Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

1998. szeptember 12., szombat Él®«» ESS ’ 1# Mtuális 5 Mélyhűtött hús, füstölve Halmaj (ÉM) - Eddig tisztázatlan okból tűz ütött ki egy halmaji családi ház föld­szinti helyiségeiben. A háziak közül senki sem volt otthon, amikor robbanásszerű hangra figyeltek fel a környékbeliek. A ki­szűrődő füst eligazította őket, s nyomban feltörték az ajtókat, slaggal, vödrökkel ol­tani kezdtek. Elzárták a gázt, az áramot, így a tűzoltóknak már csak az utómunká­latokkal volt gondjuk. Előkerült egy felte­hetően zárlatos kismotor, egy hússal teli - inkább fekete, mint fehér - mélyhűtőláda, égett bútorok, s három - szerencsére - épen maradt teli gázpalack. Fotó: Vajda Jó tanulással ösztöndíjat nyertek Miskolc (ÉM - Hl) - Miskolcon két ta­nuló nyerte el ebben az évben a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank (MKB) ta­nulmányi ösztöndíját.- A bank évente nagy összegeket költ a rá­szoruló családok jól tanuló gyermekeinek támogatására. Ebben az évben országosan több ezer pályázóból választották ki azt a 34 diákot, akiknek a tanulmányait egy évig havi 10 ezer forinttal támogatják, mondta a tegnapi ünnepélyes oklevélát­adáson Bánhegyi Ferenc, az MKB miskol­ci fiókigazgatója. A 34-ből ketten miskolci­ak, a 4. osztályos Májerszky Gábor (Szilá­gyi Dezső Általános Iskola) már tavaly is MKB-ösztöndíjas volt. A hatodikos Pápai Judit (Sf lyemréti Általános Iskola) vi­szont el^alkalommal pályázott, és nyert. Pápai Judit:- Nagyon örülök, hogy első próbálkozásra megkaptam az ösztön­díjat. Általában napi két órát töltök tanulás­sal, mindenből ötösöm van, de a matematikát szeretem a legjobban. Ha éppen nem tanulok, akkor olvasgatni szoktam, esetleg tévét nézek... Májerszky Gábor:- Nekem a matek, az ol­vasás, a német és a tesi a kedvenc tantárgyam, a készségtárgyak, a rajz és az ének nem mennek igazán jól. De karatéból voltam országos első he­lyezett, a világkupán pe­dig második. Szeretek tanulni, de hogy mi leszek, ha megnövök, azt még nem tudom. Tff L. ....................................................I,--........................ • Határőr fogadónap. A Miskolci Határőr Igazgatóság igazgatóhelyettese, Pólyák József ezredes 14-én (hétfőn) délután 1- től 3 óráig fogadóórát tart Miskolc, Szeles út. 73. szám alatt. Előzetesen a 46/411- 840-es telefonszámon lehet bejelentkezni. • Véradónaptár. Megyénkben az alábbi lakóterületek biztosítják a betegellátás­hoz szükséges vérmennyiséget szeptem­ber 14-e és 18-a között: hétfőn Perkupa, kedden Harsány, Olaszliszka, Ormosbá­nya. Szerdán Sajólád, Hét község. • Egészségükért vonatoznak. A miskolci Semmelweis Kórház-rendelőintézet az ..Egészségért, az egészségügyi dolgozó­kért" Alapítvánnyal és a Humánpolitikai Csoporttal közösen idén is megtartja ki­rándulását. kisvonattal szombaton Ma- gócára kirándulnak. Baskói találkozó Baskó (ÉM) - A Baskóról elszármazottak találkozójának jegyében rendezik meg ma a Baskói Falunapot. A rendezvényt 1 óra­kor nyitják meg, majd 2-kor emléktáblát avatnak, azután kápolnát szentelnek. Öt órakor pedig a Hősi halottak emlékművé­nek megáldására kerül sor, amit hat óra­kor a Virágos Baskóért díj átadása követ. Benzinkút a „Szent Annánál” A környékbeliek tiltakoznak: a töltőállomás helyett szívesebben látnának itt parkot Miskolc (ÉM - BA) - Tiltako­zást váltott ki, hogy benzin­kút építését tervezik a Szent Anna-templommal szemben.. A körzet önkormányzati kép­viselője aláírást gyűjt a be­ruházás megakadályozása érdekében. A városháza és a kivitelező szerint jogilag egyértelműen szabályozott, korrekt ügyről van szó. A Total Hungária két kútfejes töltőállomás létesítésére kapott elvi építési engedélyt a közel­múltban a polgármesteri hiva­taltól. A kút - és a hozzá kapcso­lódó bevásárlóhely (shop), vala­mint a kézi autómosó - a Szent Anna-templommal szembeni tel­ken állna. A belváros peremén meghúzó­dó terület mellett élők - és az egyház képviselői - ellenzik az elképzelést. Ezt bizonyítja az ügyben kezdődött aláírásgyűjtés. A tiltakozáshoz a nevüket adók azt szeretnék elérni, hogy más célra hasznosuljon a terület: üz­letet, panziót, piacot, közparkot, vagy játszóteret látnának itt szí­vesen - tudtuk meg a választói képviseletében eljáró Feledy Pé­ter önkormányzati képviselőtől. Az elvi építési engedély még nem jelenti azt, hogy az építke­zés megkezdődhet - kommentál­ta információinkat Szádeczki Zoltán jegyző. Újvári Andor fő­építész pedig azt tette hozzá: e telek eladása előtt az önkor­mányzat nem jegyzett be korlá­tozást a területre. Más esetek­ben éltek ezzel a lehetőséggel, például ha szavatolni akarták, hogy városképi szempontból igé­nyes kivitelű legyen a vevő által kezdeményezett beruházás. A kérdéses telekre az önkor­mányzat által elfogadott Általános Rendezési Terv az irányadó: az ÁRT-ben intézmé­nyi területként szerepel ez a rész. Az Országos Építésügyi Szabályzat az intézményi terü­leten megvalósítható beruházá­sok sorában tételesen is felso­rolja a benzinkutat (34. parag­rafus). A templom sem élvez védelmet az ilyen beruházások­kal szemben (a Búza téri görög­katolikus templom közelében két üzemanyagtöltő állomás is működik), s mivel a telket min­den oldalról közút határolja, a közelben lakók úgynevezett szomszédjoga sem érvényesít­hető. A protestálóknak vannak még bizonyos lehetőségeik: képviselő­jük útján kezdeményezhetik az ÁRT módosítását, ez azonban akár egy évig is elhúzódhat (s addig megépül a benzinkút, felté­ve, hogy az építési engedélyhez beszerzik a szakhatóságok véle­ményét, s ennek alapján megkap­ják a szükséges dokumentumot). Megpróbálhatják elérni a benzin­kút telepítésére vonatkozó korlá­tozás bejegyzését erre a telekre, ennek azonban komoly következ­ményei lehetnek: a beruházástól elesettek perre mehetnek. Nem kizárt a telek visszavásárlása sem, de ehhez közgyűlési jóváha­gyásra lenne szükség. Valószínűbb, hogy fellebbez­nek majd a terv ellen, mondta el Feledy Péter - ehhez a környék­beliek érdeksérelmére hivatkoz­va teremthetik meg a jogi alapot. A kivitelezőt nem befolyásolja a tiltakozás ténye: a beruházás éppen a lakosság érdekét szol­gálja - állítja Varga Pál, az Ost Kft. ügyvezetője. Nem akarnak elállni a tervüktől, mivel frek­ventált helyről, s jogilag egyér­telmű, tisztázott helyzetről van szó - tette hozzá. Azt szeretnék, ha karácsonyra átadhatnák a töltőállomást, a kapcsolódó léte­sítményekkel. Dupla híradó a regionális tévétől Miskolc (ÉM - BA) - Nem rosszabb, hanem jobb körül­mények között sugározza hétfőtől a műsorát a miskol­ci regionális televízió. Nézettségi szempontból kedve­zőtlennek minősíthető sávba ke­rültek volna az MTV1 intendán­sának döntése nyomán a regio­nális televíziók által készített műsorok. A Magyar Televízió ügyvezető elnöke, Horváth Ló­ránt azonban felülbírálta ezt az elképzelést. Ebben vélhetőleg szerepe volt a helyi információ- áramlás előnytelen változása miatt aggódó országgyűlési kép­viselők, közgyűlési elnökök, ci­vil szervezetek közbenjárásának is. A támogatóknak köszönetét mond Lódi György, a miskolci regionális televízió vezetője, aki arról tájékoztatott: hétfőtől fon­tos változásokra számíthatnak a nézők. Ezután naponta nem egy, ha­nem két híradót sugároznak: először a Híróra című műsor­ban, 12 óra 10-kor jelentkeznek az aznapi események krónikájá­val, majd este - két szappanope­ra között - háromnegyed 7-kor. A jövőben csütörtök helyett péntekenként (délután 3 előtt 10 perces kezdettel) lesz magazin. A kezdetben egyórás műsor adás­ideje novembertől másfél órásra bővül. A regionális szerkesztő­ség bővíti a magazin szolgáltató jellegét. A hét témájaként foglal­koznak majd az adott időszak egy-egy érdekesebb hírével, megvilágítva az esemény hátte­rét. Az első adásban - jövő pén­teken - például a felsőoktatásról lesz szó. Portrét készítenek a ré­gió érdekes embereiről. Hosszabb dokumentumfilmek vetítésére is vállalkoznak, s a kultúra, valamint a sportélet hí­rei mellett a hétvégi program- ajánlók is helyet kapnak a ma­gazinban. Harangoknak harangoznak Miskolc (ÉM) - Átlépik Miskolc határát hétfőn dél tájban a tűzvészben meg­rongálódott, s most újjáépü- löt deszkatemplom harang­jai. Ezeket Őrbotytyánban öntötték - onnan érkeznek Miskolcra, hogy szeptember 18-án, a templom avatásá­nak 60. évfordulóján felszen­teljék. Kádár Péter lelkész arra kérte a Miskolcon mű­ködő egyházak képviselőit: konduljanak meg a haran­gok mindenütt hétfőn, így üdvözölve „kistestvéreiket”. Maroskutyfalvától Fokvároson át Tállyáig László Gyula borát már nem csak az kóstolhatja meg, aki Dél-Afrikában jár V *!-’ Serfőző László Tállya (ÉM) - Mécs Károly színművész egy tállyai pincé­ben Dél-Afrikában élő isme­rősét emlegette: nála ivott ilyen kiváló bort. Aztán ma­ga is meglepődött, amikor néhány perc múlva kezet foghatott László Gyulával, a távoli ország egykori, ma pe­dig már a Hegyalja jeles bo­rászával. Akik figyelemmel kísérték a Zempléni Művészeti napok prog­ramsorozatát, érzékelhették, hogy a szervezők semmit nem bíztak a véletlenre. Persze, a vé­letlen nem is arról híres, hogy előre megterveznék. Történt a következő. Mécs Károly színmű­vész a tállyai előadása után megtisztelte Hollókői József ős­termelő pincészetét. Borkóstolás közben említette meg, hogy egy magyar származású, Dél-Afriká- ban letelepedett termelőnél kós­tolt igen jó minőségű bort. Mécs Károly álmaiban sem gondolt arra, hogy még ezen az estén ta­lálkozhat távolra szakadt isme­rősével. De vajon ki ez a rég nem látott barát? László Gyula az erdélyi Ma- roskutyfalván született 1926-ban. Édesapja szőlővel, borral foglal­kozott, így a középiskola elvég­zése után a kolozsvári egyetem­re jelentkezett, ahol elvégezte a szőlész-borász szakot. László Gyula és Mécs Károly Fotó: Serfőző László- A pincénk bejárata előtt mondta nekem az édesapám: „Ha a mennyek országába akarsz jutni, sétálj le ezen a pár lépcsőfokon!” - idézi az emléke­zetes atyai szavakat a borász. Az egyetem után László Gyu­lának sem volt választási lehető­sége, meghatározták hová mehet dolgozni. A román akadémián kapott kutatói beosztást. Később az Országos Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet igazgatója lett, és ebben a pozícióban dol­gozott tizenhét évig - a Ceauses- cu-uralom kezdetéig. Tudta. hogy magyarsága miatt a vezető beosztásából előbb-utóbb me­neszteni fogják. Megelőzte a bajokat.- A Nemzetközi Szőlészeti-Bo­rászati Hivatal párizsi központ­jában korábban is tartottam elő­adásokat. Itt ismerkedtem meg a dél-afrikai szakemberekkel. Aztán engedtem a csábításnak... Legközelebb a családdal együtt utaztam Párizsba... Az akkor már nemzetközileg is ismert borász a Fokváros melletti Stelenboschban lévő - Del-Afrika második legnagyobb magántulajdonának számító - szőlővel és borral foglalkozó üzeméhez került. Húsz évig dol­gozott itt mint technológiai igaz­gató, de mindig Magyarországra vágyott. Szeretett volna részt venni Tokaj-Hegyalja szőlészeté­nek a felvirágoztatásában. De a szocialista rendszer nem enge­dett be az ország területére dél­afrikaiakat az ottani rasszista rendszer miatt. Csak a rendszer- váltás után telepedhetett le Ma­gyarországon, Tállyán.- Hiszik vagy sem - mondja László Gyula -, szerte a világ­ban. ha Magyarországot hallják, két nevet mondanak: Budapest és Tokaj. Aki nem ismeri a toka­jit. az nem ismeri az igazán jó borokat. Mi, borászok tisztában voltunk Hegyalja lepusztulásá­val, a negyven év alatt kialakí­tott keleti piac káros hatásaival, az akkori rendszer rendszerte­lenségeivel. A bor minőségi rom­lása kizárólag ide vezethető vissza, hiszen nem volt szükség minőségre. Az ország borvidékei közül Tokaj-Hegyalja veszítette a legtöbbet. Szeretném, ha azon emberek közé tartoznék, akik komoly részt vállalnak a minő­ség helyreállításában. Talán nem véletlen, hogy az első tállyai boromnak száz százalékban sikerült nyugati piacot találni. A László Pincészet virágzik Tállyán. A legmodernebb beren­dezésekkel palackozzák a kirá- lvok borát... Az ominózus terület - mi legyen ott? Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents