Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
1998. november 11., szerda ÉSZAK-MAGYRitORSZÄG $ Országban-világban 6 • Vasúti adósságrendezés. A jugoszláv vasúttársaság MÁV-val szembeni tartozásának rendezésére megoldást jelentene, ha a jugoszláv állam garanciát vállalna a hitel visszafizetésére. A nemzetközi vas- útegylet adatai szerint a jugoszláv térség vasútjai 154 millió ECU-val tartoznak, mintegy 30 ország vasúttársaságának. A MÁV-nak 16 milliárd forinttal tartozik a jugoszláv vasút. • EU-segély Oroszországnak. 400 millió ECU értékben kap élelmiszersegélyt Oroszország az Európai Uniótól. Ezen belül a 10-12 millió ECU értékű humanitárius küldeményről, amelyet címzetten kapnak meg az egyes oroszországi régiók, főként az északi területek. • Romagondok. A romák problémáinak európai megoldását követelték kedden Bécsben a magyarországi és ausztriai cigányság képviselői, akik együtt tartottak sajtótájékoztatót a magyar és az osztrák munka világának intézményeivel. Parlamenti mozaik Budapest (MTI) - A parlament tegnapi munkanapján folytatja a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását célzó indítvány tárgyalását. A képviselők döntöttek több adótörvényről, így a jövedéki adóról, az illetékekről, a társasági adóról és az adózás rendjéről szóló jogszabályok módosításáról. Napirend előtt A szokásos napirend előtti felszólalások során Isépy Tamás (Fidesz) tűzszünetre szólított fel az új Nemzeti Színház ügyében. Szalay Gábor (SZDSZ) az APEH tevékenységéből és az adóhivatal számára szélesebb jogkört biztosító - tervbe vett - újabb törvényi felhatalmazásból azt a következtetést vonta le, hogy a tisztességes adózóknak is félniük kell, ha valamiben nem felelnek meg a polgári kormány elvárásainak. Büntető jogszabályok A büntető jogszabályok módosításának általános vitájában a kormánypárti vezérszónokok a büntetési tételek szigorításának szükségességét hangsúlyozták, az előző kormánykoalíció pártjai viszont a büntetési tételek általános, differenciálatlan emelését kifogásolták, illetve a következetességet hiányolták az előterjesztésből. Az indítványban szereplő egyes bűncselekményeknél a javasoltnál még szigorúbb büntetést kért az FKGP és a MIÉP képviselője. Azonnali kérdések Répássy Róbert (Fidesz) arra várt választ Dávid Ibolya igazságügy-minisztertől: megtesz-e mindent a kormány, hogy gyermekeink ne váljanak a kábítószer rabjává? Utalt egyben Magyar Bálint (SZDSZ) azon kijelentésére, hogy az e témában tervezett Btk.-módosítás nyomán fiatalok tízezrei juthatnak börtönbe. A miniszterasszony úgy fogalmazott: kitűzött célunk, hogy meg kell torolni a kábítószerek terjesztését, ezért ezen cselekmények minden formájánál szigorítani kívánják az állami fellépést. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 125. évfordulójára emlékművet készítenek az Erzsébet híd hídfőjénél. Fotó: MTI EU-bővítés: az érdemi tárgyalások kezdete Brüsszel (MTI) - Brüsszelben tegnap megkezdődtek az érdemi csatlakozási tárgyalások az Európai Unió, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország között.- A tárgyalások első napját lezárva elégedetten jelenthetem ki, hogy megbeszéléseink sikeresek voltak. A megvitatott hét fejezet közül hármat hivatalosan lezártunk, s a fennmaradó négyben sincsenek olyan tényleges vitás pontok, amelyek komoly akadályt jelenthetnének az EU- felvétel felé vezető úton - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a magyar-EU csatlakozási tárgyalások első napi programját záró brüsszeli sajtó- értekezletén. A magyar diplomácia vezetője az Európai Unió székhelyén részt vett a miniszteri szintű csatlakozási konferencián, valamint az EU és Magyarország társulási tanácsának soros ülésén. Tárgyalópartnere Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár, az EU külügyminiszteri tanácsának soros elnöke, valamint Hans van den Broek, a EU tag- felvételi biztosa volt. Az áttekintett hét témakör közül lezárták az oktatás-képzéssel, Martonyi és Schüssel Fotó: AP a kis- és középvállalatokkal, valamint a kutatással és tudománynyal foglalkozókat. A távközlésiinformatikai és az iparpolitikai fejezet kapcsán a magyar fél kér átmeneti szabályozást. Martonyi János lényegesnek nevezte, hogy a felvételi tárgyalások kellő lendülettel fordultak a célegyenesbe. Ha ilyen sebességgel folytatódnak, akkor a magyar kormány kiindulópontja a csatlakozás 2002. évi időpontját tekintve reálisnak nevezhető - hangsúlyozta. Wolfgang Schüssel igen konstruktívnak és eredményesnek minősítette a tárgyalásokat, történelmileg visszatekintve nem állta meg, hogy ne vonjon párhuzamot a Osztrák-Magyar Monarchia 80 évvel ezelőtti széthullása és az Európai Unió bővítése között. Akkori partnereink széjjelfutottak, magára hagyva a kicsiny, életképtelennek hitt Ausztriát. Számomra megható történelmi pillanat, amikor azt látom, hogy az egykori partner- országok éppen osztrák EU-el- nökség alatt találják meg közös útjukat Európa felé - mondta az osztrák külügyminiszter. 1988.- augusztus 8.: diplomáciai kapcsolat létesül az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország között.- szeptember 26.: Brüsszelben aláírják Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködéséről szóló megállapodását (életbe lép december 1-jén).- december 12-13.: Budapesten először ülésezik a szerződés nyomán felállított EGK-magyar vegyesbizottság. 1990.-január 1.: a közösség megszünteti a magyar árukkal szembeni különleges vámokat, és időlegesen felfüggeszti a mennyiségi korlátozásokat is.-július 13.: Hans Beck, az EK Bizottság első budapesti nagykövete átadja megbízó- levelét.-július 16-18.: Antall József kormányfő Brüsszelben átadja a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspont memorandumát, amely tartalmazza Magyar- ország majdani belépési szándékát is.- szeptember 3.: az EK Bizottsága és a Magyar Köztársaság megköti a Phare-tá- mogatások odaítéléséről és felhasználásáról intézkedő keretmegállapodást.- december 21.: Brüsszelben megtartják az első magyar-EK tárgyalási fordulót a leendő társulási szerződésről. 1991.- december 16.: Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást. 1992.- március 1.: életbe lép a magyar-EK ideiglenes megállapodás, amelynek értelmében a magyar áruk jelentős kedvezménnyel juthatnak be az EK-országokba, Magyarország pedig fokozatosan lebontja a vámokat.- október 5.: Luxembourgban tartják az EK, valamint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország első külügyminiszteri találkozóját.- nov. 17.: az Országgyűlés jóváhagyja a magyar-EK társulásról szóló Európai Megállapodást. 1994.- február 1.: életbe lép Magyarország és az EU társulási szerződése.- március 7.: Brüsszelben megalakul a Magyarország és az Európai Unió közötti Társulási Tanács.-április 1.: Magyarország Athénban átadja az EU Tanácsa soros elnökének a teljes jogú tagságot célzó csatlakozási kérelmet. 1995.- december 16.: Madridban az EU, illetve a társult államok csúcstalálkozóján döntenek az EU bővítésének menetéről. 1996.- április 26.: Magyarország megkapja a számára készült csatlakozási kérdőívet, amely adatforrásul szolgál a szervezetbe felvételüket kérő államokról készítendő országjelentéshez.-július 26.: Kovács László külügyminiszter Budapesten átadja a magyar válaszokat az EU kérdőíveire Hans Becknek, az EU budapesti misszióvezetőjének. 1997.-július 15.: az Európai Bizottság Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyar- ország és Szlovénia esetében állapították meg az alkalmasságot a tagfelvételi tárgyalások megkezdésére.-július 16.: az EU Bizottsága a testület által készített hivatalos országértékelés alapján javasolja, hogy kezdjék meg a tagfelvételi tárgyalásokat Magyarországgal, -szeptember 1.: elkészül az Európai Parlament Magyarország-jelentése.- december 4.: az Európai Parlament azt javasolja az EU kormányfőinek, hogy a bővítés folyamatát valamennyi tagjelölttel egyszerre kezdjék el.- december 12.: az EU tagállamainak állam- és kormányfői Luxembourgban elvi egyetértésre jutnak abban, hogy a 11 felvételre jelentkezett állammal 1998. márciusban együtt indítják el a bővítés folyamatát. 1998.- március 30-31.: Brüsszelben ünnepélyesen megnyitják az EU csatlakozási folyamatát, megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU, valamint Ciprus, Magyar- ország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, illetve Észtország között.