Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

1998. november 12., csütörtök Itt-hon 5- I * » . , $ \ ■ J , * » ,, ' \t. ' || -. „ ' ‘ eV fi • Játékokért táncolnak. Összegyűlik a falu apraja, nagyja szombaton este Szomolyán, ugyanis jótékonysági bált szerveznek a községben. A szülői munkaközösség szer­vezésében megrendezendő bál bevételét a mintegy nyolcvankét óvodás eszközeinek, játékainak fejlesztésére fordítják majd. Az intézmény egyébként a napokban áll át a költséges villanyfűtésről a gázra. Mindezt pályázati pénzből, és természetesen önkor­mányzati önerőből tudták elérni. • Járda és csapadékcsatorna épül. Mint­egy három kilométer járdát újítanak fel Vattán - tájékoztatta lapunkat Veréb Jó­zsef polgármester. A beruházáshoz a me­gyei területfejlesztési tanács pályázatán nyert a község három és félmillió forintot, amihez az önkormányzat tette hozzá a harminc százalék önerőt. Kora tavasszal pedig a csapadékvíz-elvezetésre fordítják majd figyelmüket a község vezetői. • Zene és tánc. Immár ötödik éve rendezik meg Cserépfaluban a „Tátikát", az általános iskolások zenés, táncos előadását. Szomba­ton délután a kicsik és nagyok mai magyar rockzenészeket utánoznak majd, de az egyéb zenei irányzatok is jelen lesznek a rendezvényen. Mindez igen jól fejleszti a nebulók kreativitását, és az önbizalmuk is megnő. A fellépőket díjazzák, így a helyi vállalkozók, és az önkormányzat által fel­ajánlott ajándékok találnak majd gazdára. Otven év - amit a föld adott nekik Fél évszázada alakult meg a Szentistváni Mezőgazdasági Szövetkezet Ördögh Ferencet (balra) köszönti Koncz György Fotó: Cs. K. A. Szentistván (ÉM - CSKA) - Az egykori summásokat, kubi­kusokat tartotta vissza a vándorló életmódtól annak idején a szövetkezet, ami a napokban ünnepelte meg­alakulásának ötvenedik év­fordulóját. Ami fontos - hangsúlyozta a jelenlegi el­nök hogy a szentistváni szövetkezet már akkor sem kényszerből jött létre. Ünnep van a faluban - ezt érez­tette az a több száz szentistváni, aki ünneplőt húzott az alkalom­ra, öltönyt. De voltak idősek, akik a „kiskalapos” régi formu­lában indultak az ötvenedik év­forduló tiszteletére mindennek megadni a módját. A megélhe­tést, ötven év kenyerét ünnepel­ték a szövetkezet tagjai. A megalakulás pillanata, rendkívül ellentmondásos idő­szaka volt a falunak - mondta ünnepi beszédében Koncz György, a szövetkezet elnöke -, akinek a szavaiból kiderült, hogy a szentistváni emberek negyvennyolcban nem külső pa­rancsra, hanem belső indítta­tásra fogtak össze a földjükért, megélhetésükért. Annakidején a megalázó summás-, és kubi­kus nyomorból szakította ki őket a megalakuló szövetkezet. Az a néhány ember, aki össze­fogott, valójában maga sem tud­ta akkor, hogy amibe belevág - az sikeres lesz, vagy pedig a pa­raszti sors újabb csalódása vár rájuk. Az összefogás sikert ho­zott, és akik eleinte gyanakvó- ak voltak a szövetkezettel szem­ben, azok is hamarosan tagok­ká váltak. Az összetartás segí­tett. Nemcsak a faluban, hiszen harminc évvel ezelőtt a cserép­váraljai, majd húsz évvel eze­lőtt a tardi szövetkezettel is egyesült a gazdaság. Akkor még nem a mai csúcstechnológiával, hanem traktorokkal, és kézzel álltak neki a munkának az em­berek, asszonyok, akik a no­vembert rendszerint a cukorré­paföldeken töltötték. A hatva­nas évektől kezdődött az idő­szak, amikor a szövetkezet iga­zán kinőtte magát - volt hall­ható. Nyolcezer hektár Ma több mint nyolcezer hektá­ron gazdálkodik a szövetkezet, és idén folytatták azt a száztíz milliós beruházást, amivel a ta­karmánykeverőt felújítják. Az ünnepségre ugyan meghívták a földművelésügyi és vidékfejlesz­tési minisztert is, hogy látná, vannak, akik még valóban tud­nak ünnepelni a mezőgazdaság­ban, de a meghívott nem érke­zett meg. így, jelenlegi miniszte­rünk, azt a pillanatot sem élhet­te át, mikor az egyik - egyedül -, még élő alapító tagot, Ördögh Ferencet köszöntötte a tagság a jubileum alkalmából, és rajta kí­vül még sok jelenlegi alkalma­zottat, de talán még több régi „öreget”, akik valamikor elve­tették a szövetkezet magjait, aminek termését most aratják a dolgozók. A föld Talán sokan hiányolták volna, hogy a földről nincs szó, de a szövetkezet ünnepi közgyűlésén az első szavak a földről, a föld­höz szóltak. Arról a földről, amit a gazda tavasszal dologtól, és időtől repedt tenyerében per­get, érezve már a zöld hajtáso­kat, a termésre gondolva, és aminek szikkadt repedését ag­gódva figyeli nyáron, ami neki az élete, ami a kenyeret adja. A következő pillanat, mikor felte­kint az égre, és az időt figyeli, hogy - az mit hoz az idei ter­mésre. Az a föld, ami hosszú ha­tárként lebeg, és vibrál a nyári szemlélő tekintete előtt, és ami augusztusban már szúrós tarlót hordoz. A föld, ami az életet, a búzát, és kenyeret adja a pa­rasztnak, de nemcsak neki, ha­nem az élőknek is. Ezt ünnepel­te a matyó falu idén, és minden hétköznap ezután is, ahogy öt­ven éven át tette eddig is, mun­kával. A látszerész Mezőkövesd (ÉM ­CSKA) - Egyelőre a továbbtanulásához szükséges anyagiakat szeretné előteremteni munkájával az alig húszéves Tóth Péter, aki két éve dolgozik a Kodak mezőköves­di üzletében.- A szakmám lát­szerész, de a fotózást is tanultam egy évig. Valójában a látszeré- szet vonzott inkább annak idején, amikor emellett a hivatás mellett döntöttem. A probléma az volt, hogy az iskola elvégzése után elhelyezkedni csak Budapesten tud­tam volna ebben a szakmában - azt pedig nem akartam -, és így kerültem a kövesdi Kodak üzletbe. Valamilyen formában ér­dekel az emberekkel való foglalkozás is, hiszen itt az üzletben nagyon fontos, hogy a vevőkkel tudjunk bánni, kellőképpen udvariasak legyünk, és hát persze a szak­mai hozzáértés is számít, meg az, hogy el tudjuk adni amiért bejöttek hozzánk, és mindenki elégedetten távozzon. Bróker lenne Mindez nem végcél a fiatalember számára, hiszen szeretne továbbtanulni. Leginkább a gazdasági, vagy jogi pálya érdekelné, így, nagyon szívesen lenne bróker. Tisztában van azzal, hogy az feszültséggel terhes mun­ka, de érzi, az állna hozzá a legközelebb.- Egy-két évig dolgoznom kell, hogy ele­gendő pénzt gyűjtsék a tanulásomhoz, mert édesanyámtól sem várhatom el, hogy a ké­sőbbiekben eltartson. Ő, a szihalmi cukrá­szat vezetője, és én magam is látom, hogy mennyit dolgozik. Persze, szeretem a szak­mámat, és hobbyszinten meg is marad, fő­ként a fotózás. Már most is sokszor csiná­lok fényképeket esküvőkön, baráti és csalá­di rendezvényeken. Készülök komolyabb fotófelszerelés megvásárlására, hogy minél jobb minőségű képeket tudjak készíteni. Szabadidejét Tóth Péternek - emellett - főként az olvasás tölti ki, de szívesen jár­nak barátnőjével kirándulni, és minthogy nemrégiben a tulajdonába került egy vete­rán autó, annak a „gondozása” is elég időt igényel. Tóth Péter Ruhanemű, liszt az árvízkárosultaknak A segítségre váró iskola Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Az egri érsekségen belül Me­zőkövesden gyűjtik az ado­mányokat a kárpátaljai ár­vízkárosultak részére. A segí­tő szándék nem újkeletű, hi­szen a Karitasz szervezet már évek óta tartja a kap­csolatot a kinti rászorulók­kal, és folyamatosan küldik az adományokat. A héten egy kamionnal ruhane­műket szállítanak a tiszaújlaki iskolások részére - tájékoztatta lapunkat Jéger Károly, a Szent László plébánia kanonokja. A szállítmányok, segélyadomá­nyok amúgy is folyamatosan ér­keznek a kárpátaljai települé­sekre, de az árvíz, a kitelepítés és a nyomor most megsokszo­rozta a segítő szándékot - tud­tuk meg. Nemrégiben - a külföl­di karitatív szervezetek támoga­tásával - sütőüzemet szállítottak Rahára, és a napokban érkezett meg Nagyszőlősre egy fogorvosi szakellátáshoz szükséges beren­dezés is. A magyar karitatív szervezet a tiszaújlaki iskola felújításához is szeretne hozzájárulni, ehhez már több mint két és fél millió forint adomány jött össze, ugyanis az iskola állaga még az árvíz előtt életveszélyessé vált. Ami most fontos - hangsú­lyozta a kanonok -, hogy a szo­rult helyzetben lévő, nincstelen­né vált emberek élelemhez jut­hassanak. Mint mondta, a na­pokban egyeztetett a kint élő Majnek Antal püspökkel, és fő­ként kenyérre valóra, vagyis lisztre lenne szüksége a bajba jutottaknak, hogy a sütőüzemek működni tudjanak. Ezért is indí­totta el a Karitasz országos segí­tő akcióját: lisztet, vagy az őröl­ni valónak az árát kérik az itt­honi adományozóktól. Étolaj, ruhanemű, takaró, és minden tartós élelmiszer fontos lenne, amit a j ószándékúak nélkülözni tudnak. Minden plébánián vár­ják az adományokat. Főként jö­vő hét vasárnapjára - november huszonkettedikére - szervezték meg gyűjtőakciójukat. Kérik az adományozókat, hogy ne kilón­ként vigyék a rászorultaknak a lisztet, hanem álljanak össze többen, és ha lehet, úgy vegyék meg zsákostól a kenyérnek va­lót. A karitatív szervezet úgy számol, hogy legalább kétszáz­ötven mázsa lisztet már a közel­jövőben ki tud juttatni az Ukraj­nában hajléktalanná vált ma­gyaroknak. Ehhez kérik az em­berek segítségét. Hirdetés 4 megye járműhirdetései 1 lapban: a Borsodi Bpró-ban Hajdú­Bihar Heves Szabolcs- Szatmár- r<'® Bereg Borsod­Abaúj­Zempléxi ....bm_______i__na_i-----— H ogy összeálljon a kép! Az oldalt szerkesztette: Cs. Kelemen Andrea Telefonszáma: 06-20-9339-393

Next

/
Thumbnails
Contents