Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-02 / 205. szám

1998. szeptember 2., szerda AktsáBs 3 Pályakezdés Kornya István Ha felteszi valaki a kérdést, miért nem jön a multi keletre, a válaszban biztosan ben­ne van: mert nincs autópálya. Másfél éve egy Miskolcra látogató, Dunán­túlon már jó ideje vidáman terjeszkedő ameri­kai gigabefektető tolmácsa (fiatal magyar egyetemista hölgy) a megbeszélések szüneté­ben közölte: mitakarunk mi (tudniillik borso­diak), amikor normálisan le se lehet ide jutni (tudniillik föntről). Mr. X gentlemanhez illően árnyalta gondolatait: well, mondta, a régiót vonzóvá teszik a jövőben megépülő autópá­lyák. (Ő egyébként már akkor, sztráda nélkül is jött volna, ám a zavaros helyi viszonyokat érzékelve távozott.) Az M3-as Gyöngyöstől Füzesabonyig tar­tó szakaszának tegnapi átadásával negyven­négy kilométerrel közelebb került hozzánk a nyugat, s mi is ugyanennyivel kerültünk hoz­zá közelebb. A jövőbeni kudarcokra érv per­sze akad: még mindig nincs elég közel, majd ha legalább Miskolcig ér, vagy még tovább... Tény azonban, hogy Füzesabonytól a főváro­sig 100 kilométert autózhatunk békében, biz­tonságban, (az elmaradhatatlan jelzőt is ide­biggyesztve) európai színvonalon, s a békák miatt sem kell aggódnunk: hat átjárójuk van az aszfalt alatt). A nemzetközi tranzitforgalom vérkeringé­séhez kapcsolódó M3-as új szakaszának át­adásán Katona Kálmán illetékes miniszter be­jelentette: töretlen lendülettel folyik az épít­kezés. A kérdés most a finanszírozás körül fo­rog. A fizető-kapuk elkészültek, és - többek közt - az ott szedett kilométerenkénti (áfával) 10,60-as útdíjból kívánták a továbbépítés költségeit fedezni. A borsodi iparkamara szál­lítási és közlekedési osztályának vezetője ugyanakkor állítja, hogy a fuvarozók ezen az áron nem használnák az M3-ast, inkább to­vább araszolnak a 3-son. Hogy őket például megnyugtatja-e a miniszter ügyes fordulata, miszerint az útdíj kevesebb lesz, mint amennyit most el tudunk képzelni, de több, mint amennyit szeretnénk, arról még nincs hir. Lapértesülések szerint azonban még a Horn-kormány által hozott döntés miatt - vagyis, hogy szeptember helyett csak január­ban kezdjék a díjszedést -, a fő hitelező elzár­ta a csapokat. Az pedig, hogy a Füzesabonyig mostan­tól padlógázzal jövő befektetők lendülete meddig tart ki Borsod, Abaúj és Zemplén al­sóbbrendű útjain, nem csak a pályahosszab­bítások függvénye. Új hírlapüzlet Szikszó (ÉM) - Megnyitotta szikszói önkiszolgáló hírlapüzletét tegnap az ötödik születésnapjára készülő Észak hír Hírlapkereskedelmi Rt. Az Egyetemváros igazi város lesz A Pólus-csoport beruházásaként valósulhatnak meg a fejlesztések Miskolc (ÉM - KI) - A miskol­ci Egyetemvárosban 10 ezer fölött van a hallgatók létszá­ma. Kiszolgálásukra egy menza, egy bolt és négy bü­fé áll rendelkezésre.. A buda­pesti székhelyű Pólus-cso­port beruházásaként uszoda, üzletek, konferenciaközpont és apartmanház épülne. A Demján Sándor nevével fém­jelzett Pólus-csoport, amelyhez számos - többek közt miskolci - bevásárlóközpont építése - is fű­ződik, konferencia központ, üz­letek, uszoda kialakítását terve­zi az egyetem területén - jelen­tette be szombaton a gépészmér­nökök hagyományos tudomá­nyos tanácskozásán Besenyei Lajos rektor. A fejlesztéseket az teszi szüksé­gessé, hogy a Miskolci Egyetem több mint tízezer hallgatója - köz­tük kétezer kollégista -, kétezret meghaladó oktató és dolgozó ki­szolgálására jelenleg egy menza, egy bolt és négy büfé áll rendel­kezésre. Az intézmény vezetése ezen változtatni kíván, hiszen egy közepes lakosságú magyar város méretéhez hasonlítható 80 hektá­ros campus ellátására a mai adottságok nem kielégítőek. Mint megtudtuk, az egyetemi fejlesztések két irányúak. A Vi­lágbank milliárdos nagyságren­dű hiteléből az oktatási infra­struktúra korszerűsítését terve­zik. Másrészt az egyetem vezeté­se vállalkozói övezetnek nyilvá­nította a tapolcai út és a 12-es autóbusz vonala közti területet, amely a hallgatók által UV- dombnak keresztelt részt veszi körül. Ide épül majd a Pólus-cso­port által finanszírozott konfe­rencia központ, a 80-100 ágyas hotel és a miskolci vállalkozók számára üzlethelyiséget biztosí­tó - élelmiszer-, ruházati, számí­tástechnikai üzletekkel, gyorsét­termekkel felszerelt - üzletház. Ezen kívül tervezik a fellelhető termálvízre alapozott uszoda, szórakoztató központ - mozival és jégpályával -, és a kollégiumi ellátást meghaladó apartman­ház kivitelezését. A konkrét megállapodáshoz azonban még szükséges Miskolc önkormányzatának az egyetemre vonatkozó távlati rendezési ter­ve. illetve az Állami Vagyonkeze­lő engedélye a hosszú távú bérbe­adáshoz. hiszen a terület állami tulajdon. Információink szerint ezek már készülőben és engedé­lyezés alatt vannak. Az egyetem biztos piac Az Egyetemváros ma nagyobb és biztosabb, fizetőképes ke­reslettel rendelkező piac, mint a 12 ezer lakosú Barcs, ahol szintén Pólus üzletház épül - mondta érdeklődésünkre Muszbek Mihály, a Pólus Hol­ding Pénzügyi Befektető Rt. igazgatóságának elnöke. Mint arról beszámolt, megállapodás még nem született, de az egye­tem vezetésének világos, piaci alapokra helyezett fejlesztési koncepciója van, amihez kap­csolódni tud a Pólus-csoport.- Ma már differenciált igé­nyeket kell differenciált mó­don kielégíteni, ehhez komoly piackutatást végzünk a hallga­tók között, és annak eredmé­nye alapján építünk kollégiu­mokat, apartmanokat, ehhez méretezzük az üzleteket, hatá­rozzuk meg számukat - mond­ta az elnök, hozzátéve: jobb időgazdálkodást tesz lehetővé, ha a lakás, az étkezés, a vásár­lás, a szórakozás egy helyen valósítható meg. Az első ütemben 8 ezer négyzetméter beépítését terve­zik. a munkálatok kezdetének időpontjáról azonban jelenleg még nincs szó. Fél évre ítélték a „betegcsempészt” Miskolc (ÉM - PT) - Hat hónap felfüggesztett bör­tönre ítélte a Miskolci Vá­rosi Bíróság tegnap azt a kiskorú veszélyeztetésé­vel vádolt fiatalasszonyt, aki a kórház akarata el­lenére hazavitte beteg gyermekét. A fulladásos tünetekkel kór­házba utalt kisgyerekkel édesanyja is befeküdt az egészségügyi intézménybe, azonban egy idő után az or­vosok akarata ellenére haza­vitte gyermekét. Az intéz­mény feljelentést tett a szülő ellen, mert szakvéleményük alapján a kezelésükre bízott gyerek súlyos állapotban volt. Akár meg is fulladha­tott volna. Az édesanya sú­lyos bűncselekményt köve­tett el, amikor az apróságot a kórház akarata ellenére hazavitte. A később fogana­tosított kényszerintézkedés után azonban már együttmű­ködött az orvosokkal, és utó­kezelésre is elvitte és azóta is elviszi gyermekét. Az utolsó szó jogán az anyuka megbánta tettét. Az ítéletet tudomásul vette. Miskolc (ÉM) - A piacorientált alkalmazott kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás kapcsolatai­nak erősítését szolgálja a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány miskolci Logiszti­kai és Gyártástechnológiai In­tézete és a Miskolci Egyetem öt évre szóló tegnap aláírt megállapodása. Az együttműködés célja, hogy elősegítsék az egyetemen folyó elméleti kutatások eredményei­nek gyakorlati hasznosítását, valamint az egyetemi oktatók bekapcsolását az alkalmazott kutatásokba. Másrészt a Bay- alapítvány tudatosan törekszik arra, hogy szellemi erejével és eszközeivel rendszeres résztve­vője lehessen a felsőoktatás­nak. Az egyetem kész az Bay- intézetben folyó - újrahasznosí­tási, informatikai, szerkezetin­tegritási. logisztikai és gyártás­technikai - kutatások eredmé­nyeinek felhasználására tan­anyagaiban, illetve a vezető munkatársak oktatási tapaszta­latainak további hasznosításá­ra. A két intézmény megállapo­dásában hangsúlyozza: együtte­sen is rész kívánnak venni a borsodi régió fejlesztésében. Az aláírást követően felavat­Kutatás és gyakorlat a régióért Besenyei Lajos, az egyetem rektora és Pungor Ernő, az országos Bay- intézet vezetője írta alá az együttműködési megállapodást Fotó: V.J. ták a BayLogi DemoCentrumát is, ahol az intézet eddigi ered­ményeinek bemutatása mellett ­többek közt - szakmai informá­ciós központ és tudományos mű­hely kap helyet. Az Északhír filozófiája szerint a gyors ki­szolgálást biztosító utcai pavilonos árusí­tás mellett olyan, a teljes forgalomban lé­vő lapkínálatot és egyéb árukínálatukat magába foglaló üzletek működtetésére is szükség van, ahol a vásárlók kedvükre válogathatnak. Hasonló üzleteket kiszol­gáló rendszerben már nyitottak Kazinc­barcikán. Ózdon, majd önkiszolgáló rend­szerben Miskolcon, Tiszaújvárosban és Sátoraljaújhelyen. Szikszó után a közeljö­vőben Sárospatakon nyílik hírlapüzletük. Szikszón hét helyen árusítanak újságot, havonta közel 1 millió forint értékben for­galmaznak hh'lapot. A szikszói önkiszolgáló hírlapüzletet Csá- nyi Rozália technológiai igazgatóhelyet­tes adta át (balra), mellette Bartha Jó- zsefné boltvezető és Trozsák Béla me­gyei irodavezető Fotó: Vajda János A pénzcserét már régóta tervezték, de jobb lett volna egy­szerre lebonyolítani, nem folyton cserélni a címleteket. Pillanatnyi­lag sok pénz van forga­lomban. az egyik eddig érvényes, a másik meg addig. Túl sokáig hagy­ják futni a régieket, az ember csak összekeve­ri őket. Arról nem is beszélve, hogy egy új forma bevezetésekor a régiekre kevesebb fi­gyelmet fordítanak, így a korábbiakat szerin­tem még könnyebb ha­misítani. Csonka Józsefné (62) nyugdíjas A tegnap kibocsá­tott új ezer forin­tossal még nem talál­koztam. A többi címlet alapján viszont elmond­hatom: azt fontosnak tartom, hogy a magyar történelem jeles alakjai jelenjenek meg rajtuk, hiszen a pénznek képvi­selnie kell az országot, ezzel kerül valaki legha­marabb kapcsolatba külföldön. Illetve ennek már hagyománya is van az egyes címleteken. Vi­szont az nagyon nem tetszik, hogy túlságosan a nyugati típusú bankje­gyek alapján tervezték. Bolya Mátyás (21) tanuló E n még nem talál­koztam ezzel az új bankjeggyel. Ha ezeket a pénzeket kevésbé le­het hamisítani, akkor mindenképpen jónak tartom a cseréket. Én ugyan inkább marad­nék a régiek mellett, mert azokat már min­denki megszokta és is­meri. Olyan sok új bankjegy, pénzérme van manapság forgalomban, hogy nagyon könnyű összekeverni őket, gyak­ran zavarba hozzák az embert. Persze ahhoz is idő kell, amíg megszok­juk az új formákat. Takács Mihály (74) nyugdíjas U gye Mátyás király portréja van az új ezresen? A történelmi személyiségek és a kor­szerű biztonsági techni­kák miatt illik ez a kö­zelmúltban kiadottak­hoz. De nem is az lenne a baj, hogy milyen a pénz, hanem az. hogy nincsen értéke. A leg­fontosabb, hogy' fizetőké­pes legyen - és persze minél több legyen belő­le. Hallottam, hogy' a ré­gi Magyarország a nagy' pénzjegyeiről volt híres. Ma viszont: nemcsak a formája, de az értéke is egyre zsugorodik. Karakó László (50) antennaszerelő A zt fontosnak és jónak tartom, hogy történelmünk nagy személyiségeit lát­hatjuk a bankjegyeken. Viszont nem kellett vol­na ennyire a nyugati tí­pust utánozni. Az szin­tén fontos, hogy ezeket a címleteket korszerű védjegyekkel látják el a hamisítás lehetőségének kizárására. Talán éppen ez lehetett a cserék oka is, hiszen a régi bankje­gyek ezeknek a követel­ményeknek nem felel­tek meg. Bár a kézpénz­forgalmat egyre kiszo- rítjáka a bankkártyák. Zoltán Éva (20) tanuló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents