Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-11 / 264. szám

1998. november 11., szerda ÍSZJUMHJIGYARORSZÁG Kultúra 8 • Gyermekfoglalkozás. Ajándékdobozo­kat készíthetnek az érdeklődő gyerekek a tiszaújvárosi Városi Könyvtárban novem­ber 11-én, szerdán délután fél 5-től. • Képzőművészet a Kisgalériában. A ka­zincbarcikai Kodály Zoltán Művészeti Is­kola képzőművészeti tagozatának kiállí­tása nyílik november 12-én, csütörtökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Kisgalé­riában (Egressy út 35.). A december 31-ig látogatható tárlatot Király Bálint polgár- mester ajánlja az érdeklődők figyelmébe. • Quimby koncert. A Quimby együttes ad koncertet 12-én, csütörtökön este 7 órától a Miskolci Egyetem E/2 Klubjában. Új Forrás Vass Tibor Kosztolányi Dezső és a pszichoanalízis: szá­mos irodalomkutató számára mindmáig iz­galmas és kimeríthetetlen téma, de ugyan­úgy az a pszichológiával foglalkozóknak is. Annak ellenére, hogy az író többhelyütt is leszögezte, ő a lélekelemzést nem használ­ja, csak tudomásul veszi, a „nem zörög a haraszt”-módján gondolkodó teoretikusok az életműben egyre mélyebbre nyúlva mind több és több tényt támak-túmak fel a kettő„látszatra” is - meglehetősen szoros kapcsolatában. Az Új Forrás legfrissebb számában Lengyel András tesz kísérletet arra, hogy a lélekelemzés és az írói alkotás Kosztolányinál alkalmazott összefüggéseire újabb szempontok alapján világítson rá. Levelek, egyéb dokumentumok bizonyít­ják, hogy Kosztolányi és az irodalomhoz erősen vonzódó híres pszichoanalitikus, Hollós István baráti és szakmai kapcsolat­ban álltak. Kettejük érdeklődésének közös terepe, a nyelvészet számos alkalmat kínált az eszmecserére. Kosztolányi (kezdetben?) úgy vélte, a tudattalannak az irodalom terü­letén való „hasznosítása” nem a pszichoana­lízis szimpla alkalmazása, hanem azon el­mélettel párhuzamos, de ellenkező előjelű eljárás. Azt írja, „A tudós: okról okra halad­va törekszik értelmi magyarázatra. A költő: egy belső sugallatnak vagy sejtelemnek en­gedve ösztönösen tör céljára...” Lengyel András rávilágít, Kosztolányi, még ha járu­lékosan is, de analitikus „tanfolyamot” is végzett: ezt bizonyítja egy Hollóssal közösen készített nyelvvédő, idegen szavakat magya­rítani igyekvő szótár, mely nélkül ma nem is lehetne nyelvünkön a pszichoanalízisről beszélni. És itt jön a tanulmányíró „felfede­zése”: Lengyel szerint Kosztolányiék ezen és későbbi együttműködésük révén a nyelv pszichoanalitikus magyarázatát adták. A nyelvtörténeti tények és a pszichoa­nalitikus elmélet egymásra vonatkoztatá­sára Lengyel több dokumentum felsorolá­sa mellett számos hipotézist felvet. Felté­telezései között figyelemre méltó egy Hol­lós-cikkel kapcsolatos állítása, mely sze­rint az orvos Nyugatban közölt értekezé­sét Kösztolányi baráti szívességként át­nézte, stilisztikai szempontból javította, mi több, talán a szerkesztőségbe is ő köz­vetítette a kéziratot. Erre közvetett bizo­nyítékként egyrészt Hollós cikkét hozza, szerinte az Kosztolányi nyelvelméleti írá­saival jó néhány helyen kézenfekvő pár­huzamban áll, másrészt az Ilona című kö­zismert. vers „analitikus beütéseire” hi­vatkozik. Hihetően. Kell-e több, hogy ma­gunk is utánanézzünk, ezen új informáci­ók birtokában újraolvassuk és újraértel­mezzük a műveket? Eros-fesztivál Budapest (MTI) - Az erotika lesz a témá­ja az idei MU színházi napoknak - közölte tegnap a teátrum. Az immár 7. alkalom­mal megrendezett fesztiválon - november 12. és november 20. között - négy külföldi társulat lép fel a színház falai között. November 12-én az est első részében Wil­li Dorner koreográfiáját, az Intertwining című