Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-03 / 206. szám
1998. szeptember 3.. csütörtök Hüiális 3 Faragatlan szoborsors Filip Gabriella Halála utat) négy évvel Kossuth Lajos bronzalakja megérkezett Miskolcra. Márciusban kitalálták, júniusban felavatták első egészalakos szobrát. Történt mindez száz évvel ezelőtt... Lassan négy évvel túl vagyunk azon is, hogy a miskolci özvegyek és árvák félszáz éve nem tudnak hová virágot vinni, ha a második háborúban elhunyt, eltűnt szeretteikre akarnak emlékezni. A felszabadulást ünneplő győzedelmes emlékművek sem itt, sem máshol nem azért készültek, hogy enyhítsék a gyászt, hogy a háborúban elesett magyar katonákra emlékeztessenek. Nem kedvezett a politikai széljárás sem az utódok főhajtásának. De az 56-os forradalom hőseinek sem emeltek emlékműveket. A hősök szobrát nem a Corvin közben harcoló pesti srácokról, de nem is a miskolci sortüz által leterített áldozatokról mintázták. Amikor viszont megváltozott a rendszer, amikor elhagyták országunkat az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, amikor az iskolában is úgy tanították: 56-ban forradalom volt - a legtöbb településen megváltoztak az utcanevek, elkészültek a II. világháborúban elhunyt katonák, az 56-os áldozatok emlékművei. Ahol nem tellett márványra, gránitra, kőre, ott az első háború áldozatainak emléktáblájára, emlékoszlopára vésették fel a harcokban elhunytak nevét. Ha pedig erre sem volt lehetőség, kopjafát állítottak a temetőben, a templomkertben, a település főterén. Miskolcon sem felejtették halottaikat a túlélők, az egykori harcostársak, a kései utódok. Lám, itt is összefogtak a polgárok. Megszületett a Miskolc Elesett Hőseinek Emlékműveiért Alapítvány. Elkészült a szoborterv is. Amikor az idén februárban mi még csak a makettet láttuk - abban a reményben, hogy ősszel a helyére kerülhet a nagy mű a művész pesti műhelyében faragta az allegorikus szobrokat. A márciusi lakossági fórumon is úgy tűnt, októberben végre a Hősök terén emlékezhetünk a hőseinkre. Persze, akkor is világos volt: egyelőre kevés a pénz, sokba kerül a területrendezés is... Drága a cement, drága a kő, a gránit, de drága az idő is. Ha a legújabb ígéret szerint 2000-ben leplezik le az emlékművet, már nemcsak a hőseink emléke előtt hajthatunk fejet, a halottaink mellett gyászolhatjuk az évtizedes megkésettségünket is. „Megnyílt” a Menedék A harmadik évet kezdik Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - NyZ) - Két éve működik Miskolcon a Máon-Menedék Fogyatékosok Napközi Otthona. Tegnap délután pedig a harmadik év is - hagyományosan évnyitó istentisztelet keretében - elkezdődött. Bár szeptember elsejétől nyitva vannak, az évnyitót csak tegnap tartották a Görgey utcai épületben. A szülők és a meghívott vendégek mellett az otthon napközisei és a dolgozók vettek részt az istentiszteleten. A „Békesség Háza” Alapítvány által fenntartott intézményben halmozottan fogyatékos, tíz és huszonöt év közötti fiatalok reggel hat órától délután fél ötig töltik el a mindennapjaikat. Főző Lászlóné, a Máon-Menedék Fogyatékosok Napközi otthonának vezetője elmondta, a gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek által tartott foglalkozásokon túl képzőművészeti, zene és testnevelés foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek. Többször szerveznek számukra vadasparki látogatásokat, kirándulásokat is, ezek mellett pedig ezen a nyáron először - a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram pályázatán nyert támogatás segítségével - öt napot töltöttek el a Bán-völgyi erdei táborban. A gyerekek közül sokan most voltak először távol a szüleiktől - mondta Főző Lászlóné. Bírósághoz fordult a menesztett igazgató Sátoraljaújhely, Sárospatak (ÉM - PY) - Munkaügyi bírósághoz fordult Rónay Ferenc, a Zemplén Televízió (ZTV) Kht. ügyvezető igazgatója, hogy érvénytelenítsék felmentését. Sárospatak és Sátoraljaújhely négy évvel ezelőtt költségvetési intézményként létrehozta a ZTV-t. A médiatörvény hatálybalépésével azonban a televíziónak közhasznú társasággá kellett átalakulnia. A felügyelő bizottság az elmúlt év őszén gazdálkodási hiányosságokat tárt fel a társaságnál. A vizsgálati anyag akkor került reflektor- fénybe. amikor az ügyvezető ez év elején egy Citroen személy- gépkocsit vásárolt (lízingelt) a kht-nek. Az önkormányzatok úgy vélték: a sokmilliós költség- vetési hiánnyal küszködő ZTV lehetetlen helyzetbe kerül. Az önkormányzatok többször tárgyaltak a ZTV helyzetéről, de az ügyvezető személyét érintő intézkedés sosem született. Fegyelmi vizsgálatot sem indítottak Rónay Ferenc ellen, pedig ezt maga is szorgalmazta volna, hogy tisztázza a kht-ben kialakult helyzetet. Július elején még úgy látszott: az ügyvezető tovább folytatja munkáját. A 13- ára összehívott taggyűlésen azonban azonnali hatállyal felmentették.- Fél évvel a nyugdíjazásom előtt törvénytelenül tettek lapátra - nyilatkozta lapunknak Rónay Ferenc. A ZTV eddigi működése során sohasem zárt hiány- nyal. A tavalyi ötvenmilliós költségvetésünkhöz a két önkormányzat csupán húszmilliót adott. Cserébe szolgáltatást adtunk. Az év közepén természetesen még van hiány a büdzsében, de év végére kitermeltük volna Rónay Ferenc Fotó: Puskár Tibor a milliókat, mint ahogy ezt eddig is megtettük. Méltánytalannak tartom, ahogy elbántak velem. A meghurcoltatásom után már nem mennék vissza a ZTVbe, de kártérítési igényemet benyújtom a tulajdonosoknak...- Mélységesen fájlalom, ahogyan az ügyvezetőt „kivégezték”. Másképpen is meg lehetett volna oldani a felmentést - fogalmazott Laczkó Károly, Sátoraljaújhely polgármestere. - Az azonban bizonyos, hogy a nyár elejére egyre riasztóbb adatokat kaptunk a televízió gazdálkodásával kapcsolatban, amiért elsősorban őt terheli a felelősség. Jánosdeák Gábor. Sárospatak polgármestere nem kommentálta a történteket. Azt viszont elmondta: a szeptember 4-én Sátoraljaújhelyen megtartandó közös képviselő-testületi ülésen tárgyalnak majd a ZTV további sorsáról. Akkor döntenek arról is: elfogadják-e az ügyvezetői posztra kiírt pályázatra jelentkezőt, vagy ideiglenes megbízottnak kell tovább irányítani a ZTV-t. Nálunk is elkelne egy(?) sürgősségi központ Miskolc (ÉM - SzK) - Megyénkben nem fordulhatna elő, hogy életveszélyesen sérült beteget kórházról kórházra utaztassanak, nem lévén lélegeztetőgép az első intézményben - állítja megyénk több szakembere. Abban is egyetértenek, ennek ellenére ráférne itt is a fejlesztés a sürgősségi betegellátásra. Megyénkben szabályozott, mi a teendő egy sürgős orvosi ellátásra szoruló beteggel - tájékoztatott