalom, de a miskolci Szentpé- teri kapuban lévő városi temetőt késő délután már igen nehéz volt megközelíteni. A városból kive­zető 26-os út mindkét oldalán parkoló kocsisor, a ki- és beálló autók akadályozták a forgalmat A temető előtti két hatalmas par­koló is kicsinek bizonyult, itt sem volt könnyű helyet találni.- Szombaton még be lehetett hajtani a temetőbe, ha az autó­ban valakinek volt nyugdíjas­vagy rokkantigazolványa. Ak­kor nem jöttek, pontosabban alig - mondja a bejáratnál egy egyenruhás temetőőr. - Ma pe­dig nehezen értik meg az embe­rek, hogy nem lehet. A temetőkapun belépve már eloszlik a tömeg. Négy hatalmas gyertya ég itt, körülötte kiseb­bek, azok emlékére akikre már hozzátartozóik sem emlékezhet­nek. Mindenfelé kis remegő fé­nyek láthatók a szürkületben, á krizantémok nagy fehér foltjai. Bár sokak szerint a zsúfolt­ság, a rengeteg autó zavarja a nap meghittségét, magasztossá­gát, az idén is nyugodtan, bal­eset nélkül telt a halottak napját megelőző hétvége Miskolcon. Ismét versenyben közlekedik a család Miskolc (ÉM - PTA) - Közle­kedik a család címmel me­gyei közlekedésbiztonsági versenyt tartott szombat délelőtt a miskolci sportcsar­nokban a megyei rendőr-fő­kapitányság közlekedésren­dészeti osztálya. A közlekedési morál javítását szolgáló versenyt most másod­szor indította útjára az Országos Balesetmegelőzési Bizottság. A versenyen megyénk 7 települé­séről 11 család vett részt, akik az októberben megtartott terüle­ti döntők győztes csapatai is egyben. A családoknak először KRESZ-tesztlapokat kellett kitöl­teniük, aztán következtek a gya­korlati, ügyességi kihívások: személygépkocsis, illetve kerék­páros ügyességi verseny, KRESZ-tábla keresés, rajzver­seny és puzzle játék. A megyei verseny nagy esé­lyeseként újra indult az edelé- nyi Szilva család is - tavaly ők nyerték meg az országos döntőt.- Egy hibapontunk már biztos lesz, rögtön észrevettük, hogy mellé ikszeltünk - meséli Szilva Imréné, az elméleti teszt után. - A család egyik fele nagyon sze­retett volna, a másik fele, köz­tük én, pedig nem akart indulni. A fiammal, Péterrel úgy gondol­tuk, hogy mivel tavaly már nyertünk, most adjunk esélyt másoknak is. De aztán győzött a versenyszellem. Jövőre valószí­nűleg már úgy sem indulhatunk, mert az egyik fiunk betölti a 18- at, és így már nem engedik a szabályok. Ha mi nem is játszha­tunk már, Edelényből biztos lesz utánpótlás - az elődöntőn na­gyon jó versenytársaink voltak. Itt is jó a csapat, a játék a leg­fontosabb mindenkinek. Közben a sportcsarnok előtti pályán végigvezették a verseny­zőket a szervezők. Volt, aki az akadályok miatt aggályosko­dott, volt, akinek a Volkswagen szokatlan a Skoda után. Az első versenyző lassan boldogul a szlalomos szakasszal, de az idő nem számít, sokkal inkább a hi­bapontok. Ügyességi kihívásoknak is meg kellett felelni Fotó: Vajda János- Egy kicsit izgulok a követ­kező versenyszám miatt: tegnap megütötte a kezét körteszedés közben, és bedagadt a jobb csuk­lója. Nem mondja, de látom, hogy nagyon fáj neki, és nehéz lesz vezetnie - aggódik férjéért Szilváné. Azért mégis sikerült helytáll­ni: első helyezettként ők képvi­selhetik B.-A.-Z. megyét decem­ber 3-án és 4-én Budapesten. A második a hollóházai Angyal László és családja, a harmadik pedig File József és családja lett Sárospatakról. Diósgyőri főhajtás a kintlévőknek is Hat év, és templommá lett a magtár Halmaj (ÉM - PTA) - Van mit köszönni az Úrnak: minden emberi gyarlóság ellenére, amely néha körülvette az építkezést, mégiscsak elkészült a hal- maji református templom - hangzott el a szombati templomszentelőn. Az építés hat évvel ezelőtt kezdődött el a településen, de az igény már sokkal előbb, még a harmincas-negyvenes években meg­fogalmazódott a halmaj iakban - emléke­zett vissza Barna Sándor, a település refor­mátus lelkésze. El is kezdődtek az alapozá­sok, de a folytatást megakadályozta a há­ború, az addig felhalmozott építési anyago­kat széthordták az emberek. Csupán 8 ab­lak és 10 ajtó maradt meg - gyakorlatilag teljesen elölről kellett kezdeni az egészet. Új lehetőség viszont csak a rendszervál­tozás után adódott. Az egyházkerület 1992- ben vásárolt meg egy használaton kívüli magtárépületet Ebben alakították ki a gyü­lekezeti termet, majd hozzáláttak a temp­lom többi részének - elsősorban a torony­nak - a megépítéséhez. A munka mintegy 13,5 millió forintba került, az eddig össze­gyűlt pénz azonban 300 ezer forinttal keve­sebb a költségeknél. E miatt még vár ado­mányokat az egyház. A templomépítésbe fektetett természetbeli adományok, a „tár­sadalmi munka” - az ácsok, a rézművesek, a közmunkások munkája - mintegy 3 mil­lió forintos segítséget jelentett A stadionban ezrek, a domboldalakról százak biztatták szombaton a DFC-t Molnár István Miskolc (ÉM) - „Testben ugyan nem, de lélekben most is itt vagyunk". „Az MLSZ sem tud megtörni ben­nünket: Győzzetek!" Két transzparensszöveg, amely mindennél többet elmond. Két transzparens, amely a Gázszer elleni találkozón az üres állóhelyi szektorok előt­ti kerítésen lógott. Találékonyság A Gázszer elleni meccsre csak az ülőhelyekre adható el belé­pő - így döntött az MLSZ fe­gyelmi bizottsága. És bár so­kan emiatt otthon maradtak, azért jön a nép. A többség bér­lettel, vagy az elővételben ki­adott pár száz jegy egyikével. Ők bemehetnek. Mások nem. Az emberi találékonyság azon­ban nem ismer határokat. Ki a Sport Büfé előtti kavicsos részt választja, ki a másik oldalon lévő, sínek felőli domboldalt. Bár ez a nap nem a szotyola- árusok napja, azért nem min­denki búsul közülük. „Édes fi­am! Muszáj itt lennem, mert szükségem van erre a kis nyugdíjkiegészítésre. Most nem sok makukát hoztam, de azért fogyogat” - mondja a 70 esztendős Klári néni, aki egyébként a Selyemréten lakik. Nyirkos László innen néhány lépésre a barátját várja a busz­megállóban. „Nem hiszem, hogy be tudok menni. Nem baj, majd szurkolok kintről. Csak ne len­ne ilyen hideg.” Talán ma ez az egyetlen gond. A csontig hatoló észak-keleti szél. Már csak tizen­öt perc van hátra a kezdésig. Akinek van bilétája, elfoglalja a helyét, mások még sörözgetnek a környező kocsmákban. Nem sietnek. Van rádió, és van fo­gyasztandó. „Nézd! Ott a fákon!”- hívja fel valaki a figyelmemet. Zászlók lengenek. Piros-fehérek. Aki oda felmászik, nem lehet „kismiska”. Hogy leeshet? Kit érdekel! Látni akarja Kulit, Ege­ret,... a DFC-t. Amikor Puhl já­tékvezető a sípjába fúj, egész Miskolc beleremeg, annyi hely­ről jön a „Hajrá Diósgyőr!”. Vándorlók A domboldali táborból csak a vendégek kapuját látni. Elég az. Pontosan elég ahhoz, hogy Bú­zás tizenegyese után végre vala­mi kis melegség törjön ránk. Az­tán nem sokkal később „Kutya” bólint. 2-0. Szép az élet! Kivéve Szabónak, akit mentő visz kór­házba egy ütközést követően. Az eset nem arat osztatlan elisme­rést. „Csürhe, csürhe!” - skan­dálja a tribün. És ez a legfino­mabb kifejezés, amit a Gázszer kap. Mindegy. Jól érezzük ma­gunkat, mert „Mi vagyunk a leg­nagyobbak”. A szünetben ötszáz diósgyőri vándor lép a nagy fel­fedező, Kolumbusz nyomába. Öt­száz fagyoskodó indul meg a Vasgyár felőli kapu irányába, to­vábbi hazai gólokat remélvén a második félidőtől. Gregó Zoltán eddig az egyik földes edzőpálya kerítésen csimpaszkodva üvöl­tött: „Kellemetlen a helyzet, de sajnos van néhány olyan tár­sunk, aki nem a meccs miatt jár Diósgyőrbe. Most ez van, de lát­ja! A hangulattal ezúttal sincs semmi probléma.” A szünetet követően, s a hár­mas sípszó pillanatában sem. A nyertesek előbb az üresen táton­gó B-közép elé csúsznak, majd tapsolnak, mintha ott lenne a nagyérdemű. Aztán ollóznak a „Csáki-szektornak”, a három év­tizede egy helyben álló ered­ményjelzőnek, a háromezer bennlévőnek. Végül fejet hajta­nak a kinti kavicságyon tombo- lók előtt is. A szektorok helyett a kerítésen, a fákon találtak maguknak helyet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents