Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26 / 226. szám

1998. szeptember 26., szombat A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 42. §: A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye vá­lasztópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a vá­lasztópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokra­tikus intézése, a helyi közhata­lomnak a lakosság érdekében va­ló gyakorlása. A helyi önkormányzást - ha eltekin­tünk a konkrét ügyekben, alkalman­ként kiírt népszavazástól - a négy­évente általunk megválasztott képvi­selő-testületek útján gyakoroljuk. Október 18-án arról döntünk, hogy lakóhelyünkön kik képviseljék érde­keinket közös ügyeinkben a követke­ző négyéves ciklus során, összeállításunkban az önkormányzati választások rendszerével, a lebonyo­lítás módjával kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókat gyűjtöttük össze. íiOs VÁLASZTÓPOLGÁR: minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye (vagy tartózkodási helye) Magyarorszá­gon van, valamint a Magyarországra be­vándorolt, a magyar jog szerint nagyko­rú, de nem magyar állampolgárságú sze­mély. NEM VÁLASZTHAT:- aki gondnokság alatt áll,- akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak,- aki szabadságvesztés büntetését tölti,- aki kényszergyógykezelés alatt áll. A LAKÓHELYÉN GYAKOROLHATJA vá­lasztójogát a választópolgár, de igazolás­sal (amit személyesen vagy meghatalma­zott útján) a választást megelőző 2. napig lehet beszerezni, s ami ajánlott levélben is kérhető, feltéve, ha a kérelem az illeté­kes helyi választási irodához legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérke­zik) tartózkodási helyén is szavazhat. (Ko­rábbi szóhasználat szerint a tartózkodási hely az ideiglenes lakcímnek felel meg. Lényeges, hogy a tartózkodási helyet leg­később a választás kitűzését megelőző napig létesítsék.) NEM VÁLASZTHATÓ képviselőnek vagy polgármesternek az, aki nem magyar ál­lampolgár. JELÖLT: aki egyéni jelöltként megszerzi a szükséges mennyiségű választópolgári ajánlást, vagy aki felkerül egy jelölőszer- yezet kellő számú ajánlással támogatott listájára. Az ajánlások szükséges mennyi­ségét az adott jelöltre vagy listára szavaz­ni jogosult választópolgárok számának százalékában állapítja meg a törvény. Né­hány példa: egyéni választókerületi vagy kislistás képviselőjelölt 1% megyei lista 0,3% polgármesterjelölt 10 000 főnél kisebb településen 3% polgármesterjelölt 10 000- 100 000 fő közötti településen 2%, de legalább 300 választópolgár polgármesterjelölt 100 000 főnél nagyobb telepü­lésen 1%, de legalább 2000 választópolgár Vegyes választási rendszerben kompenzációs listát az a jelölő szervezet ajánlhat, amely az egyé­ni választókerületek legalább negyedrészében állít egyéni jelöltet. Polgármesterek A polgármestereket minden településen közvetlenül választják meg a választópol­gárok. Érdemes megjegyezni, hogy a rendszer- változás utáni első helyhatósági választá­son csak a 10 000 lakosnál kisebb települé­seken választották közvetlenül a polgár- mestert, az ennél nagyobb településeken a megválasztott önkormányzati testület tag­jai választották meg a község vagy a vá­ros első emberét. Négy évvel ezelőtt vi­szont már az egységes, ma is érvényes, közvetlen választás rendje volt érvény­ben. A jelöltek közül az lesz polgármester, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, “a az első helyen szavazategyenlőség van, akkor nincs polgármester, időközi választást kell kiírni. Önkormánvzaü választás 5 A települési és a megyei önkormányzat Pénteken lejárt a jelöltállítás határideje. Képünkön a miskolci szlovák kisebbségi önkormányzat ajánlócéduláit adja át Bárány Péter a választási iroda munkatársának, Menyhért Zoltánnak Nem mindenki szavaz mind­egyik testületre, s a hasonló feladatot ellátó testületekre is különbözőképpen szava­zunk attól függően, hogy ép­pen mekkora településen élünk. A kislista A kislistás szavazást a 10 000 la­kosnál kisebb (vagy éppen 10 000 lélekszámú) településeken kell alkalmazni. Az összes jelölt felkerül a szavazólapra (a listá­ra), amelyen azt is pontosan megjelölik, hogy hány jelöltre lehet érvényesen szavazni.. (Ez a szám természetesen az adott te­lepülés képviselő-testületének létszámával azonos.) Az a szava­zat érvényes, amelyen legfeljebb a megadott számú jelölt neve mellé kerül a + vagy az x jel. Kevesebb jelöltre tehát lehet szavazni! A jelöltek a kapott szavazatok sorrendjében lesznek képvise­lők, egészen addig, amíg el nem érik a képviselő-testület létszá­mát. Ha az utolsó, még betölthe­tő helyen éppen egyenlő a szava­zatok száma, akkor sorsolással döntik el, hogy ki lesz képviselő és ki nem. A vegyes rendszer A 10 000 lakosnál népesebb tele­püléseken úgynevezett vegyes rendszer szerint választunk. Ezeken a településeken egyrészt egyéni választókerületeket ala­kítanak ki, másrészt azok a jelö­lő szervezetek, akik a választó- kerületek legalább negyed részé­ben tudnak egyéni jelöltet indí­tani, állíthatnak úgynevezett kompenzációs listát is. Csak az egyéni jelöltre szava­zunk (a szavazólapon feltünte­tett személyek közül csakis egy­re!), a listára nem. A legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz az vá­lasztókerület egyéni képviselője. Azoknak a jelölteknek a szava­zatait, akik nem szereztek man­dátumot, de őket olyan szerve­zet indította, amely állíthatott kompenzációs listát, összesítik az egész településen. Ezek a szervezetek az így meg­szerzett töredékszavazatok ará­nyában, egy sajátos (viszonylag bonyolult, ezért itt nem részle­tezett számítási rend szerint kap­nak képviselői helyeket a megsze­rezhető listás mandátumokból. A megyei közgyűlés A megyei közgyűlés tagjainak megválasztása listás szavazás formájában történik, ahhoz ha­sonlóan, ahogy az országgyűlési választások első fordulójában a pártokra szavazunk. Mmden megyében két választó- kerületet hoznak létre: az egyikbe tartoznak a 10 000 lakosnál kisebb települések, a másikba az ennél nagyobbak. Minden jelölő szerve­zet külön listát állíthat az egyik és a másik választókerületben. A szavazáskor minden választópol­gár megkapja azt a szavazólapot, amelyen a jelölő szervezetek neve alatt a lista első öt tagjának a ne­ve is szerepel. Az egyik listára le­het szavazni ahhoz, hogy érvé­nyes legyen a szavazat. A megyei közgyűlési mandá­tumokat a kapott szavazatok arányában osztják el a jelölő­szervezetek között. Fontos azon­ban, hogy csak azokat veszik fi­gyelembe, amelyek külön-külön, mindkét választókerületben megkapták az érvényes szavaza­tok legalább 4 százalékát. A megyei jogú városok lakói nem szavaznak a megyei köz­gyűlésre - a miskolciak tehát ne keressék a listás szavazó­lapot. \ • * ' ■ §1 Jib búi n & Négy évre A miskolci képvi­selő-testület utolsó ülésén. Október 18- án arról döntünk, la­kóhelyünkön kik képviseljék érdeke­inket közös ügyeink­ben a következő négy évben. Fotó: B.T. ÜH o © © © megyei jogú város MISKOLC 27 18 45 150 715 10 ezer lakosnál nagyobb települések EDELÉNY 10 7 17 8 557 KAZINCBARCIKA 14 9 23 27 707 MEZŐKÖVESD 10 7 17 14 355 ÓZD 14 9 23 33 773 SÁJŐSZENTPÉTER 10 7 17 10 456 SÁROSPATAK 10 7 17 11 411 SÁTORALJAÚJHELY 10 7 17 14 305 SZERENCS 10 7 17 8 322 TISZAÚJVÁROS 10 7 17 14016 összesen 98 67 165 142 902 10 ezer lakosú és kisebb települések összesen 2 341 296 685 Az oszlopok jelentése: O egyéni választókerületek száma 0 kompenzációs listán megszerezhető mandátumok száma Ö a képviselő-testület létszáma O a választói névjegyzékben szereplők száma ,üvi'i S&x.x. .....-1^— ........................^..................: • Az önkormányzati választás egyfordulós, az érvényesség­nek nincs részvételi arányhoz kötött korlátja. • A 10 000 lakosnál kisebb településeken nem lehet megtar­tani a választást, ha nincs annyi jelölt, mint ahány képviselői hely van az adott település önkormányzati testületében. Ek­kor időközi választást kell kitűzni. • A 10 000 lakosnál nagyobb településeken azokban a vá­lasztókerületekben nem lehet megtartani a választást, ame­lyekben nincs jelölt. Ilyenkor az adott választókerületben idő­közi választást kell kitűzni. Akkor is ezt kell tenni, ha ugyan megtartották a választást, de az első helyen szavazategyenlő­ség volt. Ugyanez a szabály érvényes (minden településen) a polgármesterek megválasztására. • A különböző szavazólapokkal különbözőképpen kell sza­vazni ahhoz, hogy a szavazat érvényesnek számítson. Minden szavazólapon jól láthatóan fel van tüntetve az erre vonatko­zó tudnivaló, érdemes azt figyelmesen elolvasni. kislista (10 000 lakosnál kisebb települések): legfeljebb annyi nevet lehet megjelölni, ahány tagja az adott település képviselő-testületének lehet - ez a szám a szavazólapon fel van tüntetve egyéni választókerület (10 000 lakosnál nagyobb települé­sek): csakis egyetlen jelöltre lehet érvényesen szavazni polgármester: csakis egyetlen jelöltre lehet érvényesen szavazni megyei lista: csakis egyetlen listára lehet érvényesen sza­vazni helyi kisebbségi önkormányzat: a feltüntetett kisebbségi listák közül csakis egy listán, legfeljebb a szavazólapon fel­tüntetett számú jelöltre lehet szavazni • A helyi kisebbségi önkormányzati választás is egyfordulós. Egy adott helyi kisebbség esetében a választás akkor érvényes, ha a választási nyilvántartásban szereplők "közül a 10 000 lakosnál kisebb településeken legalább 50, a 10 000 lakosnál nagyobb településeken legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A kisebbségek lakóhelyi képviselete A magyar jogrendszer kie­melt figyelmet fordít arra, hogy a közügyek alakításá­ban képviselőik révén az adott településen élő ki­sebbségek is részt vehesse­nek. Kisebbségi képviselő Ha a normál választási mecha­nizmusban a kisebbségi jelölt­ként indulók egyike sem szerez mandátumot, akkor mind a kis­listás (10 000 fő alatti települé­sek), mind a vegyes (10 000-nél nagyobb lélekszámú települé­sek) rendszerben alkalmazni kell az erre az esetre szóló kü­lön szabályokat. Ezek lényege, hogy a mandátumszerzésnek az általánosnál jóval enyhébb felté­teleit fogalmazza meg annak ér­dekében, hogy a településen élő valamennyi kisebbség legalább egy képviselője jelen legyen a testületben. Az így szerzett kép­viselői helyekkel bővül a testü­let egyébként törvényben meg­határozott létszáma. Mindezek mellett sem biztos, hogy a települési önkormányzat­ban lesz kisebbségi képviselő. Ha nem sikerül létrehozni helyi kisebbségi önkormányzatot sem (lásd később), akkor van mód arra, hogy a kisebbség képvise­letét a testületben egy szószóló lássa el. Neki azonban korláto­zottabbak a jogai, mint a képvi­selőknek. Kisebbségi önkormányzat Háromféle módja van annak, hogy egy településen kisebbségi önkormányzat működjön. Az egyik eset viszonylag rit­kán fordul elő: ha a megválasz­tott települési önkormányzati testület tagjainak több mint öt­ven százaléka ugyanazon ki­sebbség jelöltjeként kapott man­dátumot, a testület „kisebbségi települési önkormányzattá” nyilváníthatja magát. A megyé­ben a most véget érő ciklusban egyetlen ilyen önkormányzat működött: Répáshutának szlo­vák települési önkormányzata volt ebben a négy esztendőben. A települési önkormányzatok mellett, azokkal együttműködve, de azoktól függetlenül további kétféle módon jöhet létre kisebb­ségi önkormányzat - aminek lét­száma a legfeljebb 1300 lakosú településeken 3, az ennél népe­sebb településeken 5 fő. Ha a települési önkormány­zat tagjainak legalább 30 száza­lékát ugyanazon kisebbség je­löltjeként választották meg, ak­kor ezek a képviselők alakít­hatnak kisebbségi önkormány­zatot. Ha erre nincs mód, a telepü­lés választópolgárainak szavaza­taival alakulhat közvetlenül vá­lasztott helyi kisebbségi önkor­mányzat. Mind a jelöltállítás­ban. mind a szavazás érvényes­ségében a szokásosnál jóval eny­hébb feltételek érvényesek. En­nek köszönhető, hogy amint a most befejeződő ciklusban, úgy várhatóan a következő négy esz­tendőben is alakulhatnak ki­sebbségi önkormányzatok mind­azon településeken, ahol az ott élők ilyen módon is jelen akar­nak lenni a közéletben - legyen szó bármely nemzeti vagy etni­kai kisebbségről is.

Next

/
Thumbnails
Contents