Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-14 / 215. szám
1998. szeptember 14., hétfő Aktuális 3 la J Jdif J Ül ai * Kiáltás a csendért Filip Gabriella Hivatalosan 610 év kellett ahhoz, hogy Baskón is megrendezzék az első falunapot. Hivatalosan. Mert - ha emléktáblát nem is avattak, ha kápolnát nem is szenteltek minden évben - nagyobb ünnepekkor korábban is csak hazajöttek az innen elszármazottak, és mi másról beszélgethettek volna, mint a közös emlékekről, és persze a tervekről - a lehetséges jövőről. Van -e jövője egy ilyen kis falunak? Van. Éppen az elmúlt 610 esztendő bizonyltja, hogy kell lennie - válaszolhatnánk patetikusan. A valóság persze sokkal hétköznapibb. Akik valaha is hasonló településen éltek, tudják, mit jelent a zsákutca, mit jelent a reménytelenség. Azt is nagyon jól tudják, miért kerestek máshol munkát, megélhetést a fiatalok. Most a világ zajától menekülők számára nyugalmat jelenthet az érintetlen falu. Egyre több városi ember fedezi fel a tiszta levegőjű, csendes kis településeket. Ami miatt egykor elmenekültek innen, most éppen annak köszönhető a vonzó megjelenés. Nem is olyan régen még az iskolai olvasókönyvben is a té- eszközpontban épült az új családi ház, a gyerek a körzeti általános iskolába járt, apu meg - amig bírta a hajnali kelést - bejárt... Mikor pedig már a busz sem jött, a levegő sem romlott tovább... Lám, milyen haszna van az elzártságnak, a világtól való lemaradásnak?! Olyan ez, mintha annak örvendeznénk, hogy megőrizte ártatlanságát az, akit meg sem kísértettek. Vagy egyértelmű sikerként könyvelnénk el, hogy az utóbbi évek gazdasági hanyatlásának köszönhetően a folyók vízminősége egyre jobb lett. Nem elég megőrizni a falut, meg kell tartani az itt született polgárokat, vissza kell hódítani az innen elszármazottakat, és meg kell nyerni a vendégeket is. Közben pedig vigyázni azokra az értékekre, amelyekért érdemes itt élni, vagy ide utazni. Javulnia kellene a vízminőségnek is, de nem a gazdasági hanyatlás árán... Azt kellene kitalálnunk, hogyan maradhatnánk tiszták, és hogyan lehetnénk boldogok. Szakszervezeti szeptemberiális Kazincbarcika (ÉM - DK) - Nem szeretnénk, ha a magyar munkavállalók az Európai Unióban Európa „szolgáivá" válnának - mondta Gas- kó István, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnöke a Független Szakszervezeti Mozgalom tízéves évfordulója alkalmából tartott kazincbarcikai ünnepségen.- Ez a nap a szórakozásé - köszöntötte a Liga helyi vezetője, Salagvárdi Gábor az elmúlt szombaton a kazincbarcikai Csó- nakázó-tónál megjelenteket. Gaskó Istvánon kívül a vendégek között volt Eőry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára és Király Lászlóné, a Munkástanácsok Országos Elnökségének tagja is. Gaskó István - aki alig egy évtizede még maga is kazincbarcikai polgár volt -„kis szakszervezeti szeptemberiális- nak” nevezte a rendezvényt, és örömét fejezte ki, hogy itt lehet, a szakszervezeti mozgalom egyik bölcsőjében. Majd összefogásra szólította fel a többi szakszervezetet, hiszen, mint fogalmazta, csak közösen lehet elérni, hogy a munkavállalók ne zord pénzügyi Európába, hanem szociális Európába érkezzenek. Eőry Csaba államtitkár - aki szakszervezeti emberből lett állami ember - elmondta, hogy a tiz év alatt sok nehézség, küzdelem árán sok mindent sikerült elérniük. Hangsúlyozta, saját területén segíti olyan állami tevékenység, politika kialakulását, amely arra irányul, hogy a jövőben mindenkinek egy kicsit jobb legyen... A Csónakázó-tónál tartott rendezvényt a Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete kezdeményezte. Jövőre is tervezik hasonló szórakoztató program megtartását, szeretnék visszavarázsolni a régi majálisok hangulatát - ezért a következő évben május 1-jén várják tagságukat és családtagjaikat játékos vetélkedőre, szórakoztató előadások megtekintésére, babgulyásra és sörre... A zsákutcás település kiútjai Baskói falunap az összefogás, a bizakodás és a tudatos falufejlesztés jegyében Basko (ÉM - NyZ) - „Tegyünk együtt Baskóért" - ezt is választhatták volna az első baskói falunap mottójául. A ha- gyományteremtés szándékával szervezett rendezvényen összefogott, ünnepelt és a jövőt tervezte a lakosság. A térkép szerint Baskón vége a világnak: utat csak idáig jeleznek. - Szerettük volna közelebb hozni egymáshoz a baskóiakat, a Baskó- ról elszármazottakat és a szomszédos települések lakóit is - ismerteti a hagyományteremtés céljait Magyar Erzsébet polgár- mester. - A beszélgetésre, az ünneplésre mindig szükség van, tavaly már volt egy félnapos falunap, de ez a mostani az első igazi. Kupa Mihály országgyűlési képviselő a falunapot megnyitó beszédében az összefogásra és a bizakodásra hívta fel a figyelmet. Ezt az összefogást, jövőbe vetett bizalmat, a tudatos falufeljesztést hangsúlyozta Magyar Erzsébet polgármester is a község történetének 610. évfordulója alkalmából felavatott emléktábla előtt. (Az oklevelek szerint Baskó 1388- ban már létező település volt) Ünnep a megújult kápolnában Fotó: Vajda János Az ünnepélyes pillanatok, majd a baráti találkozókután a „Felvégre” igyekeztek a résztvevők. Obbágy László esperes szentelte fel a görög katolikus károlnát. A családi tulajdonban, de romos állapotban lévő épületet 1993-ban vásárolta meg az önkormányzat, és a hívek most újították fel. Szénégető László, a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetője- Édesanyám és az öcsém most is Baskón él, én viszont Nyü-egyházán lakom a családommal. Két-három havonta hazalátogatok, mert ezt a nyugalmat sehol máshol nem érzem, csak itt. Igaz, hogy megfontoltabbak, lassúbb léptűek az itt lakók, de szívósak is, mert muszáj volt kitartaniuk. Annak idején ezt a falut pusztulásra ítélték, emlékszem, amikor nem hoztak ide kenyeret, nem járt be az autóbusz... Talán ezért maradt ennyire érintetlen a település, emiatt pedig korlátlanok a lehetőségei. Csendes, tiszta a levegő, nem fertőzött parlagfűvel, harminc forrása van, mindegyiknek más a zamata... Rákóczi-emlékfutás Az ötödik alkalommal megrendezett Rákóczi-emlékfutás résztvevői vasárnap délután három órára értek Borsiból Sárospatakra, ahol a közelmúltban felavatott Gyermekek Háza támogatásáért rendezett színes zempléni nap közönsége fogadta őket. Az ukrán, román, szlovák, lengyel és magyar sportolók - köztük a hazai Mecser Lajos többszörös futóbajnok, Ropos László kassai maratoni futó, és a lengyelek maratoni bajnoka, Kierlewicz Mieczyslav - arra vállalkoztak, hogy Bállá Tibor, a Rákóczi Alapítvány elnöke vezetésével ezer kilométert futnak a „kuruc” országgyűlés 290 éves évfordulója tiszteletére Vajától Rákóczifalváig. Az elmúlt hét szerdája óta úton lévő csapat a tegnapi esős időjárás ellenére sem állt meg, hanem terv szerint érkezett Patakra, ahonnan ma reggel indulnak Bodrogkeresz- túr, Tokaj érintésével Szerencsre, majd a hétfői végállomásra, Ónodra. A Rákóczi-emlékfutás résztvevői szeptember 18-án délelőtt Miskolcon is áthaladnak. Fotó: Puskár Tibor A tudás a diák és az egyesület ereje Ünnepi istentisztelettel kezdte az idei tanévet a Miskolci Bölcsész Egyesület Miskolc (ÉM - DK) - Nem igaz, hogy a magániskolák hallgatói pénzért veszik meg a diplomájukat - mondta a Miskolci Bölcsész Egyesület egyik új tanára a tegnapi tanévnyitó istentiszteleten... Szalai Zsolt szociológus saját tapasztalata alapján utasította visz- sza ezt a régi vádat, ö ugyanis tanítványból lett tanár. Javasolta az új elsősöknek is, hogy oszlassák szét ezt a kritikát, mégpedig azzal a tudással, amelyet a választott szakjukban való elmélyüléssel szerezhetnek meg. A diósgyör-vasgyári református templomban megtartott tanévnyitón felszólaló többi egyesületi tanár is arra biztatta a növendékeket, hogy minél többet szerezzenek meg a kincset érő tudásból. Maga Gyárfás Ágnes, az egyesület elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy minél többet és több félét tanul valaki, annál biztosabb lehet az elhelyezkedése is. Különösen vonatkozik ez a bölcsészekre, akiknek egyébként is nehezebb munkahelyet találni. Kérte a diákokat, éljenek a tanulási lehetőséggel. Elmondta az új hallgatók tájékoztatására, hogy idén júniusban százhuszan kaptak egyesületi oklevelet, és októberben még huszonnégyen vehetik át a végzést bizonyító okiratot. A tanévnyitó istentiszteleten igét hirdető Kovács Imre lelkész a Királyok könyvéből idézve imádkozott a tanulmányaikat kezdő és az őket tanító megjelentekért: „Adj Uram a te szolgádnak bölcs és értelmes szívet, hogy tudjon különbséget tenni jó és rossz között”...- Egy kicsit bizonytalan vagyok a jövőt illetően - mondja Szabó Árpád, aki a pszichológia alapozót kezdi ma a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. - Két éve érettségiztem a siófoki Baross Gábor Szakközépiskolában. Aztán felvételiztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemre, pszichológus szakra, de ez sajnos nem sikerült. Ezért ötödik évre visszamentem a középiskolámba, és elvégeztem a környezetvédő technikusi szakot. Aztán egy tájékoztató füzetben láttam ezt a miskolci lehetőséget. és mert nagyon érdekel a pszichológia, úgy gondoltam, jelentkezem. Ezt az egy évet biztosan elvégzem, aztán majd meglátom, hogyan tovább. Bízom benne, hogy egy év múlva már tisztábban látom azt is, mennyit érhet az itt megszerzett bizonyítvány. Müller Anna kisgyerekként néhány évig élt Miskolcon szüleivel, de aztán a család elkerült innen, és azóta nem nagyon jártak erre. Két éve érettségizett Budapesten a Teleki Blanka Gimnáziumban. Jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára, de nem vették fel. Sikerült azonban olyan állást találnia, ahol rajzfilmeket rajzolhat - ezt tanulmányai idején is szeretné folytatni. Idén nyáron kiment Párizsba is, hogy szétnézzen, milyen tanulási lehetőségei lehetnek. Ám úgy érezte, ahhoz, hogy kint maradhasson, előbb magasabb szinten el kell sajátítania a nyelvet. A főiskolai felvételikről azonban lekésett. Ismerőseitől hallott a Miskolci Bölcsész Egyesületről, és úgy gondolta, elkezdi itt francia- és művészettörténet tanulmányait. Aztán majd meglátja. Ha tetszik neki a magán- egyetem, be is fejezi. De azért lehet, hogy közben még újra megpróbálja az iparművészetit...