Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-24 / 224. szám
1998. szeptember 24., csütörtök ilt-iion 6 Edelény és környéke ; -V {' a ■) 6 <- •.*■ -\ t'. íí a a • Szőnyeg aszfaltból. Aszfaltburkolatot kapott nemrég a bódvaszilasi Akác utca mintegy egy kilométer bosszú szakasza. A két hetes munkálatok során ahol szükséges volt, rendbe tették az út környezetét, az útpadkákat, illetve az árkokat de kialakítottak egy új parkírozót is. • Szárítóüzem Hegymegen. Mintegy 10-15 fő helybeli asszonyt foglalkoztat majd az a növényszárító üzem, amelynek kiépítésébe nyáron kezdett az önkormányzat. A héten tartott testületi ülésen a település képviselőit arról tájékoztatta a polgármester, hogy az elképzelésekhez képest csúszni fog az üzem beindításának időpontja. Miután a téli hónapokban fejezik be a munkálatokat, az idei gomba-, és gyógynövény-termést még nem lehet feldolgozni a szárítóüzemben, de a tavaszi terméseket már igen. • Égető út. A legsürgősebb feladat To- moron a helyi úthálózat korszerűsítése, felújítása, minthogy az ilyen munkálatok évtizedek óta elmaradtak a településen. Az önkormányzathoz három utca tartozik, ezek összesen mintegy másfél két kilométernyi utat tesznek ki. A beruházáshoz szükséges 15-20 millió forintot a területfejlesztési tanácstól szeretné pályázaton elnyerni az önkormányzat. Vendégeket Komjáti (ÉM - PTA) - Néhány évvel ezelőtt úgy nézett ki, végképp a hanyatlásé lesz a komjáti malomtanya kúriája. Most újra éli virágkorát, bár már nem malomként, hanem a pihenőhelyként használják. vár a malomtanya- Darabokba szedték szét a népek azt a házat. Pedig hajdanán nagyon szép, gazdag porta volt ám - emlékszik vissza egy helybeli asszony. - Mostanában, ahogy megvette egy vállalkozó, egyre nagyobb ott a mozgás. Nem tudom, hogy mit kezd a portával, de azt kívülről is látni, hogy jól rendbe rakta. Ki kellene adni a külföldieknek, de hát azok meg honnan tudnának róla, hogy van Komjátiban egy ilyen szép hely? A kúria egykor a Nehoda családé volt, legalábbis addig, amíg az ötvenes évek államosításakor el nem vették tőlük. A közösbe vitt portát a téesz kezelte - régi tulajdonosa is ott dolgozott, így a gyakorlatban továbbra is ő maga intézhette a dolgokat. Egykor igen fontos szerepe volt a falu életében ennek a malomnak. A gabona őrlése mellett foglalkoztak fafűrészeléssel, olajütéssel, azaz napraforgóolaj készítéssel, kendertöréssel is. A malomnak a Bódva folyó egyik lecsapolt ága adta a vizet és egyben a hajtóerőt. De csak addig, amíg a hetvenes években fel nem robbantották a folyó szabályozásakor a A malomtanya már nem molnárokat, turistákat fogad gátat. Amilyen virágzó gazdálkodás folyt ott, akkora hanyatlásnak indult minden ezután. A rendszerváltozáskor a Nehoda család leszármazottja kárpótlásként visszavette a telek egy részét, de a teljes ingatlan csaknem egy tucatnyi különböző tulajdonban - többek között az önkormányzat birtokában volt. Végül 92-93-ban egy vállalkozó vásárolta meg külön- külön mindenkitől a részeket, és kovácsolta újra eggyé a malomtanyát. Igyekezett minden épületet az eredeti állapotában visszaállítani, meghagyta a malom és a kúria egykori vonalvezetését, faragott korlátainak, tetőjének mintáit. Eleinte Fotó: V. J. családi tanyának,| hétvégi pihenőhelynek szánta, de ma már úgy gondolja, az idegenforgalom előtt is megnyitja a portát. Nemrég pályázatot is nyert a területfejlesztési tanácstól, hogy lovasistállóját felfejlesztve lovagolási lehetőséget is biztosíthasson az érdeklődő turistáknak. TB',l ■ (; ^ '■ ■■ ■ • m r A tájképfestő Szalonna (ÉM - PTA) - A szalonnal teleházban nemrég kiállítása nyílt András István amatőr festőnek. Saját becslése szerint legalább hétszáz képe látott már napvilágot, de még egyetlen egyet sem fejezett be.- Amióta csak tudom, hogy mire való a ceruza, a festék, képeket készítek. A legtöbb mások falát díszíti. De ez így is van rendjén. Nincsenek nagyra törő terveim, azt szoktam mondani, hogy Munkácsy Mihály tudott festeni, én csak szeretek. Belülről késztet valami, hogy lefessem a gondolatban megszületett képeket. Mostanában pedig már időm is van rá. Két évvel ezelőtt, mint annyi más embert a létszámleépítések során, András Istvánt is elküldték munkahelyéről. Addig a BÉM, a munkagépek töltötték ki mindennapjait. Most a festéssel van így. Gyakran még éjszaka is nekilát a munkának, ha eszébe jut egy téma. Mikor pihen, gondolatban viszi vászonra a látott tájakat, élményeket. Már legalább hétszáz képe látott napvilágot, de még egyetlen egyet sem fejezett be. Bár más számára már késznek tűnhet a mű, ő, ha félreteszi, egy kis idő múlva újabb vonásokkal változtat a képen. Leginkább tájképeket készít, az adja a legváltozatosabb formákat, színeket. De fest csendéletet, épületeket is, a helyi templom mása például Gönc Árpád köztársasági elnök tulajdonában van.- A szalonnái polgármester látta meg nálam a templom képét. Meg is vette emlékül a köztársasági elnöknek, aki ellátogatott a falunkba. Na nem dicsekvésképpen mondom, ón a sikert másképp mérem. Nem a népszerűség vagy a pénz számít - és nem csak azért, mert a festésből egyetlen fillért sem tudnék egymásra rakni. Néha elad egy-egy képet, ha valakinek megtetszik, de csak az anyag árát számolja fel, a munkájáért nem kér pénzt. A kapott összegért háztól vásárol régi szőttes vásznat, arra dolgozik. Ha összejönnek a kellékek, azt tervezi, hogy megfesteni Jézust és az utolsó vacsorát, úgy ahogy ő látja. Mind a tizenkét alakot embernagyságúra rajzolná meg és minden egyes arc megmutatná „viselője” jellemét, gondolatát. És egyúttal András Istvánét is. Hajdan szőlőhegyeiről volt híres Varbóc, ahol ma csak alig százan laknak Egymillióba kerül a híd métere Iskolakezdési támogatások Bükkzsérc (ÉM) - Minden bükkzsérci, általános iskolába járó gyermek térítésmentesen juthat tankönyvhöz. A bükkzsérci képviselő-testület a hétfői ülés alkalmával úgy döntött, minden helyi, általános iskolába járó gyermek térítés- mentesen juthat tankönyvhöz. Ez nyolcvankilenc gyermeket érint a településen, akik egyenként 8-9 ezer forintos támogatást kapnak az önkormányzattól, az osztályonként különböző tankönyváraktól függően. A középfokú és felsőfokú intézményekben tanulók szintén kapnak támogatást, 6-6 ezer forintot beiskolázási segély gyanánt. Az iskolakezdéstől függetlenül egy másik szociális segélyről is döntöttek a bükkzsérciek: hatéves korig 3 ezer forintos támogatást kapnak gyermekenként a családok - tudtuk meg Nagy Lajosné polgármestertől. Varbóc (ÉM) - A hajdan sokak által jól ismert, borairól és szőlőhegyeiről híres Var- bócot ma alig ismerik, pedig a környéke varázslatosan szép. A falu fölött, északon a Hársas- hegy, északnyugaton a Bérctető, nyugaton a Borház tető, délnyugaton a Bokány tető, míg délen a Szarvas-hegy emelkedik. Külterületi lakott helye a Lászi-ta- nya. A kezdetekre - mint a többi környékbeli falu esetében is - leginkább nevéből lehet következtetni, amely ószláv nyelven füzest jelent. Egy, az 1298-ban keletkezett oklevél Vrbina néven említi a keletről nyugatra húzódó völgyben csörgedező patakot, amely a Borház tető alján feltört forrásból ered. Valószínű, hogy erről a patakról és a völgyben dúsan tenyésző fűzfákról kapta a nevét a település. Az 1800-as években a falu híres fehérbor szőlője, a mézes fehér vetekedett a legjobb, leghíresebb magyar borokkal. Varbóc és a környező települések sorsát az 1870-1880-as években pusztító filoxéria járvány megpecsételte. A mai kőtemplom helyén (képünkön) 1684 táján egy fatemplom állt. Ezt egy 1720-ból származó összeírás is megemlíti. Templomát 1895-ben felújították, valószínűleg ekkor változtatták meg alakját is. Említésre méltó festett famennyezete és a barokk szószéke. Az épület északi falánál közel másfél évszázados hársfa áll. Az ötvenes évek végén felméréseket végeztek a faluban a népi építészeti alkotásokkal és hagyományokkal kapcsolatosan. Ekkor megőrzésre méltónak találták a Dózsa György úti 2., 8., 10., 24., 34., 35„ a Petőfi Sándor út 5., 9., 20. valamint a Táncsics Mihály út 13. szám alatti épületeket. Napjainkban alig száz lakosa van Varbócnak, de egyre többen vásárolnak hétvégi házat a településen. Has Teljes hídfelújítást végeznek a 27-es főúton, Sajószentpéter után. A Szuha patak fölött átívelő - a helyiek által Vörös Jankó néven emlegetett - híd a U. világháború után épült, azóta nem végeztek rajta átfogó felújítást. Gyakorlatilag az egész szerkezetet át kell építeni, rendbe kell tenni a szigetelését, a vasbeton szerkezetét, a burkolatát, és korrigálni kell azokat a technikai megoldásokat, amelyeket már a megépítéskor hibásan készítettek el. A hetek óta tartó munka október végéig tart, addig csak fél sávon közlekedhetnek a járművek. Az egyik oldal - beleértve az újra- aszfaltozást is - már elkészült, a héten a másik sáv munkálataihoz láttak hozzá. A 20 méteres híd felújítási költsége méterenként több mint egymillió forint, összesen mintegy 23 milliós beruházásról van szó. Fotó: Vajda A varázslatos füzes mézédes bora