- április 27.: Brüsszelben megkezdik az érdemi munkát: a tárgyalások első szakasza a közösségi joganyag áttekintéséből, értelmezéséből, és az egyes tagjelöltekre alkalmazhatóságából, helyzetfelmérésből áll.- július 24.: Orbán Viktor miniszterelnök egynapos hivatalos brüsszeli látogatásán Magyarország euroatlanti integrációjával kapcsolatos kérdésekről tárgyal Jacques Santerrel, az-Európai Bizottság elnökével.- augusztus 24.: Magyarország átadja az EU-nak a magyar csatlakozási felkészülésről szóló tájékoztatót, amely az 1997. júliusa és 1998. júliusa közötti időszak alatt megtett konkrét lépéseket tartalmazza.- október 29.: főtárgyalói szinten megkezdődnek a problémamegoldó, érdemi tárgyalások a hat csatlakozni kívánó ország és az EU között. Kevesebb bírság, mint költség Budapest (MTI) - Alacsony összegük miatt nincs visszatartó erejük azoknak a bírságoknak, amelyeket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrei szabhatnak ki az előírásokat megszegő üzletek tulajdonosaira - mondta Molnár Ilona országos tiszti főorvos a nyári idegenforgalmi időszakban végzett ellenőrzések tapasztalatait összegző keddi tájékoztatón. Beszámolt arról, hogy a nyáron az országban működő 140 ezer vendéglátóipari egység közül csaknem 20 ezret ellenőriztek. A 30 ezer forintban maximált szabálysértési bírságot 500, míg a 3-5 ezer forintos helyszíni bírságot 3455 esetben szabták ki. Minőségvédelmi bírságot 108 tulajdonossal fizettettek, ennek összege 20 ezer forinttól egymillióig terjedhet.- Összesen 22 millió forint bevétel származott a bírságokból, ez azonban nem fedezte az ellenőrzések költségeit - hangsúlyozta Molnár Ilona. Az országban összesen 65 egység működését függesztették fel. A legtöbbet, kilencet Somogy megyében. Budapesten hét ilyen eset történt. A vendéglátóipari helyeken a legtöbb problémát a dolgozók egészségügyi könyvének és higiénés ismereteinek hiánya, illetve a mosogatás előrásainak be nem tartása okozta. Az országos tiszti főorvos megjegyezte: sok a gond a külföldiek által működtetett éttermekkel, amelyekben a személyzet gyakran magyarul sem tud, így a hatályos jogszabályokat sem ismerik. Emellett az üzletek gyakori tulajdonosváltása is problémák forrása. Az ilyen helyek tulajdonosai gyors haszon- szerzésre törekednek, a szabályokkal nem nagyon törődnek. Az ellenőrök tapasztalatai a tavalyi idegenforgalmi szezonhoz képest nem voltak rosszabbak - jegyezte meg Molnár Ilona. Rámutatott: a nyári kampány-ellenőrzéskor főként azokat az egységeket vizsgálták, amelyeknél már korábban is tapasztaltak hiányosságokat. Szerbia: lefoglalt újságok Belgrád (MTI) - A szerb hatóságok keddre virradóra lefoglalták a Dnevni Telegraf (DT) című belgrádi napilap összes, mintegy 80 ezer kinyomtatott példányát. A független napilap háromhetes kényszerszünet után szombaton jelent meg ismét a szerbiai újságosstandokon. A belgrádi bíróság vasárnap a sajtótörvényben engedélyezett legnagyobb bírságot rótta ki a lapra és kiadójára, mert a vád szerint Szerbia alkotmányos rendjének megsértését célzó felhívást tett közzé. Az újság tulajdonosát korábban egy másik ügyben tetemes pénzbírsággal sújtották, majd végrehajtók lefoglalták a DT szerkesztőségében található ingóságokat. A szerb rendőrség legutóbb csütörtök este akadályozta meg, hogy az újságot kinyomtassák a jugoszláv fővárosban. A betiltott lapszám Fotó: AP Sortűz-per: megszüntető döntés Budapest (MTI) - Megszüntette az eljárást a 17 halálos áldozatot és 102 ember sebesülését okozó 1956-os tisza- kécskei sortűz két vádlottjával szemben a Legfelsőbb Bíróság kedden. A Legfelsőbb Bíróság jogerős végzésével, így helybenhagyta az első fokon eljárt Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának döntését, miszerint Török Béla és Korbély István nem a genfi egyezménybe ütköző emberiség elleni bűncselekményt, hanem felbujtóként több emberen elkövetett emberölés bűntettét valósították meg. Miután a bűncselekmény az akkori büntetőtörvény szerint 15 év után elévül, ezért megszüntették az eljárást. HIRDETÉS Forog az Észak-szerencsekerék úzdi vásáron, , Brassai út 1. Iá nos Művelődési zpontban 18 óráig jöjjön el, hozza szelvényét, és tippeljen Ősi is! A játék részleteiről bővebb felvilágosítást az Észak-Magyarország hostessei adnak helyszínen! ap több nyeremény I
