Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-28 / 227. szám
1998. szeptember 28., hétfő Kultúra 1 ;(íu ox'ou MÜS ......ai...AÍ______.................................................................................jj..... • Grafikák. H. Németh Katalin grafikus- művész alkotásaiból nyílik kiállítás szeptember 30-án, szerdán délután 4 órakor a Győri kapui 40. Számú Általános Iskola galériájában (Miskolc, Herman Ottó u. 2. sz.). A tárlatot Ritók Nóra grafikusművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. • Angol és német levelezés. Brainy Bar- nie angol és Hugo Hund német nyelvi levelező verseny indul általános iskolásoknak. Az országos verseny két féléves, négy-négy fordulós. Érdeklődni és jelentkezni (október 15-éig) a következő címen lehet: Litterátum nyelvi versenyek, 4401 Nyíregyháza Pf. 125, tel.: 42/433-835. • Fotók a zeneiskolában. Bíró Tibor fotóiból nyílik kiállítás Magyarország az én hazám címmel ma, hétfőn délután 5 órakor az Erkel Ferenc Zeneiskolában (Diósgyőr, Kiss tábornok u. 57.) A tárlatot Horváth Ottóné, a várgsi oktatási és ifjúsági bizottság elnöke ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Veress-emlékkiállítás Izsófalva (ÉM) - Veress Gyula festőművész emlékére nyílik kiállítás ma, hétfőn délután 5 órakor Izsófalván az Izsó Miklós Művelődési Központban. A kiállítást Hadobás Sándor, a művelődési ház igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Veress Gyula Budapesten született 1925. augusztus 25-én, és Szegeden halt meg 1972. november 12-én. Nehéz körülmények között nőtt fel, sokat betegeskedett. Katonaszökevényként kapcsolatba került vallásos emberekkel, s elkötelezte magát a papi hivatás mellett. Leérettségizett, teológiát végzett, közben szakkörökre járt Miskolcra, Sajószentpéterre, Kazincbarcikára. Ezernél több vers, sok száz kép, s száznál több elbeszélés maradt utána. Veress Gyulát szoros szálak fűzték Izsófalvához: felesége idevaló volt, évekig éltek itt, s ma is vannak a községben rokonaik. ...............................................r--i ___-....... U FÓ-s utód? Filip Gabriella Szerencsére kérdésként fogalmazta meg a könyv címét Hevesi István. ífey bizakodhatunk: hősének életét nem valami távoli, különleges erők irányítják. Története nem azért érdekes, mert UFÓ-s utód lenne, hanem mert képes átélni és megfogalmazni az élet, a mindennapi élet ezernyi apró misztériumát. A cím sci-fit sejtet, az elszabadult fantázia tudományosan vagy áltudományosan megalapozott kalandjára csábít a külső megjelenésében is szokatlan kötet. (Mintha megelőzendő a rút szamárfüleket - előre lecsípték volna a szamár fél fülét.) Az ajánlás, az előszó és a bevezető elbi- zonytalanít: soknak tűnik ez az előzetes magyarázkodás, még akkor is, ha filozófiai mélységeket sejtet, klasszikusokat idéz, létünk alapjairól szokatlan feltételezéseket közöl tényként. Sőt, még az UFÓ-s fészkek című első fejezet is bevezetésnek tekintető. Itt egy térképvázlatot is találunk, rajta a magyarországi UFÓ-s fészkekkel. Fölötte pedig a kérdés és az ígéret: „Ki tekintheti magát UFÓ-s utódnak? A kérdésre a választ megkapja, ha elolvassa az UFÓ-s utód?-történeteket.” Elolvasva a könyvet, be kell vallani: a válasz ezúttal elmarad... Mindjárt a történet elején kiderül: ön- életrajzi ihletésű történetről van szó, majd az is, hogy a Rudabányácskáról indult főhős nem lehet más, csakis a szerző. Hevesi István elmerülve az életrajz részleteiben rendre megfeledkezik arról a különleges tárgyról, amely ott lapul a kamrában. De nem is olyan nagy baj ez, hiszen így megajándékozza az olvasót egy - a családjával és önmagával szemben is könyörtelenül őszinte - életrajzi regénnyel. Aki sci-fit vár, csalódik. Megkapja viszont az utóbbi félszázad történetét, mégpedig úgy, ahogyan azt egy zempléni kisfaluból indult tehetséges, szorgalmas ifjú megélte. Aki persze, önéletrajzi regényt vár, az is csalódik. A történet torzóban marad. De a szerző ígéri a folytatást. Aki pedig még nem olvasta volna az első kötet, írjon a szerzőnek - 3599 Sajószöged, Vasút út 128. -, elküldi a megrendelt könyvet. Szembejön a kétely: van-e tető a házon? Czinke Ferenccel a művészetről, a pedagógiáról, a pácini kötődésről Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - Czinke Ferenc egy hónap múlva 72 éves lesz. Persze, nyugodtan letagadhatja a korát; bár hivatalos születési dátumát is tévesen jegyezték be. A művésszel kazincbarcikai kiállításának megnyitóján beszélgettünk. □ Mondjuk, ha a „Józsefet eladják testvérei" már túl biblikus, szentimentális, már nem is igaz, le kell fordítani a festészet, a grafika nyelvére. Csak így lesz müvekbeni tiltakozás, s már helyben vagyunk... Ez a művészet dolga - fogalmazta meg két évvel ezelőtt. S mit mond most? • Miért, ön talán elégedett a világgal? Végeredményben nekem is lehetnének csicsás tájképeim, virágcsendéleteim, csakhogy én nem vagyok elégedett. Ezt kifejeztem a rendszerváltás előtt és után is, de két évvel ezelőtt is. Amikor láttam, hogy valami nincs rendben. Én nem adom be a derekam. Aki elégedetlen, az egyszer beteljesülést nyer. Aki meg elégedett, az ne pengesse a lantot, minek? □ Pedagógusként vagy művészként mondja ezt? • Mindkettő vagyok. Hitem, hogy tanítani kell. Szőnyitől Bernát Aurélon át Hollósiig, Hinczig azok a legjobb művészek. akik tanítanak. Az igazi művész közéleti ember. Egyébként pedig nagy igazság: fiatalok között marad fiatal az ember. Rengeteg művész a tanítványom volt. Ma is megtalálnak, ha szükségük van rám. □ Bejárta a világot. Önhöz tartozik Salgótarján, Tihany, Budapest is, de megérti, ha a pácini kötődéséről kérdezem? • Egy Meszecske nevű bodrogA barcikai kiállítás megnyitóján közi tanyán születtem nyolcadik gyerekként. Apám cseléd volt, olyan nádfedeles roskatag házikóban laktunk, hogy a Petőfiéké ahhoz képest palota lehetett. Pácinba jártam első elemibe. Emlékszem, március 15-én én szavaltam a Nemzeti dalt, s a bárótól kaptam érte egy pár kiscsizmát. Van ott egy galériám még a '70-es években alapították. Én készítettem a második világháborús emlékművet, festettem repülő angyalt a halottas házba, és minden templomnak adtam egy-egy képet. Elvittem oda Czi- gány Györgyöt, Baranyi Györgyöt, Farkas Berci édesanyja az Fotó: Vajda János unokatestvérem. Ezt a közösséget, és ezt a vidéket büszkén támogatom... □ Azt írja: hetvenéves korára az ember mindjobban magára marad. Nehéz ezt Czinke Ferencről elképzelni... • Az az írás tovább is van. Ahogy az idő elszivárog, egyre erősödik a kétely: van-e a házon tető, megtett-e mindent a művész-próféta, elmondott-e mindent az emberiségnek? Addig kell elvégezni a küldetést, amíg tart a kegyelmi állapot, megvan a belső ihletettség. Ha már kakukkfű nő a sírodon, nem tudsz tetőt emelni a házra! 1926. október 26-án (november 4-én?) született. Édesapja Czinke András, édesanyja Palóczy Erzsébet. Felesége Simon Gizella, két gyermekük van. Elemi iskoláit a tanyavilágban, középiskolát a sárospataki Református Tanítóképző Intézetben végzett. A NÉKOSZ tagja, a Dési Huber Képzőművész Kollégium megalapítóinak egyike. Rajztanári diplomát szerez, elvégzi az MLEE esztétikai tagozatát. Többször elnyeri a Római Magyar Akadémia, majd az olasz kormány ösztöndíját. Vendégtanár Svédországban és Finnországban, a Sárospataki Főiskola címzetes tanára. 1964-től a salgótarjáni Madách Gimnázium, majd 1986-ig a Bolyai János Gimnázium rajztanára. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Nóg- rád Megyei Csoportja titkára, tagja a Magyar Alkotó- művészek Országos Egyesületének és az UNESCO Nemzetközi Képzőművészek Szövetségének. Képzőművészeti munkássága mellett több hazai folyóirat közölte írásait. Kiállításai bejárták a világot, többször képviselte hazánkat a Velencei Biennálén. Derkovits-díjas, SZOT- és Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, 1997- ben megkapta a Pro arte- kitüntetést és több pedagógiai díjat. Díszpolgára Salgótarjánnak és Pácinnak. Az öreghölgy látogatása. Psota Irén és Kránitz Lajos főszereplésével mutatta be a hétvégén a Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban F. Dürrenmatt Az öreghölgy látogatása című darabját. Fotó: MTI Kilyén Ilka és a tűz Miskolc (ÉM) - Tűz, avagy a végvári sors címmel Kilyén Ilka, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művésznője tart előadói estet szeptember 29-én, kedden délután 5 órától a Tiszáninneni Református Egyházkerület székházában (Miskolc, Kossuth u. 17.). Az előadóest egyben a Lé- vay József Közművelődési Egyesület következő rendezvénye. Épül a múzeumfalu Szentendre (MTI) - A Bakony és a Balaton-felvidék népi építészetét is bemutatják a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A munkálatokat már megkezdték s a szabadtéri múzeumnak azt az új részlegét, a terv szerint 2000. szeptember 27- én nyitják meg. Összesen huszonhét bakonyi, Balaton-felvidéki épületet telepítenek át a szabadtéri múzeumba. Hirdetés SEAT Miskolc Megnyitottunk! SEAT Miskolc, Csabavezér u. 70. Tel.: 46 560-060 Fax: 46/560-068 Tárt kapukkal váija Önt a SEAT-Ok Új Szalonja, a SEAT Miskolc ahol az ismert típusok mellett akciós modellek közül is válogathat. A SEAT Miskolcnál • kedvező hitelfeltételekkel • új és használt gépjárműveket vásárolhat. Sőt, hogy új SEAT-jával minden simán menjen, • teljes körű márkaszerviz-szolgáltatással, valamint • alkatrész- és tartozék-értékesítéssel is foglalkozunk. Látogasson el hozzánk, a SEAT Miskolccal új lehetőségek nyílnak meg Ön előtt!
