Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-03 / 206. szám
1998. szeptember 3., csütörtök ... > >■ ltt-hon 6 Edelény és környéke A felvirágoztató Abod (ÉM - PTA) - Abodon főleg nyugdíjasok élnek, akik egész életükben gazdálkodtak - szögezték le a falusiak. De az biztos, van valaki, aki példaértékű dolgot csinál. Virágokat telepít a háza elé...- Furcsa, hogy ilyen apróság miatt engem ajánlottak a hivatalban - csodálkozik Stuhán Gyuláné. - Én csak amiatt szépítem a portát, hogy jobban érezzem itt magam. Itt születtem Abodon, úgy szeretem ezt a falut, ahogy van. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent elfogadok olyannak amilyen. Sőt, pontosan azt jelenti, hogy ahogy csak tőlem telik, igyekszem javítani a körülményeket. Ha megtehetném, nem csak virágokat ültetnék mindenhová. A kerítés előtt szépen ápolt gyep és virágágyások, az ablakok párkányain - de még a ház falán is - virágosládák. A portával szemközti árokpart is be van ültetve cserjékkel, virágpalántákkal. Legújabb ültetése egy ötlet. Máshol látta ugyanis a virágnevelés egy szokatlan módját. Rögtön arra gondolt, ilyet csinál Abodra is. Egy zsákba földet rakott, az oldalát kilyu- kasztgatta a beültetett növényeknek. Nemsokára az egész zsákot beborítja a viráglepel.- Nem mindig nézett ez így ki. Azelőtt csupa gaz volt a part, és tele volt szeméttel. Pont odanyílnak az ablakaim - rossz volt arra nézni. Márcsak azért is szégyenletes dolog volt, mert egy pár méterre tőle egy feszület is áll. Szóltam a szomszéd fiataloknak, és együtt változtattunk az áldatlan állapotokon. Csak a szemét eltakarítása - hat vontatóval vitettük el - egy teljes napig tartott. Na, nem azért mondom, hogy panaszkodjak - mert szívesen csináltuk csak hogy érzékeltessem a gondot. Úgy hallotta, azóta mások is kedvet kaptak Abodon a virágültetésre. Ennek azért örül, mert titokban a falu fellendülését reméli a dologtól. Szerinte az egyre öregedő és csökkenő lélekszámú falut egy dolog mentheti meg a kihalástól: a falusi turizmus.- Turisták, nyaralók jönnek ide elég gyakran, hiszen közel van a Rakacai-tó vagy az aggteleki cseppkőbarlang. Egy kicsit helyre kellene kapni a falut, megszépíteni, és ideális pihenőhely lenne, ahová visszavonulhatnak egy kis időre a városi emberek nyaralni. ® Boldva - Beiskolázási támogatással próbál segíteni a boldvai önkormányzat az általános iskolát végző, illetve továbbtanuló gyerekek családjain. Az általános iskolások tankönyvcsomagjainak teljes árát az önkormányzat fizeti. A középiskolásokat hatezer, míg az egyetemistákat és főiskolásokat tízezer forint támogatásban részesítik. Az iskolalátogatási igazolásokat a továbbtanulóktól egy hónapon belül kéri az önkormányzat. 9 Abod - Lecseréli falugondnoki autóját a település önkormányzata. A jármű már nyolc éve szolgálja a lakosságot - gyógyszer- illetve gázpalackszállításra használják. Az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtése miatt jelentkezett Abod a Népjóléti Minisztérium pályázatára. A minisztériumtól kapott kétmillió forint és a régi autó eladásából származó pénz elég lesz az új mikrobuszhoz. Olyat szeretnének, amellyel a helyi gyerekeket kirándulni is vihetik. Gázpalackszállításra valószínűleg már nem fogják használni az autót: néhány héten belül helyben is megnyílik egy cseretelep. A szállítási költségek csökkenésével egy-egy palack ára várhatóan ötven forinttal lesz kevesebb. Kép a falon, kovácsoltvas a térben A szeneiről galéria termeiben egy hónapon át látható a közös kiállítás Szencirö (ÉM - PTA) - fvlajer- csik János, Bierbaum Anna festményeiből és Fülöp Tibor kovácsolt munkáiból készített kiállítást a szentírői galéria. A müveket egész hónapban megtekinthetik az érdeklődök. A művészekkel a megnyitó, előtt beszélgettünk.- Már édesapám is kovács volt - én viszont szentül elhatároztam, hogy nem leszek az - emlékszik vissza Fülöp Tibor. A tér- Édesapám azonban tudatosan próbált hatni rám. Igazán akkortól fogott meg ez a mesterség, mikor tizennégy éves koromban egy kovácsmúvész munkáit megmutatta. Csodálkoztam, hogy ilyet is lehet csinálni vasból. Azt hiszem ettől kezdve már magam is kováccsá akartam lenni. Kovácsként először az ÉMÁSZ-nál kapott megbízatást fali virágtartó-készítésre - egy kiállítást is nyitottak a munkáiból. Az első gyertyatartóit már a következő munkahelyén, a gépszerelő vállalatnál csinálta. Aztán külön műhelyt kapott, ahol tizennégy éven keresztül reprezentációs tárgyakat kovácsolt. Több éven keresztül jelentkezett a Népi Kismesterségek Művészete című pályázatra - elnyerte a népi iparművész címet is.- A legbüszkébb arra vagyok, hogy első helyezést kaptam az Európai KovácstalálkoAz alkotók rendezték be a galériát zón három évvel ezelőtt. És arra, hogy megnyitottam a saját műhelyemet. Mostanság is itt dolgozom és készítem el a kiállításaim anyagait - vallja Fülöp Tibor. A falak Majercsik János a falusi világban találja meg témáit. Mélyen hatnak rá az öreg, barázdás arcú parasztalakok.- Van valami mély ezekben az arcokban: moccanatlan szeretet, elfojtott érzelmek, rabság a sorsban. A nehéz színekkel ábrázolt tájakkal is próbálom ezt hangsúlyozni. Úgy érzem, a képeim leegyszerűsített vallomások a hazai föld szépségéről, azokról az emberekről, akik gyerekkoromban közel kerültek hozzám. Tiborral nem ez az első közös kiállításunk - ahhoz túl régóta ismerjük egymást. Több évtizedes a barátságunk, nem konkurálunk: kiegészítjük egymást. A feleséFotó: Vajda János gemmel a falakat „töltjük ki”, ő pedig a teret. Felesége, Majercsikné Bierba- um Anna is hasonló képeket fest. De az ő tájképei nyugalmat, finom vidámságot közvetítenek a lefestett természet által. A szendrői galériában csendéletek is megtekinthetők tőle. A stílusbeli különbségeken kívül más miatt is könnyen megkülönböztethetők az ő müvei: a festőnő kizárólag kisfelületű képeket szeret készíteni. ■rfrirfrrv-. mwmwmm Ravatalozó épült Űj ravatal azót adtak át And- rástanyán nemrég. Bár a közeli Ládbesenyőri is van ilyen építmény - amely önkormányzatához a tanya is tartozik az Andrástanyán élő lengyel kisebbség szerette volna, ha saját hagyományaiknak megfelelően, külön ravatalozóban vehetnének búcsút halottaik- tól. A lengyel kisebbség országos szervezete ezért 150 ezer forinttal járult hozzá a munkálatok költségeihez, a fennmaradó pénzt a ládbesenyői önkormányzat teremtette elő. A beruházás mintegy egymillió forintba került. Az építést, felújítást mintegy másfél évvel ezelőtt kezdték el - egy évig csupán az alapok elkészítésére volt pénz. A további pályázások, illetve a közhasznú munkások segítségével idén már a falak is elkészülhettek. Fotó: Vajda János Tervek és megvalósulásuk Edelény (ÉM) - A ciklusprogram eddigi végrehajtásáról, az abban megfogalmazott fő fejlesztési irányokról tárgyalt az edelényi képviselő-testület a legutóbbi ülésén. A városatyák sikerként könyvelték el, hogy a nehézségek ellenére közel 100 százalékos kiépítettséggel elkészült a szennyvízhálózati rendszer, megépült a 27-es főút tehermentesítő szakasza és a gázhálózat. A számos fejlesztés mellett néhány terv továbbra is célkitűzés maradt. A legnagyobb gondot a szociális feszültségek csökkentése jelentette. Bár a képviselő-testület a költség- vetési rendelet elfogadásakor messzemenően figyelembe vette a szociális gondokat, a rengeteg kérelmező miatt szigorítani kellett a segélyezés feltételeit. Égerfa, szeglet, forrásvíz és tökéletes csend Égerszög (ÉM) - Három, Hajdani vármegye határán - Borsod, Gömör, Torna - fekszik Égerszög. Tőle 2-3 kilométerre üdülőjellegű lakott terület van, közigazgatásilag ez is Égerszöghöz tartozik. A település neve az égerfa és a sarokszeglet, zug jelentésű szög szóösszetételéből alakult ki. A falu legjelentősebb épülete a református templom, amelyet 1791-ben későbarokk stílusban építettek. A templom historizáló tornyát 1929-ben emelték. A műemlék jellegű templom - amelynek kertjében első világháborús emlék áll -, a kopjafás temető, mind a régmúltat idézi. Csakúgy, mint a népi lakóházak, amelyekből kettőt védett épületté nyilvánítottak. Égerszög nevét a határában 1954-ben felfedezett Szabadság- cseppkőbarlang tette országosan ismertté. Ez azonban nem egyik pillanatról a másikra történt. A felfedezés évében csupán néhány sor tájékoztatta a napi sajtó olvasóit arról, hogy „november 14-én új cseppkőbarlangot fedezett fel Égerszög község határában, a Pitis-hegy alatt a Balázs testvérpár által vezetett barlangkutató csoport”. Ez volt az Aggteleki karsztvidék harmadik leghosszabb - 2717 méteres - barlangja. A barlangkutatók a hely bejárata fölött kis menedékházat is épített, amely ma vadregényes környezetben, turistaházként működik. Az Országos Természetvédelmi Hivatal a felfedezés után három évvel védetté nyilvánította a barlangot, és annak 210 hektárnyi felszíni területét. Az idegen- forgalmi kiépítés 1961-ben kezdődött el, de a viszonylag szűk barlangméretek miatt - nem utolsó sorban a szép képződmények védelme érdekében - a látogatók előtt máig nem nyílt meg. Ami viszont minden turistának elérhető: a kristálytiszta levegő, a karsztvizekből eredő víz, a tökéletes csend és az apró falu vendégszerető lakosak A népi lakóházakban kézművestáborokat is tartanak
