Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-22 / 248. szám

1998. október 22., csütörtök RfllÄJIllil1 v.vvl -X‘ Kultúra / Hirdetés 7 v V V \... V ;v.;' V V 'v-v ^^1 ^ \ w<0s.'' \vt.C fiis 1998. október 2:t-;m a Citni-Markt lit, telephelyén. 1998. október 21-27. között a miskolci Centrum Áruház ■ parkolójában. \ ■ hetttű a hiirégi,iMigrtmiokhol: Szerencsekerék Citroen nyereményt-ké'rt valamint Citfyénteszi. melynek tödíja egy földi utazás. Jó zenével és,csapolt sörrel várunk, pnirtdep érdekli időt. A Nap nyomában „bababábokkal” Luxemburgi „szirének” Miskolc (ÉM) - Két egyfelvonásos ope­rát - A szirén. Nárcisz és Echo - láthat a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszín­házának közönsége a Luxemburgi Con­servatoire vendégjátékaként október 24-én, szombaton este 7 órától. A szirén A szirén Selmeczi György szerzeménye, szö­vegét Szöcs Géza írta. A történet egy medi­terrán kikötőben azzal kezdődik, hogy a hí­res karmester vásárol egy szirént. Felszáll vele egy luxushajóra, és várja, vajon tud-e énekelni. Elhalmozza kedvencét minden föl­di jóval, és közben egyre jobban kötődik hozzá. Jutalma a szirén éneke a szépséges víz alatti világról, az álom és emlékezet biro­dalmáról. A luxushajó utasai azonban láza­doznak, a szirén énekét förtelmes ricsajnak hallják, s követelik, dobják a tengerbe. A karmester ragaszkodik társához, kiszáll vele egy lakatlan zátonyon... A történet mondandója keserűen anakro­nisztikus. A szeretet, a szépség, az áldozat- vállalás csupa olyan fogalomkör, mely távol esik a „kortárs művészet” választott irány­vonalától, utoljára Puccini és Bartók művé­szetében volt meghatározó. A szerző is rájuk hivatkozik nyelvében és mondandójában egyaránt. Nárcisz és Echo Vidovszky László: Nárcisz és Echo című operája az elmúlt évtizedek egyik legsikere­sebb kortárs magyar zeneműve. Alapja Weö­Vasárnap tartják a Csodamalomban az Ezüstfurulya bemutatóját Miskolc (ÉM - DK) - Legalább ezerhétszázszor játszotta az Ezüstfurulya című mesejáték különböző szerepeit az Állami Bábszínházban Kor- zsényi Tibor, aki most a mis­kolci „Csodamalomban" ren­dezi ezt a darabot. A bemuta­tó előadást vasárnap tartják. HIRDETÉS'- Az előadás több népmese összegyúrásából született - kez­di Korzsényi Tibor. - A Kicsi Jankó, az Ezüstsíp, és több más, Benedek Elek által gyűjtött me­séből állította össze Szilágyi De­zső, az Állami Bábszínház igaz­gatója. De a mostani bemutató nem a régi másolata, teljesen új rende­zésben láthatja az Ezüstfurulyát a miskolci közönség. A rendező eleinte félt attól, hogy az időhi­ányt megsínyli az előadás, hi­szen ő nemrég jött haza Egerből, ahol saját Hókirálynő-feldolgo- zásának megrendezésére kérték fel. Korzsényi Tibor úgy érzi, szép előadás született, de a mis­kolci technikai háttérrel még látványosabb bemutatót lehetne csinálni. Talán majd jövőre... A nehézségek ellenére úgy tű­nik, az Ezüstfurulyából is látvá­nyos, szép, és izgalmas előadás születik.- A véletlen úgy hozta, hogy most egy másfajta stílus jelenik meg a bábszínpadon, mint amit eddig megszoktak tőlünk - mondja a rendező. - Kisebbek például a figurák. A bábokat Horváth Márta tervezte, mara­déktalanul meg tudta valósíta­ni az elképzelésemet, a mézes­kalács jelleget. A népviselet persze stilizált, de ez nem baj. Ügy érzem, nagyon összefogott a látvány. Botos és , pálcás bábok szere­Kicsi Jankó és (ember)társai pelnek az előadásban. Ez kicsit „öszvér technika” - fogalmaz a rendező. - Tulajdonképpen a va- yang-bábok lennének igazán al­kalmasak ehhez az előadáshoz, hiszen azoknak forog a fejük, tudnak bólogatni. De azok na­gyon drágák. A mi bábjainkat nem könnyű mozgatni, de hál' Istennek a színészek jól boldo­gulnak. Kevés gesztust lehet ve­lük csinálni, inkább babák, mint bábok. De jó mozgatók ke­zében ezek is megelevenednek. A történet szerint Kicsi Jankó bojtárgyerek elindul munkát keresni. Éppen akkor kerül a király udvarába, ami­kor a sárkány elragadja a Na­pot. A király és a gonosz ud­varmester elküldik Jankót, hogy szerezze vissza az elra­bolt égitestet. Azt remélik, Jankó otthagyja a fogát. Ter­mészetesen erre hiába várnak: a hős legyőzi a sárkányt, visszahozza a Napot, és hiába az újabb és újabb fondorlatok, végül csak elnyeri a király­lány kezét... Luxemburgi szirén a színpadon rés Sándor: Psyché című könyvének részle­te. Az ismert történetet különösen finommű­vű, a reformkor és a romantika szellemi vir­tuozitását felvillantó, választékos humorral mutatja fel a szerző, eközben nyaktörő mó­don egyensúlyoz a legkülönbözőbb műfajok, a véresen komoly opera és a fergeteges paró­dia között. Az irónia fegyverét azonban kivé­teles mértéktartással használja, mindig érzé­keltetve, hogy az operai manírok a múltidé­zés, és a múlt értelmezésének közhelyei mö­gött szeretetteljes derű és olykor egyetemes igazságok is rejlenek. Az előadást Selmeczi György vezényli. PORONDON A CITROEN AZÖRÖKKÉ VIDÁM A VILÁGSZÉP A KÉPZELETET TÚLSZÁRNYALÓ A PUBLIKUM KEDVENCE Keresse a Citroen sátrát, ahol megnézheti és kipróbálhatja a világ négyke­rekű csodáit. a jáff?? ERŐMŰVÉSZ CITRO-MARKT Bt. fXl f'ITDACHI 3531 Miskolc, Kiss E. u. 23. i CITROEN . Frei és Fridi Brackó István A véletlen a legnagyobb rendező. Két, el­térő karakterű televíziós egyéniség talál­kozott, s látszólag kötötte össze sorsát a klubban. A „közszolgálatiból” indultak, s csaknem egyszerre cövekeltek le a keres­kedelmi RTL-nél. Similis simili gaudet... Hasonló hasonlónak örül. De nem hason­lítanak egymásra. Az elegáns, nyakken- dős, szelíd modorú Frei Tamás új dosszié­jában vendégül látta a pepita inges, bo­rostás, nyegle Friderikusz Sándort. Az előbbi gomblyukában rózsa virított, az utóbbi fején baseball sapka díszelgett. Frei folytatja korábbi, megszokott műso­rát, Friderikusz az új csatornán új vállal­kozásba kezdett. Az előbbi sokat utazott, az utóbbi saját stúdiójába csábította a kö­zönségcsalogató hírességet. Az egyik a té­mákkal, a másik a személyiségekkel ví­vott ki eminens (reklámot, támogatót ho­zó) nézettséget. Október a felvezetés, a bemutatkozás időszaka volt. Tolták egymást, s két egy­mást követő héten kolumnás, színes hir­detést tettek közé, arcképükkel. Ingyenes hírverésként szolgált néhány rádióriport, s nem kevés sajtónyilatkozat. Most min­denkor és mindenhol jól eladható média­piacon a nem egypetéjű ikerpár: Frei és Friderikusz. Népszerű emberek. Mindenki Sanyiká- ja kokettál a Vico-birodalom megürese­dett királyi trónjával. De nem ezért alszik csak naponta négy órát, s - ez becsületére legyen mondva - nem ezért vállal karita­tív tevékenységet. (Kórháztámogatás, gyermekélelmezés). Az új gazdánál Frei marad a főszereplő, a Fridi által jegyzett Meglepő és érdekes című műsor képer­nyős sztárjai (Für Anikó, Lőrinc L. László és mások) megsokasodnak. A néző vár és reménykedik. Két ilyen, öntörvényű em­ber, karakteres személyiség szint hoz és példát adhat ebben az uniformizálódó vi­lágban. A képernyő előtt a kapcsológomb­bal meditáló közönség csak míves, kedvé­re való produkciót remél. A mesterek vi­szont iszonyú szakmai és anyagi kihívás előtt állnak. Vagy mennybe mennek, vagy pokolra szállnak, Nincs középút. A nagy­érdemű, az „ezerfejű Cézár” dönt. Gyors a visszacsatolás, s egy rossz szóképpel élve: a legsikeresebb szappanoperák sem nő­nek az égig. A dicsőség hamar elillan. Mint a füst. Szaporodnak a média-piro­technikusok szította máglyák. Van, aki csak a látványban gyönyörködik, akad, aki pecsenyét süt a tűznél. Az idő, s a képernyő kiszolgáltatottjának véleménye egyszer talán rendet vág ebben a bábeli monoszkópiában. Mindenki teszi a dolgát. De ha a szép be­szédre termett szájon az önös érdek fonnál véleményt, akkor bepárásodik a képernyő, az előfizető feldühödik, s ujja egyetlen moz­dításával kikapcsolja a készüléket. Fesztele­nül, Freitelenül, ohne Fridi.... • Üvegek és fesmények. Horváth Mária üvegműves és Urbán Tibor fes­tőművész alkotásaiból nyílik kiállítás október 24-én, szombaton Szantics- kán. Az eseményre ingyenes külön- busz indul délután 1 órakor Miskolc­ról a Búza téri McDonald's étterem melletti parkolóból. • Rézművesné a Lilában. Rézmüves- né Nagy Ildikó művésztanár tárlata nyílik október 22-én, délután 4 óra­kor a Lila Galériában (Sajószentpéter, Kossuth út 149.). Fotó: Dobos Klára Az előadás szereplői: Hajdú Gáspár Zsolt, Sepsi Ju­lianna, Ivánkó István, Tóth Krisztina, Tari Edit Közreműködnek: Kafka György (hang és' fény), Nagy Attila (színpadi díszítések) A zenét András Béla szerezte í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents