Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-23 / 223. szám

1998. szeptember 23., szerda Kultúra 7 iífU'JSOXO;! • Barczi-tárlat. Barczi Pál képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás szeptember 24-én, csütörtökön délután 5 órakor a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. A tár­latot Újszászy László főorvos ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. • Samottművek. Szyksznian Wanda gra­fikusművész samottműveiből látható kiál­lítás október 2-áig a tiszaújvárosi Segítség Egy Jobb Életért Alapítvány Közösségi Házában. (Bartók Béla u. 23.) • Kulturális menedzserek. Felsőfokú, kétszemeszteres tanfolyamot indít leen­dő kulturális menedzserek számára a TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezete. (Miskolc, Széchenyi u. 14. telefon: 46/354-011). Egy zenész halálára Harsányi László (1919-1998) Meghalt egy zenész. Szűk három évtizedet élt Miskolcon, mégis haláláig miskolci maradt. Ide kötötte ifjúsága, és az a baráti kör, akikkel együtt játszott a Jereván bárban, a Palotaszállóban, a Fehér-teremben, és a sort még folytathatnánk. Mielőtt a diszkó megkezdte hódító út­ját, élő zene szórakoztatta a fiatalokat. Nemcsak a zene, hanem a muzsikus sze­mélyisége is hatott a hallgatóságra. Har­sányi László elegáns úr volt az utcán és a színpadon egyaránt. Tangóharmonikán és ütőhangszereken játszott. Zenei palettája igen széles volt: a szórakoztató zenétől Bartók Szonáta két zongorára és ütőhang­szerekre című művéig terjedt. Munkásságának másik területe az oktatás volt. Az Egressy Béni Zeneiskolában ütőhang­szereket, a Zeneoktatói Munkaközösség ta­náraként tangóharmonikázni tanított. Ezt a munkát folytatta Kölnben is, ahol xylo- fonzenekarával sikert sikerre halmozott. Harsányi László temetése szeptember 24-én Budapesten lesz. Emlékét szívünkben őrizzük. Kollégái, barátai, tisztelői nevében: Dr. Szántó Béláné ütő-tanár // # Őszi magánbeszéd - nem magányosan Gömöri György Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - DK) - A költé­szetnek ma nincs nagy „rajongótábora", a kortárs költeményeket meg különö­sen kevesen olvassák. * Úgyhogy a kis közönség is jó közönség, ha érdeklődő - mondta Őszi magánbeszéd című verseskötetének bemu­tatóján Gömöri György.- Ez a verseskötetem tavaly je­lent meg itthon, de még csak há­rom városban volt alkalmam be­mutatni - mondta a cambridge-i egyetem professzora a miskolci Fókusz könyváruházban a kö­zelmúltban megtartott családias hangulatú rendezvényen... Miután Gömöri György elég régen elment Magyarországról, az átlagolvasó túl sokat nem hallhatott róla, bár Nyugaton már megjelent öt verseskötete. A szakemberek azonban az emigráns irodalom fontos alak­jaként, a kelet-közép-európai kultúra követeként tartják szá­mon. Az emigráns lexikon en­nek ellenére félretájékoztat, azt írja, hogy a költő az ELTE-n ma­tematikát és fizikát tanult.- Semmi közöm ehhez a két tárgyhoz - jegyezte meg tettetett felháborodással az előadó. - Az egyetemen magyar és lengyel irodalmat 'tanultam. Talán ha matematikát tanulok, még ma is itthon vagyok, hiszen akkor bi­zonyára nem köt olyan erős szimpátia a lengyelekhez, nem veszek részt az őket támogató tüntetésben, majd később a for­radalom eseményeiben... Az '56-os élmények nemcsak a lengyel irodalom barátjára, de a költőre is hatottak. A könyvbemutatón felolvasott versek között több politikai in­díttatású is szerepelt. De - bár előző kötetében „elbúcsúzott” a romantikától -, bekerültek az új válogatásba is romantikus versek. Például a lányához ab­ból az alkalomból írott, hogy angol udvarlója egy léggömb­ben, az angliai rétek fölött kér­te meg a kezét... Mielőtt felolvasta volna költe­ményeit a hét (verses) kötetes szerző, megjegyezte, hogy ismeri a hagyományt, miszerint egy- egy előadóesten színészek tolmá­csolják a költeményeket, de nem. nagyon hisz ennek helyességé­ben. Mert a legjobban a költő ér­zi saját versét, és néha a színész pátosza eltávolítja az olvasót a verstől, a versírótól... Akárcsak a rossz fordítás. De erről a könyvbemutató résztve­vői nem sokat hallhattak, a versfordítás problémáiról koráb­ban a Miskolci Egyetem érdeklő­dő hallgatóival beszélgetett Gö­möri György Clive Wilmer kollé­gájával (aki a magyar PEN-klub- tól kapott kitüntetését vehette át az elmúlt héten). Gömöri és Wil­mer egyébként közösen fordíta­nak, így jelentették meg többek között Radnóti és Petri György költeményeit angol nyelven.- Clive egyáltalán nem tud magyarul. Ő jó angol költő, és remélem, én is jól írok az anya­nyelvemen, így kiegészítjük egy­mást. A „tandem-műfordítások” úgy készülnek, hogy én elmon­dom a vers „tartalmát” Clive- nak, ő ez alapján elkészíti az el­ső variációt, aztán megbeszél­jük, átírjuk és újra átírjuk. Gömöri György jóvoltából már barátja versei közül is ol­vashatunk néhányat magyar nyelven, Wilmer pedig őt segít Gömöri György irodalom- történész, költő, műfordító 1934. április 3-án született Budapesten. 1953-56 között az ELTE magyar-lengyel sza­kos hallgatója. ‘56-ban el­hagyta Magyarországot, az oxfordi egyetemre került. Később kutatóként dolgo­zott a Harvardon, majd az angliai Birminghami Egye­tem kelet-európai kutatóin­tézetében. 1969 óta a camb- ridge-i egyetemen tanít len­gyel és magyar irodalmat. Főbb művei: Virág-bizony­ság (versek), Hajnali úton (versek), Polish and Hunga­rian Poetry from 1945 to 1956, Angol-magyar kap­csolatok a XVI-XVII. század­ban, Búcsú a romantikától (versek), Erdélyiek és ango­lok (tanulmányok), Angol és skót utazók a régi Ma­gyarországon. ismertebbé tenni. Bár „egy­szerűbb” lenne persze, ha a ma­gyar költő eleve angolul írná meg költeményeit, de mint mondja, ez nem olyan egyszerű.- Nem írtam, és soha nem is fogok angolul verset írni - hangzik a kijelentés. - Aki nem ott született, nem ott járt isko­lába, annak nincs olyan nyelvi élményrendszere, hogy érdemes lenne akár csak próbálkoznia is. Esetleg harmadrendű angol költő lehetne... Magyarul vi­szont be van kódolva az agyam­ba Balassi Bálinttól Rakovszky Zsuzsáig az egész magyar költé­szet, tudom, mit lehet ehhez hozzátenni. Egyébként reklám­verset már írtam angolul, nyer­tem is egy repülőutat Buda­pestre... T ehetséggondozás Miskolc (ÉM) - Tehetséggondozó köröket indít az 1998/99-es tanévben elsősorban az iskolába felvételizni szándékozó 8. osztá­lyos tanulók számára a Diósgyőri Gimná­zium és a TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezete a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, német-, angol-, francia nyelv. Az általános iskolák 6. osz­tályosai számára is indul tehetséggondozó szakkör magyar nyelv és irodalomból, il­letve matematikából. A szakkör egyfordu­lós tanulmányi versennyel zárul. A tehet­séggondozó körök alakuló foglalkozása október 5-én délután 3 órakor kezdődik. Jelentkezni és érdeklődni az iskola titkár­ságán lehet, a 46/370-502-es telefon­számon. Tamperéi zenészek Miskolc (ÉM) - A tamperei konzervatóri­um fúvószenekara adott koncertet hétfőn délelőtt a miskolci Avasi Gimnázium au­lájában. A Palvi Pyymaki dirigálta mű­sorban többek között Sosztakovics- és Gershwin-művek szerepeltek. A finn kar­mester egyébként korábban már a tempe- rei konzervatórium leánykarával is be­mutatkozott Miskolcon, sőt meghívására az Avasi Gimnázium leánykara is koncer­tezett már Finnországban. Ma, szerdán este fél 8-tól a műemlék avasi református templomban közös hangversenyt adnak a miskolciak és finn vendégeik Reményi János tanár úr emlé­kére, aki sokat tett a város zenei életéért. A templomi koncert közreműködői: a tamperei konzervatórium zenekara, a re­formátus egyházkerület ifjúsági énekka­ra, a Mindszenty Cardinal Énekegyüttes, a Miskolci Esterházy Kórus. A műsorban Malcolm Arnold, J. S. Bach, G. F. Händel, Goudimel, Philip de Monte, Esterházy Pál, Mendelssohn, Kodály Zoltán és Lisz- nyay Gábor művei szerepelnek. A hang­verseny díszvendége Reményi Jánosné. A finn vendégek programjában szere­pel még két térzene, az egyik szeptember 24-én délután fél 4-kor kezdődik a Város­ház téren, a másikat ugyanezen a napon este 6-tól az Avasi Gimnázium előtti téren hallhatja a közönség. Pákozdi csata a Csanyikban Miskolc (ÉM) - A győzelmes pákozdi csata 150. évfordu­lója tiszteletére történelmi hadijátékot rendez óvodá­sok és iskolások számára a miskolci ifjúsági és Szabad­idő Ház. A nagy múltidéző hadijáték napján, szeptember 25-én, pénte­ken délelőtt fél 10-re várják az érdeklődőket az 1-es busz végál­lomásához, ahonnan a gyerekek katonás rendben felmenetelnek a Csanyikba. Az előzetes program szerint délelőtt 10 órától látványos hu­szárbemutatót tartanak, és a lo­vasok segítségével megelevene­dik a híres 1848-as csata. Dél­előtt 11 órától Dévai Nagy Ka­A hadijáték keretében bemutat­koznak a bekecsi Bányai Lo­vasiskola huszárjai is milla énekművész zenés műsor­ral szórakoztatja a gyerekeket. A pénteki programok előtt ezen a héten történelmi játszóházban elevenítik fel az 1848-as szabad­ságharc győztes csatáját - tud­tuk meg Berzi Mariann szerve­zőtől, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház munkatársától. Előzetes jelentkezés alapján tíz miskolci általános iskola kis­diákjai tízfős csapatokkal aka­dályversenyen vesznek részt, ahol hét próbát kell kiállniuk ahhoz, hogy tiszteletbeli - és hétpróbás - kishonvédek lehes­senek. A rendezvényt a Nemzeti Kul­turális Alap támogatta, ezért a programok mindegyike in­gyenes. Mai dalosok Gödöllő (ÉM) - Amatőr szer­zők és előadók jelentkezését várják a gödöllői országos da­lostalálkozóra. Pódiumra ke­rülhet mai dal, városi folk, közéleti és közérzeti dal és megzenésített vers - minden, ami mai és akusztikus. A versenyzők 10-15 perces pro­dukcióit szakmai zsűri érté­keli: Berki Tamás, Papp Má­rtó, Hevesi Tamás. Jelentke­zési lapot az (l)302-74-22-es te­lefonszámon lehet kérni októ­ber 12-ig. A gálán fellépnek: Dévényi Ádám, Nyeső Mária, Vas-Bocskai BBB és még so­kan mások. A versenyt és a gálát október 30-án és 31-én tartják a gödöllői Petőfi Sán­dor Művelődési Központban. Újabb szobor Erdőbényén Erdőbényén hagyomány már, hogy minden éven felavatnak egy olyan szobrot, amely a község életében egy­kor nagy szerepet játszó személyt ábrázol. Legutóbb, a vasárnapi szüreti nap ke­retében leplezték le - Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Szepsi Laczkó Máté után - Dombi Sámuel szobrát, La- votha Géza alkotását. Zemplén-bényei Magyar Dombi Sámuel - Erdőbénye szülötte és díszpolgára - 1729-ben látta meg a napivilágot. Egye­temi tanulmányait 1758-ban fejezte be, és ekkor jelent meg a tokaji borról írt tanulmánya, amelyben a bor kémiai tulajdonságait elemezte. Miskolcon mint gyakorló orvos telepedett le a mai Városház téren. 1762-től már mint Bor­sod vármegye főorvosa tevékenykedett. Felkutatta és elemezte az ásványvize­ket Borsodban, majd 1772-ben a bábák számára írt szakkönyvet. Képünkön a szobor előtt a szobrászművész, Lavotha Géza. Fotó: Serfőző László

Next

/
Thumbnails
Contents