Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-04 / 207. szám

1998. szeptember 4., péntek in-Eion s Sárospatak és környéke Az óvónő Sárospatak (ÉM - BSZA) - Stefán Má­ria Sárospatakon a Carolina Óvoda és Bölcsőde dolgozója. Két munkatársá­val együtt a mozgásukban súlyosan korlátozott gyermekekkel foglalkoz­nak nap mint nap. Mint mondja: ezt a hivatást rengeteg szeretettel, kedves­kedéssel és humorral, valamint egy kis szigorral érdemes végezni. Stefán Mária négygyermekes családban nőtt fel. Általános iskolás kora óta azt a célt tűzte ki maga elé, hogy óvónő lesz. Első nekifutásra azonban nem vették fel az óvónőképzőbe. Ekkor - nővére hatásá­ra az egészségügyi szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Ennek elvégzése után Budapestre került, ahol egy csecse­mőotthonban dolgozott. Ott is többször ta­lálkozott fogyatékos gyerekekkel, s úgy érezte: ezek az apróságok sokkal több fi­gyelmet igényelnek a többieknél. Miután két gyereke koraszülöttként jött a világra, s emiatt gyakran kellett kórházba járniuk, némileg jobban át tud­ta érezni azoknak a szülőknek a problé­máját, akiknek fogyatékos gyerekük mi­att ez teszi ki szinte az egész életét. Sárospatakra visszakerülve a bölcsődé­ben kapott állást. 1994-ben nyílt lehetőség arra, hogy az intézményben problémás gyerekeket is fogadhassanak. Akkoriban a környéken ilyenre nem volt példa. Ele­inte érzett is egy kis félelmet, hogyan tud­ja majd ellátni új feladatát; a fogyatékos gyerekek között ugyanis jóval precízebb, pontosabb munkára van szükség, apró je­lekből kell következtetni számos dologra. A szakmai hitvallását talán a budapesti szakmai napokon megtartott előadásának a címe tükrözi leginkább: A gyermeke­kért élni. Véleménye szerint ugyanis ezeknek a fiataloknak, apróságoknak is szükségük van azokra az örömökre, ame­lyek egy egészséges gyermeket megillet­nek, s ennek biztosítása érdekében min­dent meg kell tenni. Két legnagyobb kincse a humora és a szigora. A siker aztán közös öröm számá­ra. A legnagyobb jutalom pedig az, ami­kor egy mozgásában korlátozott gyermek- bár óriási erőfeszítést jelent számára, de- ölelésre tárja a kezét I V;V -U". _______________. - . . - ■■ ■ ­• Vámosújfalu - Vámosi vigasságok cím­mel egész napos ünnepet rendeznek va­sárnap Vámosújfaluban. Mint a település jegyzőjétől megtudtuk, azok a települé­sek találkoznak itt, melyeknek nevében benne van a „vámos" szó (Vámosgyörk, Vámosoroszi). A programban lesz a há­rom község képviselőinek együttes ülése, kiállítás nyílik a helyi általános iskolában Horkay György festőtanár anyagából. Emellett fellépnek a debreceni mazsore- tek, lesz tűzoltó-egyesületi bemutató, s családi találkozó is. • Erdőhorváti - Támogatást kaptak az erdőhorváti 18 éven aluli fiatalok. A cse­csemők 2800, az óvodások 3000, az álta­lános iskolások 5000, a középiskolás diá­kok 5500, míg a felsőoktatási intézmé­nyekben tanuló hallgatók 5000 forintot kaptak a helyi önkormányzattól. Három település kultúrotthona is lehet Hamarosan birtokba vehetik a közösségi házat Fotó: Bódisz Attila Erdőhorváti (ÉM - B52A) - Amikor 1934-ben az akkor újonnan létrejött erdőhorvá­ti képviselőtestület nekifo­gott, hogy megtalálja a tele­pülés kitöréspontjait, hamar rájött: bármit is szeretnének csinálni, nem tudnak helyet biztosítani hozzá, ugyanis nincs egy valamirevaló kö­zösségi épületük. 1994- ben tehát úgy döntöttek a helyi képviselők, hogy számos in­tézménynek új helyet kell találni. 1995- ben elkészítették és beadták a címzett támogatást igénylő pá­lyázatukat. Ezen 20 millió forin­tot nyertek 1996-ban. Ezután el­kezdték a közbeszerzési eljárást, amely egy kicsit elhúzódott. így egy év múlva kezdhetett csak ne­ki a kivitelező az építésnek. Ám ez sem ment egyszerűen. Az önkormányzat ugyanis örökölte az építési telket. Az örökül hagyó hölgy ugyanis vég­rendeletben leírta, a terület egyik részén a második világhá­ború idején katonák egy szekér- nyi robbanóanyagot ástak el. Az építkezés megkezdése előtt tehát tűzszerészek vizsgálták át a tel­ket, ám csak jelentéktelen mennyiségű lövedéket találtak, amit el is szállítottak. Az igazi munka csak ezek után kezdődhetett él. Mint a polgár- mestertől, Soltész Árpádtól meg­tudtuk: az építkezés a kezdetek óta megfelelő ütemben haladt, a közösségi ház 80 százaléka már elkészült. Az összesen 725 négy­zetméteres épület magában foglal majd egy 148 négyzetméter nagy­ságú színháztermet, valamint egy 110 négyzetméteres házasságkötő termet. Ezeken kívül helyet kap majd benne a közösségi könyv­tár, a polgármesteri hivatal, két klubhelyiség, egy társalgó, egy galéria és egy télikert is. Soltész Árpád szerint a kultu­rális centrum előnyein osztoz­hatnak majd a két szomszédos település (Háromhuta és Kom- lőska) lakói is. A tervek szerint a kulturális programok mellett vándorkiállításokat, állandó helytörténeti kiállítást is ren­deznek majd. így a helyi gyer­mekeket nem kell Sárospatakra vagy Szerencsre utaztatni. Az épület kulcsátadásig kö­rülbelül 41 millió forintba kerül majd. Ebből a már említett cím­zett támogatás 20 millió forintot, a területfejlesztési tanácstól 12 milliót nyertek, emellett sike­rült más forrásokhoz is hozzá­jutni. így a közösségi ház Erdő­horvátinak mindössze 2 millió forintjába kerül. A berendezés majd azonban csak ezután kö­vetkezik. Az önkormányzat azonban derűlátó, hiszen már erre a célra is nyertek pályáza­ton 450 ezer forintot a Nemzeti Kulturális Alaptól, s két másik pályázatuk is esélyes a sikerre. A polgármester úgy véli, még az ősszel sikerül teljesen birtokba venniük az új épületet A sietség nem véletlen, ugyanis az erdőhor­váti embereknek már óriási a kultúra iránti éhségük. Vonzó a makkoshotykai levegő Egyre többen nyaralnának a hegyaljai településen Makkoshotyka (ÉM - BSZA) - Egy többfunkciós gyülekeze­ti házat adtak át tavasszal Makkoshotykán. A helyi re* formátusok nagy reménnyel nyitották meg az épületet a turisták előtt, hiszen úgy vélték, a szép környezet, a jó levegő és a kulturált szállás- lehetőség általában vonzza a pihenni vágyó embereket. Pozsai Ferenc lelkipásztor - egy­ben a község polgármestere is - szerint Makkoshotykának nagy lehetőségei rejlenek az idegenfor­galomban. A helyiek akkori el­képzelései beigazolódni látsza­nak, minthogy az idén két cser­készcsapatot is toborzott a falu közelében, így a gyülekezeti ven­dégház sem állt üresen a nyáron. A vendégek fogadásakor elsősor­ban olyan látogatókat várnak, akik valamelyik történelmi egyházhoz kapcsolódnak. A szálláslehetőséget is csupán egyházi újságban hirde­tik, tehát a propaganda meglehető­sen szűk körű; mégis annyi az igény, hogy annak egy részét az idén ki sem tudták elégíteni A presbitériumnak további tervei is vannak a jövőre nézve. A parókia szomszédságában el­terülő telket szeretnék megvá­sárolni, s azon egy szeretetott­hont felépíteni idős, elesett em­berek számára. A kivitelezés­nek jelenleg a pályázati lehető­ségeit keresik, s úgy látszik: külföldi gyülekezetektől és se­gélyszervezetektől pályázati úton meg lehet szerezni akár a kivitelezés teljes összegét is. A vendégszobában Fotó: Bódisz Attila Átalakítják a kastélyt. Felújítási munkák kezdődtek a makkoshotykai alsó kastélyban a közelmúltban. Ez az épület ad otthont a falu művelődési házának, az orvosi rendelőnek, a körzeti megbízott pihenőjének, sőt a postahivatalnak is. Ezek közül most az orvosi rendelőt kibővítik egy vizsgálószobával, ugyanis eddig gyakorlatilag csak egy helyiségből állt a rende­lő, váróterme pedig nem volt. Ezentúl a régi vizsgáló tölti be majd ezt a szerepet. A színháztermet pedig alkalmassá teszik nagyobb színjátszócsoportok, tánc- és néptáncegyüttesek mű­sorainak lebonyolítására. Fotó: Bódisz Attila HIRDETÉS ■ Hirdessen én is a keli hirdetőújság oldalain! Ha szombaton délig feladja, hétfőn már olvashatja! Keressen Ön is a 11 pró heti hirdetőújság segítségével! Háztól az elektronikáig, autótól a szolgáltatásig, programoktól a vállalkozásig... Miném, ami ©ni érd ' Borsodi ' 91 r a Apró mhaet Héttőn

Next

/
Thumbnails
Contents