a megyei tiszti főorvos, Sedlák Mária s ehhez adottak az információs feltételek. A rendszer lelke a mentők diszpécserszolgálata, amellyel a mentőautók rádiós kapcsolatban állnak. Minden kórháznak pontosan meghatározott az ellátandó területe. A sürgősségi eseteken belül a balesetet szenvedettek fogadására két nagy felvevő osztály jön szóba. Amint visszajeleznek a diszpécsernek, milyen ellátásra szorul a beteg, az forródróton megérdeklődi, adottak-e a feltételek a fogadásra. Ha ennek valamilyen akadálya van, a másik helyet is előbb telefonon rendezik le. Balesetnél többszörös sérülés esetén és ha a koponya, illetve az agy károsodott, elsősorban a megyei kórházat, egyébként pedig a diósgyőrit hívják - tudtuk meg Sedlák Máriától. Aki szerint a mostani szervezettség mellett is jó volna a megyében kialakítani egy olyan sürgősségi betegellátó központot, ahol fogadnák valamennyi súlyos állapotú, sürgős beavatkozást igénylő beteget. Esetleg nem is egyet, hiszen megyénk „fesztávolsága” kettőt is indokolna. Nagy Géza, a megyei aneszteziológiai intenzív terápiás szakfö- orvos már legalább 4 éve sürgeti egy sürgősségi betegellátó osztály (hely) létrehozását, amit szakmai szempontból indokolna, hogy bizonyos súlyossági fokon túl az alapvető terápiás beavatkozások ugyanazok, ráadásul jobbára éppen ezek igényelnek nagy értékű berendezéseket. És így együtt dolgozhatnának azok a speciálisan képzett szakemberek, akik eddig vagy csak a mentőszolgálatnál, vagy csak a kórházakban dolgoztak. Az igazi nyertesei mégis - nézete szerint - azok a betegek lennének, akik állapota súlyos, de nincs pontos diagnózisuk. Tapasztalatai szerint ugyanis a mai egészségügyi gyakorlatban pontosan ezek a betegek vesznek el az osztályok közötti szállításban, konzíliumban. A főorvos tudomása szerint mind az altató-, mind a lélegeztetőgépek tekintélyes része elavult a megyében, tehát jól jön az anyagi támogatás e téren is. Ami azonban ennél is feszítőbb gondot Lélegeztetőgép-park A megyei ÁNTSZ adatai szerint a következő egészségügyi intézményekben van lélegeztetőgép: Semmelweis Kórház (Miskolc): összesen 8 db (ebből 6 a központi aneszteziológiai intenzív terápiás osztályon, 2 a fertőzőn, az egyik felnőtteknek, a másik gyermekeknek) Diósgyőri Kórház (Miskolc) összesen 7 db (5 a traumatológián, 1 a belgyógyászaton, 1 a CT-labor mellett) Megyei Kórház (Miskolc): összesen 17 db, ebből 13 db felnőtteknek való (9 a központi aneszteziológiai intenzív terápiás osztályon, 3 a toxikológián, 1 a belgyógyászaton), 4 db a GYEK-ben (gyermekeknek) Sátoraljaújhelyi Kórház 2 db Ózdi Kórház 4 db Kazincbarcikai Kórház 2 db Szikszói Kórház 2 db Edelényi Kórház 1 db jelent, az a szakemberhiány. A szerény díjazás miatt nem lehet csodálkozni azon, hogy míg a minimumkövetelmény szerint minden intenzív ágyra 3 intenzívnővérnek kellene juüiia, addig például az ő osztályán (a Semmelweisben) mindössze 16 jut 7 ágyra. Egy légies megoldás Nagy Géza főorvos:- Egy ekkora megyében feltétlenül indokolt lenne a helikopteres légimentés, hiszen a legeldugottabb településen élők ugyanolyan jogon ragaszkodnak az életükhöz, akár a fővárosiak. Márpedig sok esetben az időn múlhat az életmentés. A helikopteres mentésre alakult S.T.A.R. Alapítvány közhasznú szervezet, eddig sikerült megkapnunk a megyei ÁNTSZ előzetes engedélyét és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatójának támogatását. Van egy 10-12 miiló forintért megvehető jó állapotban lévő helikopter. A légimentéshez szükséges egyéb feltételek további 3 millió forintot igényelnének. Ha sikerülne a vétel, és az OMSZ befogadhatná tevékenységüket, kiemelkedően közhasznú szervezetté válhatnánk, mivel állami feladatot látnánk el. így a fenntartás államilag biztosítható lenne, a gyakorlott szakembergárda pedig rendelkezésre áll. És akkor nem jelenthetne akadályt akár Sátoraljaújhely környékéről is 20 percen belül Miskolcra szállítani a sürgős ellátást igénylő beteget. (•:■!»! :< g () f, </• ;\ 'A i') ■ t1; =1 M ■((;)■ ■•) s'M'lUs ::MÍ7 MÓ'UM? . F eltehetően van olyan sürgősségi eseteket ellátó kórház, ahová szállíthatják a mentők a bajba jutottakat. Ugyan nem tudom pontosan, hallottam róla, hogy ennek hiánya már máshol komoly problémákat okozott. Ez egy kicsit nyugtalanná teszi az embert. Csak azt tudom biztosan, én mit tennék, ha mellettem gyors segítségre leime szüksége valakinek: azonnal telefonálni próbálnék a mentőknek. Hogy ezután milyen lehetőségei vannak a betegek elszállításának, azt nem tudom. Sitkéi Attiláné (50) műszaki rajzoló N ekem igen kellemetlen tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban. Édesanyám vesegörcsöt kapott. Mivel ez dél körül történt, ügyelet még nem volt, a körzeti orvos pedig már nem rendelt. Telefonáltam a mentőknek, ők viszont csak beutalóval szállították volna el. Honnan kellett volna szereznem?! Egy órán át telefonáltam és senki nem tudott tenni semmit. Végül taxiba szálltunk és úgy mentünk a kórházba. Erx-e nem lehet mondani mást: déli- döben senki ne legyen rosszul. Molnár Nikolett (24) fodrász H a valaki hirtelen összeesik, azt mondják az emberek, hogy részeg. Csak akkor bánnak vele emberien, ha kiderül, mégsem. Ha sikerül elszállíttatni, gondolom, arról folyamatosan tájékoztatják a mentősöket, hogy hová szállíthatják a konkrét sürgős eseteket. A kórházban pedig... a felszereltség teljesen nulla. Mindenképpen szükség lenne egy olyan központi sürgősségi betegellátó kórházra, ahová nyugalommal szállíthatnák a betegeket. Csakhogy minden Budapest-or ientált... Lesó Miklós (30) repülőgép-szerelő N agyon nagy szükség lenne a sürgősségi betegellátás problémáinak orvoslására is. Hallottam róla, a közelmúltban Budapesten egy megégett kisfiút több kórházban sem tudták ellátni. Hát milyen dolog az, hogy életveszélyben lévő betegeket kórházról kórházra hurcolnak?! Szerinten vidéken még rosszabb a helyzet. Mit csinálnak például olyan esetben, ha nehezen megközelíthető helyről kell nagyon gyorsan elszállítani valakit? Nem hiszem, hogy megoldott problémákról van szó. Fazekas Lászlóné (43) fonónő H a végiggondoljuk, meglehetősen sokat fizetünk társadalom-biztosítási terhek címén. Ennek alapján merem remélni, megvannak a megfelelő lehetőségek, felszerelések és szakképzett emberek is arra, hogy megfelelően kezeljék az ilyen eseteket. Bizonyos, hogy szükséges lenne a sürgősségi betegellátás korszerűsítése (is), de felmerül a kérdés, hogy mekkora terhet jelent a lakosság számára például egy kifejezetten ilyen esetekre specializálódott intézmény létrehozása. Gecs Zoltán (49) növénytermesztő