férfi duót láthatja a közönség. Az est második részében a Hollandiában élő né­met táncos, Suzanne Ohmann saját koreog­ráfiáját adja elő. Szombaton az angol kor­társ táncvüág művésze, a Magyarországon most debütáló Javier de Frutos táncegyüt­tese mutatkozik be a The Hypochondriac Bírd című koreográfiával. A jövő héten, csütörtökön és pénteken Compagnie Rial- tónak, Balthus festőművész munkáit felidé­ző, Pour un Hommage a Balthus című da­rabját mutatják be. Meseországban ünnep az egész élet A Csipkerózsika című balett a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Még a szüle­tésnapi torta is nyíltszíni tap­sot kapott vasárnap délelőtt a Csipkerózsika premierjén. Azonban nemcsak az efféle látnivalókra volt fogékony a gyerekközönség, nagy ün­neplésben részesült a mese­balett teljes társulata. Rejtély, hogy a százéves álomba dermedő Csipkerózsika, s a vele együtt mozdulatlanná váló kirá­lyi udvar meséjének állóképe mi­ként inspirálta Csajkovszkijt ba­lett írására?! A Grimm-mese egé­széről sem mondható, hogy for­dulatokban, akciókban gazdag történet lenne. Nem könnyű fel­adat tehát végig mozgásban tar­tani a színpadot. Majoros István koreográfus-rendező mindenestre azon volt, hogy csak a mesebeli királylány aludjon el, a közönség éberen figyelje a klasszikus szép­ségű, színes táncforgatagot. Ren­dezésének igazi főszereplője így a sürgő-forgó udvari nép, a táncos eseményeket egy-egy mondattal, felkiáltással kommentáló, magya­rázó cselédség, amelyből mindig kiválik valaki egy-egy pillanatra. Az epizodisták uralják az elő­adást. Amit egyrészt az magya­ráz, hogy a szereplők többsége a színház stúdiósai, illetve a Sze­mere Bertalan Gimnázium tánc tagozatos növendékei közül ke­rült ki - a színház néhány évvel ezelőtt szárba szökkenő majd gyengülő tánckarában kevés a nagy szólószerepekre alkalmas táncos. Másrészt a főszereplők számára kevés játéklehetőséget kínál a történet, így a címszerep­lő Markó Éva elfogódottan moso­lyog, Hain Ildikó orgonatündére méltóságteljesen szemléli az ese­Bemutatkozó Polisz-est ményeket, a lendületes Kürti Zita koboldszerű Carabosse nénije sértődötten ágál. A sok apró ötlet, a régi mese- könyvekhez forduló díszlet- és jelmeztervező Juhász Katalin ál­tal tervezett szemet gyönyörköd­tető látvány sem feledteti, hogy a rendező mellől hiányzott a dramaturg. Lényegében udvari ceremóniák sora a produkció, egyik ünnepet követi a másik: ünnepük a királynő teherbeesé­sét, a királylány világrajöttét, sorjáznak a születésnapok - a ti­zennyolcadikon szinte mindenki külön is lejt egy-egy táncot, és a sort királyi esküvő zárja. Amennyire lendületesek a tán­cok, annyira nehézkesen halad előre a történet, ami nem nélkü­löz egyéb dramaturgiai figyel­metlenségeket sem. Feltűnő, hogy egyedül csak Csipkerózsi- kán fog az idő. Hogy a felnőttek nem öregszenek, az talán nem annyira zavaró, de hogy a bo­szorkány lánya tizenhat év múl­tán is ugyanolyan szeplős csitri maradjon, az olyan varázslat, amit magyarázni illene. S ha szellemes ötlettel egy másik Grimm-meséből bekerült béka­herceg kezdettől fogva az udvar­ban él, akkor szerencsés lett vol­na, ha Csipkerózsikával még bé­ka formájában is táncol egyet, hogy egymásra találásuk erőtel­jesebb legyen, mint az orgona­tündér és a béka kissé szomorú elválása... Az össztáncokhoz nagyobb színpadot, a produkcióhoz il­lőbb környezetet a nagyszín­ház biztosítana. A Kamara in­kább alkalmas a modernebb já­tékstílusú, felsős diákokra gondoló előadásokra. Két kü­lönböző műfajú bemutatót iga­zán megérdemelne a gyermek­közönség. Népi iparművészek Miskolc (ÉM) - NIT-zsüri- zést rendeznek Miskolcon november 16-án. A Népi Iparművészeti Tanács által elfogadott szempontok alapján úgynevezett NIT-zsű- rizést rendez a B.