Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-12 / 265. szám
1998. november 12., csütörtök Itt-hon 5- I * » . , $ \ ■ J , * » ,, ' \t. ' || -. „ ' ‘ eV fi • Játékokért táncolnak. Összegyűlik a falu apraja, nagyja szombaton este Szomolyán, ugyanis jótékonysági bált szerveznek a községben. A szülői munkaközösség szervezésében megrendezendő bál bevételét a mintegy nyolcvankét óvodás eszközeinek, játékainak fejlesztésére fordítják majd. Az intézmény egyébként a napokban áll át a költséges villanyfűtésről a gázra. Mindezt pályázati pénzből, és természetesen önkormányzati önerőből tudták elérni. • Járda és csapadékcsatorna épül. Mintegy három kilométer járdát újítanak fel Vattán - tájékoztatta lapunkat Veréb József polgármester. A beruházáshoz a megyei területfejlesztési tanács pályázatán nyert a község három és félmillió forintot, amihez az önkormányzat tette hozzá a harminc százalék önerőt. Kora tavasszal pedig a csapadékvíz-elvezetésre fordítják majd figyelmüket a község vezetői. • Zene és tánc. Immár ötödik éve rendezik meg Cserépfaluban a „Tátikát", az általános iskolások zenés, táncos előadását. Szombaton délután a kicsik és nagyok mai magyar rockzenészeket utánoznak majd, de az egyéb zenei irányzatok is jelen lesznek a rendezvényen. Mindez igen jól fejleszti a nebulók kreativitását, és az önbizalmuk is megnő. A fellépőket díjazzák, így a helyi vállalkozók, és az önkormányzat által felajánlott ajándékok találnak majd gazdára. Otven év - amit a föld adott nekik Fél évszázada alakult meg a Szentistváni Mezőgazdasági Szövetkezet Ördögh Ferencet (balra) köszönti Koncz György Fotó: Cs. K. A. Szentistván (ÉM - CSKA) - Az egykori summásokat, kubikusokat tartotta vissza a vándorló életmódtól annak idején a szövetkezet, ami a napokban ünnepelte megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Ami fontos - hangsúlyozta a jelenlegi elnök hogy a szentistváni szövetkezet már akkor sem kényszerből jött létre. Ünnep van a faluban - ezt éreztette az a több száz szentistváni, aki ünneplőt húzott az alkalomra, öltönyt. De voltak idősek, akik a „kiskalapos” régi formulában indultak az ötvenedik évforduló tiszteletére mindennek megadni a módját. A megélhetést, ötven év kenyerét ünnepelték a szövetkezet tagjai. A megalakulás pillanata, rendkívül ellentmondásos időszaka volt a falunak - mondta ünnepi beszédében Koncz György, a szövetkezet elnöke -, akinek a szavaiból kiderült, hogy a szentistváni emberek negyvennyolcban nem külső parancsra, hanem belső indíttatásra fogtak össze a földjükért, megélhetésükért. Annakidején a megalázó summás-, és kubikus nyomorból szakította ki őket a megalakuló szövetkezet. Az a néhány ember, aki összefogott, valójában maga sem tudta akkor, hogy amibe belevág - az sikeres lesz, vagy pedig a paraszti sors újabb csalódása vár rájuk. Az összefogás sikert hozott, és akik eleinte gyanakvó- ak voltak a szövetkezettel szemben, azok is hamarosan tagokká váltak. Az összetartás segített. Nemcsak a faluban, hiszen harminc évvel ezelőtt a cserépváraljai, majd húsz évvel ezelőtt a tardi szövetkezettel is egyesült a gazdaság. Akkor még nem a mai csúcstechnológiával, hanem traktorokkal, és kézzel álltak neki a munkának az emberek, asszonyok, akik a novembert rendszerint a cukorrépaföldeken töltötték. A hatvanas évektől kezdődött az időszak, amikor a szövetkezet igazán kinőtte magát - volt hallható. Nyolcezer hektár Ma több mint nyolcezer hektáron gazdálkodik a szövetkezet, és idén folytatták azt a száztíz milliós beruházást, amivel a takarmánykeverőt felújítják. Az ünnepségre ugyan meghívták a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert is, hogy látná, vannak, akik még valóban tudnak ünnepelni a mezőgazdaságban, de a meghívott nem érkezett meg. így, jelenlegi miniszterünk, azt a pillanatot sem élhette át, mikor az egyik - egyedül -, még élő alapító tagot, Ördögh Ferencet köszöntötte a tagság a jubileum alkalmából, és rajta kívül még sok jelenlegi alkalmazottat, de talán még több régi „öreget”, akik valamikor elvetették a szövetkezet magjait, aminek termését most aratják a dolgozók. A föld Talán sokan hiányolták volna, hogy a földről nincs szó, de a szövetkezet ünnepi közgyűlésén az első szavak a földről, a földhöz szóltak. Arról a földről, amit a gazda tavasszal dologtól, és időtől repedt tenyerében perget, érezve már a zöld hajtásokat, a termésre gondolva, és aminek szikkadt repedését aggódva figyeli nyáron, ami neki az élete, ami a kenyeret adja. A következő pillanat, mikor feltekint az égre, és az időt figyeli, hogy - az mit hoz az idei termésre. Az a föld, ami hosszú határként lebeg, és vibrál a nyári szemlélő tekintete előtt, és ami augusztusban már szúrós tarlót hordoz. A föld, ami az életet, a búzát, és kenyeret adja a parasztnak, de nemcsak neki, hanem az élőknek is. Ezt ünnepelte a matyó falu idén, és minden hétköznap ezután is, ahogy ötven éven át tette eddig is, munkával. A látszerész Mezőkövesd (ÉM CSKA) - Egyelőre a továbbtanulásához szükséges anyagiakat szeretné előteremteni munkájával az alig húszéves Tóth Péter, aki két éve dolgozik a Kodak mezőkövesdi üzletében.- A szakmám látszerész, de a fotózást is tanultam egy évig. Valójában a látszeré- szet vonzott inkább annak idején, amikor emellett a hivatás mellett döntöttem. A probléma az volt, hogy az iskola elvégzése után elhelyezkedni csak Budapesten tudtam volna ebben a szakmában - azt pedig nem akartam -, és így kerültem a kövesdi Kodak üzletbe. Valamilyen formában érdekel az emberekkel való foglalkozás is, hiszen itt az üzletben nagyon fontos, hogy a vevőkkel tudjunk bánni, kellőképpen udvariasak legyünk, és hát persze a szakmai hozzáértés is számít, meg az, hogy el tudjuk adni amiért bejöttek hozzánk, és mindenki elégedetten távozzon. Bróker lenne Mindez nem végcél a fiatalember számára, hiszen szeretne továbbtanulni. Leginkább a gazdasági, vagy jogi pálya érdekelné, így, nagyon szívesen lenne bróker. Tisztában van azzal, hogy az feszültséggel terhes munka, de érzi, az állna hozzá a legközelebb.- Egy-két évig dolgoznom kell, hogy elegendő pénzt gyűjtsék a tanulásomhoz, mert édesanyámtól sem várhatom el, hogy a későbbiekben eltartson. Ő, a szihalmi cukrászat vezetője, és én magam is látom, hogy mennyit dolgozik. Persze, szeretem a szakmámat, és hobbyszinten meg is marad, főként a fotózás. Már most is sokszor csinálok fényképeket esküvőkön, baráti és családi rendezvényeken. Készülök komolyabb fotófelszerelés megvásárlására, hogy minél jobb minőségű képeket tudjak készíteni. Szabadidejét Tóth Péternek - emellett - főként az olvasás tölti ki, de szívesen járnak barátnőjével kirándulni, és minthogy nemrégiben a tulajdonába került egy veterán autó, annak a „gondozása” is elég időt igényel. Tóth Péter Ruhanemű, liszt az árvízkárosultaknak A segítségre váró iskola Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Az egri érsekségen belül Mezőkövesden gyűjtik az adományokat a kárpátaljai árvízkárosultak részére. A segítő szándék nem újkeletű, hiszen a Karitasz szervezet már évek óta tartja a kapcsolatot a kinti rászorulókkal, és folyamatosan küldik az adományokat. A héten egy kamionnal ruhaneműket szállítanak a tiszaújlaki iskolások részére - tájékoztatta lapunkat Jéger Károly, a Szent László plébánia kanonokja. A szállítmányok, segélyadományok amúgy is folyamatosan érkeznek a kárpátaljai településekre, de az árvíz, a kitelepítés és a nyomor most megsokszorozta a segítő szándékot - tudtuk meg. Nemrégiben - a külföldi karitatív szervezetek támogatásával - sütőüzemet szállítottak Rahára, és a napokban érkezett meg Nagyszőlősre egy fogorvosi szakellátáshoz szükséges berendezés is. A magyar karitatív szervezet a tiszaújlaki iskola felújításához is szeretne hozzájárulni, ehhez már több mint két és fél millió forint adomány jött össze, ugyanis az iskola állaga még az árvíz előtt életveszélyessé vált. Ami most fontos - hangsúlyozta a kanonok -, hogy a szorult helyzetben lévő, nincstelenné vált emberek élelemhez juthassanak. Mint mondta, a napokban egyeztetett a kint élő Majnek Antal püspökkel, és főként kenyérre valóra, vagyis lisztre lenne szüksége a bajba jutottaknak, hogy a sütőüzemek működni tudjanak. Ezért is indította el a Karitasz országos segítő akcióját: lisztet, vagy az őrölni valónak az árát kérik az itthoni adományozóktól. Étolaj, ruhanemű, takaró, és minden tartós élelmiszer fontos lenne, amit a j ószándékúak nélkülözni tudnak. Minden plébánián várják az adományokat. Főként jövő hét vasárnapjára - november huszonkettedikére - szervezték meg gyűjtőakciójukat. Kérik az adományozókat, hogy ne kilónként vigyék a rászorultaknak a lisztet, hanem álljanak össze többen, és ha lehet, úgy vegyék meg zsákostól a kenyérnek valót. A karitatív szervezet úgy számol, hogy legalább kétszázötven mázsa lisztet már a közeljövőben ki tud juttatni az Ukrajnában hajléktalanná vált magyaroknak. Ehhez kérik az emberek segítségét. Hirdetés 4 megye járműhirdetései 1 lapban: a Borsodi Bpró-ban HajdúBihar Heves Szabolcs- Szatmár- r<'® Bereg BorsodAbaújZempléxi ....bm_______i__na_i-----— H ogy összeálljon a kép! Az oldalt szerkesztette: Cs. Kelemen Andrea Telefonszáma: 06-20-9339-393