Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-03 / 206. szám

1998. szeptember 3., csütörtök ... > >■ ltt-hon 6 Edelény és környéke A felvirágoztató Abod (ÉM - PTA) - Abodon főleg nyugdíja­sok élnek, akik egész életükben gazdálkodtak - szögezték le a fa­lusiak. De az biztos, van vala­ki, aki példaérté­kű dolgot csinál. Virágokat telepít a háza elé...- Furcsa, hogy ilyen apróság miatt engem ajánlottak a hivatalban - csodálkozik Stuhán Gyuláné. - Én csak amiatt szépí­tem a portát, hogy jobban érezzem itt ma­gam. Itt születtem Abodon, úgy szeretem ezt a falut, ahogy van. Ez persze nem je­lenti azt, hogy mindent elfogadok olyan­nak amilyen. Sőt, pontosan azt jelenti, hogy ahogy csak tőlem telik, igyekszem javítani a körülményeket. Ha megtehet­ném, nem csak virágokat ültetnék min­denhová. A kerítés előtt szépen ápolt gyep és vi­rágágyások, az ablakok párkányain - de még a ház falán is - virágosládák. A por­tával szemközti árokpart is be van ültet­ve cserjékkel, virágpalántákkal. Legújabb ültetése egy ötlet. Máshol látta ugyanis a virágnevelés egy szokatlan módját. Rög­tön arra gondolt, ilyet csinál Abodra is. Egy zsákba földet rakott, az oldalát kilyu- kasztgatta a beültetett növényeknek. Nemsokára az egész zsákot beborítja a viráglepel.- Nem mindig nézett ez így ki. Azelőtt csupa gaz volt a part, és tele volt szemét­tel. Pont odanyílnak az ablakaim - rossz volt arra nézni. Márcsak azért is szégyen­letes dolog volt, mert egy pár méterre tő­le egy feszület is áll. Szóltam a szomszéd fiataloknak, és együtt változtattunk az ál­datlan állapotokon. Csak a szemét eltaka­rítása - hat vontatóval vitettük el - egy teljes napig tartott. Na, nem azért mon­dom, hogy panaszkodjak - mert szívesen csináltuk csak hogy érzékeltessem a gondot. Úgy hallotta, azóta mások is kedvet kaptak Abodon a virágültetésre. Ennek azért örül, mert titokban a falu fellendü­lését reméli a dologtól. Szerinte az egyre öregedő és csökkenő lélekszámú falut egy dolog mentheti meg a kihalástól: a falusi turizmus.- Turisták, nyaralók jönnek ide elég gyakran, hiszen közel van a Rakacai-tó vagy az aggteleki cseppkőbarlang. Egy ki­csit helyre kellene kapni a falut, megszé­píteni, és ideális pihenőhely lenne, ahová visszavonulhatnak egy kis időre a városi emberek nyaralni. ® Boldva - Beiskolázási támogatással próbál segíteni a boldvai önkormányzat az általá­nos iskolát végző, illetve továbbtanuló gye­rekek családjain. Az általános iskolások tan­könyvcsomagjainak teljes árát az önkor­mányzat fizeti. A középiskolásokat hatezer, míg az egyetemistákat és főiskolásokat tíz­ezer forint támogatásban részesítik. Az isko­lalátogatási igazolásokat a továbbtanulóktól egy hónapon belül kéri az önkormányzat. 9 Abod - Lecseréli falugondnoki autóját a település önkormányzata. A jármű már nyolc éve szolgálja a lakosságot - gyógy­szer- illetve gázpalackszállításra használják. Az ehhez szükséges anyagi fedezet előte­remtése miatt jelentkezett Abod a Népjóléti Minisztérium pályázatára. A minisztérium­tól kapott kétmillió forint és a régi autó eladásából származó pénz elég lesz az új mikrobuszhoz. Olyat szeretnének, amellyel a helyi gyerekeket kirándulni is vihetik. Gáz­palackszállításra valószínűleg már nem fog­ják használni az autót: néhány héten belül helyben is megnyílik egy cseretelep. A szállí­tási költségek csökkenésével egy-egy palack ára várhatóan ötven forinttal lesz kevesebb. Kép a falon, kovácsoltvas a térben A szeneiről galéria termeiben egy hónapon át látható a közös kiállítás Szencirö (ÉM - PTA) - fvlajer- csik János, Bierbaum Anna festményeiből és Fülöp Tibor kovácsolt munkáiból készített kiállítást a szentírői galéria. A müveket egész hónapban megtekinthetik az érdeklő­dök. A művészekkel a meg­nyitó, előtt beszélgettünk.- Már édesapám is kovács volt - én viszont szentül elhatároztam, hogy nem leszek az - emlékszik vissza Fülöp Tibor. A tér- Édesapám azonban tudatosan próbált hatni rám. Igazán akkor­tól fogott meg ez a mesterség, mikor tizennégy éves koromban egy kovácsmúvész munkáit meg­mutatta. Csodálkoztam, hogy ilyet is lehet csinálni vasból. Azt hiszem ettől kezdve már magam is kováccsá akartam lenni. Kovácsként először az ÉMÁSZ-nál kapott megbízatást fali virágtartó-készítésre - egy kiállítást is nyitottak a munká­iból. Az első gyertyatartóit már a következő munkahelyén, a gépszerelő vállalatnál csinál­ta. Aztán külön műhelyt ka­pott, ahol tizennégy éven ke­resztül reprezentációs tárgya­kat kovácsolt. Több éven ke­resztül jelentkezett a Népi Kis­mesterségek Művészete című pályázatra - elnyerte a népi iparművész címet is.- A legbüszkébb arra va­gyok, hogy első helyezést kap­tam az Európai Kovácstalálko­Az alkotók rendezték be a galériát zón három évvel ezelőtt. És ar­ra, hogy megnyitottam a saját műhelyemet. Mostanság is itt dolgozom és készítem el a kiál­lításaim anyagait - vallja Fü­löp Tibor. A falak Majercsik János a falusi világ­ban találja meg témáit. Mélyen hatnak rá az öreg, barázdás ar­cú parasztalakok.- Van valami mély ezekben az arcokban: moccanatlan sze­retet, elfojtott érzelmek, rab­ság a sorsban. A nehéz színek­kel ábrázolt tájakkal is próbá­lom ezt hangsúlyozni. Úgy ér­zem, a képeim leegyszerűsített vallomások a hazai föld szépsé­géről, azokról az emberekről, akik gyerekkoromban közel kerültek hozzám. Tiborral nem ez az első közös kiállításunk - ahhoz túl régóta ismerjük egy­mást. Több évtizedes a barát­ságunk, nem konkurálunk: ki­egészítjük egymást. A felesé­Fotó: Vajda János gemmel a falakat „töltjük ki”, ő pedig a teret. Felesége, Majercsikné Bierba- um Anna is hasonló képeket fest. De az ő tájképei nyugalmat, finom vidámságot közvetítenek a lefestett természet által. A szendrői galériában csendéletek is megtekinthetők tőle. A stílus­beli különbségeken kívül más miatt is könnyen megkülönböz­tethetők az ő müvei: a festőnő kizárólag kisfelületű képeket szeret készíteni. ■rfrirfrrv-. mwmwmm Ravatalozó épült Űj ravatal azót adtak át And- rástanyán nemrég. Bár a kö­zeli Ládbesenyőri is van ilyen építmény - amely önkormány­zatához a tanya is tartozik az Andrástanyán élő lengyel kisebbség szerette volna, ha saját hagyományaiknak meg­felelően, külön ravatalozóban vehetnének búcsút halottaik- tól. A lengyel kisebbség orszá­gos szervezete ezért 150 ezer forinttal járult hozzá a mun­kálatok költségeihez, a fenn­maradó pénzt a ládbesenyői önkormányzat teremtette elő. A beruházás mintegy egymil­lió forintba került. Az építést, felújítást mintegy másfél év­vel ezelőtt kezdték el - egy évig csupán az alapok elkészí­tésére volt pénz. A további pá­lyázások, illetve a közhasznú munkások segítségével idén már a falak is elkészülhettek. Fotó: Vajda János Tervek és megvalósulásuk Edelény (ÉM) - A ciklus­program eddigi végrehajtá­sáról, az abban megfogalma­zott fő fejlesztési irányokról tárgyalt az edelényi képvise­lő-testület a legutóbbi ülé­sén. A városatyák sikerként könyvelték el, hogy a nehéz­ségek ellenére közel 100 szá­zalékos kiépítettséggel elké­szült a szennyvízhálózati rendszer, megépült a 27-es főút tehermentesítő szakasza és a gázhálózat. A számos fejlesztés mellett néhány terv továbbra is célkitűzés maradt. A legnagyobb gon­dot a szociális feszültségek csökkentése jelentette. Bár a képviselő-testület a költség- vetési rendelet elfogadása­kor messzemenően figyelem­be vette a szociális gondo­kat, a rengeteg kérelmező miatt szigorítani kellett a se­gélyezés feltételeit. Égerfa, szeglet, forrásvíz és tökéletes csend Égerszög (ÉM) - Három, Haj­dani vármegye határán - Bor­sod, Gömör, Torna - fekszik Égerszög. Tőle 2-3 kilométer­re üdülőjellegű lakott terület van, közigazgatásilag ez is Égerszöghöz tartozik. A tele­pülés neve az égerfa és a sa­rokszeglet, zug jelentésű szög szóösszetételéből alakult ki. A falu legjelentősebb épülete a református templom, amelyet 1791-ben későbarokk stílusban építettek. A templom historizáló tornyát 1929-ben emelték. A mű­emlék jellegű templom - amely­nek kertjében első világháborús emlék áll -, a kopjafás temető, mind a régmúltat idézi. Csakúgy, mint a népi lakóhá­zak, amelyekből kettőt védett épületté nyilvánítottak. Égerszög nevét a határában 1954-ben felfedezett Szabadság- cseppkőbarlang tette országo­san ismertté. Ez azonban nem egyik pillanatról a másikra tör­tént. A felfedezés évében csu­pán néhány sor tájékoztatta a napi sajtó olvasóit arról, hogy „november 14-én új cseppkő­barlangot fedezett fel Égerszög község határában, a Pitis-hegy alatt a Balázs testvérpár által vezetett barlangkutató cso­port”. Ez volt az Aggteleki karsztvidék harmadik leg­hosszabb - 2717 méteres - bar­langja. A barlangkutatók a hely bejárata fölött kis mene­dékházat is épített, amely ma vadregényes környezetben, tu­ristaházként működik. Az Országos Természetvédel­mi Hivatal a felfedezés után há­rom évvel védetté nyilvánította a barlangot, és annak 210 hektár­nyi felszíni területét. Az idegen- forgalmi kiépítés 1961-ben kezdő­dött el, de a viszonylag szűk bar­langméretek miatt - nem utolsó sorban a szép képződmények vé­delme érdekében - a látogatók előtt máig nem nyílt meg. Ami viszont minden turistá­nak elérhető: a kristálytiszta le­vegő, a karsztvizekből eredő víz, a tökéletes csend és az apró falu vendégszerető lakosak A népi lakóházakban kézművestáborokat is tartanak

Next

/
Thumbnails
Contents