-A.-Z. Me­gyei Pedagógiai és Közműve­lődési Intézet, az Ady Endre Művelődési Ház és a B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesü­let november 16-án. A szerve­zők várják mindazokat az al­kotókat, akik szeretnék mun­káikat véleményeztetni. A szervezők a zsűrizéshez szük­séges fotók elkészítését is vál­lalják. Jelentkezni és bővebb felvilágosítást kérni a diós­győri Ady Endre Művelődési Házban, és a következő tele­fonszámokon lehet: (46)474- 171, (46)375-293. A zsűrizendő anyagot no­vember 16-án, hétfőn reggel 8 és 9 óra között várják az Ady Endre Művelődési Házban. A profik tudják, hányszor kell újrázni A budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar nyitotta meg a Mester-sorozatot Mesteri kezdet volt. (Képünk a próbán készült.) Fotó: Farkas Maya Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - A Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamara- zenekar nyitotta meg a Mes- terbérlet-sorozatot hétfőn este a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Parádés kezdéssel nyitottak a zenészek. Mozart fiatalon kom­ponált D-dúr divertimentója két­ségtelenül az est egyik fénypont­jának bizonyult. Az ifjú salzbur­gi mester itáliai kőrútjára ké­szülve írta meglehetősen rövid remekét. Az előadásban ezúttal a mű barokkos hangvétele, hangszerkezelése dominált, így a megszólalás legnagyobb „hibá­jának” az bizonyult, hogy a mű a Miskolci Nemzeti Színházban szólalt meg, nem pedig egy ve­lencei téren. A díszlet hiányos­ságait pótolta a mesterien kidol­gozott dinamika, a kőkeményen begyakorolt könnyedség. Dvorák E-dúr szerenádja han­gulatilag visszaesést hozott. A megszólaltatott hangok ezúttal is egytől egyig a helyükön vol­tak, mégis szárazabbá, csontváz­szerűvé vált az előadás, a cseh romantika mestere ezen az es­tén kívül maradt művén, talán csak a második tétel valcere en­gedte közel egymáshoz az elő­adókat és közönségét. A szünet után Csajkovszkij Firenzei emlék című opusza ugyanebben a hangvételben folytatódott. Egészen a harma­dik tételig „csak” a mű szólalt meg, a nagy orosz romantikus egyszerűen nem akart megér­kezni. Az a-moll tételt bevezető, hamisítatlanul Csajkovszkijra jellemző vérbeli orosz hangula­tot árasztó főtémában azonban előbújt a komponista, hogy az­után már végig jelenlétével tün­tessen. Az előadás hangulata in­nentől kezdve meredek emelke­dést mutatott, de az idő rövidsé­ge miatt már nem tudta elérni az est elején felmutatott szintet. A Liszt Ferenc Kamarazene- kar azonban profi zenészekből áll, olyanokból, akik képtelenek anélkül levonulni, hogy fergete­ges sikert ne arassanak. Éppen ezért kétszer is újráztak, és a másodszor megszólaltatott Bar- tók-mű, a Román táncok harma­dik tételében Rolla János által hátborzongatóan sejtelmes üveg­hangokkal elővarázsolt havasi hangulat után érezhette ismét a zenekar, sikerült újból meghódí­tani a közönséget. Miskolc (ÉM) - Politika, líra, széppróza szellemi és lelki „vá- rosálma” - mindennek a rövidíté­séből, és mindennek a szolgálatá­ra jött létre a ’80-as évek végén Budapesten a Polisz című folyó­irat. A lap történetét, terveit Szondi György főszerkesztő (kö­zépen) ismertette a Kelet Irodal­mi és Társművészeti Egyesület legutóbbi estjén. A találkozón részt vett Szlafkay Attila (jobbra) akinek több költeménye is a Po­liszban látott napvilágot. A lapot és a vendégeket Cseh Károly köl­tő (balra) mutatta be. Fotó: Vajda — —nma» ________ n—i i—— jk_______— ■— —— C sipkerózsika a hercegi csókra vár... Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents