Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-04 / 207. szám

1998. szeptember 4., péntek Aktuális 3 ígi)v'l Aláaknázva Marczin Eszter Minden jel arra mutat, hogy szemben Torgyán József elmúlt hetekben tett kijelenté­sével - amely szerint a „gabonabombát ha­tástalanítottuk " - az időzített szerkezet to­vább ketyeg. A mezőgazdasági szövetkezetek ugyanis egy tegnapi hír szerint több megyé­ben demonstrációra készülnek. Emlékezhetünk rá: a földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter „gabona fronti" intéz­kedései már a kezdet kezdetén megosztották a termelőket. Volt egy réteg - a kistermelőké- amely üdvözölte a garantáltáras felvásárlás­ról hozott döntést, és volt egy másik kör - a szövetkezeteké - amely diszkriminatívnak tar­totta a számára előnytelen feltételrendszert. A gabonaválság nem ért véget, a gon­dok változatlanok - hangoztatják most ez utóbbi csoporthoz tartozók. Álláspontjuk sze­rint: ha a szaktárca szeptember 15-ig nem terjeszti ki a garantáltáras felvásárlást az 50 tonna fölött termelőkre, akkor nincs más vá- lasztásuk: demonstrálni fognak. Bár véglegesen még nem határozták el - erre feltehetően ma kerül sor-a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szövetkezetek is haj­lanak arra, hogy csatlakoznak a Békés me­gyeiek kezdeményezéséhez. Hiszen, mint az érintettek mondják, a gabonapiac nem moz­dul, a terményre csak nagyon alacsony áron van vevő. Pedig a felhalmozott készleteket mielőbb pénzzé kell tenni, mert ebből kellene fizetni egyrészt a felvett hiteleket, másrészt fi­nanszírozni a jövő évi kenyérnekvalóhoz kap­csolódó kiadásokat. Az érvek súlyosak, a kilátásba helyezett megmozdulás nem sok mozgásteret hagy az agrárium irányitóinak. Kérdés persze, szabad- e egyáltalán engedni az effajta nyomásnak? Meg aztán az is felvetődik, mikor hangzik el hasonló ultimátum az ágazat más képviselői­től: a cukorrépásoktól, az almásoktól, a kuko­ricásoktól..., és a sornak még nincs vége. A mezőgazdaság - maradva a harcias hasonlat­nál - aláaknázott terület. Tűzszerész legyen a talpán, aki ezeket mind hatástalanítani tudja- anélkül, hogy az életébe kerülne. Kórházfelújítás: külön utakon Miskolc (ÉM - BAJ - Várhatóan nem kell összevonni a két miskolci kórhá­zat ahhoz, hogy a megyeszékhely ön- kormányzata pályázhasson a re­konstrukcióhoz szükséges állami tá­mogatásra. Ez tegnap derült ki a miskolci közgyűlés ülésén, amikor az ellenzéki T. Asztalos Il­dikó szabaddemokrata képviselő arról kérdezte Kobold Tamás polgármestert: mit intézett a kormány illetékeseinél a kórházfelújítás dolgában. Mint ismert: a Horn-kabinet a Sem­melweis és a Diósgyőri Kórház össze­vonását szabta feltételként ahhoz, hogy a helyhatóság az elodázhatatlan rekonst­rukció érdekében állami pénzre pályáz­hasson. Mivel a jelenlegi hatalom vezető tisztségviselői a tavaszi kampány idején elismerték, hogy a két egészségügyi in­tézmény külön-külön is megérett a fel­újításra, a miskolci szenátorok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek. An­nál inkább, mivel a helyi egészségügy ésszerűsítésének szükségességét soha­sem vitatató képviselő-testület bizonyos köreiben eleve jelentős ellenállást vál­tott ki a Horn-kormány „diszkriminatív feltétele”. Most Kobold Tamás arról számolt be, hogy a belügyi tárca javaslatot tett a kormánynak e feltétel visszavonására (erről a körzet egyik, a kórházösszevo­nás ellen az első perctől hadakozó ön- kormányzati képviselője, a keresztény- demokrata Mándy András levelet is ka­pott az egészségügyi minisztérium ál­lamtitkárától, Gábor Józseftől). A dön­tés hamarosan várható. A kormányzat azt is elfogadta, hogy a két kórház re­konstrukciója egyszerre kezdődjék, eh­hez azonban még keresik a fedezetet. A polgármester tegnapi bejelentése már hatmilliárd forintos forrásigényű beru­házásról szólt. Hogy ebből mennyit és milyen üteme­zésben kaphat a város, arról tavasszal dönthet a parlament. A Nemzeti Parké lesz az őslelőhely Miskolc (ÉM - PT) - A Megyei Főügyészség augusztus 28- án óvást nyújtott be a Ruda- Gipsz Kft. tulajdonában lévő rudabányai őstörténeti lelő­hely földhivatal által végzett tulajdonjog átvezetése ellen - nyilatkozta lapunknak Pa- nyi Béla, a megyei főügyész­ség helyettes vezetője. Mint arról augusztus 26-ai szá­munkban tájékoztattuk olvasó­inkat az Országos Érc-, és Ásványbányászati Rt. nyílt ár­verésen adta el azt a - védett ásatást is magában foglaló - volt bányaterületet, mely Felsőtele- kés külterületén található. A község idegenforgalmi szempon­tokat is figyelembe vásárolta meg a területet. Felsőtelekes Község Önkormányzata azonban az 1998. május 18-án keltezett adásvételi szerződés tanúsága szerint - információink szerint mintegy ötvenezer forintért - az ingatlant (2,1 hektár) továbbér­tékesítette a Ruda-Gipsz Kft.- nek. Ennek az üzletnek a valódi indokát egyelőre nem lehet tud­ni. (Vannak akik tudni vélik, hogy a terület alatt 700 méter mélységben termál vizet találtak az egyik fúrás alkalmával.) A lelőhely védelme régóta nem megoldott, vandálok és fémtolvajok tették tönkre Fotó: Vajda János Az azonban bizonyos, hogy az Országos Természetvédelmi Hivatal által 1997-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított ingatlant csak akkor lett volna szabad harmadik vásárlónak értékesí­teni, ha előbb - a törvény sze­rint - felajánlják megvételre az államnak. (Ebben az eset­ben az elővásárlási joggal az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) rendelkezik.) Ez pedig nem történt meg, jóllehet a földhi­vatalnak észlelnie kellett vol­na a törvénysértést. Panyi Béla tudomást szerez­ve a szabálytalanságról óvást emelt a földhivatalnál. Ugyan­akkor a főügyészség megkeres­te a nemzeti park igazgatóját, hogy élni kíván-e az elővásár­lási joggal. Az ANP főügyész­séghez eljuttatott nyilatkozata szerint igen. Ezért a törvé­nyességi eljárás lefolytatása után a (Felsőtelekesen találha- tó)rudabányai őstörténeti lelő­hely ismét állami tulajdonba kerülhet. Segítenek - ha segítenek magukon Rendelet született a megyeszékhelyen az adósságterhek enyhítéséről Miskolc (ÉM - BA) - Idén no­vember végéig jelenthetik be az igényüket a polgár- mesteri hivatalban azok, akik adósságterhük enyhíté­sében számítanak a kormány és az önkormányzat segítsé­gére, s készek maguk is áldo­zatot hozni helyzetük rende­zése érdekében. Megalkotta tegnap rendeletét a miskolci közgyűlés a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javí­tásáról. A helyi szabályok rögzí­tése volt a feltétele annak, hogy a város az e célra elkülönített állami alapból pénzt igényeljen. A számítások szerint 47 és fél millió forintot kérhet a borsodi megyeszékhely, ha a költségve­tésből 38,8 milliót mellé tesz a város. Mivel adósságaik rende­zésében a segítségre csak azok számíthatnak, akik készek a 30 százaléknyi önrész megfizetésé­re, ezért idén - elvben - 123 mil­lió forintot fordíthatnának Mis­kolcon az adósságkezelésre. Fix keretről lévén szó az összeg az állami forrás függvényében vál­tozhat: ha sok településről igénylik, értelemszerűen keve­sebb jut egy-egy helyre. A városháza javaslatát elő­terjesztő Káli Sándor alpolgár­mester úgy kalkulálja: a nagy­jából 2500 rászoruló közül 400­500 ember számíthat segítségre Miskolcon. A város a hitelezőkkel, illetve az adósságrendezésre vállalko­zókkal egyaránt szerződést köt. A kérelmezők legfeljebb 150 ezer forintnyi adósság kezelését remélhetik. A feltételek között szerepel: a közüzemi díjtartozás esetében az 1998. május 21-ig fel­halmozódott legalább hathavi hátralékot veszik figyelembe, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló tartozás esetén az 1993. decem­ber 31-ig hatályban volt jogsza­bály alapján felvett hiteleket, továbbá a lakáscélú megtaka­rítás alapján 1993. december 31- ig felvett kölcsönre fennálló tar­tozást. A részletekre visszatérünk. A puding próbája Nem léptetik életbe hétfőn a szakaszos vízkorlátozást a mis­kolci Áfonyás utca 9-19. szám közötti tömbben. Az engedélye­zett, jogilag támadhatatlan szankciót két helyi közszolgál­tató alkalmazta volna. A lakók 10 millió forinttal tartoznak a helyi távfűtőknek, a lakók tár­sasházközössége pedig 8 millió­val a vízműnek (késedelmi ka­mat nélkül). A cégek évek óta nem jutnak a pénzükhöz. A korlátozás hat lépcsőházban mintegy 200 lakást, illetve az ezekben élőket érintette volna. A feltételes mód azért indokolt, mert a korlátozás tervéről, il­letve a helyzet rendezésén fára­dozó lakók erőfeszítéseiről ér­tesülve Kobold Tamás polgár- mester megegyezett a társasá­gok vezetőivel. A tegnap elfogadott önkor­mányzati rendelet lehetőséget nyújt a tartozások - legalább részleges - megfizetésére. A korlátozást ezért felfüggesztik mindaddig, amíg a város folyó­sítani nem kezdi a támogatást. A megoldás érdekében a lakók­nak is tenniük kell. Nem csu­pán a támogatás feltételéül sza­bott önrész vállalása vár rájuk, de az is, hogy a társasházi kö­zösség vízművel szembeni tar­tozását kiegyenlítsék, hiszen a társasházi közösség nem jogo­sult a rendeletben megállapított segítségre, azt csak az adósok maguk kérhetik - emlékeztet­tek rá a városháza tegnapi saj­tótájékoztatóján. Az önkormányzat nem lépett be a DFC Kft.-be Tizennyolcmillió forintot kap a Diósgyőri Football Club gazdasági társasága A DFC-stadion. A csapatot támogatja, de tulajdonosa nem lett a város. Miskolc (ÉM ~ BC5) - A Diós­győri Football Club Kft.-nek 18 millió forintos támoga­tást szavazott meg tegnap a miskolci önkormányzat köz­gyűlése. A miskolci önkormányzat teg­napi közgyűlésén a költségve­tés módosítása kapcsán a testü­let 18 millió forintos támoga­tást szavazott meg a Diósgyőri FC Kft.-nek, a labdarúgó Pro­fesszionális Nemzeti Bajnok­ságban szereplő csapat üzemel­tető-tulajdonosának. Az önkormányzat idei költ­ségvetése - a diósgyőri klub korábbi rendezetlen tartozásai miatt - erre az évre a DFC szá­mára támogatást nem tartal­mazott, de az időközben megje­lent sporttörvény-módosítás és annak végrehajtási rendelkezé­sei tiszta helyzetet teremtettek. Kobold Tamás polgármester in­formációi szerint a most meg­szavazott 18 millió forintból a DFC Kft.-nek 12 milliót kell átutalnia a Megyei Egészség- biztosítási Pénztárnak, és 6 millió forint marad a klub kasszájában. Ugyancsak a DFC-hez kapcso­lódó városházi hír, hogy Kobold Tamás a napirendi pontok felvé­tele előtt visszavonta azt a sür­gősségi indítványát, amely azt tartalmazta, hogy az önkor­mányzat 1 millió 350 ezer forint értékű üzletrésszel lépjen a DFC Kft. tagjai közé. A polgármester elmondta, hogy a koalíciós egyeztetéseken elhangzottak ve­zették a fenti elhatározásra, hi­szen az önkormányzat csak felü­letesen ismeri a DFC Kft. belső életét, s a jelenleginél több in­formációra. alaposabb tájékozó­dásra van szükség ahhoz, hogy felelősséggel tudjanak dönteni erről a kérdésről. Az önkormányzati ülés után a koalíciós egyeztetéseken elhang­zottakról tartott sajtótájékozta­tón a szocialisták részéről Szűcs Erika és Hardonyi András kép­viselők elmondták, hogy a DFC Kft. üzemeltetési feltételei - lé­tesítmény hiányában - tisztá­zatlanok. Problémaként emlí­tették, hogy az önkormányzat­nak nincs napi kapcsolata a gazdasági társaság tagjaival, nem ismerik a társaság üzleti tervét, nem ismerik a felügyelő bizottság hatáskörét, nem tud­ják, hogy milyen szerepet szán a kft. ügyvezetése Miskolc vá­rosának. A szocialisták vélemé­nye szerint a DFC Kft.-be való belépésről az októberben meg­választandó új önkormányzati testület fog dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents